A szerkesztőség kedvencei – 2012

Ambrose

Kedvenc idei albumok (rangsor nélkül):

A posztrock/poszmetál színtér lassan de határozottan beszivárog a metál és minden jellegű progresszív, innovatív zene világába. Talán 1, max. 2 éven belül mainstreammé avanzsálja pár hatásvadász hipster – viszont mi addig is élvezzük a kreatív aranykor gyümölcseit! Idén hatalmas, és gyakran lehetetlennek vélt visszatérések évét éljük, a fenti műfajokban pedig gombamódra tenyésznek a homogén, de szép hangzású előadók. A tradicionálisabb (tehát thrash/heavy-alapokra építő) előadók, mint a Meshuggah vagy a LoG, pedig közel perfektre csiszolták hangzásukat – megváltó ötletekkel már nem találkozunk, van helyette takkra vert profizmus .
Szerintem az idei év legelőremutatóbb és legmesteribb metál albumai a következők:

– Shell Beach – This is Desolation
– ISIS – Temporal
– Deftones – Koi no yokan
– Baroness – Yellow & Green
– Sam Hall – Terrestial
– Gojira – L’Enfant Sauvage
– High ön Fire – De Vermis Mysteriis
– Lamb of God – Resolution
– Orange Goblin – A Eulogy for the Damned
– Neurosis – Honor Found in Decay
– Converge – All We Love We Leave Behind

Ezzel szemben a rockvilág mintha fel-feléledezne, de (senkit meg nem lepve) hatalmas lépésekkel visszafelé haladva az időben. A kora 70’s évek pszichedelikus-visongós-zongorás még-nem-punk de már-nem-hippi átmeneti korát veszik elő a nagy múltidézők. Lehet, hogy a rock már a múlt zenéje… de azt is lehet kitűnően, új köntösben tálalni! Van itt több Queen-imitáció, félig vagy totál halott ősrockerek comebackje, és garázsforradalom. Az idei év egy hangzásreneszánszt hoz végre a sokat mellőzött műfajnak – igazi kincsekre lel az ember, ha nem rest elég mélyre ásni! Jövőre még jellemzőbb tendálást érzek valószínűleg a hippirock-retrock-spacerock irányokba, és talán, nagyon talán, egy fullos rock’n’roll revival első jeleit, valszeg az arénarockerek pofonegyszerű témáinak korrektnek mondható nyúlásával… Így legyen!
A legnagyobb durranások és/vagy legötletesebb anyagok:

– Rolling Stones – GRR!
– The Black Keys – El Camino
– Mark Lanegan Band – Blues Funeral
– Joey Ramone – Ya Know?
– ZZ Top – La Futura
– Foxy Shazam – The Church of Rock’n’Roll
– Ivan & the Parazol – Mama, don’t you recognize…?
– The Smashing Pumpkins – Oceania
– Silversun Pickups – Neck of the Woods
– The Gaslight Anthem – Handwritten
– Barb Wire Dolls – Slit
– Garbage – Not Your Kind of People

Külön öröm, hogy mindkét listámban egy-egy magyar előadó is szerepel (a Shell Beach és Ivanék), akik minden szempontból kortárs és nemzetközi szintű anyagot tettek le az asztalra. Ideje lenne megtúráztatni őket odakinn!

Azagtoth

1 .Testament – Dark Roots Of The Earth
2. Overkill – The Electric Age
3. Sister Sin – Now And Forever
4. Marduk – Serpent Sermon
5. Paradise Lost – Tragic Idol
6. Kontrust – Second Hand Wonderland
7. Bilocate – Summoning The Bygones
8. Kiss – Monster
9. Dying Fetus – Reign Supreme
10. Aura Noir – Out To Die

