Afterlife

nemecsek / Another Way / Bipølaris – azt mondják jó volt

2021. november 26. @ Budapest, RIFF

nemecsek zenekar

Reggel 5 óra 50. „Az ébresztő óra nem ismer irgalmat…” Ő mellettem alszik. Az ébresztőre megrezzen. Átölelem. Megsimogatom a hasát. Aztán kimegyek. Nem látok semmit, óvatos vagyok. A kályha még meleg. A kávét lefőzöm… Aztán be a városba. Péntek van: Rövidebb hivatali idő, több élet. Este pedig koncert. Az utolsó, ki tudja meddig. Felgyorsult minden. Úgy cikáznak az újabb és újabb események, mint az autók mellettünk. Nem sietek. Mindenki tudja a dolgát, este találkozunk a helyen. Addig is még itt van előttünk a város. Belehajtunk a cet gyomrába, majd át Budára. Az eső szakad, nem haladunk. Nem látok semmit. Valami barom biztos, hogy belém jön… Vagy én megyek bele valami baromba. Mindegy is, megúsztuk. Buda után vissza Pestre. Kutyahúsos gyros kell. Anélkül nem megyünk egy tapodtat sem. Az étel olyan amilyen, de jól esik. Éhesek voltunk. Látom, hogy egy kicsit fáradt. Én is egy kicsit fáradt vagyok… Az étel erőt adott. A közelben hangulatos nagyvárosi lakásban fogadnak minket ismerősök. A nagyváros hidegségét itt nem érezzük. Jó meleg van, az emberek mosolyognak, nem bántanak. Megbeszéltük, amit meg kell. Erről legyen elég ennyi. Irány a szállásunkra. Ezer éve nem látott rokonok, de szerencsére nem változtak semmit. Költözés kellős közepén vannak. Remélem nem zavarunk… Aztán irány a „hely”, a Riff bár. Soha nem voltam még ott. A telefonom, mint egy rövidzárlatos vibrátor rezeg a zsebemben. Nem kapcsoltam ki a netet. A többiek is most érkeztek meg. Felszállok a négyhatra (nemtom melyikre). Szállásadóm azt mondja menjek el vele a Jászaiig. Oké. Sok az ember. Nagyon sok. Leülök. Beteszem a fülhallgatóm, de inkább az embereket hallgatom. A szomszéd ülésen két fiatal lány kicsípve és láthatóan becsípve beszélgetnek. Mindennek örülnek. A többi utas olyan mintha semminek se örülne. Nagyon sok ember van itt. Leszállok a helynél. Itt is nagyon sok ember van. Lemegyek a helyre. Azt mondom az arcnak, hogy zenélek. Kapok karszalagot. Itt meleg van. Az emberek örülnek. Már szól a zene. Sokan vannak. A többiek is itt vannak. Söröznek. Beszélgetnek. Rég voltunk már így együtt… Iszok én is egy sört. Többet nem, mert kihányom. Fáradt vagyok… Hosszú volt a hét.

A Fuck Bad Things jól szól. A terem látszólag fullon. Utána Bipoláris is odabasz. Baromi jól szól a hely. Soma a legeszelősebb énjét vette elő. Az emberek mozognak, táncolnak, bólogatnak. A srác előttem azt mondja végre egy jó koncert. Valóban az. Viszont egy kicsit inkább kimegyek. Ott újra hideg van. Cigizek. Mások is cigiznek. Aztán visszamegyek. A Bipolárisnak vége. Valakitől hallom, hogy baszott jó a ritmusszekciójuk. Tényleg az. Utána jön az Another Way. Valamiért érdekel ez a banda, már 2006 óta. Sosem hallgattam őket intenzíven, de végre egy kis élmény a dicső múltból, a fénykorból. Pár szám után elvonulok. Fáj a hátam, fáradt vagyok. Egy kis nyújtás, bemelegítés. Brümmögök egy sarokban, mint valami félkegyelmű. Kell a bemelegítés. Ha nincs, holnap fel sem bírok állni és hangom se lesz. Az Another Way ledarálta a bulit. Izzik az egész terem utánuk. A többiek pakolják a cuccot.

