Live Autumn Fest 6. – emlékezetes őszi koncert

2021. október 15-16. @ Szeged, Városi Rock Klub

Dying Wish zenekar

Nagyon örültünk amikor Mézer Janó jelezte, hogy ismét lesz Live Autumn Feszt. Ez a fesztivál Szeged szívében mindig különleges hangulatú. A Dying Wish már sokadik alkalommal volt a fellépők között. Szerencsére a covid ellenére is eljött a gótikus keménymag. 🙂 Egy rövid de velős programmal érkeztünk és nagy örömünkre a közönség is hamar ráhangolódott a dalokra. Volt itt hatalmas headbang, fűzős gótikus tánc és pult mellől éneklés egyaránt. Egy szó mint száz, imádjuk Szegedet és a Városi Rock Clubot. Reméljük hamar visszatérünk majd.

Miként készültetek a szegedi bulira? A szervezőnek volt valamilyen kérése?

A szoros ütemterv miatt egy 40 perces húzós programmal készültünk. Az elmúlt két, magyar nyelvű lemezek dalaiból válogattunk.

Miért volt jó ez az este? Milyen pozitívumokat neveznél meg?

Ebben a covidos időszakban, amikor csak védettségi igazolvánnyal látogathatóak a koncertek, meg sem tudjuk tippelni, hogy lesz e elegendő ember egy-egy bulin. Hála az égnek a szegedi keménymag eljött és rendesen be is indult a bulinkon. A fellépő zenekarokat 1000 éve ismerjük, így ment a baromkodás a backstageben. 🙂 Jól éreztük magunkat.

Mit üzensz a szegedi Dying Wish koncertre látogatóknak?

Köszi mindenkinek aki ott volt. Nagyon fontos a támogatásuk… 🙂

Hónap végén lesz a jubileumi koncert. Miért lesz oda érdemes ellátogatni a zeneszeretőknek? Mit mondanál erről a fontos eseményről?

Igen. október 29-én a Barba Negrában ünnepeljük a zenekar 25, és a Never-Ending Road lemez 20 éves jubileumát. Azért is különleges ez a buli mert 2 különböző DW tagság is a színpadon lesz. Először a jelenlegi áll majd színpadra egy teljes programmal. Ezután pedig a komplett 20 évvel ezelőtti tagság tol egy szintén teljes programot az …On Twilight, Silent Horizon és Never-Ending Road dalaiból. Azért se maradjon le senki erről a különleges estéről, mert nagy valószínűséggel utoljára lesz látható a régi tagság élőben. Megidézzük a régi szép időket. Gyakorlatilag egy mini Gothica fesztivál lesz, ugyanis fellép még a Tengerszem, az Autumn Twilight és a Nevergreen is.
Gyertek el. Megéri!!! 🙂

Dudás Gábor (Reason)

“Ahol a bánatmetál is örömet okoz”

Tökéletes koncertek nem léteznek, vagy ha mégis, akkor mindennek úgy kell összeállnia, ahogyan az tényleg szinte elképzelhetetlen.

Valami mindig közbejön: defektet kap a zenekari autó, fellépés előtt derül ki, hogy egy pótolhatatlan kütyü otthon maradt, a kiemelt fontosságú szóló alatt szakad a húr, a helyi dobcucc annyira gázos vagy hiányos, hogy a dobos már a láttára is a haját tépi, esetleg a hangtechnika vagy épp a hangtechnikus mond csődöt már a kezdés előtt, kicsi a backstage, büdös a backstage, sötét a backstage, nincs backstage, nincs közönség.

És akkor rácsodálkozol, hogy egy kis és magánszervezésű fesztivál – amelyen két estén át minőségi zenekarok sora lép fel – mind a bandák, mind a közönség szempontjából tökéletesen kiszolgálja az igényeket.

