Rockmaraton Fesztivál 2018 – Koncertbeszámoló

2018. aug 2, 10:45 :

2018. július 9-14. @ Dunaújváros, Szalki-sziget

FEKETE PÉNTEK



Hosszú éveken keresztül minden nyáron elgondolkoztam azon, hogy milyen jó is lenne végre eljutni a Rockmaratonra. Amióta ez a fesztivál működik, azóta külföldön élek, és mindig nagy volt a nyomás, hogy ide eljussak – folyamatosan nézegettem a menetrendet, de igazából az Angliához közelebbi fesztiválok bizonyultak általában nyerőnek. Amikor meghirdették az idei Rockmaraton menetrendjét, pillanatra görcsbe rándult a gyomrom, ugyanis a július 13-ára, péntekre meghirdetett zenekarok fellépési sorrendje kísértetiesen ismerős volt: 1999. július 10-én – gyakorlatilag tizenkilenc évvel ezelőtt – ugyanúgy a Christian Epidemic, a Sear Bliss és a Tormentor játszott az azóta már rég megszűnt Fekete Lyukban. Ez már egy erős nyomásnak bizonyult, úgyhogy fölkerült a Rockmaraton az idei fesztivál- és koncertlistára, és mivel menet közben visszaköltöztem Magyarországra, ezzel adódott is a helyes megfejtés: irány Rockmaraton, irány a Fekete Péntek. Maga a mesterterv hihetetlenül egyszerű volt: csütörtökön este munka után irány Dunaújváros; aznap este a terep felmérése, és menet közben ha esetleg sörök fogynának, akkor sincs nagy baj. Másnap a Fekete Péntek végighallgatása-dokumentálása (valamint interjú Nagy Andrással), szombaton reggel pedig korai kelés és húzás haza.

tovább...

Christian Epidemic, Agregator, Sentio Ergo Sum – Koncertbeszámoló

2018. jún 21, 11:58 :

2018. június 8. @ Budapest, Supersonic - Blue Hell & KVLT

Eddigi pályafutásom során összesen kétfajta koncerten voltam: az egyik az az, ahova pontosan, időben érkeztem, majd ezek után hosszú órákat vártam arra, hogy elkezdődjön az első fellépés. És van a másik, ahonnan késtem, természetesen ezzel párhuzamosan egy vagy két zenekar is kiesett, így gyakorlatilag lekéstem azt a fellépőt, aki miatt mentem. Minden bizonnyal az én készülékemben van a hiba, de én a Sentio Ergo Sum – Agregator – Christian Epidemic trió fellépésére este hétre értem oda, és közel voltam ahhoz, hogy megkérdezzem a kapuban ülő biztonsági őrtől, hogy akkor ezek szerint tényleg elmarad-e a koncert, ugyanis a Vörös Lyuk – Kék Lyuk előtti udvaron rajta és rajtam kívül az égadta világon senki nem volt.

Aztán szépen lassan kiderült, hogy igen, lesz ez a fellépés, de hogy pontosan mikor, azt senki nem tudja, és hogy nem este hétkor, az is teljesen biztos, úgyhogy bánatosan ücsörögtem az udvaron és iszogattam a húgymeleg Buckler-t a dögmelegben a lemenő nap fényében, miközben a levéltetvek glóriaként röpködtek körülöttem. Persze el lehet ütni az időt fontos és kevésbé fontos dolgokkal, például az egyik ilyen fontos és érdekes megfigyelés, hogy új festmények kerültek a Kék Lyuk falára és a vécék ajtajára. Természetesen elszalasztottam az alkalmat, hogy megkérdezzem Bazsitól, hogy ezek micsodák, mikor kerültek oda, illetve ki volt a művész, de ezt a kört nem fogom legközelebb kihagyni. Olyan este nyolc környékén befutott az első zenekar, a Sentio Ergo Sum, szépen lassan elkezdek lecuccolni, majd nem sokkal utánuk megérkezett a Christian Epidemic is. Gondolom, ekkortájt futott be az Agregator is, de igazából nem volt kristálytiszta, hogy ők pontosan mikor érkeztek meg.

tovább...

