Koncertbeszámolók

Pokolgép – 30. Születésnapi Koncert – Koncertbeszámoló

2013. december 30. @ Budapest, Barba Negra Music Club

A Pokolgép szokásos óévzáró koncertje ezúttal a csapat 30. születésnapi bulija is volt. Persze előzetesen mindenki egy olyan műsorban reménykedett, amiben a legendássá vált első felállás tagjai is fellépnek, csakúgy mint egy évtizeddel ezelőtt a Petőfi Csarnok színpadán. Nos, a Kalapács-érából senki sem tette tiszteletét, azonban három vendég elfogadta a meghívást, név szerint Rudán Joe, Jung Norbert és Szilágyi Ede.

A születésnapi koncert a Barba Negrában kapott helyet, ahol én személy szerint még sosem jártam, de azért egy kis kitérő után viszonylag könnyen megtaláltam, persze ebben segített az is, hogy előtte google térképen szépen megnéztem merre is kell menni!:) A klub belső kialakítása nekem alapvetően tetszett, fa burkolatok, nagy tér, de azért le is lehet ülni. Ami viszont szerintem elég szerencsétlen, az a színpad elhelyezése a koncerttér bal oldalára. Gondolom a legtöbb koncertnél nem zavar be a keverőpulttól pár méterre lévő középső bárpult sem, de a Pokolgép koncerten elég zavaró volt, mivel szerencsére a főbanda kezdésére alaposan megtelt a nézőtér.

A kis eltévedést követően a Krízis műsorára értem a terembe, akik akkor még szinte csak egy maroknyi fanatikusnak játszottak. Ez azért kihatott a produkciójukra is, láttam már ezt a veterán csapatot több ízben is, de most elég enerváltak voltak. Stósz László énekesnek még arra is volt ideje, hogy a felismert rajongókat városokhoz kösse, felsorolta, hogy honnan is érkeztek a koncertre. Nos, egész Magyarország területéről érkeztek rajongók erre a koncertre, személy szerint találkoztam több külföldön élő magyarral is, akik éppen itthon tartózkodtak (ebben mondjuk biztosan segített az ünnepi időszak is…:)). Hard rockos zenéjük nekem akkor nem igazán jött át, jól játszottak, de a közönséget sem mozgatták be, ahogy ők sem szántották fel a deszkákat. Addig legalább szemrevételezhettem, hogy a Pokolgép igazán megadta a módját, kivetítők és jó nagy pirotechnikai arzenál is helyett kapott a színpadon.

A Crossholder egy igencsak aktív zenekar, bár nem mondhatjuk, hogy agyon-vissza turnézzák az országot, de Gondosch „Güzü” János személyében egy olyan zenekarvezetőjük van, aki igyekszik kikaparni a gesztenyét a csapatnak, plusz a hazai rockélet aktív szereplője-szervezője, gondoljunk csak az ingyenes Metal War fesztiválra a Népligetben vagy a Crazy Mama klubra. Az énekesük pedig nem más, mint Nachladal István, akit annak idején a  Wisdommal ismerhetett meg a nagyközönség, de azóta már számtalan bandában és projektben megfordult. A csapat a zene mellett a külsőségekre is nagy hangsúlyt fektet, ennek megfelelően ezen a koncerten is megjelent a koncertjeiken feltűnő keresztes lovag, több zászlós és kardos harcos, valamint csinos hostesslányok is szórtak mindenféle ajándékot a közönség soraiba. A zenéjük nem egy nagy megfejtés, tipikus heavy/power metal, de a Krízis után elég jól felpörgette az embereket, hozzám pedig nagyon közel áll ez a stílus, szóval nagyon jól estek hallójárataimnak a vágtázó fémes témák. A saját számaikat is igen erőteljes előadásmódban prezentálták, a közönséget már ezzel maguk mellé állították, de az igazi megőrülést az Iron Maiden legendás The Trooper dala hozta el. Azért zárójelben megjegyezném, hogy Nahi hiába volt évekig egy Iron Maiden tribute banda énekese az angol nyelvvel és a szövegekkel még mindig akad némi problémája… A zárásként játszott Vén Európa nem nagyon illett az addigi metal himnuszok sorába, de ezt aztán már tényleg mindenki egy emberként énekelhette. Összességében egy ideális bemelegítő koncertet adott a Crossholder a főzenekar előtt, nem volt túl hosszú, végig fenntartotta a figyelmet, energikusan játszottak és jól is szóltak. Bőven volt színpadi mozgás és a pirotechnikát is rendesen kihasználták. Soha rosszabb előzenekari produkciót!