Black

Örömmel láttam (és persze hallottam), hogy a melodic death metal színtere töretlenül bővült új csapatokkal, míg a régiek folytatták az évekkel ezelőtt megkezdett működésüket. De az egyéb műfajt képviselő együttesekre sem lehet panasz, ugyanis ha összességében nézzük, mindenütt vannak tehetségesek és tehetségtelenek, függetlenül attól, hogy milyen zenét játszanak. Az AtomA debütáló lemeze számomra az év meglepetése és legnagyobb durranása volt, az általuk létrehozott poszt-apokaliptikus műfajt nehéz lesz lekörözni. A Kontrust Second Hand Wonderland-je szintén dicséretet érdemel. Az At Night I Fly megalakulása is az év egyik legfontosabb eseményeként könyvelhető el. Továbbá említésre méltó a Windfaerer, az I Spit Ashes, a Pain Confessor, és mindazon csapatok, akik a toplistámban szerepelnek. Nekik azt üzenem, hogy csak így tovább! 🙂

Ellenben durván nagy csalódást okozott az As I Lay Dying Awakened-je, de az Ektomorf Black Flag-jétől vagy a Mors Principium Est visszatérésétől sem voltam elragadtatva. Három nagy példa arra, hogy a híresebbek is nyújthatnak a tőlük elvártaknál alacsonyabb színvonalat.

Top 10 albumok:
1. AtomA: Skylight
2. Kontrust: Second Hand Wonderland
3. Windfaerer: Solar
4. I Spit Ashes: Inhaling Blackness – Reflecting Light
5. Pain Confessor: Incarcerated
6. Blynd: Punishment Unfolds
7. Destiny: Resolve In Crimson
8. Dreamshade: The Gift Of Life
9. Farewell to Arms: Perceptions
10. At Night I Fly: September Kills EP

Darkjedi

2012 is bővelkedett az új kiadványokban, de sajnos a rengeteg lemez megjelenése egyben azt jelenti, hogy sokkal több teljesen felesleges album is napvilágot lát. Ezen felül a listaírással a másik nagy probléma, hogy egy év nagy idő és ebben a hatalmas dömpingben könnyen elkerülheti a figyelmünket 1-1 olyan album, amit adott esetben többször nagy örömmel hallgattunk. Elsősorban az év elején megjelent lemezeket fenyegeti ez a veszély, illetve mindannyiunkkal előfordulhat, hogy csak később kezdünk el igazán értékelni egy korábban megjelent lemezt. Koncertek terén nincs okom panaszra, tavaly is számtalan kiváló koncert és fesztivál résztvevője lehettem, idén sem kívánok ennél kevesebbet magamnak!:)

Top 10 album

Kreator: Phantom Antichrist
Overkill: The Electric Age
Gojira: L’Enfant Sauvage
Luca Turilli’s Rhapsody: Ascending To Infinity
Testament: Dark Roots Of The Earth
High On Fire: De Vermis Mysteriis
Grave Digger: Clash Of The Gods
Sabaton: Carolus Rex
Bloody Roots: Az ígéretek földjén
Unisonic: Unisonic

+1, mert nagyon sokat hallgattam és a koncertje is kiváló volt: Blaze Bayley: The King Of Metal

Dehumanizer

Testament – Dark Roots Of Earth
Prong – Carved Into Stone
Candlemass – Psalms For The Dead
Neurosis – Honour Found In Decay
Black Country Communion – Afterglow
Gojira – L’Enfant Sauvage
Ahab – The Giant
Enabler – All Hail The Void
Rush – Clockwork Angels
Kylesa – From The Vaults Vol. 1
Threshold – March Of Progress
Pennywise – All Or Nothing
Ne Obliviscaris – Portal Of I
Earthen Grave – Earthen Grave
Lillian Axe – XI – The Days Before Tomorrow
Adrenaline Mob – Omerta
Converge – All We Love We Leave Behind
Paradox – Tales Of The Weird
Arc Of Ascent – The Higher Key
Bonrud – Save Tomorrow