Jártunk már a szegedi Városi Rock Klubban, tudtuk, hogy barátságos körülmények fogadnak majd, ráadásul tényleg baráti zenekarok társaságában léphetünk majd fel, mégis azon ritka alkalmak közé tartozott az október 15-16-i Live Autumn Fest, amikor szerintünk mindenki elégedetten távozhatott.

Nekünk a szombati nyitózenekari pozíció jutott, ami lehet nagyon hálátlan szerep is, de itt szó sem volt erről. A tényleg szélsebes technikai beállást egy olyan koncert követte, amire mi sem nagyon számítottunk. Ami köszönhető Mézer Janó remek szervezésének, Pálfi Krisztián patent hangtechnikusi munkájának és persze a közönségnek.

Amikor egy underground zenekar azt látja a színpadról, hogy a dalaik szövegeit többen kívülről fújják, megy a tánc, a headbang, a ritmikus együttélés a zenével, az tényleg mámorító érzés. Kevés helyen érezni ilyet, de Szeged pont ez a hely, ahol tényleg elengedheted magad, ahol a bánatmetál is örömet okoz, ahol a hölgyek-urak tényleg azért mennek el, hogy meghallgassák a számukra ismert vagy épp ismeretlen doom-gothic-dark-death zenekarokat, hogy aztán a végén egy (tíz, húsz…) ital mellett átbeszéljék, mit is hallottak.

Láthattuk mi is, hogyan dübörög a nagyszerű Eclipse Of The Sun, hogyan dózerolja le a kis színpadot Tass és az Agregator, majd hogyan zárja méltóképp az estét egy harmadik, ugyancsak réges-régi cimborákat felvonultató Clue (sőt, Petivel az apaság és a kötődő nevelés esszenciájába is betekintettünk a klub előtt állva… 😊 ) . Imádás felsőfokon.

A kiváló utcai rockdiszkó már csak a ráadás volt (jó volt látni a társastáncot a “Szarvasra”…) és bár mi viszonylag korán nyugovóra tértünk (köszönjük Sebők Janinak a fuvart a szálláshoz!), Tass elmondása szerint még pezsgő is pukkant a hajnali órákban – ami állítólag remek kísérőnek bizonyult a 147 Unicum mellé… 😊

Úgyhogy tényleg köszönjük Szegednek és Mézer Janónak, ha pedig jövő őszre programot terveztek, mindenképpen látogassatok el a Live Autumn Fest 7. rendezvényére! Higgyétek el, megéri!


Kovács Gergő (Eclipse of the Sun)

Fehérvári-Budapesti zenekarként ritkán van lehetőségünk az ország nekünk távolabbi végében fellépni, ezért nagyon vártuk már ezt és mindent ami vele jár. Az utat, a várost, a „nulladik napot”. És megérte várni. Kicsit késve érkeztünk, de a Zivatar végén és a Dying Wishes srácok remek koncertjei során rájöttem pár dologra – hogy a dark-doom-goth zene továbbra is létező dolog itthon, és megmozgatja a közönséget ha van rá hely és alkalom, hogy bitang jó zenekarok űzik ezt az ipart és hogy a Szegedi Rock Klub hangosítása és csapata remek munkát végez.

A hajnal háromig tartó duhajkodás után a szombati regenerálódás halászlével, doommal telt, hogy este már a Reasonnel, az Agregatorral és a Clue-val tehessünk pontot az i-re. És bár csak a saját nevemben beszélhetek, a koncertünk közben bólogató fejek alapján úgy éreztem, hogy ez sikerült is.

Ilyen esték nem gyakran vannak, köszönjük a szervezőknek és a zenekarnak, hogy részesei lehettünk!


