Kronos Mortus http://www.kronosmortus.com metal ezine Mon, 06 Jul 2015 16:49:51 +0000 hu-HU hourly 1 http://wordpress.org/?v=4.2.2 Zorall Sörolimpia – Jegyelővétel július 15-ig & egyéb fontos információk http://www.kronosmortus.com/hirek/zorall-sorolimpia-jegyelovetel-julius-15-ig-egyeb-fontos-informaciok/ http://www.kronosmortus.com/hirek/zorall-sorolimpia-jegyelovetel-julius-15-ig-egyeb-fontos-informaciok/#comments Mon, 06 Jul 2015 16:49:51 +0000 http://www.kronosmortus.com/?p=75849 Augusztus 27-29. között Alsóörsön kerül megrendezésre a VIII. Zorall Sörolimpia. A fesztiválra július 15-ig van lehetőség elővételi jegyek vásárlására, amit erre a linkre kattintva tehetnek meg a Sörolimpiára készülők: http://broadway.hu/viii-zorall-sorolimpia]]>

Augusztus 27-29. között Alsóörsön kerül megrendezésre a VIII. Zorall Sörolimpia. A fesztiválra július 15-ig van lehetőség elővételi jegyek vásárlására, amit erre a linkre kattintva tehetnek meg a Sörolimpiára készülők: http://broadway.hu/viii-zorall-sorolimpia

A fesztivállal kapcsolatos további fontos információk: A táborlakók a 0. napon, tehát augusztus 26-án 18 órától foglalhatják el a sátorhelyeiket. A fesztivál területére be lehet hajtani gépkocsival, de csak úgy, ha a gépjárművel legközelebb csak távozáskor mozognak. Tehát a ki-be járkálásra nincs lehetőség. A Európa Kemping területe elég nagy ahhoz, hogy a kisebb gyermekkel, a még időben érkezők találjanak egy a színpadoktól távoli, csendesebb helyet, és a 12 év alatti gyermekek számára a belépés ingyenes.
A hetijegy a helyszínen 7900 forint lesz, mely magában foglalja a kemping és a strand használatát, illetve egy Zorall Bumm cd-t, ugyanez érvényes természetesen az elővételben megvásárolt bérletekre is, a napijegy pedig 3000 forint lesz.

Az eseményhez itt tudtok csatlakozni: https://www.facebook.com/events/1519015878349757/

A Zorall Sörolimpia Facebook oldalát pedig itt találhatjátok: https://www.facebook.com/ZorallSorolimpia

]]>
http://www.kronosmortus.com/hirek/zorall-sorolimpia-jegyelovetel-julius-15-ig-egyeb-fontos-informaciok/feed/ 0
100% Anger – The Ultimate Jubilee Party http://www.kronosmortus.com/hirek/100-anger-the-ultimate-jubilee-party/ http://www.kronosmortus.com/hirek/100-anger-the-ultimate-jubilee-party/#comments Mon, 06 Jul 2015 16:44:47 +0000 http://www.kronosmortus.com/?p=75846 Angerseed 100. koncertje! Ennek örömére össze is rántottunk egy jó kis klubbulit, ami augusztus 29-én lesz a debreceni Kaptár Music Club-ban 19 órai kezdettel. Ezen az estén a hagyományostól kissé eltérő hangulatú koncertre lehet tőlünk számítani, hiszen szeretnénk méltó módon összefoglalni az elmúlt közel 7, koncertezéssel töltött évünket. Azaz a szokásos brutális zene mellett igyekszünk készülni meglepetésekkel és sok egyéb dologgal is.]]>

Ezt a bevezetőt kezdhetnénk valami sablonos mondattal az idő könyörtelen tempójáról és múlásáról, de inkább örömmel és izgalommal jelentjük, hogy lassan közeleg az Angerseed 100. koncertje! Ennek örömére össze is rántottunk egy jó kis klubbulit, ami augusztus 29-én lesz a debreceni Kaptár Music Club-ban 19 órai kezdettel. Ezen az estén a hagyományostól kissé eltérő hangulatú koncertre lehet tőlünk számítani, hiszen szeretnénk méltó módon összefoglalni az elmúlt közel 7, koncertezéssel töltött évünket. Azaz a szokásos brutális zene mellett igyekszünk készülni meglepetésekkel és sok egyéb dologgal is.

Ebben segítségünkre lesz 4 további zenekar, melyből ketten (Nigromantia és Castrum) szoros szálakkal kötődnek eddigi történetünkhöz. Egy régebbi, legendás zenekar is jelen lesz (Dying Wish), akikkel valamiért még sosem sikerült játszanunk együtt, és végül, de nem utolsó sorban a feltörekvő Thrash Metal generáció egyik jeles képviselője (Maradandó Károsodás) is emelni fogja az est fényét.

Számítunk Mindenkire; azokra, akik eddig is velünk tartottak és azokra is, akik csak most kapcsolódnak be az Angerseed sztorijába. A speciális jegyár 100 FORINT lesz, így senki nem maradhat le erről a különleges eseményről!

Üdvözlettel,

Az Angerseed.