Dr. Feelgood

ÉV VÉGE

Újabb egy év telt el. Sem olvasóinkat, sem kollégáimat nem akarom untatni, de ez év szeptemberéig azért jelentkeztem kevesebb írással, mert egy nagyon súlyos magánéleti problémákkal teli 18 hónapon vagyok túl és az eltelt időszakban nem volt időm illetve kedvem írni a Kronos Mortus-ra. Jobban mondva hat évvel ezelőtt elkezdődött egy magánéleti pokoli körforgás, melynek kicsúcsosodása volt az eltelt 18-19 hónap. Mindenekelőtt köszönetemet és hálámat fejezem ki főszerkesztőnknek Northwar-nak, aki mindvégig mellettem állt, támogatott és nem rúgott ki a szerkesztőségből komoly csúszásaim ellenére sem. Úgy tűnik felálltam a padlóról, a sorok rendeződtek és a régi munkakedvvel, fanatizmussal vetem magam újra a munkába.
Az idei év metal termését illetően, volt miből válogatnunk. Mindezek ellenére, egészségtelennek tartom, hogy az események az Internet hatására ennyire felgyorsultak, amit a „saját bőrünkön” is tapasztalhatunk, hiszen majdnem 1000 feldolgozatlan anyag áll a rendelkezésünkre. A kiadók pedig csak küldik, küldik a hallgatnivalókat. Félreértés ne essék, nem panaszkodom, csak nem tartom jónak, hogy havonta 15-20 album jelenik meg, amiről írni kellene. Ráadásul több mint a felük hulladék. Aki velem egykorú –közel a negyedik X-hez-, tudja jól, hogy a ’80-as, de még a ’90-es évek közepéig nem volt jellemző ez a tömegtermelés. Mindenki meg akarja magát mutatni, prezentálni, képviselni akarja magát a színtéren? Nem tudom. Lényeg, hogy abnormális a jelenleg kialakult helyzet és nem hiszem, hogy ez a jövőben változni fog.
Ami 2012-t illeti, nem volt egyszerű az év végi Top 20 összeállítása. Az már nagyjából áprilisban eldőlt, hogy az új Candlemass korong lesz az év lemeze, melyet a Kill Devil Hill bemutatkozása és az Asphyx új anyaga követ, onnantól kezdve mondhatni napról-napra változott a helyzet. Rengeteg albumot dolgoztam fel, hallgattam meg idén is és nagyon nehéz volt a választás. Elsősorban death metal fronton volt túlkínálat, rengeteg zseniális death metal album látott idén napvilágot. Mivel elsősorban az extrém zenékért rajongok, értelemszerűen a death, thash és black metal kiadványokat követtem figyelemmel, de mivel –ugyanakkor- zeneileg mindenevőnek tartom magam (csak legyen jó muzsika) a többi stílust (power, doom, progresszív, stoner stb.) próbáltam figyelemmel kísérni. Időhiány miatt voltak olyan zenék, amiről lemaradtam, nem szereztem tudomást, esetleg megvannak, de nem sikerült azokat meghallgatnom, ezért a 20-as listám egy kicsit „elhamarkodott”. Ha 40-et kellett volna (vagy kellene) összeírnom, könnyebb lenne a helyzet(em).
Mit várok 2013-tól? Metalt, metalt és még több metalt. Az eddig befutott anyagok közül a Convulse visszatérő Ep-je és az új Witchburner album nagyon süti, a „többit” pedig majd meglátjuk. Remélem a Black Sabbath tényleg megjelenteti lemezét Ozzy-val, örülnék végre egy vadonatúj Bolt Thrower albumnak is, remélem lesz új Hail Of Bullets anyag is és még napestig sorolhatnám kívánságaimat. Úgy gondolom, 2013-ban sem maradunk kitűnő hallgatnivalók és meglepetések (legyen szó pozitívról vagy negatívról) nélkül és remélem jó koncerteknek sem leszünk híján. Mivel év végén a hazai death metal színtér (pl. Kill With Hate, Effrontery) azt mutatta, hogy az itthoni death metal bandákban megvan a potenciál az áttörésre, remélem egyre többen állnak majd be a sorba és vesznek róluk példát, hogy ma, az Internet korában is érdemes zenélni, cd-t kiadni. Bízom abban, hogy a magyar metal színtér fejlődése töretlen marad, hiszen az idei év kiválóan bizonyította, mennyi zseniális bandánk –stílustól függetlenül- van (pl. Aebsence, Dreams After Death, Witchcraft, Room Of The Mad Robots, Symphony Of Symbols, Angertea, Sin Of God), amelyek egytől-egyig nyugati színvonalú produkciót tettek le a fémzene asztalára. Kívánok olvasóinknak és kollégáimnak békés, boldog, sikerekben és fémzenében gazdag, boldog új esztendőt!

