(scroll down for English Version)
Az interjú Esa Holopainen és Tomi Joutsen, Amorphis tagokkal a budapesti Club 202-ben készült.
Sziasztok! Hogy vagytok?
Esa: Hello, jól, köszi!
Tomi: Jól, köszi.
Esa: Két hete turnézunk és holnap lesz 1 nap pihenőnk. Szerintem pihenéssel töltjük majd.
Megnézitek majd a várost?
Esa: Nem, sajnos nem lesz időnk rá. De legutóbb körülnéztünk kicsit. Nem számolom, de sokszor voltunk már Magyarországon. Láttam egy régi plakátot az egyik 2001-es fesztiválról. Azt hiszem ott játszottunk először Magyarországon, ami 10 éve volt.
Van valami érdekes sztoritok Magyarországgal kapcsolatban?
Esa: Igen, a régi énekesünkhöz kötődik, de elég részegek voltunk, mikor először itt játszottunk. Sok hülyeséget csináltunk. A régi énekesünk kapott egyet a szeme alá a dobosunktól [hehe], az egyik buli után. Ezt soká tartana elmesélni [hehe].
Lehet, hogy a magyar pálinka volt az oka?
Esa: Szerintem igen. A srácok ünnepeltek a Wigwam koncert után, és odahánytak. Azt hiszem a billentyűsünk, Santeri, vagy a basszerosunk, Niklas volt. [haha]
Egy másik vicces eset, a hotelben történt, ahol Niklas egy szobában volt a régi énekessel, Passi-val. Niklas bement a szobába és látta, hogy Passi az ő ágyán fekszik, mert a sajátját összepisálta [hehe]. Szép emlékek. Jó volt, de fiatalok voltunk és több energiánk volt bulzini. Már ha ezt annak lehet nevezni.
Nos, a bemutatkozó után, térjünk át egy kicsit komolyabb dologra, mint például az új albumotok. A The Beginning of Times idén jelent meg. Milyen újdonságokat és különbségeket tudnál megemlíteni a felvételi folyamat és a koncepció kapcsán?
Esa: Hát nem tudom, mit gondolsz Tomi? Mi változott?
Tomi: Néhány ember szerint sokkal súlyosabb, de nem sok változás van. Szerintem, ha tetszett a Skyforger vagy a Silent Waters, akkor ez is tetszeni fog. Ugyanott vettük fel, ugyanazzal a producerrel, mint a Silent Waters-t. Az új számokon kívül, nincs különbség! [hehe]
A koncepció a Väinämöinen, a finn hős története, mítosza. Hogyhogy eddig nem dolgoztátok még fel ezt a történetet?
Esa: Igazából sosem mertünk hozzáérni a karakterhez. Szerintem Pekka, a dalszöveg író, sikeresen megoldotta a történetet és a Väinämöinen-t. Volt már róla korábban szó, de egyikünk sem mert belekezdeni.
Most hogy érzed, sikerült megvalósítani, amit akartatok?
Esa: Végre tudtunk írni a Väinämöinen-ről, de a Kalevala-ban rengeteg történet van, az idő majd eldönti, ezen a vonalon haladunk-e tovább. Az viszont biztos, hogy Pekka-val tovább dolgozunk majd a dalszövegeket illetően.
Van más ötleted a Kalevalán kívül a jövőre nézve?
Esa: Talán a Biblia [hehe].
Tomi: Nos, még nem gondolkoztunk ezen. Nincsenek új számok. Vannak nyers ötletek és néhány szám, de még nincs átgondolva a következő album. Jó lenne folytatni a Kalevalával, de ha Pekka-nak vannak saját ötletei, mi azokra is nyitottak vagyunk.
Tehát alapjában véve, Pekka írja a dalszövegeket, ti pedig a zenét?
Tomi: Először mindig a zene jön. Ezután beszélgetünk Pekka-val. Most először azonban, nem tudom, kinek az ötlete volt a Väinämöinen.
Esa: Csak úgy összejött.
Tomi: Pekka finn nyelven írja a dalszöveget, amit lefordítunk, és csak ezután írtuk meg a zenét, és helyeztük rá a dalszöveget. Sok időbe telt.
Gondoltatok már rá, hogy finnül jelenítetek meg néhány számot?
Esa: Nem, erre még nem gondoltunk. Nem illene hozzánk. sok finnül éneklő metál banda van, de a mi nyelvünk mindig is az angol volt. Nem tudom, Tominak mi a véleménye, de szerintem furán hangzana az Amorphis finnül.
Tomi: Szerintem sem lenne jó ötlet. Énekeltem már finnül, de nem ebben a bandában.
Esa: Ja, karaokét[hehe].