Infók: 

100% ANGER – THE ULTIMATE JUBILEE PARTY

A 100. ANGERSEED koncert, a nyár utolsó nagy bulija!
Debrecen, Kaptár Music Club (Domb u. 1.)
2015. augusztus 29. (Szombat)
 

Kapunyitás: 18:30, kezdés: 19:00
Speciális jegyár: 100 Ft, azaz SZÁZ Forint!

Fellépők:

ANGERSEED
Brutal Death Metal (HU) – Jubileumi buli különleges programmal és meglepetésekkel

DYING WISH
Melodic Heavy/Death Metal (HU)

CASTRUM
Death Metal (UA)

NIGROMANTIA
Melodic Death Metal (HU)

MARADANDÓ KÁROSODÁS
Old School Thrash Metal (HU) 

Gyertek és töltsük együtt ezt a különleges alkalmat!

]]>
http://www.kronosmortus.com/hirek/100-anger-the-ultimate-jubilee-party/feed/ 0
Anguish Sublime – Megjelent az új EP http://www.kronosmortus.com/hirek/anguish-sublime-megjelent-az-uj-ep/ http://www.kronosmortus.com/hirek/anguish-sublime-megjelent-az-uj-ep/#comments Mon, 06 Jul 2015 16:18:48 +0000 http://www.kronosmortus.com/?p=75844 Thornwinged címmel megjelent az Anguish Sublime új EP-je digitális formátumban, de amint már előzőleg bejelentettük - korlátozott példányszámban a cd formátum is napvilágot fog látni a következő hónapokban. A kb 20 perc hosszúságú EP-n egy instrumentális intro és 3 teljes szám kapott helyet az Anguish Sublime felismerhető stílusában, néhány váratlan megoldással megspékelve.]]>

Thornwinged címmel megjelent az Anguish Sublime új EP-je digitális formátumban, de amint már előzőleg bejelentettük – korlátozott példányszámban a cd formátum is napvilágot fog látni a következő hónapokban.
A kb 20 perc hosszúságú EP-n egy instrumentális intro és 3 teljes szám kapott helyet az Anguish Sublime felismerhető stílusában, néhány váratlan megoldással megspékelve.

A számlista:

1. Black Moon Diadem
2. Thornwinged
3. Rainfall Epiphany
4. Heart Of The Void

Az EP a Bandcamp, Reverbnation és a Soundcloud oldalakon hallgatható meg, de hamarosan a Youtube-on is elérhető lesz.

https://anguishsublime.bandcamp.com/album/thornwinged
https://www.facebook.com/AnguishSublime
https://www.reverbnation.com/anguishsublime
http://www.anguishsublime.com/

]]>
http://www.kronosmortus.com/hirek/anguish-sublime-megjelent-az-uj-ep/feed/ 0
RELENTLESS – Night Terrors http://www.kronosmortus.com/lemezismertetok/relentless-night-terrors/ http://www.kronosmortus.com/lemezismertetok/relentless-night-terrors/#comments Mon, 06 Jul 2015 09:32:42 +0000 http://www.kronosmortus.com/?p=75840

Kiadó: Do Or Die Records
Kiadás éve: 2015
Stílus: Heavy Metal
Pontszám: 7]]>

Kiadó: Do Or Die Records

Weboldal: facebook.com/RelentlessChicago

Kiadás éve: 2015

Stílus: Heavy Metal

Brief Sum: I only lack a small thing in connection with Night Terrors. I would like the disc a lot more if the tracks were based on riffs with more character – and judging by the doomish roots, it’s not an unrealistic expectation. In the meantime, being part of Relentless’ vision of the ‘80s and letting ourselves immersed in this world that maybe never even existed is an exciting experience.

 

Vannak olyan friss lemezek, amiket ha elkezdek hallgatni olyan, mintha időutazásban lenne részem és visszaröppennék a mostanában sokat emlegetett 80-as évekbe. Aztán elkezdek ezen gondolkodni. Lehetséges, hogy az egész csalás és inkább egy párhuzamos univerzumba kerülök? Mert ez a 80-as évek inkább egy elképzelt, sose létezett korszak, amit legtöbbször olyan zenészek jelenítenek meg, akik akkoriban nem is éltek, vagy legalábbis még túl kicsik voltak ahhoz, hogy bármit is felfogjanak belőle. Persze nincs ezzel semmi baj, hiszen születnek így igazán jó zenék, amik túlmutatnak egy letűnt kor tükrözésénél.

Ilyesmi varázslattal manipulál a chicagoi Relentless. A 2012-ben alakult csapat állítólag a doom/heavy metal közegben mozog. Ennek csak a heavy metal felét tudom megerősíteni, mert az erős atmoszférájú Night Terrors lemez inkább ezt mutatja, de előző kiadványuk, a Souls of Charon állítólag többet merít a doomból. Ha tudományosan próbálok közelíteni a lemezhez, ami kell, hogy el tudjuk képzelni őket, akkor a dalok atmoszférája a korai 80-as éveket idézi, ami jelentősen merít a 70-es évekből. 😀 Első hallgatásra a King Diamond féle Black Rose-t idéző sűrű, misztikus zenei burok von be. Ezt a hatást segíti Carlee Jackson énekesnő erőteljes, talán egy kicsit bluesban gyökerező hangja.