TOP 20 – 2012

1. CANDLEMASS: Psalms For The Dead
2. KILL DEVIL HILL: Kill Devil Hill
3. ASPHYX: Deathhammer
4. TESTAMENT: Dark RootsOf Evil
5. GRAND SUPREME BLOOD COURT: Bow Down Before The Blood Court
6. SYMPHONY OF SYMBOLS: Stupefying Beliefs
7. BLACK COUNTRY COMMUNION: Afterglow
8. CANNIBAL CORPSE: Torture
9. HOODED MENACE: Effigies Of Evil
10. KILL WITH HATE: Voices Of Obliteration
11. DESASTER: The Arts Of Destruction
12. HAIL SPIRIT NOIR: Pneuma
13. NEUROSIS: Honors Found In Decay
14. ABIOTIC: Symbiosis
15. ARKAIK: Metamorphignition
16. EARTHEN GRAVE: Earthen Grave
17. ROOM OF THE MAD ROBOTS: I, Stray
18. CHAPEL OF DISEASE: Summoning Black Gods
19. SINISTER: The Carnage Ending
20. ST. VITUS: Lille: F-65

Jillian

Talán a legelső dolog, amit az ember megállapít az év summázásakor – különösen, ha szakmai szempontból készül értékelni –, hogy vajh’ az idei albumoknak sikerült-e felülmúlni az előző esztendő termését. Nos, jelen esetben azt érzem, igen, noha 2011 is igen combosan nyitott (különösen black fronton), amiért viszont idén mégis jelentős progressziót érzékeltem a színtéren, az nagyrészt a sokszínűség és az egyediség érdeme, melynek hála nem csak egy-egy ágra rétegződve készültek emlékezetes alkotások, de szinte új műfajok is születtek (ld. 2.,6. és 10. helyezett), továbbá a váratlanul robbantó újoncok száma is jócskán meghaladta a várt mennyiséget, műveik nívósságát pedig mi sem tükrözi hűbben, minthogy a régi nagy kedvencek közül hárman sem tudták beverekedni magukat a legjobbak közé, noha sem az Ensiferum, sem a Marduk, sem pedig a Katatonia depresszív lovagjai nem okoztak csalódást új lemezükkel, Jari Mäenpää Wintersunjáról már nem is beszélve. És ha már csalódások, talán csak rozsdás memóriámnak köszönhető, de ez alkalommal olyan nagyon égbekiáltó bakit sem tudok felemlegetni, ami mindenképpen óriási pozitívum. Egy mély seb azért ígyis tátong majd a szívemen a One Without feloszlásával, amit a Norther split-upja sem tesz kellemesebbé, de még véletlenül sem szeretném rossz szájízzel zárni az összefoglalást, így jöjjön most 2012 betonkemény krémje, élükön a személyes guilty-pleasure-rel, amiért cserébe minden sokk által kómába esett headbanger vendégem egy jéghideg, erős ellenszérumra! 🙂

