2022. november 19. @ Debrecen, Nagyerdei Víztorony
Atomic zenekar
A Full of Anger Underground Metal Fesztivál a keleti „fertály” egyik, vagy nyugodtan kijelenthető, hogy a régió legjelentősebb rendezvénye, amire ezúttal az Atomic is meghívást kapott. Innen is üzenjük Manyinak, hogy fasza gyerek, mert gondolt ránk, és ott lehettünk a 13. (metál szám!) alkalmon, meg azért a hihetetlen kitartásért is, amivel ezt az egészet csinálja!!!
Sok szempontból volt rendhagyó a szombati koncertünk. Először játszottunk a fesztiválon, és a fellépő zenekarok közül rajtunk kívül még kettőnek jelent meg kiadványa a Metal Ör Die Records-nál. A buli napján, 2022. november 19-én jelent meg a Hate Transplant című vadonatúj albumunk, amit az érdeklődők, már be is szerezhettek a mészárlás helyszínén! Mondanom sem kell, de azért mondom… a Metal Ör Die Records a legkirályabb kiadó!
Idén kivétel nélkül olyan koncertjeink voltak, amikre a jövőben is örömmel gondolunk majd vissza, és nehéz is lenne kiemelni egyet, de ha muszáj, akkor ezt a debreceni őrület lenne a nyerő! A közönség a koncert első pillanatától kezdve totál vette a lapot, amivel jócskán felpörgettek minket is. Ötvenperces műsorral készültünk, de nem engedtek le a színpadról, így a végén ledaráltunk még egy ráadás számot. Utána pedig következett a fotózkodás és a dedikálás. Hatalmas köszönet mindenkinek, nagyon jó volt veletek találkozni!!!
Még egyszer köszönjük a fesztivál szervezőinek a meghívást, a Nagyerdei Víztoronynak és a technikusoknak a vendéglátást és a profi segítséget, a fellépő zenekaroknak, az Ulfhednarnak Rómából, a Nygmalionnak Nyíregyházáról, az Angerseednek Debrecenből, a Frostnak Kazincbarcikáról és az Aornosnak Miskolcról pedig a remek estét!
SETLIST: New Inquisition Forced Infuriated Slashing Dreams Idle Drops Down… The Border Devil Race K#&v@ anyád! Digital Tumor My Justice Dödölle
| Hogyan képzelted el az estét és ahhoz képest milyen lett? Tomi: Mi mindig 110%-osan képzeljük el az estét és ahhoz képest 133,5%-os lett. Alapvetően minden bulinak pozitívan megyünk neki. Még egyszer köszönjük Manyinak a meghívást! Deni: Nagyon készültünk az estére, és úgy érzem, hogy minden várakozásunknak megfelelt! Hihetetlenül jó buli volt…, az olasz csapat nemzetközivé tette a fesztivált, fellépett három borsodi csapat, így északinak is mondhatjuk, illetve a teltház is jót tett a hangulatnak. Rendesen megröffent a cucc, gyorsan beindult a mosh-pit őrület, és nagyon jó érzés volt, hogy a harmadik lemez aznapi megjelenésének köszönhetően, és hogy a jelenlévők szép számmal vették is a CD-t, végre beérett a rengeteg munka, amit beletoltunk a zenekarba az utóbbi éves során. Írtad, hogy ez volt számotokra az év koncertje, többek között az új lemez megjelenése, jó közönség és szervezésnek köszönhetően. Mit szólnál hozzá, ha a jövőben ez csak fokozódik és még többet kellene dedikálni? Tomi: Valószínűnek tartjuk, hogy ezt a traumát el tudnánk viselni. Nekünk minden koncert az év koncertje, a közönség meg pláne a legfontosabb. Deni: Ezért dolgozunk, és szerencsések vagyunk, hogy azt csinálhatjuk, amit szeretünk. Minél nagyobb a pörgés, az érdeklődés, annál jobb, annál inkább érezzük, hogy van értelme az egésznek. Minél nagyobb a „terhelés”, annál inkább haladunk, fejlődünk, érezzük, hogy úton vagyunk, és ez rengeteg energiát ad nekünk. Emlékszel még a régi időkre? Ezen a koncerten láttál abból a korszakból ismert arcokat? Tomi: Hálaistennek mi még emlékszünk a régi időkre. Nagyon sok régi arc megfordul a koncertjeinken, ami nagy öröm számunkra. És természetesen a fiatal metalherokat is szívesen látjuk. Deni: Volt pár régi ismerős – bár tudom, hogy nem csak miattunk, de még Miskolcról (!) is jöttek, pedig ott nemrég játszottunk -, és nagyon jó volt, hogy ilyen sokan ott voltak. Nem akarom elkiabálni, de mostanában van egy olyan érzésem, hogy underground szinten is nő az érdeklődés, egyre inkább nyitott a közönség az élő bulikra. Ez nagyon nagy dolog, ha jól érzem, mert az azt jelenti, hogy jó irányba változnak a dolgok. Az új album dalait hogyan fogadták a rajongók? Szándékosan