Kiadó: Cyclone Empire
Weboldal: http://revelinflesh.jimdo.com/
Kiadás éve: 2014
Stílus: Death Metal
Brief Sum: Varied material, ranging from fast intros to doomed up songs and rock’n’roll themes. This is perfectly combined with rough, brutal vocals resulting in a disc that can 100% appease fans of classic Swedish death metal.
Ha egy zenekar egy klasszikus, alapvető, stílust meghatározó és teremtő lemez egyik dalának címét veszi fel a keresztségben (Entombed – Left Hand Path), akkor szinte meghallgatás nélkül is tudjuk, hogy miről, milyen zenéről van szó. Persze eredetiségnek, az újra való törekvésnek nyoma sincs, de ez kit érdekel, ha jól talpalávalót húznak a legények.
Nem tudom, hogy az utóbbi időben mi történt Németországban, egymás után bukkannak/bukkantak fel és adtak ki kiváló anyagokat az olyan bandák, mint az Obscure Infinity, a Chapel Of Disease vagy a Deserted Fear. Közös nevezőjük a svéd death metal, céljuk pedig, hogy ápolják és életben, köztudatban tartsák az ős Entombed, Dismember, Carnage, Nihilist stb. szellemét, zenei világát.
Ehhez a körhöz tartozik a Revel In Flesh. Amikor végignéztem a line up-pon, a Haubersson név volt a legismerősebb, ugyanis hősünk nem más, mint Ralf Hauber az egykori Immortal Rites basszusgitárosa valamint a Carnage és Mystical Music fanzine-ek oszlopos tagja, nem mellesleg svéd death metal függő. Szenvedélybeteg! Idén roppant produktív volt a banda, hiszen nem kevesebb, mint négy megosztott kiadványt dobtak piacra (a Grave Wax, a Puteraeon, a Feral és a The Dead Goats együttesekkel közösen, sőt, a spliteken szereplő dalok, kifejezetten az adott anyagokhoz íródtak). A jóízű In The Name Of Flesh-sel indul a lemez a rajongó pedig lemegy hídba, hogy ezek a német srácok milyen királyul tolják a stockholmi halál fémet. A többi srác múltja nem ismert előttem, korábbi zenekaraik nem töltöttek be komoly szerepet az undergroundban (legalábbis nekem nem sokat mondanak az olyan nevek, mint a Deathvastation, a Hacksore vagy a Chaosreign), de a Revel In Fleshben hibátlanul nyomják.
Értelemszerűen minden adott, amiről a klasszikus svéd death metal azonnal felismerhető, tehát láncfűrész jellegű riffek, remek szólók, harmóniamenetek Hermannsgardtól és Maggessontól, torzított, őrlő basszusfutamok Gotzbergtől, megállás nélkül kalapáló dobok Vogtssontól és brutális, mély hörgés Hauberssontól. Változatos az anyag, hiszen a brutális, gyors kezdő nótától kezdve, a doomos részekkel fűszerezett dalokon (When Glory Turns To Ruin, Frozen Majesty, Cryptcrawler) keresztül, a végig doom As Souls Descenden át, a rockn ’n’ rollos témákig (ez egy feldolgozás, mégpedig a Manilla Roadtól a Necropolis) terjed a skála. Mindehhez nagyon durva, brutális megszólalás és csodaszép párosul, tehát a klasszikus svéd death metal híveit maximálisan elégíti ki a lemez.
Ilyenkor szoktam elgondolkodni azon, hogy mi lett volna, ha annak idején nem jelennek meg a Left Hand Path, Like An Everflowing Stream, Dark Recollections alapvetések? Esetleg nem ismerném, nem hallgatnám őket? Ha nem jelennek meg, nincs svéd death metal színtér, ha pedig nem ismerném őket, akkor most maximális pontszámmal jutalmaznám a Revel In Flesht.
SAMPLE:
YouTube link
Tracklist:
1. In The Name Of The Flesh
2. When Glory Turns To Ruin
3. Black Oath Impurity
4. Graveyard Procession
5. Death Kult Legions
6. Frozen Majesty
7. Hurt Locker
8. Cryptcrawler
9. As Souls Descend
10.Leviathan
11.Necropolis (Manilla Road Cover)
