2012. április 28. @ Budapest, Crazy Mama Music Pub
FELLÉPŐK: Cruadalach, Oganj, Avven, Niburta, Ignotus Enthropya
A nagyszerű tavalyi Kék Yuk-beli Beltinefest után Közép-Európa tavaszi folk metal turnéja ezúttal a Crazy Mama klubban került megrendezésre. A klubbal alapvetően semmi komoly probléma nincs, persze az árak húzósak, mint szinte minden fővárosi szórakozóhelyen, de a hangosításra nem sok panaszom volt, ezzel szemben a fekvése annál problémásabb, hisz Pest déli iparvidékének szélén van eldugva. Részben ennek, részben a kitűnő, nyárias időnek köszönhetően sajnos alig volt közönség a bulin. Míg tavaly 130 körül voltak, addig idén alig 50 fő nézte meg az öt bandát. Ennek ellenére minden zenekar beleadott apait-anyait, szívvel játszottak és nagyon profin!
Számomra abszolút pozitív meglepetésként nyitott a fiatal horvát banda, az Oganj, mely a tavaly hazánkban is fellépett Stribog egykori tagjaiból alakult nemrég. Az Ana Backonja vezette fantasy-s és balkáni hatású folk metal csapat eddig két dalt tett fel az internetre, ezek alapján nem számítottam ilyen erős bulira. Ugyan csak öt dalt játszottak, de a zenekar kiállása nagyszerű, kellemes billentyű- és fúvóstémái vannak, Ana hangja és megjelenése pedig lélegzetelállító! A zúzós, metalos témák mellett melodikus és ambient dallamokat is kaphattunk a horvátoktól, a kisszámú közönséget kellően meggyőzték és bemelegítették.
Oganj setlist: 1. Kada Padne Dan, 2. Zima, 3. Cold, White Sun, 4. Igre, 5. The Wheel of Time
Bár az első csapat csúszott 15 percet, a további koncertek már óramű pontossággal kezdődtek, így fél kilenc előtt a cseh Cruadalach robbant a színpadra. Ahogy tavaly is, úgy a Beltinefest ötletgazdái idén is nagyszerű koncertet adtak, teljes átéléssel és odaadással játszottak. Az énekes Jan pedig ismét lejött a közönség közé és a koncert jelentős részét ott énekelte és pogózta (!) végig. A dalok többsége a tavaly év végén megjelent nagylemezről volt, de a cseh nyelvű blokkba belefért egy vadi új nóta is, a Code Satyros. A csapat nagyszerű, tehetséges, ezen nincs mit ragozni, ráadásul nagyon meg tudják mozgatni a hallgatóságot. Szerintem továbbra is sokkal jobbak élőben, mint lemezen.
Cruadalach setlist: 1. Rage starts here, 2. Hear our Voices!, 3. Cruadalach, 4. Living with Pride, 5. Vrásčitá, 6. Pramen Epony, 7. Nezlomní, 8. Morrigan, 9. Code Satyros, 10. Zlatovláska, 11. Occident Sun
A horvát Oganj mellett az est egyik fő fellépője, a nagylemezén dolgozó hazai Niburta is sok balkáni dallammal szolgált, intrójuk, második és negyedik daluk a friss, bolgár népzenén alapuló termésből volt. Már elég régen álltak teljes tagsággal a színpadon, de ez abszolút nem látszott rajtuk, hozták a formájukat. Már a koncertjük elején az a gondolat merült fel bennem, hogy bizony nekik nagyobb színpadon, nagyobb közönség előtt illene már játszaniuk. A megszokott dalok mellett két ritkább nóta, az akusztikus Lydia (mely egy Horatius-vers feldolgozása) és moldvai népdalon alapuló Keselyű is terítékre került az este folyamán. A banda nagyszerű koncertet adott, a hegedűs és a gitárosok többször lejöttek a színpad elé, a közönségbe, a hangulatot ezzel is tovább fokozva, sőt két dalt kifejezetten a közönség egy-egy tagjának küldtek. A torokének, a furulyák és a doromb ugyan nem hallatszottak tökéletesen, de a hangosítás így is bőven az átlag felett állt. Továbbra is egyik legjobb magyar zenekarnak tartom a csapatot, ez nem kérdés.
Niburta setlist: 1. Bogorovice (intro), 2. Shto Kaszmete, 3. Nap és Hold, 4. Mashala, 5. Forebear’s Dance, 6. Dance of Satyrs (Daemonia Nymphe cover), 7. Lydia (Horatius), 8. Keselyű, 9. Awakening, 10. Forgotten Path, 11. Rege, 12. Fúvom az énekem
Ha a Niburta nagyobb színpadot érdemel nagyobb közönséggel, akkor ez fokozottan igaz az est másik fő zenekarára, az Avvenre, Szlovénia vezető folk metal zenekarára. A csapatnak külön érdekessége, hogy nem egy-egy régió/kultúra népzenéjét ötvözik melodikus metallal, hanem Európa egész területéről veszik inspirációikat, így az ír népzenétől a spanyol dallamokon át a polkáig mindenfélét hallhattunk tőlük. Nagyon profik a srácok, látszik rajtuk, hogy nem most kezdték a zenélést, ráadásul egy teljes férfikórust színpadra tudnak vinni a gitárosok, basszer és furulyás személyében. Eleinte ugyan technikai problémák voltak a brácsával, de ez semmit nem vett el a koncert erejéből és gyanús, hogy jó pár új, magyar rajongót szereztek maguknak ezzel a műsorral a szlovének. Egyedül azt sajnáltam, hogy a Csárdást nem játszották nálunk, de mindenképp pozitív meglepetésként szolgáltak, és róluk is elmondható, hogy élőben sokkal jobbak, mint lemezen.
Avven setlist: 1. Intro, 2. Spain, 3. Ar Srf, 4. Avven, 5. Tarak, 6. Panta Rhei, 7. Tornach, 8. Irish, 9. Ibo, 10. Vvile, 11. Kanaan, 12. Hej ti!, 13. 5, 14. Zmaji
Az estet a stílusilag kissé eltérő, fiatal budapesti progresszív melodeath metal zenekar, az Ignotus Enthropya zárta, a Niburta gitárosának, Kemény Bálintnak másik zenekara (ebben ő szintizik). Zeneileg szimpatikus, amit játszanak, jól értenek a hangszereikhez a fiatal srácok, de az éneket nem igazán tudtam hova tenni, néhol nem oda valónak tűnt, bár ebben a stílusban inkább a zenén van a hangsúly amúgy is. A folkos vonalnak tudható be, hogy egy Wintersun és egy Ensiferum feldolgozás is előkerült a műsor során és ahhoz képest, hogy összességében nem sokan jöttek el az eseményre, a többség végigmulatta e banda koncertjét is.
Ignotus Enthropya setlist: 1. Solid Silver, 2. Beyond the Dark Sun (Wintersun cover), 3. Extinction, 4. Despair, 5. Ignotus Enthropya, 6. Writer’s Words, 7. Digital Deception, 8. Iron (Ensiferum cover), ráadás: Solid Silver
Mint az elején is írtam, a kevés látogató ellenére nagyszerű buli volt, minden csapat teljes odaadással állt színpadra és hozta a lehető legjobb oldalát és mindenkin látszott, hogy élvezi koncertet. Remélem jövő tavasszal ismét sok nagyszerű, nálunk ritkán hallott-látott banda jut el a fővárosba a Beltinefest keretében!
Fotók: Katona Vica