nem játszottatok több dalt a „Hate Transplant” albumról? Tomi: A jelenlegi műsoridőbe ennyi fért bele az új albumról. A régebbi dalokat is szeretjük, és azokat is szívesen játsszuk. A cél az, hogy mind a három album dalait megismertessük a közönséggel. Deni: Három videóval „építettük fel” az új lemezt, és nagyon jó érzés, hogy már a megjelenés napján ismerősként fogadja a közönség ezeket a friss szerzeményeket is. A „Devil Race” refrénjét végig velünk nyomták, és úgy láttam, hogy a másodikként kijött klipes nóta, a „Digital Tumor” is igazi koncertdallá érett. A pár napja feltöltött „My Justice”-t is nyomtuk, és úgy éreztem, hogy bejött a közönségnek, lejött nekik, hogy miről is szól ez a dal. Egyébként milyen különbséget veszel észre a régi időszak és a mostani koncertek között? Tomi: Régen még rendesen tudtak inni a fiatalok. És a maiak is megérik a pénzüket, és nekik már nagyobb a választék. 🙂 A jegyárak megváltoztak, kinyílt a világ. Ki se kell mozdulnod, hogy az előadó fellépjen a szobádban. Régebben ez elképzelhetetlen volt. Jó értelemben véve régen kötelező volt elmenni egy koncertre, ha látni akartál egy zenekart. Deni: A hőskorban spontán történtek a dolgok, összetoltuk a cuccainkat, örültünk, ha egyáltalán elfogadható minőségűek voltak a hangszereink (sokszor koncerten cserélgették egymás között a gitárokat a különböző bándák tagjai, hogy jobban szóljanak vagy legyen tartalék hangszer), és reméltük, hogy nem csak nagy recsegés-ropogás jön a PA-ből. Persze mindent megtettünk, hogy jól muzsikáljunk, bár néha lecsúszott a koncertek előtt pár sör, bor, pálinka. Ma már jóval tudatosabbak vagyunk, mind zeneileg, mind hozzáállás tekintetében. Maguk a koncertek pörgetnek, nincs szükség „kiegészítőkre”, számomra ez az igazi élmény, már önmagában az, hogy fellépünk, az olyan flash, hogy az leírhatatlan! Mikor és mennyi fellépés lesz a közeljövőben? Tomi: Folyamatosan alakulnak a fellépések. Örömmel veszünk minden meghívást! Ha minden jól megy, március 3-án kezdünk Budapesten az S8-ban, aztán Pécs, Barcs és jönnek a bulik, amiket a körülmények megengednek. Szerintem mindenki vegye meg a „Hate Transplant” albumot és járjon minél több koncertre! Kérlek te is biztasd őket néhány szóval! Tomi: Köszi a végszót! Szerintem mindenki vegye meg az új albumot és jöjjön mindenki minél több Atomic koncertre. Túlzás nélkül állíthatom, hogy a Hate Transplant az Atomic új korszakának legjobb lemeze, kár lenne kihagyni. És ez még csak a kezdet! „And this is just, just the beginning, arrrggghh!!!” Deni: Rrrrröööeerrrhhgharrr!!! \m/ |
Aornos zenekar
Full Of Anger Fesztivál egy eddig soha nem kipróbált helyszínen és ráadásul mi is meghívást kaptunk, mint fellépő zenekar? Persze, hogy izgalommal és várakozással tekintettünk eme jeles eseményre.
Ráadásul az izgalmat fokozta, hogy új felállással toltuk le a koncertet; nevezetesen a korábbi Vincze Tamás helyén a színtéren jól ismert Kovács Attila (ex- Sear Bliss, ex- Beneath The Void, ex-Watch My Dying, Nervekiller, Varsó, stb.) szerepelt először nálunk, mint basszusgitáros, intró és effektfelelős.
Ezúton is hatalmas riszpekt és köszönet neki, hogy nyolchúros hangszerével ilyen stramm módon hozta le a lehoznivalót a rendkívül kevés felkészülési idő ellenére!
A Víztorony mint helyszín impozáns látványt nyújtott kívülről, és annak ellenére, hogy most volt először itt ilyen extrém zenei fesztivál rendezve, az elmondás alapján nagyon hamar teltház jött össze az egyébként nem túl nagy színpadot magában foglaló lenti koncertteremben.
Mi csak később tudtunk érkezni, az első 2-3 zenekart így nem is sikerült látni, tehát legelőször a szintén miskolci veterán thrash Atomic záró taktusaihoz volt szerencsénk. A jelek szerint a közönség igencsak élvezte a thrash műfaj lazább, bulizósabb, olykor punkba hajló oldalát hozó muzsikát.
Utána következett a házigazda Angerseed Mányák Peti markáns vezényletével. Mondani se kell, hogy a banda a szokásos feszes, dinamikus formájával szállította a vérbő death metal sújtásokat. A hangzás egészen jónak volt mondható, ami reménnyel töltött el minket.
