Új albumuk július 21-i kiadásával az ír extrém metálos Vile Regression lehetőséget kínál az „Empires” teljes meghallgatására streamen!
[soundcloud url=”https://api.soundcloud.com/playlists/43451856″ params=”auto_play=false&hide_related=false&show_comments=true&show_user=true&show_reposts=false&visual=true” width=”100%” height=”450″ iframe=”true” /]
Az ír extrám metál banda, Vistor Q hamvaiból feltámadva a Vile Regression 2010-ben tört be a színtérre és 2011-ben adta ki „The Pattern Evolves” című debüt albumát a Casket Music-on keresztül.
Miután olyan nehézsúlyú bandákkal voltak színpadon, mint a Dyscarnate, Fleshgod Apocalypse és Unearth, a Vile Regression betonszilárd hírnevet épített fel magának mint az extrém metál underground egy friss, lendületes új arca, 2013-ban pedig a banda visszatért a stúdiók közé, hogy felvegye új szerzeményét… az „Empires”-t.
Az „Empires” felvétele a dublini Trackmix Stúdióban zajlott Michael Richards produceri munkájával, és hét extrém metál számot tartalmaz; technikás, de nem csak „kivagyiságból”, a dalok pedig kellemesnek hathatnak majd azok füleire, akik a progresszív metál sötétebb és súlyosabb oldala felé hajlanak.
A banda ezt fűzi hozzá: „Úgy érezzük, hogy az „Empires” egy erőteljes szó, mely erőt és magabiztosságot ébreszt. A cím a dalokat átölelő témából fakadt, azaz saját életünkhöz való pozitív hozzáállás és felette való rendelkezés.”
„Bár a „The Pattern Evolves” egy-egy témával foglalkozott, mint a korrupció és a kormányzat, addig az „Empires” pozitívabb. Dalszöveg terén a dalok a különféle emberi érzelmeket vizsgálják, mint saját képességeink feltárása és ennek a birodalomnak az irányítása. Az olyan dalok, mint pl. a „Raze”, „The Complexity” és „The Abstract” lényegében saját magunkban való megbízásról és a körülöttünk lévő ártalmas és kártékony elemek kiiktatásáról szól.”
A borítót a lengyel Bartek Siegieda (aka Splin) készítette.
„Bartek tényleg beleadta az idejét, hogy megértse az albumunkat, és egy igazán érdekes grafikus megvalósítást hozott. Az album tényleg arról szól, hogy ne a fennálló törékeny rendszer rabjai, hanem saját magunk emberei legyünk. Splin egy hasonló törékeny rendszert képzelt el, egy agyagfigurákból álló társadalmat és birodalmat. Agyagból születvén lassan kiszáradnak és szétporladnak. A szolgáló figurák nem juthatnak vízhez, így törött tagjaikat rongyokkal és zsinegekkel tartják éppen hogy egyben. Víz nélkül szájuk kiszárad, elégedetlenségük hangja pedig elhal. Kivétel ez alól a királynő, aki a víz felett uralkodik. Szolgálói rendszeresen cserélik nedves kötéseit, melyek úgy veszik körbe mint egy múmiát, egy kifinomult párásító rendszer pedig fenntartja a nedvességtartalmat. A hibátlan bőr és a beszéd képessége azonban nem ingyen jön – nem mozdulhat ki a védelmet nyújtó nedves agyagból, így elszigetelten áll termében, távol a kint lassan szétporladó birodalomtól. Az összes vizet friss agyag készítésére tartják fenn, és ezekből a hatalmas gyűjtőmedrekből formázzák meg új szolgáit. Bizonyos szempontból a királynő ugyanúgy rabja szolgálóinak, és rájuk támaszkodik hogy életben maradhasson.”
„Bartek mindezt egy bonyolult kötés-cserélési ceremóniaként valósította meg, bemutatva a hanyatló társadalmat és a fennálló kettős mércét.”
„Empires” dallista:
1) Tides
2) Raze The Complexity
3) Dream Of The Red Chamber
4) Thought Replication
5) The Abstract
6) Down To A Sunless Sea
7) The Empyrean Divide
Az „Empires” július 21-én jelenik meg szerzői kiadásban.
Előrendelés: http://tinyurl.com/nchd6sf