A dél-floridai ABIOTIC 2010-ben bukkant fel riffek, szólók, és technikai zúzások tömkelegével, amik végül debütáló EP-jük kiadásában csúcsosodtak ki 2011-ben. Az „A Universal Plague” volt a banda első pár évének felvezetője. Ami rögtön nyilvánvaló volt: John Matos és Matt Mendez gitárosok egy abszolút halálos duót alkottak, és Alex Vasquez basszusgitáros ujjtechnikája egy atletikus, mély hangzást adott, ami segített az ABIOTIC-nak az underground turnék körforgásának élvonalába kerülni. A „Vermosapien” klipje (rendezte: Dan Drescher) azonnal több tízezres nézettséget generált és felkeltette a Metal Blade Records érdeklődését is.
Az ABIOTIC leszerződött a Metal Blade Records-zel és kiadta debütáló „Symbiosis” albumát, melyet helyi és országos turné követett. Az album megítélése többnyire pozitív volt – a Terrorizer Magazine szerint a lemez „egy szörnyen ádáz első teljes album lett” a Decibel Magazine állítása szerint pedig az ABIOTIC „idővel talán egyfajta post-djent prog lavinát indíthat el.” A „Symbiosis” promóciós ciklusa a Dying Fetus és Exhumed bandák melletti turnézással ért véget. 2014 végére az ABIOTIC újratervezte felállását Travis Bartosek énekes és Brent Phillips dobos hozzáadásával. A kvintett készen állt felvenni második teljes albumát, a „Casuistry„-t. Az első, ‘Cast into the Depths‘ című számot, melyben a Dying Fetus frontembere John Gallagher is énekel, az alábbi linken hallhatjátok: http://www.metalblade.com/abiotic.
2014 késő nyarán az ABIOTIC elutazott a Basement Recordings stúdióba az elismert Jamie King producerrel. Az együttműködés gyümölcsözőnek bizonyult. John Matos gitáros kifejtette: „A Jamie-vel való munka nem hasonlítható egy korábbi stúdiós élményünkhöz sem. Egy olyan emberrel felvenni a számokat, aki producer volt olyan bandáknál is, mint a Between the Buried and Me, Wretched, és The Contortionist teljes mértékben megnyugtató volt, és lehetővé tette számunkra, hogy olyan hangzást érjünk el amilyet akartunk. Olyan kényelmessé és természetessé tette az élményt, hogy képesek voltunk tényleg határok nélkül alkotni. Azt hiszem ez érződik is a lemezen.”
Brent Phillips és Travis Bartosek csatlakozása különösen nagy hatással volt a felvételekre. Philips dobjátéka lehetővé tette a bandának, hogy több időt szánjanak a hangszínek és hangzások felfedezésére, mint valaha. A groove megújított érzését hozta el a folyamatba, ráadásul a leggyorsabb dobos volt, akivel a banda valaha játszott. Hangzásilag a rajongók itt fogják érezni a legnagyobb változást. Bartosek vette át a dalszövegírás feladatát, és olyan témákat érintett, mint az öngyilkosság, közel-keleti konfliktus, vallás és egy kis emberundor. John Matos hozzátette: „Travis írta az összes dalszöveget és azt hiszem, a fülbemászó szófonása lehetővé teszi a rajongóknak, hogy velünk énekeljenek a dallamra, és ez élőben nagyon jól át fog jönni.” Még egy hozzáfűzés a vokálhoz – John Gallagher a Dying Fetus-ből is felbukkan védjegyévé vált hangzásával a „Cast Into the Depths” számban.
Egy ABIOTIC lemez nem lenne teljes tágas vezetésük és a breakdownok nélkül. A szólók fontos szerepet töltenek be az albumon. A kilenc számból hétben hallhatunk gitárszólót John Matos és Matt Mendez kezei által is. És persze Alex Vasquez basszusa is virágzik elejétől a végéig. A „Molecular Rematerialization” számban még dobszóló is van. Ráadásul, kihívásként a bandának élő show-kra, a Between the Buried and Me gitárosa, Paul Waggoner is kölcsönözte saját szólóját az „Absence of Purity” számhoz. Ezek az elemek, kicsapongások és zenei izmozások amik az ABIOTIC védjegyévé váló hangzását adják.