Közvetlenül előttünk lépett fel az atmoszférikusabb black metal egyik legjelesebb és legrégebbi magyar képviselője, a kazincbarcikai székhelyű Frost. A készülődés miatt sajnos csak javarészt a backstage-ből, illetve a színpad mögül tudtuk nézni koncertjüket, de annyira biztosan leszögezhető, hogy iszonyat meggyőző bulit prezentáltak, kiváló, érthető hangzással. A közönség is hálásan fogadta a borsodi fekete fémet és végig lelkesen nyomult. Nem az egykori érintettség (az Aornos kétharmada egykor a Frost-ban is szerepelt) mondatja, de az itteni produkció alapján megérdemelten ott van a helyük nívós / kultikus külföldi fesztiválokon is, mint ahogy erre lesz is precedens.
Utolsó fellépőként már eredetileg is elég későn léptünk volna fel, ám a kb. egy órás csúszás szinte kora hajnalra tolta az időpontot. A kényszerű sietség miatt (adott időre kellett volna befejezni az egész rendezvényt) sajna normális beállásra nem futotta, ezért a befelé szóló saját magunk hallása, a kontroll erősen kívánnivalót hagyott maga után, így aztán főként az igazán nagy BPM számú, száguldó részeknél veszélyes periódusok adódtak; ugyancsak tetten érhető volt a káosz uralásának kísérlete… Ámbár a videók tanulsága szerint a hangzás kifelé egészen vállalható volt.
A fény valamilyen okból kifolyólag nem volt bőségesnek, de még csak elégségesnek sem nevezhető, inkább az ellenkezője; ezért valószínűleg nem most születtek életünk legjobb koncertképei. Ellenben ez a sötét atmoszférához kétségtelenül hozzátett és a beavatatlanok számára a zenekar akár nyújthatta a “misztikus fantomalakok összegyűltek zenélni” érzetét.
A hangulatot tekintve az egész fesztiválnak volt egy ilyen, leginkább a 90-es évek végén, 2000-es évek elején tapasztalható old school jellege, ami a közönség megfelelő létszámában, metalosan, punkosan vegyes összetételében, annak lelkes, olykor konfliktusba hajló viselkedésében, jelentős merch fogyasztásban nyilvánult meg.
A sok ismerős, és/vagy a múltból vagy éppen magáról a színtérről ismert figura pedig csak tovább mélyítette ezt a nosztalgikus vibe-ot.
Kolosszális köszönet Manyinak a meghívásért, és gratula, amiért ezt az egészet így össze tudta hozni, szervezni, pedig az új helyszín miatt nem kis lutri volt a dologban. Lehet, hogy ez valami újnak a kezdete?
Külön köszönet Tátrai Attilának a videó felvételekért, Meruca Péternek a cucc egy jelentős részének szállításáért és nem utolsósorban a közönség kitartó tagjainak, akik kényszerűségből vagy érdeklődésből megnézték koncertünket eme késői órán.
Setlist: 00. De Profundis (Intro) 01. Pre Divine 02. The Kingdom of Nemesis 03. Falling Into the Black Heavens 04. Alea Iacta Est 05. Trace to the Beckoning Fade 06. Intro + From a Higher Reality 07. Dysangelium
Angerseed zenekar
Ami a múlt héten szombaton a debreceni XIII. Full Of Anger Fesztiválon történt, arra nehéz szavakat találnunk… Leírni nagyon hosszan ugyan le tudnánk, de egy videóból talán hatásosabban lejön a hálánk felétek.
Annyit azért leírnánk, hogy soha nem feledjük ezt a szombatot, melyen már megjelent egy egészen új generáció is és reményeink szerint egy új korszak emlékezetes kezdete lehet a Fesztivál történetében (is). Örökké hálásak leszünk Nektek ezért a hihetetlen hangulatért és a nem kicsit meglepő nézőszámért – hogy 2022-ben este 20 óra előtt már teltház legyen egy hasonló bulin, arra tényleg nem találjuk a szavakat!
Köszönjük Nektek, a többi fellépő bandának (Frost, Aornos, Atomic, Nygmalion, Ulfhednar /IT/), a Nagyerdei Víztorony személyzetének és mindenkinek, aki segített a buli létrehozásában és lebonyolításában! Találkozunk 2023-ban, sokáig éljen a mindig feltámadó, új erőre kapó, megújuló és örökké lángoló Underground!!!
Köszönünk még egyszer mindent, képek és videók a buliról hamarosan!