Wiegedood, Ygfan – Koncertbeszámoló

2018. jún 19, 15:47 :

2018. június 5. @ Budapest, Dürer Kert

Egy koncert esetén általában kétféle inger szokta érni az embert: az egyik a hang, a hangzás, tehát egy akusztikus élmény, a másik pedig a vizuális: az a látvány amit a színpadon látsz. Az akusztikus élmény kritikus fontosságú, ha ezzel valami nem stimmel, akkor egy picit olyan érzés, mintha az ember egy sötétített galériában nézné azokat a festményeket, amiket félig-meddig lefestett a szobafestő a fallal együtt. Ennél sokkal jobb a helyzet, ha látvánnyal nem stimmel valami, a lényeget azért mégiscsak lehet hallani, és az ember maximum melléképzeli azt, amit nem lát. Ha valamit nem látni, akkor annak általában objektív okai vannak, például valami kitakarja a látványt. Számos esetben ez egy előttünk álló zenerajongó lehet, de vannak olyan esetek, amikor az ember saját magában kell hogy keresse a problémát: mellesleg így járt a mellettem álló alacsony, szőke hölgy is, aki elől saját adottságai rejtették el a látvány egy részét. Hát istenem, mit is mondhatnék…?

Megérkezés után egy gyors sör, ha az ember kocsival megy koncertre, akkor meglehetősen limitáltak a lehetőségei. A Dürer Kertben a Soproni IPA-t és az Edelweiss-ot pontosan ugyanannyiért osztogatták. Amióta Magyarországon élek, azóta nagyon megszerettem a Soproni IPA-t, az ár-érték aránya tökéletes, sőt, de igazából ha egy picit olcsóbb lett volna az Edelweiss-nál, akkor biztosan azt választom. Mivel azonos árban voltak, így az Edelweiss lett a nyerő.

tovább...

Marduk, Infernal War, Ragnarok – Koncertbeszámoló

2018. máj 10, 7:38 :

2018. május 4. @ Budapest, Supersonic - Blue Hell & KVLT

Általában is nagy élmény a Kék Lyuk – Vörös lyuk kombinációban koncertre menni, és ha ez egy olyan fantasztikus zenekar fellépésével társul, mint a Marduk, akkor ez ünnepnap-számba megy. Ha mindehhez még egy erős vendéglista is jár, akkor aztán tényleg nincs mese, menni kell.

Az utóbbi hét évben nem volt túl sok lehetőségem a Kék Lyukban előfordulni, viszont külföldön számos helyen jártam, így gyorsan össze is foglalnám, amit a hellyel kapcsolatban láttam-tapasztaltam a külföldi élmények tükrében. Mint a kis klubok döntő többségét, ezt a helyet is egy nagyon szűk réteg látogatja, akik vélhetően minden jelentősebb eseményen itt vannak, és alapvetően zenét hallgatni, illetve magunkat jól érezni jönnek ide. Ebből kifolyólag biztonsági személyzetre gyakorlatilag nincs szükség, csak a beléptetésnél, ami nem egy hihetetlenül nagy meglepetés. A sörpult nagy hűtőkkel és jó választékkal várja a harcban megszomjazott versenyzőket – eddig ez is teljesen általánosnak mondhatók. A csemege innentől jön, és úgy hívják, hogy keverés. Nem vagyok szakember, de azért annyit megértettem, hogy egy helység kihangosítása – pontosabban fogalmazva egy helység normálisan történő kihangosítása – nem egy egyszerű feladat. Különösen nem egyszerű olyan esetben, amikor hat-nyolc-tíz-tizenkét csatornának kell tisztán, torzítás nélkül megszólalnia, lehetőleg úgy, hogy mind a hat-nyolc-tíz-tizenkettő hallható is legyen.

tovább...