1. Ellie Goulding – Halcyon
2. Ne Obliviscaris – Portal Of I
3. Carach Angren – Where The Corpses Sink Forever
4. Xandria – Neverworld’s End
5. Epica – Requiem For The Indifferent
6. The Way Of Purity – Equate
7. Zonaria – Arrival Of The Red Sun
8. Lacuna Coil – Dark Adrenaline
9. Impending Doom – Baptized By Filth
10. Make Them Suffer – Neverbloom

Lothwen

Top 10 albums:
1. Niburta – Scream from the East
2. Manntra – Horizont
3. Therion – Les Fleurs du Mal
4. Wintersun – Time I
5. Lyriel – Leverage
6. Kentin Jivek – Third Eye
7. King Dude – Burning Daylight
8. Weh – En Natt Kom Doed
9. Horoathos – Ready to Strike EP
10. Dalriada – Napisten Hava

Top 5 concerts:
1. Samhainfest (September 29, 2012)
2. Amorphis (January 8, 2012)
3. Nightwish (April 29, 2012)
4. Therion (October 17, 2012)
5. Rockmaraton (July, 2012)

MelancholyR

A 2012-es év, mint számomra a legtöbb, mindig arra irányul, hogy minél több jó zenekart megismerjek. Bár gondolom ezzel a legtöbb ember így van. A mennyiség legtöbbször a minőség rovására megy, de ezt be kell vállalni. Idén két olyan gyöngyszemre leltem, amit bárhol bármikor meg tudnék hallgatni. Ezzel meg is kezdem a toplistám rövidke értékelését kiemelve a kedvenceimmel.
Az év albuma sok-sok gondolkodás után az In the Silence – A Fair Dream Gone Mad albumára esett. Az amerikai csapat debüt albuma számos közegben nagy sikert aratott. Sok helyen az év albumaként emlegetik, tegyük hozzá nem hiába. Az atmoszférikus progresszív metal rajongóknak kötelező anyag. A második helyet a finn Oddland – The Treachery of Senses albuma foglalja el. A szintén atmoszférikusabb metál zenét játszó banda, akárcsak trónfosztója, első hallásra megragadott és azóta se nagyon tud elengedni. Az ok amiért csak a második helyet foglalja el, az a dalok sajátosságai miatt van. Az In the Silence dalai valahogy fogósabbak, mint az Oddland nótái, viszont az utóbbi mégis másképp fogja meg az embert. Nehéz ezt elmondani, meg kell hallgatni. 🙂 A harmadik helyen a nevesebb While She Sleeps – This is the Six ide lemeze ékeskedik. Leginkább azért trónol itt, mert ezt az albumot hallgattam idén talán a legtöbbször. A dalok a szívemhez nőttek ez idő alatt és talán erről az albumról van az egyik kedvenc idei dalom is a Love at War személyében. Idén viszont érkezett egy hatalmas Neurosis – Honor Found in Decay album is, ami elsőre nem volt számomra meggyőző, viszont minél többször hallgattam, annál jobban tetszett meg. Egyes dalok néha unalmasan hosszúak voltak, de persze a zenekar iránti rajongásom ezt mindig legyőzte. Az egyik csemege az idei évben az Igorrr – Hallelujah albuma volt. Még mindig beteg zenét csinál a fickó és mindig tátott szájjal hallgatom végig az albumait. Ez nem volt másképp ezzel a lemezzel sem. Az ötödik helyen a metalcore, hardcore istenek (sokak szerint), a Parkway Drive – Atlas című korongja áll. Szégyen, nem szégyen, az utóbbi egy hétben hallgattam meg a lemezt, és bánom is, hogy nem hallgattam meg hamarabb. Szerintem sokkal fogósabb dalok vannak ezen a lemezen, mint a korábbi kiadványon. Bár az is közrejátszhat, hogy azt nem is hallgattam meg annyiszor, mint ahányszor ezt az albumot fogom. Az idei év hozott számomra egy szokásos, magas színvonalú és minőségű Katatonia és My Dying Bride albumot. Az utóbbit külön kiemelném, mivel nem nagyon követtem az utóbbi években a munkásságukat, viszont öröm volt újra hegedűt hallani a dalokban. Magyar lemezek közül idén az akusztikus, sadcore zenét játszó Norbert Kristof – American Mercury lemezével a hetedik helyet foglalja el. Kristóf egyedi hangulatú melankolikus zenéivel mindig is közel állt hozzám és ezzel az albummal még közelebb került. A másik emlékezetes lemez az Insane – Concord the World volt. A tag/poszt cseréknek köszönhetően igazi vér(zene)frissülés volt itt hallható, ami felmutat egy két igen kiváló dalt, mint például a Lighthouse. A listámon virít egy The Last Charge – Straight Outta Nowhere lemez is. Sajnos nem, hallgattam annyiszor, ahányszor illett volna, viszont magyar viszonylatban szerintem még mindig kiemelkedő, főleg hogy nem sok hardcore banda van ma az országban, ami említésre méltó lenne. Bár lehet csak én vagyok ennyire tudatlan. A TLC lemeze hallgatható, jó pár dallal, amit bármikor elővehet az ember.
Végül három EP van a listámon, egy kivételével magyar előadókról van szó. Az egyik a magyar supergroup-nak tartott The Banished – Hatred lemeze, a másik pedig a Barbears második hókamókája, a Doombar volt, amiről kritikát is találtok az oldalon. Előbbi nagy hype-nak köszönhetően hamar a köztudatba robbant, hála az olyan jelenlegi és korábbi zenekaroknak, mint a The Sharon Tate és a The Southern Oracle. Köztudott, többek között ebből a két bandából vergődött össze a TB. A Barbears viszont megmarad annak a pár sztóner arcnak, aki ezt a zenét hallgatja, sajnos nekik nem sikerül akkora közönséget összeszedni, mint a másik kedvencemnek. Végül a Mogwai tökéletes, iszonyat sötét hangulatú Les Revenant EP lemeze díszeleg. Az azonos című francia sorozathoz készült zenék egytől egyig hidegrázósak, illeszkedik a sorozat minden mozzanatához.