Üdvvv és Fém,
Peter D. Maniak / Angerseed
| Először is gratulálok a nagyon sikeres fesztiválhoz! A köszönöm videót végignézve felmerült néhány kérdés bennem, aminek a válaszait várom tőled. :). Idén egy teljesen új helyszínt kapott a Full of Anger. Mennyi lehetőség közül lehetett választani a helyszín kapcsán? Milyen szempontok alapján választottátok ki a Nagyerdei Víztornyot? Honnan jött az ötlet? Üdvözlet Neked és minden olvasónak! Nagyon szépen köszönjük a gratulációt, mi magunk is nagyon meglepődtünk azon, hogy így sült el ez a buli… Sok nagyon jó hangulatú és jó nézőszámú buli volt már a Full Of Anger 13 éve alatt (illetve az elődjét is beleértve 20 év alatt), de ez a buli teljesen páratlan és egyedülálló volt minden tekintetben! Őrületes hangulat volt és félelmetesen gyorsan teltház lett, amire még soha nem volt példa eddig. A Víztorony is teljesen jól szerepelt minden szempontból, nagyon elégedett voltunk vele. A helyre úgy találtunk rá, hogy 2020 elején bezárt a Kaptár Klub, ami az addigi buliknak helyszínt adott. Ugyan elkezdtünk azonnal keresgélni, de beállt a Covid-szituáció és bár folyamatosan keresgéltünk közben is, de különböző okok miatt egyszerűen nem találtunk megfelelő helyszínt Debrecenben. Így Nyíregyházán tartottunk 2 eseményt is, egy kisebb bulit 2020 őszén, illetve tavaly novemberben a XII. Full Of Anger bulit is. De ez azért mégiscsak egy tősgyökeres debreceni rendezvény, ezért mindenképpen szerettük volna visszahozni ide. Nagyon örültünk neki, hogy sikerült megegyezni a Víztoronnyal, ahol eddig ilyen brutál metal buli még nem nagyon volt és igazából egyik fél sem tudta hogyan fog ez elsülni. Mindkét fél igencsak meglepődött, de mindketten nagyon örültünk annak, hogy ilyen jól alakult végül az egész. Mindennel elégedettek voltunk, a hely adta lehetőségekkel, a hangosítással, stb. Voltak félelmeink, de végül minden jól alakult, a színpad is kényelmes volt, nem lehetett okunk panaszra semmilyen téren. Mennyire sikerült támogatókat szerezni a több éve tartó fesztiválsorozatnak? Elfogadod azt a megállapításomat, hogy Debrecenben te vagy az egyik legkitartóbb és kulcsfontosságú zenész aki maximálisan támogatja az undergroundot ilyen rendezvényekkel? Rengeteg időt eltöltöttél már a zenéléssel és koncertszervezéssel. Milyen élményből marad ki, aki nem ilyen életet él? Támogatókat sajnos nem tudtunk eddig még a rendezvénynek szerezni. Egyrészt nem annyira könnyű dolog egy kisebb Underground fesztiválhoz szponzorokat találni – voltak próbálkozások ez ügyben, de túlzottan nem is erőltettem ezt a vonalat. A jelentős szponzorok a nagy látványos – és főleg a nyári – fesztiválokat támogatják. Egy ilyen Underground fesztivál igazából túl sokat nem nyom nekik promócióban, de azért a tervek között szerepel, hogy a közeljövőben több helyen szétnézek majd és bízunk a legjobbakban. Természetesen elfogadom a fentebbi, felettébb megtisztelő megállapításodat , köszönöm, hogy kulcsfontosságúnak tartasz és örülök, hogy egyértelmű a cél, az Underground támogatása. Nyilván nem azért történik mindez, hogy bezsebelje az elismeréseket az ember – bár jól esik természetesen – hanem ez egyszerűen egy kényszer valahol. Nagyon szeretek szervezni, ez nem kérdés, bár rengeteg problémával is jár ez és elképesztő helyzetekkel kell szembenézni. Amik akkor és ott nagyon-nagyon meg tudják fárasztani az embert, sőt, néha el is gondolkodtatják sokszor, de aztán a sikeres buli után mindig érzem, hogy megérte. Az természetes, hogy az Undergroundot támogatom az ilyen dolgokkal, hiszen abban mozgok. Amúgy valóban elég sok időt töltöttem már a zenéléssel és koncertszervezéssel, kerek 30 évet – mind a két témáról nagyon sokat lehetne mesélni, sokan mondták hogy meg kéne már könyvben írni ezeket . Talán egyszer neki is ugrok, de lehet túl sok lenne benne a negatív sztori . Azon kevesek, akik hasonló ideje mozognak a pályán, tudják, hogy azért ennyi év zenélés és szervezés egyszerre az valami elképesztő nehéz, mind fizikailag, mind lelkileg. Nagyon sok minden látja kárát, nagyon sok mindent be kell áldozni és nagyon sok mindent háttérbe kell szorítani – nálam ez ráadásul extra üzemmódban történt… 30 éve szinte csak ennek élek és tényleg sokat tudnék mesélni arról, hogy mikkel jár ez és miket vesz el belőled vagy miket ad hozzád. Nagyon szeretem amúgy csinálni, de sok dologgal sajnos nem lehet előre számolni. Ezek közül a