A fáradtság kezd elmúlni. Az emberek gyülekeznek. Néznek minket és várnak. Kicsit kínos, inkább háttal állok. A gitár valamiért nem szól. Ez is kínos, de aztán szól. Szól az egész, minden fasza. Itt az idő kezdeni. Az emberek táncolnak. Közel vannak. Éneklik a számokat. Nincs többé fáradtság, nincs többé idő, gravitáció… A számok között mondani kéne valamit. Jöhetnek a szokásos dolgok, kivéve a végén. Öld meg a kígyót. Ez volt Madzag kedvence. Ha tehetné most biztos itt lenne. Tetovált pofával, csillogó szemekkel és józan, de meggyötört tekintettel. Nem voltunk közeli barátok, mégis hiányzik. Mások is hiányoznak, akik elmentek. Utálom ezt a világot. Ha lehetne robbanjon minden, kivéve ez a pár négyzetméter és néhány tucat ember. De inkább csak üvöltök. Úgy üvöltök, mintha éjféltől lekevernék a hangot az egész Földön. A szám végére megfájdul a fejem. Nem árt néha levegőt is venni. Lenyomjuk az utolsót is. Az emberek lökdösődnek. Néha valaki megcsúszik a nedves padlón. Kicsit ijesztő, de szerencsére mindenki jól van. Vigyázunk egymásra. Azt mondja Zotya nyomjunk még egyet. Az embereken úgy látszik nem bánnák. Elnyomjuk az egyik első számunkat. A lendület még megvan. Zalán teljes erőből üti a dobot. A bőrök megrezzennek a cinek hullámzanak. Zotya úgy megcsavarja a szólót, hogy csak lesek. Zakó basszusgitárja röfög, mint egy veterán traktor, Gergőnek pedig csak néha villan fel haja mögül vicsorgó arca, ahogy megtámogatja az én egyre jobban erőtlenedő vokálom. Aztán vége. A Backstage tele haverokkal. Azt mondják jó volt. Van, aki elakarja kérni a setlistet. Vigye csak. Más aláírást kér. Ez egy kicsit fura, de mindenki nagyon kedves. Jó ilyen emberek között lenni.

Nehezen, de pólót cserélek a tumultusban. Kéne egy sör. Nagyon kéne egy sör. Szomjas vagyok és újra fáradt. A pult viszont bezárt. Budapesten vagyunk, itt még lehet reggelig inni, ha akarsz. Ledobjuk a motyót a kocsinál, aztán elindul a sötét kihalt utcán a majdnem húsz fős társaság. Pont úgy, ahogy régen.


Another Way zenekar

Zenekarunk, az Another Way minden koncertje elé hatalmas várakozással tekintek és ez most sem volt másképp. A másik három banda egyikével sem játszottunk még és kíváncsi voltam, hogy milyenek élőben, és arra is, hogy hányan jönnek el egy ilyen bulira. Szerencsére ez utóbbi nagyon jól alakult, totális teltház lett, egy csomó ember eljött és mindegyik bandára jó sokan voltak kíváncsiak. A bandák is remekül teljesítettek, mindenki apai-anyait beleadott.

A Fuck Bad Things kezdett pörgős punk számaival, feszesen lenyomták a műsorukat. A hangzás már ekkor baromi jó volt, ezen a helyen e téren nem kell csalódni soha. Utánuk jött a Bipolaris, saját bevallásuk szerint nu metal (?) muzsikájukkal, ami szerintem nem volt az, de rossz sem, sőt, nekem kifejezetten tetszett, az énekesük meg egy állat, annyira csinálta a bulit és hergelte a közönséget, amit én magyar frontembertől már nagyon régen nem láttam. Ilyen felfokozott hangulatban csaptunk a húrok közé az Another Way-jel és a legjobb tudásunk szerint odatettük magunkat, a dobcucc eleinte nem volt kegyes hozzám, az állványok kicsit furán álltak, meg az első pár szám alatt – szokásunk szerint – elbénáztunk pár témát, de a műsor egyharmadától a végéig igazi terminátor üzemmódban pusztítottunk. Végül a Nemecsek adott egy lendületes, dallamos HC-punk műsort, rendkívül fülbemászó melódiákkal teletömött, de szélsebes sodrású számaival. A hangulat az egekben volt, mindenkinek tetszett az este, szerintem iszonyatosan jó ötlet volt ezt a 4 bandát összepárosítani. A RIFF meg egy kiváló hely, pontosan így képzelek el egy underground helyet. A föld alatt van, szűkös, de azért annyira mégsem. Az italellátottság kiváló, van rendes backstage is (ahol még zuhanyzó, WC és ágy (!) is van), és van designja is, pl. a megvilágított magnókazettákból álló riff felirat.