A lista:
01. In The Silence – A Fair Dream Gone Mad
02. Oddland – The Treachery Of Senses
03. While She Sleeps – This Is The Six
04. Neurosis – Honor Found in Decay
05. Parkway Drive – Atlas
06. Igorrr – Hallelujah
07. Norbert Kristof – American Mercury
08. Katatonia – Dead End Kings
09. Insane – Concord The World
10. My Dying Bride – A Map Of All Our Failures
11. The Last Charge – Straight Outta Nowhere

12. Barbears – Doombar [ EP ]
13. The Banished – Hatred [ EP ]
14. Mogwai – Les Revenants [ EP ]

Menegroth

1 .Dordeduh – Dar De Duh
2. Finsterforst – Rastlos
3. Kamelot – Silverthorn
4. Khors – Wisdom Of Centuries
5. Oddland – The Treachery Of Senses
6. Shining – Redefining Darkness
7. Alcest – Les Voyages De L’Ame
8. Taranis – Kingdom
9. The Foreshadowing – Second World
10. Sonata Arctica – Stones Grow Her Name
11. Before The Dawn – Rise Of The Phoenix
12. Cattle Decapitation – Monolith of Inhumanity
13. Drudkh – Eternal Turn Of The Wheel
14. Borknagar – Urd
15. Spawn Of Possession – Incurso
16. Cannibal Corpse – Torture
17. Sear Bliss – Eternal Recurrence
18 . Swallow The Sun – Emerald Forest and the Blackbird
19. Katatonia – Dead End Kings
20. Marduk – Serpent Sermon