legsúlyosabbak a különböző emberi jellemek és a viselkedésformákból származó problémák. Mondhatnám úgy is, hogy a legtöbb embertípussal nagyon nehéz kijönni, már ha igazán komoly szintre szeretnél eljutni. Rengeteg fogalmatlan, önző, hibás jellem akadályozta az előrejutást, miközben fogalmuk sem volt semmiről… baromi nehéz kezelni és feldolgozni azt, hogy ilyen emberi nullák akadályoztak és emiatt sokkal lassabb és nehezebb a haladás. A legrosszabb típusú emberek pedig még élvezik is, hogy akadályozhatnak, fontosnak érzik magukat, persze aztán ahogy meg van írva, szépen eltűnnek a süllyesztőben. Csakis maguknak köszönhetik ezt, de természetesen mocskolódni mindig könnyebb, mint a hibáikat elismerni – remélem sok ember magára ismer, ha ezt olvassa. A zenebiznisz más területein is sok az igazán elfuserált jellemű ember, szerencsére a normális arcok is sokan vannak. Hogy milyen élményekből marad ki, aki nem ilyen életet él, azt nehéz megfogalmazni, hiszen aki ezt nem akarja, nem is értené, hogy miből marad ki. Az biztos, hogy ha valaki vágyna erre, de lusta vagy képtelen ezt csinálni valami okból kifolyólag, sok mindenről lemarad. Viszont sok bosszúságtól is megkíméli magát, és ez fordítva is igaz: aki ilyen életet él, az sok mindenről lemarad, elmarad vagy kimarad az élet más területein. De ez van, én semmiért nem adnám ezeket az élményeket, aki ezt tehernek éli meg, az hagyja abba azonnal. Azért a rengeteg nehézséget, csúnya szóval szívást azért szívesen elfelejteném . De ez már így alakult és igazság szerint nem bánom egyáltalán, hiszen tényleg olyan szintű élményhalmaz, illetve energiadózis ez, amit így máshonnan szinte lehetetlen lenne megszerezni. Meglátásom szerint minden zenekar nívós volt, de pluszban kiemelném az Atomic szereplését, ami az album megjelenés kapcsán és az újbóli koncertezésük miatt, biztos, hogy sok embert vonzott. Leírnám, hogy a többi zenekar sem érdektelen, mert a Frost-ot is nagyon sokan szeretik, ráadásul, nem is sok helyen lehet őket elcsípni. Nyilván az Angerseed egy alap dolog, hogy perfekt és egyben házigazda is volt. Az Aornos egy nagyon feltörekvő zenekar és ráadásul még nem szerepeltek a fesztiválon. A Nygmalion igaz, hogy csak beugró szerepet töltött be, de nagyon sokan kedvelik az undergroundban és már bizonyított nem egyszer. Az Ulfhednar rómaiak révén is sok embert kíváncsivá tehetett. Szóval nagyon sok érdekes zenekart sikerült összehozni. Én ezt emelném ki! Te hogyan látod, mitől lehetett most sikeresebb hangulatilag a Full of Anger, amit teltházas nézőszám koronázott meg? A meglátásoddal egyetértek, szerintem is elég jó line-up-ot sikerült összehozni erre a bulira. Kezdeném az általad is kiemelt Atomic-kal. Nyilván örülök én is, hogy egy ilyen régi – talán itthon a legrégebbi – Thrash banda végre először eljutott a fesztiválra. Nagyon jó bulit nyomtak és az, hogy aznap jelent meg az új lemezük, biztosan nyomott a latba, mint egyfajta unikum jellegű esemény. Ahogy láttam, sokan be is szerezték a lemezt és sok ember volt kíváncsi rájuk. A Frost már szinte állandó szereplője a F.O.A. Fesztiváloknak, megbízhatóan jönnek, megbízhatóan teljesítenek és van egy stabil közönségbázisuk, egyébként számukra is lemezbemutató buli volt a debreceni fellépés. Megtisztelő a ’perfekt’ jelző az Angerseed-re értve, de persze én túlzásnak érzem, hiszen nyilván nincsen tökéletes buli, mindig vannak gondok, de igyekeztünk minél lendületesebb bulit nyomni. A közönség reakciója viszont felemelő és félelmetes volt egyszerre, olyan tombolás és hangulat alakult ki. Köszönjük sokadjára is mindenkinek! Számomra az Aornos volt az este fénypontja, még nem igazán láttam őket és elképesztő minőségét képviselnek, ez totálisan nyugati szint minden tekintetben. A Nygmalion az utolsó pillanatban ugrott be és nagyon örülök neki, hogy jöttek – amellett, hogy sajnálom a lemondott Sentio Ergo Sum bulit. A Nygmalionnal 10 éve járjuk az országot és már nagyon rájuk fért egy ilyen siker, mint amit itt átélhettek. Nagyon levették a bulijukat, még ha hiányos felállásban is tolták le, nagyon patent buli volt. A római Ulfhednar egy román szervezőcég által került be a bulira, elég szép sikerük volt és ilyen korán első bandára ennyi ember még soha nem gyűlt be, gyakorlatilag már teltháznak játszottak. Hogy hangulatilag mitől lett ennyire kirobbanó az egész buli? Nyilván a nézőszám is sokat jelent, hiszen