Az összképet remekül tükrözi a lemezborító, ami véleményem szerint hihetetlen jól sikerült, el lehet rajta csemegézni, elemezgetni, vagy akár történeteket kreálni hozzá.

Többnyire középtempós dalok sorakoznak a korongon. A Point of No Return és a Path of Fire gyors kezdései üdítő kivételek, ezen dalok lendületesebbek a többinél. A Point of No Return-ben a refrén alatti szaporán ügető lábdobok hallhatók, pont mint a Pokolgép A tűzében. Akadnak lassabb dalok is, mint a kezdő Dawn of the Night, ami kimért középtempóra épül, de a fő riff, aminek vinnie kéne a dalt, nem elég markáns a feladathoz. Az Armed to the Teeth első felének verzéje lassú basszusgitár-dob kíséretre simul, meglehetősen izgalmas módon, míg a második fél, mintha egy másik dal lenne, annyira más.

Riffek dolgában van egy kis hiányérzetem, szerintem ez a zene igényelné a vaskos, erős riffeket, amik szinte uralják a dalokat, de ez nem igazán valósul meg. Még a Slave to the Riff sem ezt mutatja, egy zakatolós, ugyanakkor laza riffet kapunk.

Sok helyen hallani együtt éneklős kórusokat, bár nem emelik ki túlságosan őket. A Path of Fire jó példa erre. Igazi koncertnóta lehet. Az énekesnő meglehetősen kiereszti rekedtes hangját, a vége felé még a hely is megvan a közönség énekeltetésére. Érdekes a dal zárása, hosszú csend után visszatér a kórus és a zene.

Azok a dalok szoktak a legerősebbek lenni, amiknek a verzéje is már izgalmas, pont mint a Night Terrors-ban. A bridge alátámasztja azt az elméletet, hogy minden tempós zene Breaking the Law. 😀 Ennek ellenére, vagy épp ezért ez a nóta lovagol a többi hátán, a legjobban illik a zseniális borítóhoz.

Mindössze egy kis hiányérzetem van, nekem nagyságrendekkel jobban tetszene az egész lemez, ha karakteresebb riffekre épülnének a dalok, talán a doom gyökerek miatt ez nem balga elvárás. Ugyanakkor izgalmas élmény a Relentless 80-as évek elképzelésének részese lenni, hagyni, hogy magába szippantson ez a talán sohasem létezett világ.

SAMPLE:
YouTube link

Tracklist:

1. Dawn Of The Night
2. Point Of No Return
3. Slave To The Riff
4. Night Terrors
5. Armed To The Teeth
6. Ancient Realm
7. Eye Of The Storm
8. Path Of Fire

Pontszám: 7

]]>
http://www.kronosmortus.com/lemezismertetok/relentless-night-terrors/feed/ 0
DER WEG EINER FREIHEIT – Stellar http://www.kronosmortus.com/lemezismertetok/der-weg-einer-freiheit-stellar/ http://www.kronosmortus.com/lemezismertetok/der-weg-einer-freiheit-stellar/#comments Mon, 06 Jul 2015 09:16:38 +0000 http://www.kronosmortus.com/?p=75833

Kiadó: Season of Mist
Kiadás éve: 2015
Stílus: Black Metal
Pontszám: 10]]>

Kiadó: Season of Mist

Weboldal: facebook.com/derwegeinerfreiheit

Kiadás éve: 2015

Stílus: Black Metal

Brief Sum: The Germans have come up with convincing and dynamic themes on their third full-length album. They are definitely in the top 5 of fresh Black Metal bands. ‘Stellar’ showcases perfect sounding and excellent tracks. 

 

A Stellar című lemez a német zenekar harmadik nagylemeze a 2009-es debüt óta. A srácok az évek során megjelentettek ezen kívül két EP-t is 2011-ben és 2012-ben, ebben az évben pedig lenyomtak egy szép hosszú túrát a Downfall Of Gaia társaságában. A Der Weg Einer Freiheit legnagyobb érdekessége talán az, hogy a tipikus, mostanság divatos post-black metal témák mellett az igazi norvég feeling az ami meghatározza a hangzást. Valahogy olyan, mintha true témákat mai köntösbe bújtattak volna megfűszerezve itt-ott lazább, szellősebb dallamos témákkal, melyek ugyanúgy részét képezik ennek a tökéletesen felépített koncepciónak. Az egy dolog, hogy egytől-egyig nagyon jó zenészeket hallhatunk, megint más, hogy fogós számokat tudnak írni, de az, hogy a stílus által viszonylag szűkre szabott határok mentén is eredetiek tudnak maradni, az már azért egy másik szint.