Tomi: Így van [hehe]. Tetszett, de nem látom értelmét, hogy finnül énekeljek az Amorphisban.
Voltak rossz élményeitek az új album felvételei során?
Esa: Rossz élmények.. nem, nem igazán. Főleg pozitív érzéseim vannak a felvételeket illetően. Minden jól ment, senki sem sérült meg vagy ilyesmi [hehe]. A hangszerek jól szóltak. Nem tudom, Tomi, te voltál egy kicsit Kuopioban, nem?
Tomi: Igen, ez számomra már magában egy rossz élmény [hehe]. Nagy kihívás, mert ezen az albumon 15 számunk volt dalszöveg, vagy ének nélkül. Sok dallamot kellett írnom és összeillesztenem a dalszöveget a zenével, úgyhogy egy kicsit stresszes volt.
Milyen volt Marco Hietala producerrel dolgozni?
Tomi: Dolgoztam már vele háromszor-négyszer, így mostanra már elég felkészültem mentem és tudtam, hogy Marco tele lesz ötletekkel, ráadásul nagyszerű énekes is, így jó volt vele dolgozni. Sokat segített a dallamokban, az énekben, de a dalok alapfelépítése már megvolt. Szóval, ő nem az egész album producere volt, hanem csak az ének részé.
Tudnál mondani pár szót az új videóról, amit a You I Need? c. számhoz vettetek fel? Hogyhogy ilyen modern beállításokkal készült a videó?
Esa: Nos, ez van, ha kevés infot és nyers ötleteket adsz a rendezőnek, úgyhogy mindig meg kell kérdezned, mit gondol, milyen? Mi ugyanis nem értünk ehhez a részéhez. De szerintem jó lett. Megértette a lényeget. Tetszik, hogy kiragadott valamit az eredeti ötletből és áthelyezte azt valami másba. Rendezés közben persze a saját szemszögéből készíti a videót.
Tomi: És nem finn, talán ezért néz ki így.
A videót Németországban forgattátok, ugye?
Esa: Igen, Berlinben
Tomi: Egy nap alatt készítettük, és jól éreztük magunkat
Esa: Igen, tetszik a hely. Ilyen háború utáni helyszín volt.
Tomi: Igen, de az eredeti ötlet nem egy hableányról szól, hanem… nem tudom, nem jut eszembe, de egy másik valami, ami nem a tengerben él. Finnországban a tavakban vannak. Ez ilyen fulladt lány, úgyhogy nem az eredeti hableány téma.
Mire számíthatunk ma este? Hogyan állítjátok össze a számlistát?
Esa: Próbáljuk lefedni az új albumot, mivel ugye ezt promotáljuk.
Tomi: Négy szám lesz az új albumról.
Esa: Igen. Néha változtatunk rajta, de, mivel a nyár előtt jött ki az új album, a fesztiválokon már nagyon sok új számot kipróbáltunk. Most csak egy párat játszunk el, amiket folyton változtatunk.
És mi a helyzet a korábbi számokkal?
Esa: Eljátsszuk a klasszikusokat [hehe]. Van néhány jó régi anyag is. Az első albumról is lesz szám, pontosabban egy. Általában megpróbálunk minden korszakból játszani számokat. Ez persze így 10 stúdióalbumnál egy kicsit nehezebb már, de igyekszünk olyanokat játszani, amiket az emberek szeretnének hallani és ezeket megtoldjuk néhány extra számmal. Nehéz olyan műsort adni, melyben minden szám tetszik mindenkinek. De a mostani szerintem egész jó lesz.
Tomi: Igen, tudjuk, hogy olyan számokat játszunk, amik működnek.
Esa: Próbáljuk átlátni az egész képet. Arra is gondolni kell, mit csinálunk a számok között.
A 20 év alatt sok helyen voltatok már, van-e olyan, ahol még nem jártatok, de szeretnétek eljutni?
Esa: Én szeretnék eljutni Ausztráliába és Új-Zélandra. Sosem játszottunk még ott, de talán majd egyszer.
Tomi: Igen, az jó lenne. Volt ilyesmi terv néhány éve.
Esa: Hogy ott töltjük az újévet. Sydney-ben.
Tomi: Nagyon rajta voltunk az ügyön, de történt valami.
Esa: Ahogy mindig. Mint most is, volt már egy Dubai időpontunk az egyik fesztiválra, de persze nem lett belőle semmit [hehe]. Pedig jó lett volna.
Tomi: Turnéztunk viszont az Államokban egy ausztrál bandával. Azt mondták, el kéne mennünk hozzájuk játszani, mert sok rajongónk van. Szóval lenne is értelme.
Hogyan választottátok a Leprous-t és a The Man-Eating Tree-t a turnéhoz?