Saint-Savin

Listám félig objektív és félig szubjektív benyomások alapján állt össze. Zenehallgatási szokásom java részét a Konos Mortusban írogatott kritikák adják, ezeken felül többnyire csak a nagy kedvencekre jut idő. Talán nem is mindegyikre annyi, mint megilletné őket. Így ennek tudható be, hogy Kreatorék a lista végén landoltak, az előző lemezeiktől eltérően most nem sikerült egy hullámhosszra kerülnünk, szemben a valószínűleg ismeretlenül csengő Albummal, akik valami olyan őserejű húrt pengettek meg bennem, hogy az élbolyba repítettem őket. Hatalmas kedvencem az Overkill nem okozott csalódást, sőt szerintem az Ironbound rock and rolljára tettek még egy lapáttal. Cannibal Corpsék tiszta tudományos alapon kerültek fel, az ő lemezük volt, amit talán a legtöbbet hallgattam 2012-ben. Ez azért jelent valamit. A vikingek az erős középmezőnyig küzdötték magukat, ebben a vonalban számomra ez a két lemez volt a meghatározó. Másik régi kedvencem a Hexen, nagyot lépett előre zenei téren, már el se tudom képzelni mi lesz a következő húzásuk.

Akik hiányoznak, az egyértelműen a The Crown és régóta készülő új lemezük.

Még egy szó, az Omen kellemes meglepetést okozott, Koroknai Árpád személyében szerintem nagyszerű énekest találtak, és jó volt újra hallani őket, nem beszélve a zseniális teljes lemezes videóról!

1. Overkill – The Electric Age
2. Cannibal Corpse – Torture
3. Album – Zephaniah
4. Hexen – Being and Nothingness
5. Unleashed – Odalheim
6. King of Ashgard – …To North
7. Evocation – Illusions Of Grandeur
8. Omen – Nomen Est Omen
9. When Nothing Remains – As All Torn Asunder
10. Kreator – Phantom Antichrist

Southpeace

Az elmúlt évben az alábbi 13+1 lemez volt a legkedvemrevalóbb hallgatni való. Egy kis ráadással kiegészítve…

A 2012-es év szülöttei:

1. Kissin’ Dynamite: Money, Sex And Power
2. Mustasch: Sounds Like Hell, Looks Like Heaven
3. Hollywood Burnouts: Excess All Areas
4. Testament: Dark Roots Of Earth
5. Swallow The Sun: Emerald Forest And The Blackbird
6. Candlemass: Psalms For The Dead
7. Sabaton: Carolus Rex
8. Accept: Stalingrad
9. Naughty Whisper: Addicted To Decadence
10. Orden Ogan: To The End
11. The Darkness: Hot Cakes
12. Primal Rock Rebellion: Awoken Broken
13. Little Ceasar: American Dream
+1. Grand Magus: The Hunt

S ráadásként a 2011-es év hozzám csak 2012-ben eljutott remekeit is ajánlom figyelmetekbe.

Battle Beast: Steel
Modern Superstar: Under My Skin
Steel Panther: Balls Out
Tenhi: Saivo
The Man Eating Tree: Harvest

Jó csemegézést és jó zenékben gazdag 2013-at kívánok mindenkinek!

ST. Toma

Ismét elszaladt egy esztendő, a folk/pagan színtéren pedig ismét sok nagyszerű album született, de persze a „tizenkettő egy tucat” kategóriájú korongokból sem volt hiány. Nem csak zenei ínyencségekkel örvendeztettek meg minket a stílus hazai és külföldi képviselői, hanem erős klipek (Dalriada, Virrasztók, Niburta, Krampus, Eluveitie) és csodaszép bookletek/borítók (Ensiferum, Finsterforst, Korpiklaani, Niburta, Elanor) is napvilágot láttak.