Tass (Agregator)

A szegedi Live Autumn Fest ismét szuper volt, Mézer Janónak hála a napfény városában továbbra is erősen tartja magát a földalatti sötét metal kultúra! Mindkét este ott voltam, mert tényleg nagyon szeretem ezeket a bulikat – pénteken a Zivatar volt a legsúlyosabb, nagyon jól tolják a dallamosan súlyos vonalat, nagyon be lehet érezni a nótáikat. Illetve, ami nekem még nagyon bejött, régi Árnyak rajongóként a Molnár Róbert Band, ami teljesen nem metal, inkább dark rock, de a névadó iszonyat jó frontember, zseniális dalszövegekkel és fogós dalokkal. A szombati napon már a Reason kezdésére is jó sokan voltak, a srácok most lényegesen jobban szóltak, mint a legutóbbi budapesti bulijukon, szuperül átjöttek a komplex dallamok és elvarázsolták a pinceklubba gyűlteket. Az Eclipse of the Sun egy igen tisztességes doom programot hozott az estére. Viszonylag rövid ideje volt minden bandának – 40-45 perc – így elég tempós programmal készültünk, ami elég jól ellenpontozta a lassabb, elszállósabb vonalon mozgó fellépők műsorát és fel is rázta a jelenlévő dark/gót/metalos közönséget, hatalmas volt a hangulat, áradt az energia a közönségből, benne voltak a közös üvöltözésekben és hát a koncertek utáni hajnalig partyban is. Utánunk a Clue jött, akik a dark-grunge-os nótáikkal frankónk beleillettek az est sötéten sokszínű felhozatalába. Csak ajánlani tudom a szegedi bulikat mindenkinek, aki távolról érkezne, nem kell aggódnia, hogy mit tesz az első vonatokig és buszokig, mert hajnalig megy ott a társasági élet és az önfeledt szórakozás.


Zivatar zenekar

Az őszt sehol máshol nem lehet ennyire emlékezetesen megkezdeni, mint a szegedi Live Autumn Fest-en a Városi Rock Klubban. Szorgos próbák és gondos bepakolás után el is indultunk, hogy a meghívásnak eleget téve részesei lehessünk ennek az egyedülálló hangulattal bíró fesztiválnak.
Miután a forgalom adta kihívások leküzdése után megérkeztünk a tett helyszínére a nyitó zenekarról sajnos lemaradtunk, épp a befejező akkordokat zengették a fiatal zenészek.
Sok időnk nem maradt nézelődni mert már pakolhattunk is a buszból egyenesen a színpadra. Pálfi Krisztián hangtechnikus profi helytállásának köszönhetően egy gyors beállás után el is kezdtük a műsorunkat a szép számban összegyűlt nézők előtt.
Remek hangulat, kötetlen szórakozás, bulizás, sok régi és új ismerős egy helyen akikkel mindig öröm összefutni és koccintani. Hibátlan este volt zenész kollégákkal, lelkes rajongókkal. A szervezés és a személyzet maximális odaadással állt a rendelkezésünkre akár zenélésről, akár ivásról akár evésről legyen szó.
Köszönjük még egyszer Janónak, a stábnak, a közönségnek és az aznap fellépő zenekaroknak a koncerteket és társaságukat!
Bízunk benne hogy ez a tradíció jövőre is megismétlődik.


Kiss Péter (Clue, Autumn Twilight)

A két napos fesztivál szombatján voltunk hivatalosak játszani a hosszú múltra visszatekintő rendezvényen CLUE nevű zenekarommal. Mézer „Janó” János az a típusú szervező, aki hittel rendez bármit, fontos neki, hogy a látogatók és a zenekarok is jól érezzék magukat, mindig készül segíteni a zenekaroknak (technika, szállás), és mindig várja valami enni-inni való a back stage-ben. Ha minden megyeszékhelynek lenne egy olyan szervezője, mint Janó, az underground egy kevésbé sánta ló lenne. Persze ehhez kell egy hely is…

A Városi Rock Club számomra az országban az egyik leghangulatosabb koncerthelyszíne elhelyezkedését tekintve. Szeged egyébként is a szívem csücske –kiváltképp a kedves és normális emberek magas százaléka miatt-, a klub ráadásul a Stefánia sétányon, a Tisza partján, a hídhoz közel található. Lokálisan is nagyon impozáns tehát a környék, egy szép város, szép épületének pincéjében található a hely, a fővároshoz szokott pénztárcának ajándék árakkal, lelkes és segítőkész személyzettel. Maga a hely boltíves pince, ennek előnyeivel és hátrányival, kellően elég tánctérrel és ülőhellyel.