Dark Easter Metal Meeting 2018 – Koncertbeszámoló

2018. ápr 17, 6:51 :

2018. március 31-április 1. @ Németország - München, Backstage

Black Metal ist krieg, ez volt az állandó mottója az áprilisi programnak, ami a müncheni Dark Easter Metal Meeting meglátogatása volt. Kisgyerekkel költözni és munkahelyet váltani önmagában is egy nagy élmény, így fordulhatott például az, hogy úgy neveztem be saját magam a müncheni kétnapos fesztiválra, hogy ugyanerre az időszakra volt egy másik lekötött programom is – szimplán úgy alakult, hogy valami teljesen nyilvánvaló tévedés okán úgy gondoltam, hogy a Dark Easter Metal Meeting (nevében ott a húsvét, ugye) valamikor május közepén van. Sok variálás azután végül úgy alakult, hogy el tudtam jutni erre a kétnapos müncheni fesztiválra, és azt kell hogy mondjam, a legkevésbé sem bántam meg. München Németország egyik legszebb helyen fekvő és a német ismerősök szerint egyben a legdrágább városa is. Igazából én a brit árakhoz vagyok szokva, ennek tekintetében a 80 euró körüli fesztiválbeugró és a 80 eurós szállás azért nem a világvége. A reptéri transzfer 11 eurós árán azért egy kicsit elcsodálkoztam: a brit árakhoz képest ez hihetetlenül kedvezményesnek hangzott.

tovább...

Therion, Imperial Age, Null Positiv, Enemy Of Reality – Koncertbeszámoló

2018. ápr 16, 9:02 :

2018. március 24. @ Finnország - Jyväskylä, Luttako

Finnországi tartózkodásom egyik legjobb momentumának ígérkezett már előzetesen is a Therion koncertje Jyväskyläban, ami egy finn viszonyok között közepesen nagy városnak mondható, nagyjából Győr lakosságszámával megegyező méretű település az ország sűrűbben lakott részének közepén. Maga a város nem sok érdekességet rejt, ebben hasonlít a többi hasonló méretű társához itt a messzi északon, de van egy remek klubja, amit évről-évre beválasztanak az ország legjobbjai közé, és rendszeresen megfordulnak színpadján a metal második vonalának nagyágyúi. Ennek ellenére a Therion először játszott a városban története során, a jyväskyläi bulit azonban megelőzte egy helsinkii és követte egy tamperei koncert is. Az Imperial Age-től eltekintve az előzenekarok nem sokat mondtak előzetesen, de élőben ez a 4 zenekaros csomag körülbelül 6 órán keresztül biztosított kellemes kikapcsolódást az egybegyűlteknek.
A koncert egy Lutakko nevű klubban került megrendezésre, amihez hasonló Magyarországon sem lenne rossz. Egy körülbelül 5-600 férőhelyes nézőtérrel rendelkező helyről van szó, aminek kiváló fény és hangtechnikája van, mozgássérülteknek külön emelvényt biztosítanak a keverőpult mögött és a színpad mérete is nagyobb, mint a hasonló méretű kluboktól itthon megszokott.

tovább...

Orphaned Land, Lunarsea, Subterranean Masquerade, Dirty Shirt – Koncertbeszámoló

2018. Már 20, 8:30 :

2018. március 11. @ Budapest, Dürer Kert

A koncert előtt Chen Balbus-sal készített interjúnkat itt olvashatjátok!

Az a helyzet, hogy én az Orphaned Land-et a Blind Guardian-on keresztül ismertem meg, a Like Orpheus című dal kapcsán. Azt tudtam, hogy 2015-ben a két banda együtt turnézott egy ideig, de nem értettem, hogy a német progresszív-power óriásnak számító BG miért van úgy oda ezekért az izraeli srácokért. Gondoltam hát, elmegyek március 11-én a Dürer Kertbe és megnézem a saját szememmel, mitől olyan különlegesek is ők. Érdemes volt!

Három együttes is helyett kapott aznap este a színpadon az izraeli főzenekar előtt: a román-magyar Dirty Shirt, a szintén izraeli illetékességű Subterranean Masquerade, illetve az olasz LunarSea alapozták a hangulatot. És milyen jól csinálták!

tovább...

