Lemezismertetők

JEX THOTH – Blood Moon Rise

Kiadó: I Hate

Weboldal: www.jexthoth.net

Kiadás éve: 2013

Stílus: Psychedelic Rock / Doom Metal

Brief SumBlood Moon Rise is a doom-y, mystical and very inspired disc. Those who like metal in a broader sense must listen to this album. No separation, no scene dilettantism just pure, instinctive, honest and epic music.

 

Azt hiszem egy bizonyos életkor után az ember akarva akaratlanul nagyon hatékonyan szűri meg a hallott/kapott információt, ezáltal a zenét is ami befogad. Ez sok esetben negatívan, fejlődést akadályozva csapódik le, ugyanakkor megkímél a fölösleges hallgatnivalótól. Ennek tudatában és folyományaként kevés értékelhetetlen zene ér el manapság, tehát a kiadványok 90 százaléka egyéni hangvételű, érdekes hallgatnivaló. Ettől függetlenül a Jessica Toth vezette doom formáció igencsak meglepett a Blood Moon Rise lemezzel. Az utóbbi években kifejezetten sok leányzó kapott nagy figyelmet az underground/művész világban, gondoljunk csak Chelsea Wolfera példának okáért. Ugyan amit Jex Thoth prezentál az azért merőben más, mégis valahogy sok a hasonlóság. Alapvetően úgy képzeljük el ezt a zenét mintha összegyúrnánk a Black Sabbathot egy kis LedZeppel, megspékelnénk egy kis Pink Floyd hangulattal és gótikus, templomi atmoszférával. Erre a Keep Your Weeds című fantasztikus szerzeményben hallható hammond orgona nagyon erősen rá is tesz. Ez azonban mind csak felszínes meghatározás, a Jex Thoth ennél sokkal többet rejteget magában. A doomos sötét hangzás mellett sok sámánisztikus, lüktető elem hallható. Néhol megjelennek bontogatós, akusztikus részek, amitől valahogyan olyan tiszta és szép lesz az egész. Sokszor érzem azt a bizonyos hippifeelinget ami azért jó ideje nem volt tapasztalható egy zenekarnál se, illetve maximum nagyon nevetséges formában. A Blood Moon Rise viszont egy nagyon természet közeli, koncepciózus lemez, néhol már egy kis okkult, boszorkányos érzés is ott motoszkál Jessica hangjában. Itt egy picit álljunk is meg, mert le kell szögeznünk mindjárt az elején, hogy ez a lány nagyon szépen énekel, és tud is énekelni. Ez még ugye nem minden, az viszont, hogy ilyen jó témái vannak, az már egy magasabb szintű zenélést és hozzáállást követel. Egyszerűen annyira sok minden van a hangjában, hogy az már hátborzongató. Sokszor ahogyan énekel attól is borsódzik a hátam, természetesen a jó értelemben. A legjobb példa erre talán az Ehja című szám. Rendkívül doomos és súlyos a tétel, de nagyon dögös is.

Ami még nagyon jellemző rájuk az talán a Psyarnál jön ki igazán. Még azt a több perces hosszú szólót is meg tudom bocsátani, mert annyira hangulatos az egész. A Hangzást tekintve nekem néhol az az érzésem, hogy a gitársound lehetne súlyosabb, de lehet, hogy ez egyáltalán nem volt cél, és úgy jó  ahogy van. Érdekes a lemeznél, hogy míg sok esetben hagyománytisztelő a zenei hozzáállás, sokszor mégis előremutató, futurisztikus az egész.

A vicc az az egészben, hogy alapvetően egy kevésbé ismert szubkultúrához köthető formációról beszélünk, mégis néhol annyira észrevehetően és szerethetően popközeli.

Ez különösen a már említett Keep Your Weedsről mondható el. Ha csak az az egy szám lenne a lemezen, akkor sem tartanám unalmasnak és teljes mértékben tökéletesnek gondolnám a lemezt, és így is annak tartom.

SAMPLE:
YouTube link

Tracklist:

1. To Bury
2. The Places You Walk
3. The Divide
4. Into a Sleep
5. And the River Ran Dry
6. Keep Your Weeds
7. Ehjä
8. The Four of Us Are Dying
9. Psyar


Pontszám: 10

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Elfogadom Részletek