minél több ember van, lineárisan általában annál jobb a hangulat. Úgy érzem, hogy a három év alatt jött egy új generáció, akik még nem tapasztalhatták meg az ilyen bulikat és ők is ezerrel jelen voltak most. Előre nem tudtuk kiszámítani, hogy három év alatt hogy változtak a dolgok, kiéheztek-e vajon az emberek vagy teljes érdektelenség lesz, sajnos több helyen az utóbbit tapasztaltuk. Itthon elképesztően jó érzés volt látni, hogy milyen messziről is érkeztek állítólag még Csehországból is érkeztek vonattal és a Dunántúlról is jöttek több helyről is. Hatalmas hangulat volt és nyilván ez összefügg a létszámmal, és azért az tényleg durva, hogy már este 8 körül fullos teltház volt. Szóval nagyon örültünk neki, ilyen buli tényleg nagyon rég volt már utoljára és bízom benne, hogy ez a tendencia folytatódik a jövőben is! A merch cuccok terén is nagyobb volt a vásárlási kedv, mint máskor? A merch cuccok elég szépen mentek, ahogy láttam. Az egyetlen szívfájdalmam, hogy mivel nem tudtuk hogy hogy sül el a buli, nem mertünk egy teljesen új merchkészlet gyártásába belefogni. Ettől függetlenül a régebbi cuccokat is elég szépen vitték, akárcsak a többi zenekarét, amiket sokan kerestek szintén, tehát szerintem ez ilyen szempontból is egy igen jól sikerült buli volt, nagyobb vásárlókedvvel mint általában. De nyilván a nagyobb tömeg nagyobb vásárlói kedvet is hoz értelemszerűen. Jövőre is lesz külföldi fellépő? Elkezdtél már foglalkozni fejben a jövő évi rendezvénnyel kapcsolatban? Természetesen jövőre is megvannak már a tervek, sőt, már azelőtt megvoltak, hogy lement volna a buli. De most még nyugodtabbak vagyunk és talán tudunk is majd fentebb lépni. Jövőre valószínűleg ugyanezen a helyen lesz a buli, hasonló számú fellépővel. Nyilván nem engedhetünk meg magunknak élvonalbeli külföldi bandákat, de igyekszünk azért minél érdekesebb line-up-ot összehozni. A Lowland Fesztivál mellett talán már igazából nincs is értelme terjeszkednünk nagyobb szintre, de ez nem is volt terveim között – a Full Of Anger klubfesztivál fog maradni, évente egyszer, max. kétszer. Próbálunk fejlődést mutatni, főleg a magyar bandákra fókuszálva, de mindig is próbáltunk becsempészni határon túli bandákat is a programba, főleg olyanokat, akikkel baráti a viszony és visszahívnak határon túli bulikra. Remélem, hogy jövőre minden tervünk összejön és hogy az ideihez hasonló buliban lesz részünk. Szabad tudni, hogy ki segít még a szervezésben? Mennyire nehéz egy ilyet összehozni? A rutinod sokat segít már a gyors probléma megoldásban? A szervezés oroszlánrészét igazából egyedül csinálom és a háttérmunka elég nagy részét is, de természetesen azért vannak, akik segítenek zenekaron belül és zenekaron kívül is. Elsősorban Zoli, a basszusgitárosunk az, aki a háttérmunkában sokat segít, többek között Ő tervezi az online felületekre a plakátokat és egyéb cuccokat. Természetesen több ember is részt vesz valamilyen szinten, de én húzom a dolgot főleg. Egyrészt azért, mert sok tényező miatt ez így alakult, másrészt jobban szeretem saját kézben tartani a szálakat, de persze néha nagyon jól jön a segítség. Legközelebb próbálom is jobban szétosztani a feladatokat, bevonni több embert is, mert elég megterhelő ez, főleg az utolsó egy-két hét, amikor sok váratlan dolog bejön általában. Ha időben kezdi az ember a szervezést, akkor annyira nem vészes, de akkor is embert próbáló feladat, rengeteg részből áll és sokszor nagy a káosz. 30 éve foglalkozok ezzel is és azért még mindig eléggé megterhelő tud lenni. Mindig jöhet egy új helyzet, egy új szituáció, ami teljesen váratlan és kibillenti az embert az egyensúlyából, vagy éppen kimarad egy-egy részlet és máris borul a rend. Tehát elég nehéz egy ilyet összehozni, de szerencsére már van rutin, ami azért sokat segít. Mindig lehet újat tanulni is mindig lehet az ember egy-két infarktussal gazdagabb, így csak saját felelősségre ajánlom a koncertszervezést ! Végezetül pedig légyszi beszélj az Angerseed aktuális helyzetéről közelebbi terveiről! A zenekar körül mindig pörög az élet, az idei év nagyon sűrű volt – sok buli és rengeteg egyéb történés is volt. Több tagcsere is történt, így hozta az élet, de bízom benne, hogy ez most már megáll és tudunk stabilizálódni az elmúlt 3 év furcsa történései által kavart helyzetekből kikászálódva. Már tavaly készen volt egy új lemezanyag demóformában, ami gyakorlatilag általam lett összerakva meglévő ötletekből. 