Taake, Fen, De Profundis – Koncertbeszámoló

2017. ápr 18, 14:49 :

2017. április 8. @ Anglia – Manchester, The Ruby Lounge

Örömmel jelenthetem, hogy új hellyel gyarapodott a Manchesterben látogatott klubok listája. Eddig ugyanis volt a Sound Control (kis koncerteknek kábé kétszáz főig), a Manchester Academy (kétszáztól ezer főig), és a színházból átalakított O2 Apollo a nagyjából Slayer-méretű zenekarok számára. Akik meg ennél nagyobb tömeget is meg tudnak mozgatni, azoknak már nem nagyon maradt más, mint a focistadion – itt fog fellépni az Iron Maiden és a Metallica.

A múlt héten viszont szerencsém volt a skála másik végével is megismerkedni – ez a Ruby Lounge nevű apró hely. Ez a nagyobb kocsma és egy kisebb koncertterem házasságából összeálló koncerthelység a belváros kellős közepén, egy köpésre a manchesteri katedrálistól. Mivel itt még nem voltam, meg kellett tenni az előkészületeket: parkolóhelyet kellett keresni.

tovább...

Mayhem – Koncertbeszámoló

2017. ápr 8, 9:39 :

2017. március 30. @ Anglia - Manchester, Academy 2

Különös csemege volt a múlt csütörtöki program: Mayhem-et hirdettek Manchesterbe. A dolog további érdekessége, hogy – végre valahára, bő húsz évvel a megjelenése után – a teljes De Mysteriis Dom Sathanas album volt a repertoár, nagybetűvel. Ez a két információ már önmagában is elég ahhoz, hogy az ember autóba pattanjon, a további csali pedig az interjú lehetősége volt: a zenekar tagjai jellemzően nem adnak interjút, viszont úgy tűnt, hogy Csihar Attila meggyőzhető lesz.

Hogy biztosra menjek, délután ötre be is futottam, ami a helyi útviszonyokat tekintve egy könnyed délután hármas indulást jelentett. Az Academy teljesen kihalt parkolójában árválkodott a turnébusz, Tóth Bazsi éppen az utánfutóban rendezkedett, de ezen túl nem volt nagy élet.

tovább...

Kreator, Sepultura, Soilwork, Aborted – Koncertbeszámoló

2017. Már 10, 10:00 :

2017. február 28. @ Anglia - Manchester, Academy

Pár napja ismét a jól ismert Manchester Academy irányába utaztam, most másodmagammal. Az olasz kolléga – volt klubtulajdonos – pár hónapja csorgó nyállal hallgatta, hogy igen, lesz végre Sepultura Manchester-ben. Két éve valahogy elbénázta és nem jutott el a koncertre, így itt volt az ideje bepótolni mindezt.

Sajnos az egész koncerttel kapcsolatos dolog nehezen akart felépülni: számos ok miatt még pár órával a koncert előtt sem volt tiszta, hogy egyáltalán mehetek-e, ráadásul az előre leszervezett interjúval is voltak gondok: amikor délután kettőkor jelezték, hogy nosza, háromkor már interjúzhatok is, akkor éppen a munkahelyemen ültem, mintegy kétórányi távolságra Andreas Kisser-től és a zenekar többi tagjától.

tovább...

Damnation Festival 2016 – Koncertbeszámoló

2016. nov 20, 19:05 :

2016. november 15. @ Anglia, Leeds University

Eddig meglehetősen jó tapasztalataim voltak a brit egyetemi élet és a metálzene kapcsolatáról: életem legjobb Marduk-koncertjének a Manchesteri Egyetem adott helyet, de láttam ott fantasztikus Sepulturát az alagsorban...soroljam még? Cradle of Filth, Ne Obliviscaris, Apocalyptica, csak ízelítőnek.

Az ígéret úgy szólt, hogy egy egynapos fesztivált fog rendezni a leeds-i egyetem összesen 27 zenekar fellépéséve, kapunyitás délben és az első zenekart délután egytől engedik játszani. Az utolsó fél éjfélkor végez, közben meg megy az uccu neki négy színpadon. Alapvetően kevésbé ismert csapatok kezdenek, és az ügyet különösen izgalmassá tette, hogy fellép az ausztrál Ne Obliviscaris (számomra a 2014-es év felfedezettjei), ott lesz a két rebellis norvég szivacs által gründolt Abbath, és meg Enslaved is várható.

tovább...

Brutal Assault 2016 – Koncertbeszámoló

2016. Sze 4, 13:55 :

2016. augusztus 10-13. @ Csehország - Jaroměř, Josefov-Old Army Fortress

Elérkezett augusztus eleje, azaz elérkezett a fesztiválszezon csúcsa: a cseh Brutal Assault ideje. Ezt a fesztivált immáron huszonegyedik alkalommal rendezték meg a csehországi Jaromer városka melletti monarchia korabeli erődben (Jozefov), és mint eddig is, most is feledhetetlen élményekben volt részünk.

A logisztika nagyon egyszerű volt. Mivel a szabadnapok száma sajnos limitáló tényező, az volt a terv, hogy az első nap (szerda) estéjére esünk be, a szállás elfoglalása után azonnal nyomás Abbath-ra, és ha minden jól megy, akkor Ølve mester előtt még meg tudjuk nézni vagy a Mastodon-t (nekem annyira nem nagy szám), vagy a Shining-ot (még emlékszem arra a vérfürdőre, amit a Kék Yuk-ban csináltak). A dolog megvalósítása hihetetlenül egyszerű volt: Péter barátom Frankfurtból indult szerda reggel és lelkesen végigállta a Nürnberg – Prága dugót, így az ötórányira kiírt Frankfurt-Prága távot mintegy hét óra alatt sikeresen abszolválta is. Én meg addig Manchester-ből repültem egy nagy adag brit legénybúcsús / leánybúcsús fazonnal, hihetetlen élmény, próbáld egyszer ki.

tovább...