Batushka, Schammasch – Koncertbeszámoló

2018. jan 15, 15:13 :

2018. január 13. @ Anglia - Manchester, Rebellion

A 2016-os év a Batushka-val való kergetőzéssel eltelt el. A zenekar első – és eddig egyetlen – albuma 2015 decemberében jelent meg, ami után hosszú turnéra indult a díszes társaság. Úgy volt, hogy 2017 májusában Manchesterben is fel fognak lépni – mint utólag kiderült, ez a fellépésük elmaradt. A következő találkozási lehetőség a nyári Brutal Assault lett volna Csehországban, ahol a zenekart sikerült nagyjából hajnali fél háromra berakni, tehát kisgyerekes apaként ekkor már hosszú-hosszú órák óta a sátorban aludtam, így ez a találkozás is lekéstem. Szerencsére nagyjából két hónapja találtam meg azt az információt, amiből kiderült, hogy Manchesterbe jön a Batushka, immár véglegesen és visszavonhatatlanul.

tovább...

Wolves in the Throne Room, Aluk Todolo – Koncertbeszámoló

2017. dec 6, 10:04 :

2017. december 1. @ Anglia - Manchester, Rebellion

December elsején Wolves in the Throne Room-koncert volt Manchester-ben. Még 2010-ben hallottam őket életemben először a Dürer-kertben a Moon and the Nightspirit zenekar társaságában, és nagyon megtetszett, amit csináltak, így hát Manchester felé vettem az utamat, hogy meghallgassam az év minden bizonnyal utolsó koncertjét. A korábbi koncertbeszámolókban sokat meséltem a Manchester-be történő eljutás nehézségeiről: az órákon keresztül dugóban történő állás szépségeiről és a parkolóhely-kereséssel eltöltött hosszú-hosszú félórákról, úgyhogy a részletekről most meg is kímélnék mindenkit, és csak annyit mondanék, hogy a kihívásokat mindig lehet fokozni.

Az amerikaiak egy francia zenekar, az Aluk Todolo társaságában léptek fel Manchester-ben a Rebellion nevű klubban a belváros peremén. A délután négyes indulást követően negyed nyolcra már ott is voltam, és legnagyobb meglepetésemre a hely szinte teljesen üres volt: egy csapos állt a bárpult mögött, ketten a zenekarok trikóit árulták, egy ember unatkozott bent a stúdióban, és ezen túl még maximum egy tucat vendégnek látszó vendég kóválygott fel-alá. Nem igazán értettem, hogy miért vagyunk ennyire kevesen, elvégre a fellépés péntek délután volt, különösebb ok nem kéne hogy legyen rá. Aztán csak jöttek-jöttek a népek, és negyed óra alatt teltház lett.

tovább...

Testament, Annihilator, Death Angel – Koncertbeszámoló

2017. nov 26, 11:18 :

2017. november 20. @ Ausztria - Bécs, Arena

Ha lett volna lehetőségem idehaza is benevezni erre a jófajta „Triple Thrash Treat”-re – ugye emlékszünk még a hajdani Headbangers Ball underground / extrém metal zenei blokkjára? –, alighanem akkor is ragaszkodom a két nappal későbbi szomszédoláshoz. Utólag meg már úgy vagyok vele, hogy ha a duplázás el is maradt, legalább nem verem a fejemet a falba, amiért kihagytam egy ilyen fenomenális bulit.

A koncerteken köztudottan gyilkos Death Angel ellen csupán a szerény játékidő és a még szerényebb hangzás szólt ezúttal, de a rá kiszabott negyven percben még így, szinte alapokról zsizsegve, már-már punkosan is hatalmasat tolt a csapat. A nyitó Father of Lies alatt inkább csak „szokták” még a terepet a fiúk, de utána a The Dream Calls For Bloodtól kezdve nem volt megállás: a határtalan lelkesedést és elkötelezettséget mutató Mark Osegueda vezényletével, veszett fejrázás kíséretében, folyamatosan ment a henger. A már ekkor sem kis létszámú publikum (a túra több állomása is teltházzal ment) a The Ultra-Violence / Thrown to the Wolves kettősére szintén felvette a ritmust és az utóbbi alatt beindított moshpit a későbbikben csak tovább fokozódott.

tovább...
1. oldal / 631234510Vége