A pénteki napról nem tudok nyilatkozni, megtették ezt viszont nekem, a budapesti barátok, akik egész hétvégére eljöttek élvezni a koncerteket. Szombaton állítólag többen voltak, de ez talán természetes is… 🙂

Mi után Deszken elfoglaltuk az éjszakai szállásunkat, egy grillezést követően vettük be a klubot. Lepakoláskor már színpadon állt a Gyöngyösről indult Reason. Körülbelül egy éve jelenhetett meg a The Divine Rest címet viselő lemezük a Hammerworld mellékleteként 10 éves hallgatás után. A srácokat jól ismerjük, dobosunkkal (Erdei Attilával) közösen zenéltünk a Reason több tagját is felsorakoztató a Paradise Host-ban és a Green Men-ben. Rég találkoztam már velük élőben, kifejezetten jó színpadképet mutatott a négy rőzse elöl, és pozitív hogy van újra koncerteken is basszusgitáros. Tass, az Agregator énekese ismét beugrott egy dalba vendégeskedni, ezzel is fokozva a hangulatot.

Második fellépőként az Eclipse of the Sun érkezett. A szimpatikus zenekar nevét már sokszor hallottam, például ismerősök is elismerően nyilatkoztak róluk. A játék neve doom metal. Az énekes orgánuma, hangja és dallamai a Reason-ös Dudás Gáborét idézték, valószínűleg van egy pár zenei közös nevezőjük… 🙂 Korrekten hozták a srácok a vonszolós és döngölős témákat, és a szegedi különítmény is jól vette a műsort.

Az Agregator már kicsit hosszabb szerelése következett, a hangulat eszkalálódott. A tatabányai melodeath metálosok nem sok pihenőt engedtek a közönségnek, de maguknak sem. A lendületes középtempókra építkező dalok Mikus Tamás jellegzetes szövegeivel már régóta a szegedi rockerek szívébe lopták magukat, és kellemes telt ház alakult ki. Lobogtak a hajak, szállt a füst, és minden a helyén volt. 🙂

Ekkor kellett nekünk színre lépni a Clue-val. Az est negyedik, utolsó fellépőjeként nem feltétlenül hálás feladatnak kellett eleget tennünk, ugyanakkor a korrekt színpadmesternek hála minimális csúszással kellett csak számolni. Ez nem mindegy sem a mindenkori zenekarnak, sem a közönségnek, hiszen mindkét fronton fáradnak az emberek, s ne feledjük: itt egy két napos fesztivált kellett méltó módon befejezni… 🙂 Saját zenekarról, színpadról nyilván csak szubjektíven tudok nyilatkozni, próbálok tehát a tényekre támaszkodni. A Covid időszak részünkről sem a koncertezésről szólt, sokkal inkább a tíz számos lemez dalainak véglegesre csiszolásáról, és –mostanság- már a felvételéről. Így messze nem egy közönségbarát programmal érkeztünk, hanem a készülő, Straightmaze-re keresztelt új album dalaival. A közönség ennek ellenére nagyon jól vette a lapot, beindulás is volt, mi is lendületben voltunk. Nagyon jó hangulatban telt a játék, köszönhetően az ország egyik legjobb közönségének, akik mindig hihetetlen lelkesedéssel támogatják a Szegedre érkező underground zenekarokat!

A szokásos koncert utáni pakolást követően még belekóstoltunk az igen jó hangulatú after party-ba, jóleső beszélgetésekbe bonyolódtunk. Szeged! Soha nem változz meg! Legyetek nagyon hálásak, értékeljétek és támogassátok Mézer urat, hogy helyben ilyen bulit kaphattok!