A 2012-es Unstille címre keresztelt korong úgy gondolom az egyik legjobb európai black metal album, ami az elmúlt 5-10 évben napvilágot látott. Féltem, hogy ennek függvényében az új anyag nem fog akkorát ütni, de szerencsére csalódnom kellett. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a Stellaron található hat track mindegyike kiváló és nagyon erős tétel. Nagyon szépen szól minden hagszer, talán nekem egy kicsit túl tisztán is, de annyi baj legyen, így is elképesztően dögös a cucc. Még az sem zavaró, hogy a nem kevés alkalommal felbukkanó, ultradallamos gitártémák sokszor minden más hangszerről elvonják a figyelmet. Persze kit érdekel, ha ezt olyan szerzemények alatt művelik, mint például az Einkehr című szám, vagy akár a közvetlenül utána berobbanó Verbund ami az egyik legpusztítóbb black téma amit az utóbbi időben hallottam. Nem kevés Mayhem feelinggel egyébként, ami szintén jó pont. A Verbund után azonnal jön az Eiswanderer, ami megint csak egy nagyon ütős, dallamos nyitánnyal kezd. Talán ennél a hármasnál hallható leginkább, hogy mennyire szépen kidolgozott minden gitártéma, és milyen jól működik a kétgitáros felállás. A gitárok mellett már első hallásra feltűnő a dobos srác tehetsége és hangszerkezelése. Egyszerűen elképesztő, hogy sokszor már számkezdésnél mit vállal, arról nem is beszélve, hogy minden blast és pörgetés kiváló. Emellett amikor nem játszik nagy dolgokat, akkor is rendkívül ízes és ötletes dobolást hallhatunk.

Persze maga a Der Weg Einer Freiheit azért igazán jó, mert ez a négy zenész, akik külön-külön is megállják  a helyüket, együtt is kiváló dolgokat tudnak csinálni. Tehát működik a kémia, aki pedig szeretne új kedvencet avatni az nyugodtan kússzon rá a Stellarra, nem fogja megbánni.

SAMPLE:
YouTube link

Tracklist:

1. Repulsion
2. Requiem
3. Einkehr
4. Verbund
5. Eiswanderer
6. Letzte Sonne
7. Idyll (Bonus track)
8. Unendlich (Bonus track)

Pontszám: 10

]]>
http://www.kronosmortus.com/lemezismertetok/der-weg-einer-freiheit-stellar/feed/ 0
ARMORED SAINT – Win Hands Down http://www.kronosmortus.com/lemezismertetok/armored-saint-win-hands-down/ http://www.kronosmortus.com/lemezismertetok/armored-saint-win-hands-down/#comments Mon, 06 Jul 2015 09:02:06 +0000 http://www.kronosmortus.com/?p=75830

Kiadó: Metal Blade Records
Kiadás éve: 2015
Stílus: Heavy / Power
Pontszám: 10]]>

Kiadó: Metal Blade Records

Weboldal: @ Facebook

Kiadás éve: 2015

Stílus: Heavy / Power

Brief Sum: A glorious return to form and to the real roots. Another old school US power metal masterpiece from one of the most gifted and unique and yet shamefully underrated bands of the genre. A record most definitely written in the vein of the old classics (mainly Delirious Nomad and Symbol Of Salvation), but with no intent and attempt to recreate or copy them. A huge win (and an aptly chosen album title) indeed.

 

VÉGRE!

Végre egy száz százalékig hagyományos, old school heavy metal lemez, amelyért minden fenntartás nélkül, felhőtlenül lehet lelkesedni! Sőt rajongani! Hogy egy sokat látott veterán csapat hozta össze? Egy olyan társaság, amelytől az ember – feltéve, ha ismeri egyáltalán – el is várja a kikezdhetetlenül magas színvonalat? Örüljünk, hogy legalább ők képesek voltak rá. (Ne feledjük, a náluk idősebb korosztály esetében sincs már erre garancia, még ha a név a legtöbb esetben kötelez is…)

Na, igen, ha ismeri… Tény ugyanis, hogy a Los Angelesi ötös fogat zseniális power metal anyagok egész sorát adta a világnak, a jól megérdemelt elismerés és közönségsiker helyett azonban viszontagságokkal teli, göröngyös út jutott nekik. Talán egy egész irányzat művelőinek az osztályrésze ez? Gondoljunk csak olyan honfitársaik pályájának alakulására, mint a Metal Church, a Vicious Rumors vagy a Savatage. Mindenesetre a páncélos szentek is kitartóan meneteltek a széllel szemben, amíg tehették – miközben Dave Prichard gitárost elragadta a leukémia –, a fenomenális dallamérzékkel és bivalyerős torokkal megáldott John Bush énekes még a Metallica csábításának sem engedett, ám a munkásságuk egyik csúcsának számító Symbol Of Salvation album után visszavonulót fújtak. John, mint közismert, az Anthrax frontján mégiscsak megmérettetett és ragyogóan helyt is állt a legfelső ligában, Joey Vera bőgős pedig kipróbálta magát szólóban, erősítette a Lizzy Borden és a Chroma Key sorait, a Fates Warningnak meg mindmáig tagja (rövid ideig ő is játszott az Anthraxben Frank Bello helyetteseként).

