2022. október 31. @ Budapest, S8 Underground Club
Tengerszem zenekar
19:30-kor pontosan csapott a húrok közé a The Alcatraz zenekar, akik szépen megkezdték az est energiáinak megmozgatását. A korai kezdés ellenére is szép számú közönségnek volt lehetőségük muzsikálni, amit a tisztelt jelenlévők mertek is élvezni. Közel egy órát voltak színpadon. Viktor a tőle megszokott módon komfortosan társalgott az emberekkel, lejött közéjük barátkozni dal közben, együtt gitározott velük és szokásához híven időben ért vissza a mikrofonhoz, hogy ott folytassa az éneklést, ahol abbahagyta. Jó kis koncertet adtak, volt benne energia és ezt szemmel is jól láthatóan mindenki értékelte.
20:50-kor kezdtünk mi, a Tengerszem. Készültünk erre a koncertre, de főleg lélekben mintsem próbák formájában. Ez volt ugyan is egyben a hivatalos lemezbemutató -szeptember 1-jén jelent meg a második album online és csak online formában-, Halloween-i és nem mellesleg a búcsúkoncertünk is. Mondanom sem kell, hogy energiákban nem volt hiány sem a közönség részéről, sem nálunk, köztünk a színpadon. Élveztük, igyekeztünk beleadni, amit csak oda gondoltunk. Kimaszkírozott énünk nagyon élvezte az estét, a jelenlévők pedig nagyon sokat adtak, jó volt játszani. Utolsó koncertnek azt hiszem nem is kívánhatnék többet, jobbat.
22:00-kor startolt el a Drastic Times koncertje. Szépen szóltak, energikusak voltak. Az elektromos dob egy nagyon jó megoldásnak bizonyult. Egyrészt kifogástalanul szólt, másrészt kiválóan megoldható volt az arányok beállítása. Suták Vanda kiválóan énekel nem csak stúdió felvételeken, de élőben is és a közönséggel való barátságos kommunikációnak is közeli barátja. Kellemes, dark-goth metal hatásaik mellett sok egyedi jellemvonással is rendelkezik a muzsikájuk. Én a magam részéről csak ajánlani tudom őket minden olyan zenerajongónak, aki éli a női énekessel felálló csapatokat. Azért azt is hozzá kell tennem, hogy Seres Krisztián vokáljai, ahol elereszti nagyon jót tesznek az összképnek, tovább fokozzák a hangulatot. Nagyszerű koncert volt, köszi srácok!
Sajnos a Random Therapy zenekart már nem tudtam megvárni egyéb elfoglaltságaim miatt, de biztos vagyok benne, hogy remekül elszórakoztatták a közönséget. A backstage-ben és persze kint is találkoztunk. Nagyon kedves embereknek tűntek. A beállásukat volt szerencsém látni. Szerintem erős programmal álltak színpadra, ha csak abból az egy-két jól ismert feldolgozásból indulok ki, amit ekkor elővezettek.
Az S8 klubbal kapcsolatban pedig meg kell jegyeznem, hogy Kiss Norbi személyében egy kiváló hangtechnikussal bír a hely. Az általa hangosított eddigi valamennyi koncert, amit volt lehetőségem meghallgatni a helyhez és a technikai adottságokhoz mérten minden esetben kiválóan szólt. Ezt is nagyon köszi! Csak ajánlani tudom őt is és a klubbot is minden zenekarnak, akik alkalmas koncerthelyszínt keresnek. Hajrá!