Esa: A szervezők ötlete volt. A Leprous kiadója, a Century Media ajánlotta őket, meghallgattuk a zenéjüket és tetszett. Ez történt a The Man-Eating Tree-nél is.
Tomi: Igen, így szokott lenni.
Srácok, van még valami, amit szeretnétek elmondani? Érdekes történetek esetleg?
Esa: Szerintem jobb, ha több érdekes történetet nem árulok el [hehe]
Tomi: Úgyis mind az alkoholhoz kapcsolódik.
Esa: Egyébként könnyű turné volt, jó bandákkal
Tomi: Igen. Egy buszban utazunk a Leprous srácokkal. Jó fejek és nagyszerű banda. Még sokra vihetik a jövőben, érdemes odafigyelni rájuk.
Esa: Elég fiatalok, ambiciózusak a zenéjüket illetően.
Köszönöm, hogy időt szántatok rám. Nagyszerű bulit kívánok az estére!
Köszönjük!
—————————-
ENGLISH VERSION:
Interview with Esa Holopainen and Tomi Joutsen (Amorphis) in Club 202, Budapest.
Hello! How are you? Excited about tonight?
Esa: Hello, I’m good, thanks!
Tomi: Fine, thank you.
Esa: We’ve been on tour for two weeks, and tomorrow we have a day off. It will be quite relaxed, I think, because we know that tomorrow is the day we can rest a bit.
Will you explore the city for a while?
Esa: No, no, this is a bit far from the downtown, and today we didn’t have much time to go and check it out. But we’ve been there the last time we were here. I haven’t counted it but we’ve been to Hungary many times, yeah. I saw one old poster there, where we played in one of the metal festivals, in 2001 I think. It was the first time we played in Hungary; it’s been over 10 years.
Do you have any interesting stories about playing in Hungary earlier?
Esa: Yes, it’s related to our old singer, but we all were pretty drunk the first time we played here. A lot of stupid things. Our old singer got black-eyed by our drum player [laughs], an aftershow party. I think it would take several hours to explain that [laughs].
Was it the Hungarian Pálinka’s fault?
Esa: I think it was, yeah. Some of the guys were actually celebrating here in Wigwam after the festival, and they puked there. I think it was our keyboard player, Santeri, or bass player, Niklas. They went there and they remembered the place where the mixing console is, where one of them puked… because of Pálinka [laughs].
Yeah, and another funny thing was that when, at the hotel we were at that time, Niklas was in the same room with our old vocalist, Passi. Niklas came to the room, and Passi was lying on his bed because he pissed in his own bed [laughs]. Nice memories from Hungary. But it was fun, and we were a bit younger, so we had a little bit more energy to party. If you can call that partying.
So, after this nice introduction, how about moving onto a more serious topic, like your newest album? The Beginning of Times was released last year. What’s new and different about it, when it comes to the recording process, the concept?
Esa: Well, I don’t know, what do you think, Tomi? What’s different?
Tomi: Some of the people have said that it’s a little bit heavier, but it’s nothing completely different. I think that if you like albums like Skyforger or Silent Waters, you will like this also. We used the same studio, the same vocal producer as with the Silent Waters album. There’s nothing completely new, but, of course, we have new songs! [laughs]
The concept is about Väinämöinen, the hero of Finnish history, mythology. How come you haven’t chosen to work on his character earlier in your works?
Esa: We sort of haven’t dared to touch the character. I think Pekka, who wrote the lyrics, was the right guy to deal with the story and Väinämöinen, and write about it. It’s been the idea for one time, but we just haven’t dared to touch that.
How do you feel about it now? Have you accomplished what you wanted?
Esa: I thought that it would be the final point, writing about Väinämöinen. And I think that’s one of the things that we thought before, that we write about Väinämöinen once after that. But in Kalevala there’s a lot more to tell, and the future will show if we’re going to continue that way, or not. But I am sure that we are going to continue working with Pekka with the lyrical questions.
Do you have any other ideas for concepts, other than Kalevala, for your future works?
Esa: Maybe Bible [laughs].
Tomi: Yeah. We haven’t thought about it. We don’t have any new songs. Well, we do have some rough ideas and some songs, but we haven’t talked about it. There are still no big ideas behind the next album. And if there’s some good idea, why not? It would be nice to continue with Kalevala, but if Pekka has his own ideas or inspiration, we are really open-minded.
So, basically, Pekka does the lyrics, and you do the music, separately?
Tomi: The music always comes first. And then we talk with Pekka. But for this time I’m not sure whose idea it was to take Väinämöinen.
Esa: It just happened.
Tomi: Pekka is writing the lyrics in Finnish, so we have to translate them, and only after that we can arrange music and lyrics, so it takes a lot of time.