A szállásra visszatérve egy sörrel, és az Üvegtigrissel próbáltuk lelassítani a körhintát. 🙂 Sok ilyet még!


Mézer János Zoltán (Koncertszervező)

Hogy mennyi-mennyi minden kavarog bennem a fesztivállal kapcsolatban, azt talán képtelenség is lenne ebben a pár sorban összefoglalni. Mindenesetre egy kísérletet megér, szóval akkor vágjunk bele:

Mind általános, mind ezt a konkrét eseményt illetően azt gondolom mindennek a középpontjában két fogalom áll: a szeretet, és az alázat.

Általánosságban:

Tizenöt éve csinálok hol egyedül, hol különböző társakkal, eltérő volumenű rendezvényeket. Voltak ezek sima goth-dizsik, egy-két zenekaros havi rendezvények, bálok, és fesztiválok is.

A Live Autumn Fest hét év alatt hat alkalmat élt meg. A szerevezések alkalmával mindig szem előtt kellett tartanom azt, hogy mind a közönség, mind a fellépők jó szájízzel távozzanak a rendezvényekről, mely érzet kialakításában hatalmas segítség volt számomra, hogy szintén tizenöt éve állok magam is színpadon, mint különböző zenekarok énekese. Így ismerve mind a fellépői, mind szervezői oldalt, talán könnyebb volt mindenkivel szót érteni, és jó megállapodásokat kötni.

A legfontosabb mégis az volt, hogy nem csak szervezője, de rajongója is voltam mindig is ezeknek a rendezvényeknek, és fellépőknek. 2004-ben kezdtem el komolyabban eljárni a hazai élet jeles képviselőinek koncertjeire, és szinte minden zenekarra gyermeki ámulattal tekintettem. Idolok voltak ezek a zenészek, és ez az érzés semmit nem változott azóta sem. Így minden egyes alkalom, amikor egy ilyen fesztivál munkálatai elkezdődnek, az első és legfontosabb dolgom mindig magamra ölteni a kellő alázatot, és a büszkeséget, a tudatot, milyen szerencsés vagyok, hogy ezekkel az emberekkel együtt dolgozhatok, hol fellépőként, hol szervezőként, hol mindkettőként. Megtiszteltetés és hatalmas jutalom ez számomra.

A hatodik:

Hatalmas izgalom előzte meg az eseményt. Mégiscsak együtt kell élnünk egy rendkívüli élethelyzettel, semmi sem biztos, és bármikor mondhatja azt valaki, hogy bocs, ezt mégsem tudjuk most megtartani. A hatodik éveben épp ezért nem került sor a hatodik alkalomra. Számtalan kérdés volt bennem, leginkább az, hogy vajon a többieknek, a fellépőknek, és a közönségnek is olyan fontos-e ez a kis összejövetel, mint nekem, így egy év kihagyása után. És az volt.

Szíve-lelke benne volt mindenkinek ebben a buliban, s még most, egy héttel a fesztivál után is kapok köszönő üzeneteket, amiért megrendezésre került ez a két nap.

Mondanom sem kell, számomra végig nagyon nagy izgalmakkal és idegességgel járt az egész, ezer kérdés zakatolt bennem: minden technikai dolog rendben van-e mindenki megérkezik-e időben, nem történik-e baj, nem lesz-e nagy csúszás, elég lesz-e a költségvetés, és a többi, és a többi…

Aztán egyszer csak azon kaptam magam, hogy elkezdődött. A Mad’ame nagyon erősen bebikázta a hangulatot, a Zivatar leszedte a fejünket, a Dying Wish ellentmondást nem tűrően belénk égette az élet kemény pillanatait, Molnár Róbert tanított, ahogy egész életében tette, az after pedig Pisti barátom vezénylésével levezette a táncoló izmaink minden egyes ritmusra feszült négyzetcentijét. El sem akartam hinni, hogy már véget is ért az első nap, pedig jószerivel még el sem kezdődött. Mindenkitől mosolyogva, és őszinte kézfogással sikerült elköszönni, ami talán a legfontosabb volt számomra.