1999 óta a zenekar, időszakosan ugyan, de ismét aktív, és az idei művet megelőző két anyagon sem adta alább. Mindkettőnek megvan a maga sajátos arculata: a Revelation súlyosabban megszólaló, a maga kora felé is ki-kitekintő „dolgozat” – véleményem szerint ez az erősebb –, míg a La Raza lazább megközelítésű, néhol a szentek világához képest új területekre is merészebben kalandozó dalgyűjtemény. (Nem mellékesen megjelent a kettő között egy zömmel régi ritkaságokat tartalmazó gyűjteményes kiadványuk is Nod To The Old School címmel.)

A klasszikus hangzásukhoz viszont most találtak vissza. A Gonzo Sandoval dobintrójával startoló címadó szám rögtön megidézi a hatalmas kedvenc Symbol intenzitását és himnikusságát. És még ebbe a közegbe is amennyire váratlanul, annyira organikusan be tudtak építeni egy kis jazzes témázgatást a gitárszóló elé. A Mess hasonló felfogásban íródott: egy bulldózer erejével döngető, kerekre formált heavy metal „sláger” (a refrén itt is szó szerint az egeket ostromolja, John Bush hangja pedig mit sem vesztett régi fényéből), de okosan, hamisítatlan Armored Saint recept szerint. Lehet ilyen kezdésnek ellenállni?

A továbbiakban nagyobb lélegzetvételű szerzemények is érkeznek, és bár nem kell holmi teljesen agyament, soha véget nem érő progos / jammelős mutatványokra készülni, azért mindenkinek bőven nyílik tere kiélnie magát a hangszerén. A kimértebb An Exercise In Debauchery – itt Joey villant egyet basszuson – ismét a húzós, zakatoló riffekre épül, a Muscle Memory ellenben nyugis, hátradőlős tétel (nem a szó tradicionális értelmében vett ballada, inkább valami olyasmi, mint a Last Train Home vagy a Tainted Past), csak a végére szigorít be. A That Was Then, Way Back When pontosan az a fajta sallangmentes lendületnóta, amelyre ezek után szükség van, a With A Full Head Of Steam meg amilyen „körülményesen” indul be, akkora hatásfokkal pörget még tovább. Megint csak Symbol Of Salvation, sőt legalább annyira Delirious Nomad érzés-és hangulatvilág, méghozzá a maximumon. Ez utóbbiban Scott Ian becses nejét, Pearl Adayt (Motor Sister) is hallhatjuk, bár ebben a karcos zenei közegben az ő orgánuma nem nagyon tud érvényesülni. Ha már mindenképpen duóban gondolkodunk, és igazán karakteres női hangra van szükség, akkor az én megfejtésem a Huntress bestiája, Jill Janus lett volna. Így csupán annyi ragad meg az ember agyában, hogy John Bush mellett egy másik énekhang is szerepet kapott, ami az Armored Saint történetében példátlan. A dal élvezeti értéken persze nem ront.

Címével ellentétben a hét és fél percet is meghaladó In An Instant minden, csak nem azonnal ható darab. Lassan – ezúttal valóban lírai hangvétellel –, akusztikus gitárral és John finom dallamaival indul, majd fokozatosan bontakozik ki, a régi Aftermath és Another Day gyöngyszemek módjára, csak még élesebb váltásokkal. Itt, mondhatni, tényleg a banda progresszív, kísérletezős oldala domborodik ki. De hát ők már az 1980-as évek közepén jó néhány öles lépéssel a világ előtt jártak!

És a meglepetések sora még most sem ér véget, mert a Dive képében már igazi ballada érkezik, amelyben billentyűsök (!) viszik a prímet. A záró Up Yours megint egy jó harminc éves időugrás, egyúttal megint azt példázza, hogyan lehet egy elég konkrétan behatárolható műfaj formanyelvén merőben újszerű, szokatlan dolgokat a lehető legintelligensebb megközelítésből elmondani (még ha ez esetben igen explicit szöveggel is).

Nem spóroltam a dicsérő jelzőkkel, és tessék elhinni, John Bushék a messzemenőkig rá is szolgáltak erre. Még véletlenül sem valamelyik korábbi mestermű reprodukálására történt itt számító, bágyadt kísérlet, az nem is volna méltó a névhez. Azok érett továbbgondolásáról beszélhetünk a zenekar védjegyszerű elemeinek rendkívül kreatív alkalmazásával, sőt kiterjesztésével. Felszabadultan (igaz, nekik nincs is miért erőlködniük), mindenféle megfelelési kényszer nélkül, a külvilágról gyakorlatilag tudomást sem véve. Nem új Delirious vagy Symbol került ki a szentek keze alól, hanem a 2015-ös önmaguk hiteles lenyomata, amelyet nyugodtan oda lehet tenni az említett csúcsalkotások mellé, és egy lapon is lehet említeni velük.

Bárcsak az ismét Mike Howe-val készülő következő Metal Church album is hasonló nívót képviselne majd!