Have you ever thought of doing some lyrics in Finnish?
Esa: No, never thought about that. It doesn’t fit for us. There’s enough metal bands singing in Finnish, and I think that our language has always been English. Well, I don’t know what Tomi thinks about it, but for me it would sound weird with Amorphis.
Tomi: I think it’s not a good idea. I’ve sang in Finnish before, but not in this band.
Esa: In karaoke [laughs].
Tomi: Yeah [laughs]. I liked it, but I don’t see any reason to do it in this band.
Have you had any bad experience recording the new album?
Esa: Bad experience… not really. I mainly had positive feelings recording the album. Everything went as planned, nobody got hurt or anything [laughs]. All the equipment worked. I don’t know, Tomi, you spent some time in Kuopio?
Tomi: Yeah, for me it’s already a bad experience [laughs]. It’s always a big challenge because on this album we had about 15 songs without lyrics or vocal lines. I had to compose lots of melodies, and also arrange the music and the lyrics, so it was a little bit stressful.
How was is working with Marco Hietala as your producer?
Tomi: I worked three or four times with him before, so this time I was really ready for the challenge because I know that Marco is full of ideas, and he’s also a great singer so it was fun to work with him. He helped me a lot with the melodies, the vocal parts, but the basic structures of the songs had already been recorded. So, he’s not like a traditional producer, to produce the whole album, he just does the vocal parts.
Could you tell me something about the new video you recorded for the song You I Need? How come the setting in the video is so modern?
Esa: That’s usually what happens when you give rough ideas to the director, so you should ask the director what he thinks about it, because we don’t do the scripts. But I think it turned out nice, it’s good. I think he got the point; I really like that he took something out of the original concept and put it into something else, and that’s the point of the idea. But of course, when he makes the script and directs the video, he sees his own view there.
Tomi: And he’s not from Finland, so that’s maybe one of the reasons why it looks like that.
The video was filmed in Germany, right?
Esa: Yeah, in Berlin.
Tomi: We shot it in one day, but it was fun.
Esa: Yeah, and I like the location. It was like after the war sort of scene.
Tomi: But the original story is not about a mermaid, it’s more like… I don’t know the right word for it, but this one does not live in the sea. In Finland they are in lakes. And this female should be something like a drowned maid, so she’s not an original mermaid.
What can we expect to hear tonight? How do you choose your setlists usually?
Esa: We try to cover the new album, of course, because that’s what we are promoting.
Tomi: Four songs from the new album.
Esa: Yeah. Sometimes we change them, but since we released the album just before the summer we tried plenty of the new ones already on festivals. Now we’re stuck with several here, but we’ve been changing.
What about the songs from your earlier releases?
Esa: We play the classics [laughs]. There’s some pretty old stuff, too. We play songs from the first album as well, actually one song from the first album. Basically, we try to cover something from every era. Of course, when we have 10 full-length studio albums it starts to get really difficult to come up with one and a half hour set where you try to take the songs people mostly like to hear, and then try to take some extra songs. It’s really hard to come up with a setlist that would really please everyone. But I think that the one we have now is pretty good.
Tomi: Yeah, and we know that all the songs that we are playing really work.
Esa: What we try to do is see the whole picture. You have to think about what’s happening between the songs as well.
Of all the places that you’ve visited in these more than 20 years, is there still some place that you haven’t played in, but would like to?
Esa: I would like to go to Australia, or New Zealand. We never played there before, but perhaps someday.
Tomi: Yeah, it would be nice to go there. There were some plans a couple of years ago.
Esa: That was a New Year’s plan, to spend it in Australia, in Sydney.
Tomi: We were really into the idea, but something happened.
Esa: As it usually does. Like now, we were already booked in Dubai for one festival, but, of course, it got cancelled [laughs]. That would have happened.
Tomi: But we made a tour in the US with one band from Australia. And they said we should come play there, because there are lots of fans there. So, there’s a reason to go there, but hasn’t happened yet.
How did you end up touring together with Leprous and The Man-Eating Tree?
Esa: It came from the management. Leprous’s label, Century Media, offered them, we listened to their music, and liked it. That’s how it happened with both bands, I think.
Tomi: It’s always the same.
Do you guys want to add something else? Another interesting story perhaps?
Esa: I think I’m not going to reveal any more interesting stories [laughs].
Tomi: They are all related to alcohol.
Esa: But otherwise, it’s been an easy tour, with very nice supporting bands.
Tomi: Yeah. We are sharing the bus with the guys from Leprous. They are really nice guys, and a great band. I think they will be big in future; it will be very interesting to see.
Esa: They are quite young, but very ambitious about their music.
Thank you for your time. I wish you a great show tonight!
Thank you!
WEB: http://amorphis.net/