At The Soundawn Interjú

(scroll down for English Version)

Nem vagyok mérges, és a sivatagban sem sétálok, de mégis ez jutott először eszembe a zenétekről: a düh és a kietlen pusztaság!

Hát, haver, akkor orvoshoz kéne menned! Csak viccelek. Րszintén, sem a harag, sem pedig elhagyatott sivatagok nem inspiráltak a “Shifting” írása alatt. De, szerintem, ettől olyan szép a zene: mint a könyvek, vizuális elemektől mentes, képes megosztani a gondolatokat, úgyhogy ezt bóknak veszem!

Olaszországban biztosan, de világszerte is elég ismerté váltatok az első lemezetekkel. Hogyan értékeled az eddigi munkátokat? Mit tartasz a zenétek vonzerejének?

Örülök, hogy ezt mondod, de szerintem azért ez nem teljesen igaz. Mi elég érdekes zenét játszunk, nem azt a népszerű stílust, azt mondanám, eddig csak a legkíváncsibb hallgatók voltak kíváncsiak ránk. De akik meghallgatnak minket, mind imádják, amit csinálunk. Ez olyan zene, amit vagy imádni, vagy utálni lehet. Erre nagyon büszkék vagyunk, bőven kompenzálja a nehéz munkát, amit a folyamatos minőség fenntartásáért végzünk. A vonzerőnk szerintem az érzelmek áradatában van, árnyalt érzésekben, amik áthatják a zenénket.

Ismét a Lifeforce-nál jelenik meg az új albumotok “Shifting” címmel! Ezek szerint elégedettek vagytok velük! Fontos számotokra a siker?

Igen, nagyon boldogok vagyunk egy ilyen barátságos, mégis profi kiadóhoz kerültünk. Egyékbént hosszútávú szerződésünk van velük, olyan, amit nem igazán lehet látni manapság a zeneiparban. Úgyhogy még egy pár lemez erejéig élvezhetjük a Lifeforce támogatását. Nekünk nagyon biztató, nekik pedig rohadtul nem! Eheh!
A sikereket említve… nos, ki nem akar sikeres lenni abban, amit csinál? Nem lenne fair azt mondanom, hogy nem érdekel a siker. De nem a nagy számokban keressük a sikert. Annak is örülnénk, ha a zenélés csak egy mellékállás lenne, de manapság ez egy igen nehéz feladat. Mindazonáltal nem adjuk fel és továbbra is dolgozunk a céljaink elérése érdekében.

Tavaly tavasszal rögzítettétek az anyagot a Studio 73-ban. Szóval a debüt lemez után elég hamar stúdióba vonultatok! Ilyen gyorsan összeállt az új lemez?

2007-ben kezdtük el írni, akkoriban még énekes nélkül és csak egy nyers verziót sikerült elkészíteni néhány számmal. 2008-ban csatlakozott az új énekes, Luca, a bandához, ekkor indult az igazi munka. Így, nagyjából két évbe telt megírni az albumot. Egész szép eredmények születtek és örülünk neki.

Mennyire érzed a “Shifting”-et továbbfejlődésnek és milyen változások figyelhetők meg az előző anyaghoz képest?

A Red Square óta sok minden történt. Először is más lett az énekes és ez az eddigi legnagyobb változás, amit valaha csináltunk. Ezúttal tényleg az ének köré építettük fel a számokat. Aztán meg akartunk szabadulni az Isis és a Cult of Luna hatásoktól, amiket sok kiritika említett. Végül, egyrészt próbáltunk jobban koncentrálni a dalokra, hogy szilárdabbak legyenek és hogy eltávolítsunk minden felesleges részt; másrészt pedig próbáltunk az egészre, mint album gondolni, szerves munkára, amit világos és szorosan összefüggő elemek alkotnak, nem pedig mint egy csomó szám együttesére. Nem panaszkodunk, nagyszerűen szól az album!

Nekem úgy tűnik Olaszországban egyre erősebb a metal élet és a post-rock stílus is eléggé felkapott lett. Te hogyan látod ezt? Sok lehetőség adódik egy metal csapatnak?

Igen, az olasz bandák elég aktívak mostanában. Sok dolok születik és hal meg, sokan készítenek lemezeket, turnéznak, stb. Nem igazán vagyok otthon a metál színtéren, de folyamatosan figyelemmel kísérem a post-core bandákat, és el kell ismernem, nem panaszkodhatunk a bandákat illetőn. Sajnos, ugyanez nem mondható el a közönségről, akik nem igazán követik figyelemmel az olasz történéseket. Vannak kivételek, de azok tényleg kivételek. Így, egy olasz bandának elég kevés lehetősége van, hogy valami jót mutasson fel, hacsak nem valami sznob indie-t, popot, vagy disco zenét játszik. Elég szomorú, de az olyan bandáknak, mint mi, a legjobb, ha a zene kijut az országból.

A borító is elég érdekes lett, amit Federico Antonini készített. Miért érzed úgy, hogy ez a kép passzol legjobban az albumhoz? Mit kell róla tudnunk?