SAMPLE:
YouTube link

1. Win Hands Down 5:06
2. Mess 4:35
3. An Exercise In Debauchery 6:00
4. Muscle Memory 7:14
5. That Was Then, Way Back When 5:08
6. With A Head Full Of Steam 5:18
7. In an Instant 7:36
8. Dive 4:40
9. Up Yours 5:23

Pontszám: 10

]]>
http://www.kronosmortus.com/lemezismertetok/armored-saint-win-hands-down/feed/ 0
SAVAGE MACHINE – Through The Iron Forest http://www.kronosmortus.com/lemezismertetok/savage-machine-through-the-iron-forest/ http://www.kronosmortus.com/lemezismertetok/savage-machine-through-the-iron-forest/#comments Sun, 05 Jul 2015 19:52:41 +0000 http://www.kronosmortus.com/?p=75826

Kiadó: -
Kiadás éve: 2015
Stílus: Heavy Metal
Pontszám: 10]]>

Kiadó:

Weboldal: http://savage-machine.com/

Kiadás éve: 2015

Stílus: Heavy Metal

Brief Sum: They got my attention from the first moment, and their music didn’t become dull even after listening to it several times. Their Heavy/Power Metal showcases the values of the genre well, and it has got a metallic sound to it that is not dusty at all. Only diverse and exciting songs without any filling. This is how I imagine perfect Power Metal! I demand a follow-up!!! :)

 

A dán Savage Machine kezdete 2010-be nyúlik vissza, de akkor még Momentum név alatt működtek és kiadtak egy EP-t, majd 2014-ben módosították nevüket Savage Machine-ra és idén egy újabb EP-vel jelentkeztek. A tagságban csak a basszusgitáros személye változott. Fiatal srácokról van szó, akik eszméletlen élvezetes stílusban játszák a power metalt.

Az első akkordtól az utolsó hangig fenntartják a figyelmet. A rövid intró mintha igazából az Iron Fisthez tartozna. Szép tiszta gitárhangzás és ötletes dallamok jellemzik a lemezt. Egyénit alkotni nem egyszerű, de egy pillanatot leszámítva, nemigen jutott eszembe zenekarnév a lemez hallgatása közben. Később olyan magyar csapatok, mint Tűzmadár, Stainless Steel, de inkább csak hangulatra, ugyanaz a lelkesedés járja át a dalokat, mint annak idején náluk. Az Iron Fist középtempója után kellemes lendülettel szól a Fifth Computerworld, de azért nem viszik túlzásba a sebességet. Érdekes, hogy ebben a dalban a basszusgitár szinte kimászik a hangfalakból, szemben a lemez többi részével.

A The Easy Way Out egy gyönyörű ballada, hasonló intenzitással, mint az Iced Earth Melancholy-ja. Hatalmas erő és érzelem van a dallamokban és persze egy hatásvadász ének-kiállás, tuti siker.

A Prisoners of War visszahozza a lendületet, amiből alaposan visszavesznek a befejező dalban, ami egy lassú középtempóra épülő menetelés, a címe elmond mindent. :) Iskolapélda a szerzemény, éles acél, minden szépen a helyén van, nincs túlbonyolítva. A közepén van egy fordulat, amit egy kifacsart Iron Maiden riffel vezetnek fel. Ez volt az az elején emlegetett egy pillanat, ahol egyértelmű volt, kik is a kedvencek. Ha meghallva nem ül széles vigyor az arcodra, akkor ez nem a Te lemezed, de ha igen, akkor tuti szertni fogod, de mire elérsz idáig, ezt egyértelműen tudni fogod.

Első pillanattól megragadták a figyelmemet és sokadik hallgatásra sem lett unalmas a zenéjük. Heavy/power metal-juk jól megmutatja a műfaj értékeit, fémesen szól és egyáltalán nem poros. Változatos, izgalmas dalok vonulnak fel, nincsenek töltelék elemek. Egyszerűen így képzelem a tökéletes power metalt! Folytatást követelek!!! :)

SAMPLE:
YouTube link

Tracklist:

1. Dawn (intro)
2. Iron Forest
3. Fifth Computerworld
4. The Easy Way Out
5. Prisoners of War
6. The Final March

Pontszám: 10

]]>
http://www.kronosmortus.com/lemezismertetok/savage-machine-through-the-iron-forest/feed/ 0
PARADISE LOST – The Plague Within http://www.kronosmortus.com/lemezismertetok/paradise-lost-the-plague-within/ http://www.kronosmortus.com/lemezismertetok/paradise-lost-the-plague-within/#comments Sun, 05 Jul 2015 19:11:20 +0000 http://www.kronosmortus.com/?p=75822

Kiadó: Century Media Records
Kiadás éve: 2015
Stílus: Doom
Pontszám: 9]]>

Kiadó: Century Media Records

Weboldal: www.paradiselost.co.uk

Kiadás éve: 2015

Stílus: Doom

Brief Sum: I have to say, it wasn’t on the first listening that I became fond of this record. I needed time to grasp it and realize that these guys actually write pretty good songs. Although sometimes I wondered whether I could have made out that it was Paradise Lost in the speakers if I hadn’t known it was them? I’m not sure if I could have known it every second of the album. Even if the material doesn’t reach up to their previous works, it still gave me some new favorites, and with it became the most powerful moment of the resurrection of Paradise Lost.