SETLIST: IMA HETEDIK A HÍRNÖK NYUGHATATLAN A TRAGÉDIA SZÍNHÁZA MOZAIK ÁRVA KITÖRÉS LÉPJ TOVÁBB ÖNIMÁDÓ BELSŐ TENGER MÉG NEM A FOLYÓ
| Mennyire vegyesek az érzéseid a búcsúkoncert után? Mit éltél át ezen az estén? Szerencsésnek mondhatom magam, mert nagyszerű társaim voltak ebben a zenekarban is, akikkel öröm volt még egyszer színpadon lenni és együtt zúzni egy jót. Én úgy érzem a koncert végére megtisztultam, révbe értem ebben a történetben, a maradék gát is átszakadt. Az érzéseim nem vegyesek, azt gondolom továbbra is, hogy a lehető legjobb döntést hoztam meg magam számára azzal, hogy kiléptem a zenekarból. Addig húztam, ameddig csak bírtam, de tudod, mikor már érzed, hogy ez egy munkává vált, amiben meg kell felelni, de nem tudsz és te csak haladni szeretnél, ami egyre nehezebbé válik és érzed a kiégés félreérthetetlen jeleit, akkor valószínű ideje egy másik ösvényre térni. A fellépés után gondolom beszéltél még a rajongókkal. Mit mondtak nagyrészt és mennyire sírtak a válladon? Voltak ott nagyon kedves emberek, akikkel váltottam pár szót. Olyan is akadt, aki nagyon szerette volna, hogy gondoljam meg magam. Ez egy oldalról persze jól esik, mert fontos neki, amit képviseltünk, másrészt meg nagyon rossz érzés, mert nem tudom neki megadni azt, amit szeretne. Ezt őszintén sajnálom. Mindemellett azt gondolom, hogy a lehető legjobb hangulatban telt ez a koncert, amiért borzalmasan hálás vagyok az ott összegyűlt lányoknak és srácoknak. Azoknak is hála jár, akik nem tudtak ott lenni, de üzeneteikkel támogattak minket és lélekben ott voltak. Köszönöm a csapat nevében. Az S8 klubbal nagyon meg voltál elégedve, ahol a koncert zajlott. Mi lehet a titkuk, mennyire figyelnek a fellépő zenekarokra? Mivel „dédelgetnek”? Azt gondolom, hogy tökéletes a hozzáállásuk a zenekarokhoz. Kellően baráti a légkör, a szervezési rész részletes, mindenre kiterjed, van backstage, a hangosítás pedig mindig kiváló, amikor Kiss Norbi tekergeti a gombokat és vezényli a színpadot. Igyekeznek mindig fejleszteni az eszközparkot. Azt gondolom, hogy az undergroundnak az S8 nagyon jót tesz, jó hogy van, hiánypótló. Sosem volt gondunk semmivel és senkivel, ellenben tényleg mindig nagyszerűen éreztük magunkat. Essen szó az új albumról is, ami csak digitálisan jelent meg. Kérlek beszélj róla, mi az amit érdemes tudni a „Belső tenger” dalairól? A “Belső tengert” még tavaly, azaz 2021 nyarán vettük fel, némi időbe aztán beletelt míg elkészült, de idén sikerült egyenesbe rakni és eljuttatni a kiadónkhoz, a H-Music-hoz. A dalokat ezúttal is én írtam, viszont a szövegek mennyiségét tekintve cseréltünk Dórival. Ő hetet, én pedig négyet írtam. De hogy pontos legyek van egy dal, amibe egy picit mindenki beletette magát, ez a “Szörnyek keringője”. Ennél a dalnál döntöttük el, hogy a következő lemeznél még jobban összedolgozunk. Ez persze most még sem lesz így. A dalokról annyit tudnék elmondani, hogy mindegyik egy különálló kis történet, ami a fejlődésünkkel, belső világunkkal, véleményünkkel foglalkozik. Vannak direktebb és kevésbé direkt üzenetek, amik nem okító jellegűek, még ha annak is tűnnek, hiszen saját magunknak, magunkról írtuk őket. Zeneileg pedig az volt a cél, hogy egy sokkal koncertesebb, élőben is jól megszólaltatható dalgyűjteményt hozzunk össze. Jó volt játszani őket mindegy egyes alkalommal. Mi élveztük. 🙂 Mi lesz a továbbiakban, mennyire változik meg az életed Tengerszem nélkül? Mi fogja kitölteni ezt a nagy űrt? Decemberben megjelenik egy a maga módján különleges Gyöngyvér lemez, Árnyjáték címmel, ami a korábban már felszabadult időm nagy részét kitöltötte és valójában a megjelenésig ki is tölti. Erről két dalt már közkincsé is tettem. Nem mellesleg van még ott, ahonnan ezek jöttek. Ezt követően én egy kicsit visszavonulok, megpróbálok más, számomra új és rég elfeledett dolgokat felfedezni. Lassan negyven vagyok és tudom, hogy rengeteg időmet adtam az amatőr zenélésnek, aminek egyetlen percét sem bánom, viszont nagyon sok dolog van, ami még érdekel. Ugyanakkor az is biztos, hogy nem hagyom abba a zenélést, de még nem tudom hogyan és milyen formában fogok vele foglalkozni. Jelenleg például egy izraeli énekes “TULA” dalait “producerelem”, amit szintén nagyon élvezek. Kapok egy zongora és egy éneksávot, aztán minden mást én találok ki mellé, persze egyeztetve a szerzővel. Ez most kifejezetten kedvemre való kreatívkodás. Egy dalnak indult és 13 lett belőle. Azt hiszem ilyesmivel is szeretném kitölteni a majdani űrt, amit szerencsére most még nem érzek. Ráadásul egy hangstúdióban dolgozom vezető hangmérnökként, ami megint csak sok izgalmat és lehetőségek rejt magában. Nem mondhatom, hogy unatkozom. Sokan, sokáig fogják hallgatni a Tengerszem dalait, szeretünk titeket! Mit üzensz a rajongóidnak? Hálás vagyok, hogy mióta csak léteztünk támogattatok minket, hallgattátok a zenei agymenéseinket és egyre többen lettetek. Ez hatalmas dolog. Remélem, hogy mi is tudtunk nektek a maguk módján kellemes, a rohanó világból kiszakított, de mégis értékes perceket okozni. Köszönöm, hogy zenélhettünk nektek! |
Random Therapy zenekar
Megvolt hát a zenekar harmadik koncertje, második ezzel a legénységgel és első úgy, hogy a zenekar minden tagja itt volt. Ez év áprilisában stabilizálódott a zenekari felállás és azóta írtunk pár saját dalt is, amit be akartunk mutatni. Aránylag későn estünk be estére negyedikként a Tengerszem, The Alcatraz és a Drastic Times zenekarok közé, köszönjük nekik és az S8-nak, hogy itt lehettünk. Hamar odaértünk, fordított sorrendben zajlott a beállás, mint a koncert menete, így mi kezdtünk.