10 dal lett készen, ebből kb. 8 szerepelne majd egy új lemezen. A demo tehát megvan, most következik egy cirka fél éves szünet, gyakorlatilag koncert nélkül. max. egy-két elszórt bulival. Ezalatt szeretnénk rendesen kidolgozni és végleges formába önteni, majd pedig lehetőség szerint jövőre felvenni az anyagot. Amúgy már régi tervem volt, hogy online készüljön el a dalok váza, de a Covid helyzet rá is kényszerített erre. Nagyon sok tervem van a készülő anyaggal, teszünk egy-két promódallal pár kört külföldi kiadóknál és booking cégeknél. Közben most december 21-én debütál majd egy klip még a régi anyaghoz kapcsolódva és rengeteg tervünk van minden téren. Az biztos, hogy nem fogunk unatkozni, mert kb. 4-5 évre megvan a tervezet. Remélem, hogy sikerül majd rendesen, minden hiányérzet nélkül végigcsinálni ezeket. Ezek tehát a jövőbeni tervek, májusban indulnak majd a komolyabb bulik be, addigra a lemezanyag remélhetően már előrehaladott állapotban lesz. De addig még sok minden fog történni, amit nyomon lehet követni szépen a zenekar internetes elérhetőségein. Végezetül megköszönném az érdeklődést és az interjút, találkozunk a jövő évi bulikon, illetve a jövő évi Full Of Anger Fesztiválon! Üdv és Fém mindenkinek, sokáig éljen az Underground! |
FOTÓK: Pénzes Mónika, Kiss Tamás, Bócsi Tamás /Negative Life Photography/, Végh Tibor
SETLIST: 01. I.N.T.R.O. + THE CLANDESTINE ONES 02. FOREVER BURNING HATRED 03. SOCIETY SLAVES 04. NIGHTMARE IS CALLED REALITY 05. MORBID ANGEL: Day of Suffering 06. INTRO + CREATED FOR FAILURE 07. LABYRINTHS OF THIS TIME 08. THE ULTIMATE BURDEN ----------------------------------------------------- 09. UNJUSTIFIED PRESENCE 10. A WORLD CLOSED WIDE
Nygmalion zenekar
| A Sentio Ergo Sum betegség miatt lemondani kényszerült az estét és ti léptetek fel helyettük a Full of Anger fesztiválon. Mennyire tudtatok felkészülni? Mennyire ért váratlanul a helyzet? Előző nap kaptuk a hírt, hogy be kellene ugranunk. Mivel volt már az Angerseed-del 2 közös koncert novemberben, így szerencsére formában voltunk. Némileg kellemetlenül érintett, hogy a két helyettesítő gitáros közül egyik se tudta szabaddá tenni magát, így Dávid gitár sávjait felvételről játszottuk be, de szerencsére minden tökéletesen szólt, nem volt semmi fennakadás. Ezen az estén mindenki jól érezte magát, gondolom ez alól ti sem vagytok kivétel! Hogyan foglalnád össze, mi az ami tetszett? Először is az az elképesztő fogadtatás amit a közönség tanúsított, az egy akkora extra löketet adott, hogy 110%-ra kapcsoltunk, nagyon jól éreztük magunkat a színpadon koncert közben és után is egyaránt. Remek kis közönség verbuválódott össze mindenféle korosztályból (a tizenévesektől az ötvenesekig), jó volt látni, hogy a fiatalok is szép számban képviseltették magukat, végig őrjöngtek, pogóztak. A profi szervezést, lebonyolítást, ellátást meg már megszokhattuk Manyitól, nem az volt az első (és reméljük nem is az utolsó) Full of Anger-es fellépésünk. Mennyire volt különleges a helyszín számotokra? Tízes skálán hányasra értékelnéd a helyet? Nekem mindig is közel állt Debrecen a szívemhez, 8 évet éltem itt, mindig szívesen jövök ide játszani. A Nagyerdő pedig különleges hely a számomra, még a régi Kikötős-Vígadós időkből (RIP). Ha jól tudom először adott a FOA-nak helyet a Nagyerdei Víztorony, remekül vizsgázott elsőre. Minden igényünket kielégítette, volt megfelelő méretű és felszereltségű backstage a színpad mögött, ki- és bepakolás is flottul ment. Sound is teljesen megfelelő volt, hála istennek megtelt a nézőtér emberekkel. 9/10 pontot adnék idén. Az év végéhez közeledve mit mondanál a fellépésekről, sikerült elegendő koncertet adnotok? Melyik volt számotokra a legjobb? Idén elkezdtük az új anyag írását, ki is adtunk egy single-t egy videóklippel, szóval most kicsit háttérbe került a koncertezés, viszont sikerült játszanunk a Lowland fesztiválon, a II. Tokaji Rocktábor fesztiválon, pár vidéki és budapesti klubbulit is elvállaltunk. Ha ki kéne emelni párat, akkor a Lowlandes fellépést, a mostani Full of Anger és a múlt heti Robotos (Killermia, Nygmalion, Atrox Truma) bulit emelném ki. A közeljövőben mi várható tőletek? Mit szabad tudni a 2023-as év terveiről? Gőzerővel folyik az új anyag írása ami jövőre elkészül, ami egy elég izgalmas, kísérletezős anyag lesz. Tervben vannak hazai és külföldi fesztiválok is, reméljük minden összejön, amit eltervezünk jövőre, de egy biztos, ezen a vonaton nem áll meg! Szeretném itt is megköszönni mindenkinek aki támogatott bennünket és velünk tartott idén, találkozunk jövőre! Köszönöm a válaszokat. További sikeres éveket kívánok! Én köszönöm a lehetőséget, Neked, a webzinnek és az olvasóknak is hasonló jókat kívánok! |