A saját koncertünkről hadd írjak még egy kicsit. Jövőre lesz az Another Way 20 éves, amibe még belegondolni is fura, de annál jobb még mindig nyomni ezt a zenét. Már megírtunk egy komplett új lemezt, amit jövőre ki is fogunk adni és készülünk még 1-2 meglepetéssel, amit az év során fogunk elszórni. Na de a koncertről annyit, hogy baromi jó érzés nyomni az olyan nótákat, mint a Más a valóságban, az Egy álommal szegényebb vagy az Aranykorba újra és újra és látni, hogy mennyire tetszik az embereknek, hogy tudják a szövegeket és bemozdulnak erre a fénysebességű kalapálásra. Sosem akartuk átlépni az underground határvonalat és nagyon jól esik látni, hogy ezen hosszú évek során, így megtalálta a maga közönségét a Viharsarok fastcore. Egyszóval nagyon köszönöm mindenkinek aki eljött! A másik három bandának pedig óriási köszönet a rettenetesen jó buliért, a Riffnek pedig az újbóli meghívásért. Találkozzunk újból minél előbb, ha minden jól megy, akkor februárban újra játszunk ezen a helyen két igazi legendával, a Jackkel és a Step On It-tal.


Gede Adrián (Bipølaris zenekar)

Sosem voltak újságírói indíttatásaim, így ez a cikk a teljesség igénye nélkül születik. Utunkat havas-esős-szeles és undorítóan hidegben eltöltött percek indítják, míg a hangszerekkel legózunk, de mindez nem szegi kedvünket, hiszen az elmúlt hetekben összegyűlt frusztrációnkat megyünk levezetni. Célunk a Riff Budapesten. Szokásos szerencsétlenkedés a belvárosi parkolással és máris egy kellemes társaságban találjuk magunkat, ahol mindenki barátságos és segítőkész. Le is gurulnak az első italok és lassan gyülekezik a nép. A talpalávalót a FuckBadThings kezdi szolgáltatni. Számomra egy ismeretlen formáció ez, de meglepően feszes témákat kapunk. Még táncra is perdülnék, ha nem kéne vigyáznom a végtagjaimra. Afféle Punkos HC-s döngölés, ami nem akar önmagánál több lenni, de nem is kell és éppen megfelelő energiával érkezik az arcba. A koncert végére szépen meg is telik a terem, ezzel egyidőben a levegő is elfogy, de ezt sejtettük/vártuk. Mi következünk (Bipolaris). A hangtechnika nagyon rendben van egy ilyen kis klubhoz képest, a beállás gyors és problémamentes (innen is pacsi a hangosítónak). A hangulat hát szóval hogy is mondjam…..bőven felülmúlja várakozásainkat. Vannak itt táncoló ismeretlen arcok és visszatérők, akik velünk együtt énekelnek. Kapillárisokra a most már visszatérő elemmé vált szeánszkör is megalakul. Levegőért kapkodva rettentő jó érzéssel hagyjuk el a színpadot. Az est hátralévő részében próbáltam ugyan az Another Way előadására figyelni, de mindig jött valaki, aki elvonta a figyelmemet szeretetét/gratulációját kifejezve vagy érdekes témát felvetve, amiért ezúton is köszi! Amit hallottam, az pedig ugyanaz a csodás káosz-energia bomba, mint amit már korábban HellVillen is tapasztaltam tőlük. Sajnos mennünk is kell, a nemecsekre már nem tudunk maradni. Összegezve egy hihetetlen jó hangulatú, jól szervezett estét tudhatunk magunk mögött. Köszönjük a fellépőknek és a Riffnek, jövőre találkozunk.


Kapcsolódó cikkek

Jack, Another Way – első számtól kezdve beindult a közönség

KMZ

ANOTHER WAY – Csillagok kutyaláncon

Loomin Cage

Another Way interjú

KMZ

Bipølaris – megjelent a „Terhek” videoklip

KMZ

Crippled Fox / Jack / Another Way / Infectious Pit – teltházas brutális este

KMZ

Magrudergrind, Primitive Man, Another Way, Ghostchant koncika a fővárosban

KMZ

ANOTHER WAY – Holtágak Az Ártérben

theblackest

Horse The Band, Gacy’s Threads, Rivers Run Dry, Another Way – Koncertbeszámoló

terror

Fostartály, Another Way, Húsdaráló Project, Mondo Gecko – Koncertbeszámoló

Adomina

Guided Cradle, Holocausto Canibal, Human Error, Another Way, Jack, Kötelező Közhelyek – Koncertbeszámoló

xfixbitchx

ANOTHER WAY / KERNEL PANIC / NOT THIS TIME – 3 Way Split

xfixbitchx

Magrudergrind, Another Way, Pavilionul 32, Aku – Koncertbeszámoló

xfixbitchx

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Elfogadom Részletek