Beállás után a backstage-ben a fantasy és YA könyvek vs azok filmadaptációi volt a téma, itt elkezdtek oldódni a zenekarok. A bandából mindannyian először játszottunk az S8 nagyszínpadán, bár páran korábban koncertlátogatóként már voltunk bent. Én például (Bence, gitáros) pakoltam már más zenekaroknak, a dobosunk (Ili) is volt már párszor koncerten itt, így tudtuk, mire számíthatunk ezen a téren.
Mire elértük a kapunyitást 7-kor, már néhányan lézengtek a klubban, köztük ismerősök, barátok. Tetszetős, pörgősebb dalokkal nyitott a The Alcatraz zenekar, majd előkerültek a kicsit középtempósabb, lágyabb dallamok is. Külön showelemként énekes-gitárosuk néha lejött a közönség soraiba gitározni, amit a közönség lelkesen viszonzott is.
Másodikként a Tengerszem következett, egységes halloween-i jelmezekben. Lemezbemutatójuk volt az este kiemelt pontja és úgy voltak vele, hogy még egyszer, a búcsúkoncertjükön, odateszik magukat. És milyen jól sikerült! Bevallom, nem hallgattam őket előtte, csak 1-2 dalt ismertem tőlük, de a színpadi jelenlétük és energikusságuk egyből magával ragadott mindenkit, közönséget és vendégzenekarokat egyaránt. Ráadásul kezdő zenekarként úgy gondolom, ezekből is rengeteget tanulhatunk. Az események sorában talán náluk volt a hangulat a tetőfokán.
Az est harmadik fellépője a Drastic Times zenekar volt, akik egy meglepően rövid szettel léptek fel. Mi kevésbé hallottuk őket, ám ennek ellenére összeszokott csapatnak tűntek, jóféle power metal muzsikával. Elkezdtünk összekészülődni, gitárokat még behangolni, cineket állványostul kihordani. Épp az utolsókat vittük ki, amikor hirtelen elhallgattak a színpadon. Kissé kapkodáson kaptuk magunkat és már kezdtük volna kihordani a többi felszerelést, de ránéztünk az órára és arra jutottunk, hogy mivel a közönségünk fele még nincs itt, ezért mégsem sietünk a beállással.
Fellépés előtt a próbákon már megszokott viccek kerülnek elő, hangolásokról és tempók elrontásáról és persze a hangerőkről. Minden gitárt be tudtunk hangolni, még a 12 húros elektroakusztikust is sikerült gitárosunknak (Ádámnak), bár kételkedtünk benne, elbír-e 12 húrral…:) (Ádám: még szép, elbírtam)
Elkezdődött a beállás és rázendítettünk a Tankcsapda Rock and Roll rugójára. A közönség egyből ráugrott, már-már úgy tűnt, mintha elkezdtük volna a koncertet és rendkívül hálás közönségünk pedig énekelni kezdett. Miután mindannyian lecsekkoltuk a monitorokat hangosítónkkal, Kiss Norberttel – akinek nagyon hálásak vagyunk, mert fantasztikus munkát végzett – egy gyors gitárcserével elkezdtük a koncertet.
Saját dalokkal vetettük bele magunkat a műsorba, első két számunk a Like a heavy metal és a Thans God volt. Egy feldolgozásblokk után 3 további saját dalt játszottunk, köztük gitárcserékkel, mert így a setlist dinamikailag jobban működött. A közönség is egyre lelkesebb volt, pedig már bőven elmúlt éjfél és ez nekünk nagyon jól esett. Az estét végül egy, a legkorábban megírt saját dalunkkal, a We are back-kel zártuk, ami hamarosan érkezik Youtube-ra is.
SETLIST: Like A Heavy Metal Thanks God A zöld, a bíbor és a fekete (Deák Bill Gyula féle verzió) Sexbomb (Mystic Prophecy) Pretender (FOO Fighters) It’s just a tease (Thundermother) Smile Lehett volna Keep me alive We Are BACK