Aztán jött a második nap. Kissé fáradtan, de megkettőzött lelkesedéssel rugaszkodtam neki az újabb félidőnek.

Első alkalommal lépett fel nálunk a Reason, és valójában ez volt az egyetlen dolog, amit sajnáltam. Mármint hogy erre eddig kellett várni. Micsoda zenekar, micsoda énekhang, sok olyan pillanat, amikor magam is közönség része voltam, nem pedig szervező. Aztán a napfény városát leuralta a napfogyatkozás, jött az Eclipse of the Sun, amire szavak sincsenek. Büszke lehet az ország, hogy ilyen doom bandái vannak, mint ők, és a Zivatar.

Külön bekezdés: Agregator. Egyértelműen ez a csapat volt a leghúzóbb neve a fesztiválnak, ami meg is mutatkozott a közel teltházas közönség aktivitásán.

Végül pedig az ember, aki a kezdetektől fogva a legfontosabb volt, van és lesz számomra az egész hazai dark-underground szcénában, és zenekara, a Clue. Azt gondolom méltóbb zárás nem is lehetett volna, hangról hangra búcsúztam magam is ezen a koncerten minden fellépőtől. A napot, és a fesztivált szombaton is az after zárta, ezúttal kicsit magam is közreműködtem ebben is.

Összegezve: noha én szerveztem ezt a fesztivált, mégis talán nekem adta a legtöbbet. Azt hiszem, ezzel a szemüveggel nézve senki nem kívánhat többet magának, és hatalmas öröm volt minden pillanat, amit az előkészületekkel, és a levezényléssel töltöttem. Valamint véget nem érő hála kell, hogy érje a Szegedi Városi Rock Klubot, akik Covid ide-vagy oda, nem adták fel, a lock down alatt újítottak, dolgoztak, és a legnehezebb időkben is otthont adnak az olyan őrülteknek, mint amilyenek mi vagyunk.

Nekik, nektek, nekünk: köszönöm…


Kapcsolódó cikkek

Nevergreen / Dying Wish / Autumn Twilight / Tengerszem – élmény volt játszani

KMZ

Archaic / Divided / Reason / Skyabove – jó érzés volt tomboló arcokat látni

KMZ

Undead Fesztivál 2021 – jó szervezés, jó hangulat

KMZ

Eclipse of the Sun – megjelent a “Brave Never World” album

KMZ

Dying Wish – Wishtrumetal premier

KMZ

Dying Wish – Álarc

KMZ

Koncertajánló: Butcher’s Night 01/31 Nyolcas Műhely, Székesfehérvár

KMZ

Dying Wish – nézd meg a koncerten forgatott klipet a Szilánkok című dalhoz!

KMZ

Dying Wish – friss szöveges videoval jelentkeztek, megjelent az Üvöltő sötét nagylemez!

KMZ

Az új Dying Wish album már a célegyenesben van!

KMZ

Clue – Triptychon EP

KMZ

Christian Epidemic, Agregator, Sentio Ergo Sum – Koncertbeszámoló

Cryonus

Dying Wish – Kilencedik klip

KMZ

Dying Wish – Elkészült az új videoklip

KMZ

Új Reason klip a 2018-ban megjelenő lemezhez, koncert

KMZ

Dying Wish – Decemberi hírek

KMZ

Dying Wish klippremier, pénteken budapesti koncert!

KMZ

Dying Wish – Újabb klip

KMZ

Dying Wish – Elkészült az ötödik szöveges videó

KMZ

Dying Wish: Tükörország – 11 év után új lemez

KMZ

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár