Kiadó: Peaceville Records
Weboldal: http://bloodbath.biz
Kiadás éve: 2014
Stílus: Death Metal
Brief Sum: In my opinion this album is way better than its predecessor, even going as far as saying that they had created a definitive piece of Bloodbath in death metal. Did I just listen to album of the year?
Véleményem szerint idén sem panaszkodhatnak a death metal rajongók, hiszen megannyi kiváló lemez született ebben a műfajban. A teljesség igénye nélkül: új Cannibal Corpse, Sinister, Morbus Chron, Revel In Flesh – meg amiről még nem tudunk, amit nem fedeztünk fel, amit még nem állt módunkban meghallgatni. Tartom azt a véleményemet is, hogy a minőségi, kiváló produkciók többségben vannak a kutyaütő anyagokkal szemben
Az idei év egyik általam legjobban várt alkotása a Grand Morbid Funeral volt. Nagyon sok idő, hat év telt el a legutóbbi The Fathomless Mastery megjelenése óta (ráadásul nem is tartom annyira kiugrónak azt a lemezt), a csapat soraiban pedig változás történt, mégpedig véleményem szerint a legérzékenyebb ponton, a frontember posztján. Mikael Akerfeldtet Nick Holmes váltotta. Nem tehettem más, mint hogy összehasonlításképpen elővettem és meghallgattam a Lost Paradise klasszikust, hiszen Holmes mester már nagyon régen nem hörög (hörgött). A közleményben az volt olvasható, hogy az első Paradise Lost lemezen nyújtott teljesítménye alapján esett Jonas Renkse-ék választása Nickre és már most az elején el is árulom, nem okozott csalódást. Szerintem sem a zenekarnak, sem a rajongóknak. Hozzáteszem gyorsan, hogy nem azt a mély, morbid, groteszk, de érthető hörgést produkálja, amely a bemutatkozó Paradise Lost anyagon hallható, hangja, előadása a Gothic/Shades Of God/Icon trió világához áll közel.
A muzsika, a nóták, az anyag viszont önmagáért beszél, nem tudok vele betelni, gyakorlatilag nincs olyan nap, amikor nem hallgatom meg, hetek óta ki sem tudom venni a cd-t a lejátszómból. Bérelt helye van! A nyitó Let The Stillborn Come To Me-vel indul útjára az őrület és pusztít el, öklel fel mindent maga körül. Per „Sodomizer” Eriksson és Anders „Blakkheim” Nyström gitárosok láncfűrész riffjei, Jonas Renkse őrlő, torz basszusa (jaj az a kiállás a kezdő szerzeményben) valamint Martin Axenrot őrületes dobolása ellen nincs ellenszer, magával ragadják a hallgatót, lecsavarják az ember fejét. Témáik tanítanivalók, tényleg 1990-ben érezzük magunkat az anyag hallatán. Felvonul itt minden, ami a tradicionális, klasszikus svéd death metalra jellemző, azaz gyönyörű harmóniák, dallamok, kiállások, doomba hajló váltások (Anne, Church Of Vasitas) Holmes pedig teljesítményével felteszi a koronát a korongra. Tovább emelve az anyag fényét, értékét a Total Death Exhumedban, a Mental Abortion, a Unite In Painben és a My Torturerben az Autopsy gárdistája Eric Cutler közreműködik, sőt utóbbi szerzeményben (My Torturer – grindokkal megvadított vadállat) Chris Reifert is hallatja bársonyos, simogató orgánumát. Kizárólag csúcspontok vannak, töltelék, gyenge szerzemény egy szál sem. Mondanom sem kell, hogy a hangzás gyilkos, a keverésért David Castillo, a masterizálásért pedig Thomas Eberger volt a felelős.
A magam részéről, sokkal jobbnak tartom ezt az albumot, mint elődjét, megkockáztatom, hogy a vérfürdő legjobb alkotását tette le a death metal asztalára. Az év lemezét hallottam? Könnyen előfordulhat.
SAMPLE:
YouTube link
Tracklist:
1. Let the Stillborn Come to Me
2. Total Death Exhumed
3. Anne
4. Church of Vastitas
5. Famine of God’s Word
6. Mental Abortion
7. Beyond Cremation
8. His Infernal Necropsy
9. Unite in Pain
10. My Torturer
11. Grand Morbid Funeral