 

Az angol Paradise Lost szerintem nem igényel különösebb bemutatást. Azt hiszem, megjárták a zenészlét minden stációját. Megvolt az egyedi stílusuk, ami az idők folyamán kisebb, de sokszor nagyobb változásokon ment át, de mindig felismerhető maradt. Voltak underground sikerek, volt mainstream áttörés, volt zenei eltévelyedés és valami hazatalálás-szerű. Az minden esetre érdemük, hogy hoztak új dolgokat a doom/death/gothic háromságra, jelentős hatással voltak rá. Egy kis öntörvényűség volt rájuk jellemző, hiszen sosem lovagoltak új zseniális ötleteiken, inkább tovább léptek, és ez az állandó lázadás vezethetett olyan területekre, ahová már nem minden metal rajongó követte őket.

A Draconian Times után vesztettem el érdeklődésem a zenekar iránt. Éreztem már akkor is, hogy az a lemez a Paradise Lost “Fekete albuma” (gondolok itt a Metallica-ra). Persze próbálkoztam az azt követő lemezekkel, amiknek voltak jó pillanatai, de ifjonti fejjel nem voltam képes akkora kompromisszumra, hogy elfogadjam az új irányt. Valami lehetett a levegőben, mert akkoriban másik nagy kedvencem, a Tiamat is valami hasonló sorsot futott be a Wildhoney vagy a Moonspell az Irreligious után.

Néha beleszaladtam Paradise Lost lemezekbe, de különösebben nem fogtak meg, míg meg nem hallottam a Faith Divides Us, majd az azt követő Tragic Idol albumokat. Sok más csapathoz hasonlóan (Moonspell) ők is elkezdtek visszakanyarodni a gyökereikhez. Újra kezdett tetszeni a zenéjük, bár régi dicsőségükhöz fel nem értek, de legalább meghallgathatóak lettek a dalaik.

Ez a lemez, a The Plague Within, bombasztikusan kezdődik, a legerősebb dallal. Aztán hallgatás közben észreveszem, hogy ez már nem is Paradise Lost, hanem a Type O Negative! Ez a hasonlóság többször előjön a következő majd egy óra folyamán, nem is kell soká várni rá, az An Eternity of Lies is tartalmaz elemeket. De persze nem csak ők kerülnek elő, hanem néha az Amorphis is. Visszatérve az utóbb említett dalra, kellett pár hallgatás, hogy a lebegős részek ne idegesítsenek. Ennek kistestvére a Sacrifice the Flame, itt a tiszta ének rész már kisebb mértékben zavaró.

Vannak hagyományosabb megközelítésű dalaik, mint a Terminál, vagy a Punishment Through Time. Nincsenek túlvariálva, egyszerűségükben gyönyörködtetnek.

Nagy kedvencem a Beneath Broken Earth, zseniális riffel kezdődik, az erre épülő ének szorosan illeszkedik hozzá. Ezer dolgot lehetne írni a dalról, de minden szó csak közhely lenne, egyszerűen hallani kell!

A Victim of the Past elég különös dal, sok minden benne van, szép dallammal kezdődik, ami lebegősen visszatér. Lényegében ez dallam a nóta lelke.

A Flesh from Bone mellett nem mehetek el szó nélkül, meglepetésszerűen felbukkan benne egy feszes, gyors rész. Így a lemez vége felé meglehetősen hatásos, rég lehetett hallani ilyen kalapálást tőlük.

A Cry Out egy lazább dal, a középrészen darkos énekkel, míg a Return of the Sun vérbeli Paradise Lost dal, így az album végére jó kis lezárás.

Megvallom nem első hallgatásra kötöttem barátságot a lemezzel. Kellett neki idő, hogy befogadjam és rájöjjek, jó kis dalokat írtak a srácok. Ugyanakkor néha elgondolkoztam hallgatása közben, hogy ha nem tudnám, vajon sikerülne kitalálnom, hogy Paradise Lost szól? Nem vagyok benne biztos, hogy a tételek minden pillanatában meg tudnám mondani. Ha az album nem is üti a korai dalokat, azért pár új kedvencet adott nekem, és ezzel elérte, hogy a Paradise Lost feltámadásának eddigi legerősebb momentuma legyen.

SAMPLE:
YouTube link

Tracklist:

1. No Hope In Sight
2. Terminal
3. An Eternity Of Lies
4. Punishment Through Time
5. Beneath Broken Earth
6. Sacrifice The Flame
7. Victim Of The Past
8. Flesh From Bone
9. Cry Out
10. Return To The Sun

Pontszám: 9

]]>
http://www.kronosmortus.com/lemezismertetok/paradise-lost-the-plague-within/feed/ 0
AZZIARD – Vésanie http://www.kronosmortus.com/lemezismertetok/azziard-vesanie/ http://www.kronosmortus.com/lemezismertetok/azziard-vesanie/#comments Sun, 05 Jul 2015 16:38:26 +0000 http://www.kronosmortus.com/?p=75818

Kiadó: Mortis Humanae Productions
Kiadás éve: 2014
Stílus: Black / Death
Pontszám: 8]]>