Setlist:
Inherited Burden (Nigromantia)
Unhealed Scars (Nigromantia)
Exposed
Follow Your Fears
Nygmalion
Cage of the Paralyzed
Helldive
Worth
Twist of Fate
The Quantum Queen
Fallout (Nigromantia)
Cloudwalker
Frost zenekar
Mire megérkeztünk Debrecenbe az impozáns külsejű nagyerdei Víztorony nevű létesítménybe, már az Atomic beállása zajlott épp. Full teltház, rengeteg ember. Becsekkoltunk, lepacsiztunk Manyival (a FOA szervezője, Angerseed), a helyszínre kitelepült Metal Ör Die Records Stauderer Janijával meg egy csomó ismerőssel, haverral aki útba esett, aztán felmértük a terepet. Alapvetően igényes, kulturáltan kialakított hely, ezt láthatóan meg is becsülte az ország több pontjáról összegyűlt underground közönség. Miközben a miskolci kvlt thrasherek zúztak, lassan bepakolásztunk, hiszen következett az Angerseed, majd mi. Sajnos mire mi következtünk már befigyelt kb. 1 órás csúszás, nagyjából éjfélkor kezdtünk. A közönség viszont igencsak kitartó volt, pedig 18.15-től ment a mulatság és információink szerint már akkor teltház volt. Szóval lenyomtuk az amúgy nagyon jó hangulatú bulit, a közönség odatette magát rendesen. A hangtechnikai személyzet készséges és segítőkész volt, de ez egyébként elmondható volt mindenkiről, aki részt vett a fesztivál lebonyolításában. Buli után rohadt jól esett jó pár korty házi pálinka! (Ha-ha) Összecuccoltunk, aztán megnéztük a fesztivált záró Aornos kiváló műsorát. Nagyon jól szervezett fesztiválon vagyunk túl, ahová szinte mi már hazajárunk a Frost-tal, a látogatottság és a hangulat minden várokozást felülmúlt, köszönet mindenért Mányák Petinek és még rengeteg sikeres FOA-t kívánunk, remélem mi sem utoljára voltunk meginvitálva! Mi, újfent kurv@ jól éreztük magunkat! Hell to Full Of Anger!
Setlist: 1. Intro 2. In Me 3. One With The Eternal Darkness 4. Against False Saints 5. Darkness In Crimson Majesty 6. The Night 7. Winter ( To Die In The Mountains Of Bükk) 8. Forbidden Light 9. Without Chains 10. Black Shining 11. Storm Above The Carpathians
Nagy várakozásokkal érkeztünk az idei Full of Angerre, mivel a fellépők közül többeket hosszú ideje nem láttunk már a színpadon. A Nagyerdei Víztorony, mint helyszín, tökéletes szervezői választásnak bizonyult. Nemcsak könnyen megközelíthető, de további előnye, hogy a küzdőtér jól elkülönül a vendéglátó résztől, így a rendezvényen senki nem zavart senkit. Mindezen felül pedig nem folyt a sör mindenhol, ami véleményem szerint soha nem hátrány. A hangosítás szintén profi volt; minden zenekar úgy szólalt meg, ahogy kell, valamint a koncertek közötti átszereléssel sem ment el hosszú idő. Rátérve a zenekarokra, szerintem mindannyian nagyon kitettek magukért. Az est különlegessége számomra, az elsőként fellépő római Ulfhednar volt. Erőteljes hangzás, profi előadásmód, röviden minden elvárást hoztak, ami egy lassan tíz éves black metal zenekartól elvárható. Utánuk a Nygmalion következett, akiket korábban még nem hallottam, de abszolút kellemesen csalódtam bennük. Energikus, könnyen befogadható melodikus death metáljuk sokak tetszését elnyerte. A folytatásban a miskolci Atomic szintén fergeteges bulit csapott, akik több új számukat is eljátszották. Számomra az este ezután indult be igazán. Egyik személyes kedvencem, az Angerseed rettentő erőteljes zúzást produkált. Úgy érzem még magukhoz képest is valami pluszt hoztak a színpadra, amit a közönség hatalmas pogóval viszonzott. Nekem a rendezvény fénypontja a kazincbarcikai Frost volt. Előadásuk simán hozta azt a színvonalat, ami az ilyen régi motorosoktól elvárható. Az est utolsó fellépője, a szintén miskolci Aornos volt. Sajnos a folyamatos csúszások miatt ők bőven egy óra után léptek színpadra, amikor a közönség már teljesen kitombolta magát. Ebből adódóan a számaikat már többnyire csak füttyszóval és hosszú tapssal jutalmazta a nagyérdemű. Azt hiszem minden résztvevő nevében szólok, amikor kijelentem, hogy a XIII. Full of Anger nem egy szimpla fesztiválra sikerült, hanem mindannyiunknak felejthetetlen élményt nyújtott. – Herczeg Frigyes
