A bostoni Wilderun most érkezett negyedik lemeze, a belépőt jelenti számomra a zenekar munkásságába. Itt-ott már találkoztam ugyan a nevükkel, de eddig valahogyan elkerültük egymást. Első nekifutásra nehéz is mit írnom az Epigone-ről. Műfajt tekintve is bajban vagyok a produkcióval, talán az Opeth jelenthetne kiinduló támpontot. Azonban annyi minden történik a zenében, hogy az ember csak kapkodja a fejét. A lágy részektől a durva metálig minden fellelhető itt. Amúgy elég komótosan indul a lemez, de ahogy megyünk bele az albumba, úgy nyílik szélesre a zenei megoldások kavalkádja. Ezért felesleges is futólag hallgatni. Lassan jönnek elő a kiváló részletek. A lágy ének mellett a durva vokál is helyet kap, így kapunk egy újabb hangulati többletet. Igazából nehéz is ezáltal a muzsika befogadása, sokszori nekifutásra is, néha nehezen kapom el a fonalat, meg azért kell hozzá egyfajta hangulat is.
Ennek ellenére egy nagyon igényes zenéről van szó, még ha néha nehezen is szólít meg.
- Kiadó: Century Media Records
- Megjelenés: 2022.01.07.
- Megvásárolható: https://wilderun.lnk.to/Epigone
- Facebook: www.facebook.com/OfficialWilderun
- Értékelés: 10/8
Tracklist: 1. Exhaler 2. Woolgatherer 3. Passenger 4. Identifier 5. Ambition 6. Distraction I 7. Distraction II 8. Distraction III 9. Distraction Nulla