Kiadó: Relapse Records
Weboldal: facebook.com/IndianDoom
Kiadás éve: 2014
Stílus: Doom Metal
Brief Sum: The best material so far by Indian. Noise fans of Bongripper and Neurosis should definitely give it a try, it’s worth it!
A chicagoi doomsterek újra itt vannak, mégpedig az ötödik nagylemezzel, ami a From All Purity címet viseli. Elöljáróban annyit, hogy a zene nem lett könnyebb, se befogadhatóbb, maradt a súly a kosz és a mélységek. Mindezt egy olyan homogén és karcos zenei ötlethalmazként tálalják, hogy az első tracknél gyakorlatilag azonnal leszakad az ember szakálla. Ez tulajdonképpen nem meglepő a zenekar esetében, de azért az elgondolkodtató, hogy 10 év távlatából még mindig ennyire őszintén nyomja valaki ezt a pusztító hangorkánt, ami ha elszabadul kő kövön nem marad. A 2004-es God Slave -hez képest rengeteget fejlődtek és súlyosodtak a srácok, ami nagyon jól áll nekik, nem mintha régen rágógumi zenét toltak volna. A zenei és hangzásbeli fejlődések mellett nagyon dícséretes, hogy megmaradtak az experimental/noise, drone elemek, melyek nagyon beteg hangulatot teremtenek néhány tétel elején vagy épp a kellős közepére beszúrva. Manapság a sludge/doom színtér mondhatni túlcsordult, rengeteg régi, új vagy épp újjáalakult formáció képviseli a stílust világszerte. Emellett több olyan banda létezik, akik mégis kitűnnek ebből az óriási sötét masszából, hogy valami időtálló, formabontó dolgot hozzanak létre. Az Indian is ilyen, mondhatni példaértékű hozzáállással működnek, és reméljük működni is fognak még jó pár évtizedig. Ha továbbra is marad ez az irány biztosan nem lesz gond. Az elismerésekkel sosem fukarkodott se a közönség se a ,,szaksajtó” vagy épp maga a színtér sem. Ezt mi sem mutatja jobban, minthogy az idei Doom Over Leipzig fesztiválon is helyet kaptak.
Ezek után azt hiszem megérdemel az aktuális lemez egy kisebbfajta boncolgatást. A nyitó Rape tulajdonképpen a tökéletes kezdést biztosítja, és az utána következő The Impetus Bleeds tovább görgeti ezt a hömpölygő riffáradatot több fokozással és a végletekig elnyújtott lassulásokkal. Ugyan ez egy nagyon jól bevált recept, amit minden valamirevaló sludge bandának tudnia kell, mégis nagyon szerethető ,,trükk”.
Az ezek után következő Directional már tényleg kemény dió. Nincs mellébeszélés, fölösleges cicoma, csak mély, monoton riffek. Kicsit az Amenra is eszembe jutott a főtéma kapcsán, ami szintén pozitív. A Rhetoric Of No-nál már előjönnek a kaotikusabb, már-már kapkodós megoldások, de természetesen ez sem gyorsabb a középtempónál. Talán a legérdekesebb szám a From All Purity-n. A Clarify inkább egy drone/noise kísérletezés, mint konkrét téma, a záró Disambiguation pedig tökéletes levezetést ad a végére. Mi pedig kereshetünk valami könnyed post rock albumot, hogy kizökkentsen ebből a végtelenségig fekete hangulatból.
SAMPLE:
YouTube link
Tracklist:
1. Rape
2. The Impetus Bleeds
3. Directional
4. Rhetoric Of No
5. Clarify
6. Disambiguation