Crossholder műsor:

Illuminati
Crossholder
Harcolj
Crossholder Army
The Trooper
Vén Európa

A Crossholder energikus műsora után már mindenki felajzva várta az est főzenekarát, a legendás Pokolgépet. Persze, sokan fanyalognak a mostani felállást látva, de ha valaki nem akar egy zenekar tagja lenni vagy effektíve ellehetetleníti annak a működését, akkor nem lehet mit csinálni, tovább kell lépni másokkal a fedélzeten. Ezért nem értem a Tóth Attilát ócsárolókat, hiszen lehet, hogy nélküle már nem is létezne a zenekar. Az ugyanis hiú ábránd, hogy Kalapács Józsi valaha visszatér a zenekar kötelékébe, azon túl, hogy 1-1 közös fellépés apropóján néhány számot vendégként elénekel. A jelenlegi tagság persze attól a felállástól is nagyban különbözik, ami a kétezres évek elejétől kezdve (egy doboscserét leszámítva) egy évtizedig jelentette a Pokolgép zenekart. Nem mondom, hogy nem furcsa, de láttunk már rosszabbat is a metaltörténelem folyamán, hiszen rengeteg főnök úgy cserélgeti a zenekara tagságát, mint más a zokniját vagy az alsógatyáját, tehát azt sem hiszem, hogy a jelenlegi helyzetért bárkinek Kukovecz Gábort kellene okolnia.

Na, de térjünk rá végre a koncertre, végül is arról kellene ennek a beszámolónak szólnia. Abban pedig nem sok hiba volt! Az introként bejátszott O Fortuna Carl Orfftól már megőrjítette a közönséget, a Jelet, az első album klasszikus nyitónótáját pedig kicsi és nagy együtt énekelte. Ez a születésnapi koncert ugyanis igazi, generációkon átívelő buli volt: viszonylag kis gyerekektől a nagypapa korú öreg rockerekig mindenki képviseltette magát. A műsort is ennek megfelelően állították össze. Mondjuk azért bennem maradt hiányérzet, hiszen hiába jubileumi koncert, születésnapi, vendégekkel meg miegymással, azért egy kicsit bátrabban is válogathattak volna a 30 év életművéből. Gondolok itt az állandóan hanyagolt Gép, Vedd El Ami Jár és Metal Az Ész albumok dalaira. Ennek ellenére az egyensúlyt legalább a 90 előtti és utáni korszakok dalaiban sikerült megtalálni. Ez azért sem semmi, mert összesen 30 dalt játszottak (ha a dobszólót és az Az a Szépet nem számoljuk) több mint két és fél órában! A legnagyobb sikere a korai daloknak volt (ide sorolom az első Rudán Joe-val észült lemez anyagát is), de az újabb slágereikre, mint az Így Szép Az Élet vagy a Dolgozik A Vér is szépen bemozdut a Barba Negrát alaposan megtöltő tömeg. A Tóth Attilával készült dalok közül nálam a Ne Köss Belém nyert, a Metalbomba szövege szerintem továbbra is arcpirítóan ciki, nekem kínos ha hallgatom.