És bár 2012-ben is elmaradt a Paganfest és Heidenfest turnék magyar állomása, a stílus rajongói a Beltinefesten, a Rockmaratonon (illetve az azt felvezető Folk-Rock-Maratonon) és a Samhainfesten kiélhették nagyobb koncertek iránti vágyukat is. Nagy kedvencem, az Arkona kétszer is fellépett itthon, 2013-ban pedig az Eluveitie látogat meg minket két alkalommal. Remélem azért a Heidenfest végre ismét eljut Budapestre, de nagyszerű bulikban 2013-ban sem lesz hiány, hisz már februárban tombolhatunk a Folk Farsangon, és úgy tűnik, az utolsó utáni Rockmaratonon is ismét erős lesz a népi vonal.

Jó lemezekből sem lesz hiány, hisz februárban kijön az Arkona nagyszabású válogatáslemeze, emellett például a Finntroll, a Månegarm, a Skyforger és a Suidakra is új lemezt fog kiadni ’13-ban. Persze 2012-ben voltak csalódások is, így például a Varg legutóbbi lemeze (és klipjei), egy rakatnyi tucatbanda próbálkozása vagy, hogy a Månegarmból és a Skyforgerből is kilépett a népi hangszeres tag, de koncentráljuk a pozitívumokra.

A megszokottól eltérően, 2012-ben összeállítottam egy toplistát a nem folk/pagan metal lemezekből is, hisz sokan azt gondolják, csak népi metalt hallgatok, pedig ez bizony nem így van! (Bár e listán is van pár, a folkos vonalhoz valamennyire kötődő anyag.)

Top 10 folk/pagan/viking metal nagylemez 2012-ben:
1. Niburta – Scream From The East
2. Eluveitie – Helvetios & The Early Years (válogatás/újrakiadás)
3. Krampus – Survival Of The Fittest
4. Dalriada – Napisten Hava
5. Heidevolk – Batavi
6. Metsatöll – Tuska (koncertlemez)
7. Leshak – Pustosvyat
8. Llvme – Yía De Nuesu
9. Korpiklaani – Manala (finn verzió)
10. Vanir – Onwards Into Battle

Top 5 folk/pagan/viking metal kislemez 2012-ben:
1. Khan – Nebe (Небе) [single/klip]
2. Virrasztók – Világvége 2012 [single/klip]
3. Drygva – Lantsugi minulyh stagoddzyau [promo single]
4. Gürz – Sons of Earth and Sky [EP]
5. Ankh – Tükörterem [EP]

Top 10 egyéb metal lemez 2012-ben:
1. Sabaton – Carolus Rex (svéd verzió)
2. ZUD – Machine Born [EP]
3. Beyond All Recognition – Drop = Dead
4. Blind Myself – Négyszögöl (1-2. rész)
5. Wintersun – Time I
6. Bloody Roots – Az ígéretek földjén
7. As I Lay Dying – Awakened
8. Ex Deo – Caligvla
9. Turmion Kätilöt – Mitä Näitä Nyt Oli (válogatás)
10. Al-Namrood – Kitab Al-Awthan

 SteveShield

1. Gojira – L’ enfant sauvage
2. SyBreed – God is an Automaton
3. The Chant – A Healing Place
4. Khonsu – Anomalia
5. Arktau-Eos – Ioh Maera
6. A forest of Stars – A shadowplay for yesterdays
7. Cannibal Corpse – Torture
8. Kiss – Monster
9. Darkend – Grand Guignol Book I
10. Kill With Hate – Voices of Obliteration

Kapcsolódó cikkek

A szerkesztőség kedvencei – 2016

NorthWar

A szerkesztőség kedvencei – 2015

NorthWar

A szerkesztőség kedvencei – 2014

NorthWar

A szerkesztőség kedvencei – 2013

NorthWar

A szerkesztőség kedvencei – 2011

NorthWar

A szerkesztőség kedvencei – 2010

NorthWar

A szerkesztőség kedvencei – 2009

NorthWar

A szerkesztőség kedvencei – 2008

NorthWar

A szerkesztőség kedvencei – 2007

NorthWar

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár