STORMWITCH – Stronger Than Heaven

Kiadás éve: 1986

Kiadó: GAMA International

Talán nem állítok hülyeséget azzal, hogy ami Angliában (Nagy-Britanniában) a NWOBHM, az Németországban a heavy/speed mozgalom volt. Minden kétséget kizárólag az Accept – Fast As A Shark nótája tekinthető a speed metal előfutárának, melyből a germán bandák éppúgy táplálkoztak, mint a határaikon kívüli együttesek, komoly hatással, befolyással volt a dal egy új, feltörekvő generációra.

Szinte robbanásszerűen, futószalagon alakultak meg a német speed csapatok a ’80-as évek elején, pl. Grave Digger, Running Wild, Helloween, Axe Victims, Atlain stb. Kialakult egyfajta német heavy/speed hangzás, de ettől függetlenül a bandákat simán meg lehetett különböztetni egymástól. Amikor eme legendás színtér létrejöttéről, kialakulásáról beszélünk, semmiképpen sem feledkezhetünk meg a Stormwitch-ról sem. Az 1979-ben, Heidenheimben (Baden-Württemberg) Lemon Sylvanként alakult zenekar (1981-ben vették fel a Stormwitch nevet) két album (Walpurgis Night – 1984, Tales Of Terror – 1985) és egy split anyag (1. Rock Fabrik Festival ’84) után (arra nem bukkantam, hogy ezeket megelőzően, korai éveikben rögzítettek-e demókat) érkezett el a Stronger Than Heaven felvételeihez és megjelentetéséhez. Hangzás, zene, dalok szempontjából egyértelműen a banda legjobb, legsikeresebb alkotása lett ez a korong, a Stormwitch életmű szerintem legklasszikusabb alkotása. 1986 és 1987 a Stormwitch történet legjobb éveiként írhatóak le, a Stronger Than Heaven-nek és az ezt követő The Beauty And The Beast-nek (1987) köszönhetően, melyek kelet-európai népszerűséget hoztak a zenekarnak. Nem jutottak ugyan a Helloween vagy a Running Wild népszerűségének közelébe, de nevük jól csengett a rajongók fülében, kultikus pozíciót sikerült maguknak kivívniuk. Eme albummal, tehát a Stronger Than Heaven-nel image-ük még eredetibb lett, mert, ameddig bandák ezrei bőrben feszítettek, addig a zenekar a 17./18. századi barokk korból származó kosztümöket kezdett el hordani és lettek a Fekete Romantika Mesterei. Ez sok rajongónál ki is verte a biztosítékot akkoriban. Nemcsak image-ben, de a szövegeket tekintve is változott a csapat, mert, amíg a Walpurgis Nigh-ot főleg egy okkult töltet, megközelítés jellemezte, addig a Tales Of Terror nótáinak szövegei jobbára fantasy-n alapultak, amely tökéletesen illet a banda teátrális zenei stílusához. Harald Spengler (alias Lee Tarot) gitáros, –művészneveiket a Walpurgis Night után vették fel- aki a szövegeket írta akkoriban nem akarta magát korlátok közé szorítani, hanem pozitív üzeneteket közvetítő dalokat írt, mint pl. a Trust In The Fire. Mivel azon a korongon minden dalnak megvolt a maga különleges meséje, az album címe különböző fantasy mesék fajtáját hivatott kifejezni és a Stormwitch nem akarta követni az akkoriban felbukkanó, Venom illetve Bathory nevével fémjelezte black metal vonalat, hanem egy még dallamosabb irányba fordult és ettől a ponttól kezdve kezdték el használni a Fekete Romantika Mesterei elnevezést.

1986 januárjában – februárjában került sor a Spygel stúdióban, Batze Kramer és Tom Kruger felügyelete mellett a Stronger Than Heaven felvételeire. Erős, telt, kemény, jellegzetes germán fémes hangzás jellemzi a lemezt, a dalok pedig egytől-egyig hengerelnek, hibátlanok. A zenekar semmit sem bízott a véletlenre, elsőre a fülben ragadó refrénekkel, dallamokkal felvértezett szerzeményeket tett fel a korongra, mint a speed bomba Rats In The Attic-et, a málházósabb Eternia-t, a Slave To Moonlight-ot, a hazai Omen által is felhasznált (Rossz Hely Rossz Idő – Feketében), epikus megközelítésű címadót, az Allies Of The Dark-ot vagy a Hammerfall által feldolgozott, a csapat himnuszaként is aposztrofálható Ravenlord-ot. Harald Spenglerre nagy hatással voltak a ’30-as évek gótikus horror filmjei, mint a régi Dracula és a Frankenstein, a régi kastélyok, a köd és a fordított keresztek, de inkább dekoratív, mint ideológia szempontból, megközelítésből. A Jonathan’s Diary például egy 7 és fél perces szerzemény, amely Bram Stoker Dracula novellájának első 30 oldalán alapul. A korongot az instrumentális Dorian Gray zárja. Értelemszerűen a főszerepet Harald Spengler (Lee Tarot) és Stefan Kaufmann (Steve Merchant) gitárosok riffjei, szólói játsszák, a Ronny Gleisberg (Ronny Pearson) basszusgitáros Peter Langer (Pete Lancer) alkotta ritmusszekció pedig a feszes, pontos, húzós alapokért felelt. Feltétlenül kiemelendőek Ronny Pearson futamai, az arányos hangzásnak és keverésnek köszönhetően kitűnően jönnek át a basszustémák. Andy Mück (Andy Aldrian) énekes magas fekvésű, itt-ott sikolyokkal kombinált hangjával adja elő a dalokat, azaz ’86-ban ez egy maximális, hibátlan teljesítménynek számított.

Sajnos a banda ezzel el is lőtte az összes puskaporát, a The Beauty Of The Beast még dallamosabb, hova tovább, kommerszebb lett, az Eye Of The Storm-tól kezdve pedig lejtmenetbe indult a banda. A ’90-es években ugyan kiadtak két albumot (War Of The Wizards – 1992, Shogun – 1994), de ezek már köszönőviszonyban sem voltak korai munkáikkal és a Shogun után fel is oszlott a banda. A Hammerfall Ravenlord feldolgozása (Andy Mück fel is lépett velük egy fesztiválon, hogy közösen adják elő a dalt) és a ’98-as Priest Of Evil válogatás újra a zenekarra irányította a figyelmet, 2002-ben pedig újjáalakultak. A jelenleg is aktívnak tekinthető banda soraiban a klasszikus felállásból csak Andy Mück és Pete Lancer vannak jelen. Nem tudom, hogy várható-e újabb Stormwitch album a közeljövőben, egy biztos, első három anyaguk klasszikus és kultikus, különösen a Stronger Than Heaven.

Tracklist:

1. Rats in the Attic
2. Eternia
3. Jonathan’s Diary
4. Slave to Moonlight
5. Stronger than Heaven
6. Ravenlord
7. Allies of the Dark
8. Dorian Gray