A hangosítás végig nagyon jó volt (lehet ebben az is segített, hogy a keverőnél álltam), a pirotechnikát is kihasználta a zenekar (mondjuk annyira nem intenzíven, mint a Crossholder), a kivetítőn is lehetett követni az eseményeket azoknak, akik hátrébb találtak helyet maguknak. Extraként pedig egy pár chopper kapott helyet a színpadon, ami igencsak jót tett a zenekar színpadképének. Ahogy a második dobcucc is, amin a vendégeskedő Szilágyi Ede játszott. Néhány dalban egyedül, de Marcival, a zenekar jelenlegi dobosával is nyomtak közösen is nótákat, sőt, ami még királyabb volt, az a közös dobszólójuk. Nem is emlékszem, hogy hazai koncerten láthatott-e már a nagyérdemű ilyet a közelmúltban. A nyilvánvaló dobshow-kat, ütős témájú fesztiválokat leszámítva. Szóval Ede közreműködése kellemes színfoltja volt az estének, csakúgy mint Jung Norbert gitárosé, aki jó néhány számban változtatta három szereplőssé a gitárszekciót. Néhány szólót is vállalt, a Metal War feszten is fellépett a zenekarral, neki nyilván nem okozott nagy problémát felkészülni az estére. Annál inkább Rudán Joe-nak, aki talán túlságosan is alaposan készült. Legalábbis ami az orvosok által annyit hangoztatott folyadékbevitelt illeti… Maradjunk annyiban, hogy hullámzó volt a teljesítménye, ahogy néhány szám új dallammenete is. A Vallomást mondjuk meglehetősen jól énekelte, de több nótában is komolyabb problémák akadtak, a záró Mindhalálig Rock And Roll-ban már nem is tért vissza a színpadra. Könnyen lehet, hogy inkább már nem engedték vissza. Kukovecz Gábor is inkább feltűnően gitárt hangolt, amikor Rudán picit imbolyogva kezet akart vele fogni. Nagyon kínos pillanat volt, kár érte! Főleg, mert a zenei részbe nem nagyon lehetett belekötni, Kukó, Pinyő és Zalán is hozta a szintet, ahogy a dobok mögött Marci is, előbbiek pedig a vokálozásból is (szokás szerint) alaposan kivették a részüket. Tóth Attila pedig aktívan, sokat mozogva, közönséget lelkesítve énekelt. Méghozzá jól, szóval a két énekes csatáját egyértelműen ő nyerte. Már ha beszélhetünk ez esetben komoly párbajról.

A koncert végére maradt még egy keserédes momentum: Veress Márton fél évre cserediákként az USA-ba utazik, addig más helyettesíti a zenekarban. Eredetileg kilépett volna, hogy ne akadályozza a zenekar működését, de a csapat ragaszkodik hozzá, így megvárják!

Összességében a 20. születésnapi koncerthez szerintem ez a buli nem ért fel, de a Rudán -féle közjátékot leszámítva méltóképpen megemlékezett a csapat múltjáról, jelenéről és bepillantást nyerhettünk a jövőbe is. A közönség és a zenészek is láthatóan nagyon jól érezték magukat, kell ennél több?

Pokolgép program:

O Fortuna (intro)
A Jel
Pokoli Színjáték
Tökfej
Győzd Le A Gonoszt
Az Én Menyasszonyom
Így Szép Az Élet
Minden Nap
Panasz Van Rád
Az A Szép…
Tépett Madár
Bon Scott Emlékére
Ítélet Helyett
Metalbomba
A Háború Gyermeke
Dolgozik A Vér
Gép Induló
Ne Köss Belém
Éjféli Harang
dobszóló
A Lázadó
Vallomás
Szökevény
Aki Másképp Él
A Harang Értem Szól
Adj Új Erőt
Szívedből Tisztán
Itt És Most
Ősi Lázban
Újra Születnék

Tedd A Kezed
Hol Van A Szó
Mindhalálig Rock And Roll

Maximum csak annyi, hogy koncert közben Kukovecz Gábor bejelentette készül egy jubileumi buli is jövő nyárra, amin az eredeti felállás is színpadra lép majd több más vendég mellett. A lista már most illusztris, ha igazán nagyot akarnának dobni, akkor átraknák az eseményt a Kisstadionba és meghívnák megint a Hammerfall tagjait egy kis közös zenélésre, mint a 2011-es Metalfesten!:) Reméljük utána már az új lemez munkálatainak is nekiállnak!

Kapcsolódó cikkek

Pokolgép nagykoncert – Koncertbeszámoló

Darkjedi

Pokolgép Interjú

Dehumanizer

Pokolgép, Irigy Hónaljmirigy, Crossholder, Alcohol – MetalWar Tour – előzenekar kerestetik!

KMZ

Visszatérő Anna és 30 éves Pokolgép a Barba Negrában

KMZ

Pokolgép Interjú

KMZ

POKOLGÉP – Pokoli Mesék

KMZ

POKOLGÉP – Oblatio

KMZ

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Elfogadom Részletek