Marduk, Immolation, Origin – Koncertbeszámoló

2016. máj 14, 19:08 :

2016. május 9. @ Anglia - Manchester, Sound Control

Egy több fellépős koncert – sőt, egy totál átlagos koncert – soha nem tanulságok nélküli. Így volt ez most is Manchester-ben, ahol a Marduk lépett fel, az Immolation, az Origin és a Bio-Cancer társaságában a Sound Control-ban. Sok minden történt ezen az estén, lássuk hát szépen sorban.

Sikerült pontosan a fél hetes kezdésre beesnem, azaz a helyhez vezető 110 kilométeres utat két és fél óra alatt megtennem. Autópályán. Az angolok azt csinálják, hogy az autópálya-lehajtókat képtelenek rendeltetésszerűen használni, illusztrálásnak egy példa: az általam használt háromsávos autópálya kereszteződik az észak-déli M6-os autópályával, és ehhez rendelkezésre áll egy kétsávos lehajtó (azaz a legtágasabb részen öt sávban lehet nyomulni). A britek azt csinálják, hogy sorba állnak a legszélsőben, szépen udvariasan. Tehát az alapból háromsávos autópálya egy sávjában, majd a lehajtó egy sávjában gyakorlatilag tíz kilométereken keresztül forgalomlassító sztrájkot csinálnak, így nem csoda, hogy dugó van a fél országban.

tovább...

Amorphis – Koncertbeszámoló

2016. Már 29, 6:30 :

2016. március 19. @ Anglia - Manchester, Sound Control

Jómagam 1994, a Tales from the Thousand Lakes megjelenése óta hallgatok Amorphis-t, és szégyen, nem szégyen, de életemben nem jutottam még el élő fellépésükre – egészen múlt szombatig. A finn versenyzők a 2015-ben megjelent Under the Red Cloud albumukkal turnézzák végig éppen Európát, és szerencsére eljutottak Manchester-be is. Ráadásul két zenekar, a Poem és a Texture társaságában érkeztek, úgyhogy ez a program mindenképpen felkerült a kötelező elfoglaltságok listájára.

tovább...

Mgła, Lepra, Dunkelheit, Svoid – Koncertbeszámoló

2016. feb 15, 19:57 :

2016. február 6. @ Budapest, Dürer Kert

Eléggé késve érkeztem a bulira, ennek több oka is van, de ezt most nem fejtem ki részletesen, mert nem ez a lényeg... Amikor a helyszínre érkeztem, elég nagy tumultus fogadott, megfűszerezve az alapos biztonsági óvintézkedésekkel. Csodálkoztam is, hogy őszinte legyek, mert ilyet még korábban nem tapasztaltam.

A koncertterem felé vettem az irányt, hisz ezért jöttem, lehetett némi fennakadás a jegykezelésnél, de amikor végre bejutottam, a Svoid már javában zúzott a színpadon.

tovább...

Therion: The Best Of Tour ’16 – Koncertbeszámoló

2016. jan 27, 15:11 :

2016. január 22. @ Budapest, Barba Negra Music Club

Az utóbbi években bevett gyakorlattá vált, hogy a nagy nemzetközi turnék hazai állomásán elsősorban nem a főzenekar, hanem valamelyik ínyencségnek számító, saját hazáján kívül ritkán látható előzenekar okán veszek részt. A 2016-os esztendő első koncertje egyből ilyen volt: bár természetesen kíváncsi voltam, milyen is élőben a legendás Therion egy „Best Of” műsorral, sosem volt akkora kedvencem egy-két dalt leszámítva, hogy csak miattuk felutazzak Pécsről a fővárosba. 2016. január 22-én így elsősorban a svédek egyik előzenekara, a Kínából érkező, de etnikailag mongol Ego Fall miatt szedtem fel sátorfámat és indultam a Barba Negra klubja felé. Róluk nemrég már írtam Mongol Metal című splitlemezük kapcsán is.

tovább...

Replika – UtolShow – Koncertbeszámoló

2016. jan 15, 8:16 :

2016. január 8. @ Debrecen, Roncsbár

Soha nem nagy öröm nekrológot írni, akkor meg pláne nem, ha valami fontos vagy személyes dologról van szó. És én most sajnos búcsúztatót írok egy olyan zenekarról, amiből egy kis részt magammal cipelek. Úgyhogy, kedves Olvasó, ne haragudj, de ez a cikk szubjektív lesz és elfogult, személyes, sőt időnként idegesítően nyálas.

Mert fáj, mert bánt. Mert gyarlók vagyunk, és amíg valami a kezünk ügyében van, amíg működik, addig szimplán tudomásul vesszük a létezését, nem is nagyon foglalkozunk vele. Az űr az, ami bántó; az üresség. Amikor odanézel, és egyszer csak azt látod, hogy már nincs ott az a valaki vagy valami, és esély sincs rá, hogy visszacsinálható legyen a dolog. Ilyenkor nem az a konkrét valaki vagy valami hiányzik, hanem a lehetőségek hiánya. Ha emberről van szó, őt vesztetted el, akkor már többet nem mondhatod el neki, hogy mit is jelentett az életedben. Nem lehetsz vele együtt, nincs út előre. Tárgyakkal persze egyszerűbb a helyzet, bár a tárgyakhoz való elemi ragaszkodás képtelensége a lelki sivárság egyik jele – nem én mondom, hanem a zseniális Konrad Lorenz.

tovább...
1. oldal / 621234510Vége