Kiadó: Mortis Humanae Productions

Weboldal: facebook.com/azziard

Kiadás éve: 2014

Stílus: Black / Death

Brief Sum: World War I provides plenty of themes for a band that can conjure up the hell of Verdun based on the most authentic sources. Not necessarily a must-have, but it suffices between two Marduk records…

 

 

Volt sok-sok évvel korábban egy időszak, amikor nagyon megcsömörlöttem a skandináv black bandáktól és az érdeklődési köröm színesítése képen egyre több francia „fekete fémet” kezdtem hallgatni. Ezek között voltak ultra-underground anyagok, de könnyebben emészthető, „kommersz” témák is. Egy biztos: a depresszív, szuicid oldalág kiteljesítésében nagyon nagy szerepet töltöttek(töltenek) be a gallok.

Nos, az Azziard egy francia csapat, de sok közük nincs a depresszióhoz. Illetve dalaik messze nem az önmarcangolás témakörét feszegetik, sokkal inkább másokét. Mármint mások marcangolását. Ami akár egy háború során is megtörténhet. Hogy konkrétabb legyek: az első világégés bőven szolgáltat témát egy olyan zenekarnak, amely Verdun poklát a legautentikusabb forrásokra hivatkozva tudja megidézni.

Két demót követően, 2009-ben adták ki első albumukat, az 1916-ot, majd tavaly szabadították rá a világra a Vesanie című kiadványukat. Ahhoz képest, hogy 2001 óta tevékenykednek, nem vitték túlzásba az aktivitást. Bár egyéb projektekben is kompetensek a tagok, szóval elnézhető nekik a nem túl gyakori stúdiózás Azziard kapcsán.

Kis túlzással, ami Svédországnak a Marduk, az Franciaországnak az Azziard. Ebben a mondatban szinte minden benne van azok számára, akik jól ismerik Morganék háborús témáit. Akik ismerik a gyors, középgyors tempóban előadott apokaliptikus opuszokat. Akik hallották már az énekként funkcionáló acsarkodó, morbid hangképzést. Akik tudják azt, milyen amikor a hangszerek egy világháború(vagy inkább egy csata) minden szörnyűségét megpróbálják a nyakunkba(fülünkbe) zúdítani.

Akik nem ismerik ezt az érzést, könnyen belekóstolhatnak, ha belemerülnek a Vesanie anyagába. Bár azon sem lennék meglepve, ha egyesek ezeket a sorokat olvasva már bánják is, hogy belekezdtek az olvasásba. Mert ők már a Marduk említésétől is rosszul vannak. Ízlések és pofonok. Engem személy szerint lekötött a franciák kiadványa. Nem kihagyhatatlan, de két Marduk lemez között megteszi…

SAMPLE:
YouTube link

Tracklist:

1. Allégorie
2. Disjonction
3. De lumière, d’obscurité
4. Sur la toile
5. Dialyse
6. Ekphrasys
7. Dans ma chair
8. Digression

Pontszám: 8

]]>
http://www.kronosmortus.com/lemezismertetok/azziard-vesanie/feed/ 0
Az Adversarial augusztus 21-én adja ki Death, Endless Nothing and the Black Knife of Nihilism című lemezét http://www.kronosmortus.com/hirek/az-adversarial-augusztus-21-en-adja-ki-death-endless-nothing-and-the-black-knife-of-nihilism-cimu-lemezet/ http://www.kronosmortus.com/hirek/az-adversarial-augusztus-21-en-adja-ki-death-endless-nothing-and-the-black-knife-of-nihilism-cimu-lemezet/#comments Sun, 05 Jul 2015 11:29:58 +0000 http://www.kronosmortus.com/?p=75814 ADVERSARIAL előmászott a mélységekből Death, Endless Nothing and the Black Knife of Nihilism című albuma kiadására. A banda 2010-es All Idols Fall Before the Hammer című nagylemeze óta kiadásra kerülő első anyagon kilenc számnyi pokolian torz vokális eretnekség lesz hallható.]]>

A nihilisztikus, harcos death metál kultusz kanadai kiskirályai, az ADVERSARIAL előmászott a mélységekből Death, Endless Nothing and the Black Knife of Nihilism című albuma kiadására. A banda 2010-es All Idols Fall Before the Hammer című nagylemeze óta kiadásra kerülő első anyagon kilenc számnyi pokolian torz vokális eretnekség lesz hallható.

A Dark Descent Records augusztus 21-et tűzte ki a Death, Endless Nothing and the Black Knife of Nihilism megjelenési dátumaként CD-n, bakeliten és digitális formátumokban. Az “Eonik Spiritual Warfare” című szám, mely hallható volt a Dark Descent Records New Release Sampler 3 válogatáson is, meghallgatható ITT.

Az Adversarial:
M.M. – basszus
E.K. – dob
C.S. – gitár/ének

www.adversarial.ca
www.facebook.com/AdversarialOfficial

]]>
http://www.kronosmortus.com/hirek/az-adversarial-augusztus-21-en-adja-ki-death-endless-nothing-and-the-black-knife-of-nihilism-cimu-lemezet/feed/ 0