Tudnod kell, hogy a borító nem ott végződik, ahol látszik! Valójában, a borító semmi mondanivalót sem hordoz, de az egész lemezt beborítja, úgyhogy ki kell az egészet hajtogatni. Ha ez megtörtént, megtudod, hogyan kapcsolódik a Shiftink koncepcióhoz. Egész érdekes, mikor kinyitod és nagyon elégdettek vagyunk Federico munkájával.

Idén mennyi fellépés várható a csapattól? Ha jól tudom május 4-én Magyarországra is ellátogattok. Mit várhatunk tőletek, nagyrészt az új lemezről hallhatunk majd dalokat?

Ki tudja! Reméljük, sok show-n tudunk játszani, de ez nem olyan egyszerű. Örülünk, hogy első alkalommal játszhatunk Budapesten! Alig várjuk! Az tuti, hogy az új albumról az összes számot eljátszuk. Valószínű a debütáló Ep-ről is játszunk néhány számot. Egyébként a hangzás megváltozott, mivel a hangszereink nagyrészét lecseréltük, de ez lesz benne a jó!

Mennyire szerettek utazni és új tájakon barangolni? Szoktatok a hegyekben vagy az erdőben túrázni?

Szeretek utazni, de ami igazán vonz, az a különböző kultúrák és emberek megismerése. Ez igazán megmozgatja az elmémet; az utazás nagyon kizökkent, pozitív értelemben. Inspirációnak is nagyon jó: új ízek, új illatok, új látnivalók belépnek a tudatomba és lassan stimulálja a képzeletemet és a kreativitásomat. Egy utazás nagyon inspiráló lehet egy terméketlen időszakban. Próbáljátok ki!

Köszönöm a lehetőséget az interjúra és nagy szeretettel várunk a magyar rajongókkal májusban, a Mappa Clubban!

Köszönöm, srácok! Már készülünk a budapesti fellépésre. Terjesszétek a hírt, hívjátok a haverokat és jöjjetek el a show-ra. Mély és mozgalmas utazásban lesz részünk, ezt megígérhetem!

——————————

ENGLISH VERSION:

I’m not angry and I’m not walking in a desert either, but these two things came to my mind, when I listened to your album: anger and barren deserts.

Well, dude, you should go see a doctor, then! Just kidding. Being totally honest neither anger nor barren deserst were part of our intentions when we wrote “Shifting”. But I guess this is one of the thing that makes music so beautiful: just like books, lacking of a visual element, it’s able to create very vivid mindscapes. So I take it as a compliment!

You have become very well-known with your first album in Italy and probably in the world as well. How do you evaluate your work thus far? What do you consider the attractive power of your music?

I’m happy to hear you saying that, but I think this is not strictly true. Considering that we play quite an awkard kind of music, involved in a not really popular genre like heavy music, I would say that only the most curios and focusing listeners encountered our music thus far. Anyway almost everyone who appreciate our work, seems really to love what we do. Like it’s love or nothing, no middle-ways. This of course makes us really happy and proud, widely compensating the hard work we have to do everyday to keep the level. The attractive power I think resides in the emotional flow, a subtle (or maybe not?) feeling that pervades all our music. Finally, emotion is what can really drag you into our music.

Your new album is released by Lifeforce again. I suppose you’re content with their work. Is success important to you?

Yes, we are really happy to have such a great label made of friendly, kind yet professional people working for us. Anyway I have to precise that we have a long-term deal with them: one of those beautiful old-fashioned contract that it’s not easy to see anymore in the contemporary music scene! So for another couple of records Lifeforce will take care of our duties. Pretty encouraging for us, a pain in the ass for them! Eheh!
Talking about success… well, who doesn’t want to succeed in what he’s doing? I would be unfair saying that we don’t care about success. Anyway it’s not a big-numbers success what we are looking for. We would just be happy if our music could be something like a part-time job, but nowadays this is really a though task. Nonetheless we do not lose heart and we keep on working to reach our targets!

You’ve recorded the album last spring in Studio 73, so you have entered the studio quite soon after the previous album. The new disc was written so fast?

The very first writing session started in 2007, anyway we were without a singer in those days and we just could complete a raw version of a couple of songs. It’s only in 2008, when our new singer Luca joined the band, that the real work started. So we could say that it took a little less than two years to write and record the album. Actually it’s pretty a good result and we’re happy with that.

What progress do you think you have made with Shifting? What changes are there compared to the previous album?

Many things changed since Red Square. Vocalist is the first thing and it’s the most influent change we ever made. Indeed this time we really tried to build the songs (or at least some parts of them) on the vocal theme. Then we also tried to get rid of the Isis and Cult of Luna influences that too many reviewers mentioned. Finally, on one hand we tried to focus more on the songs, to make them more solid, removing any gratuitous part; on the other hand we also tried to think about the whole album at a time, conceiveing it not only as a bunch of songs, but as an organic work, made of distinct but strongly-related elements. Unfortunately I have to say that this last task was not completely achieved. Anyway we are not complaining at all, since the album sounds great to us!

It seems to me that the metal life in Italy is coming really alive and post-rock is quite popular there as well. What do you think about this? Are there many opportunities for a metal band there?

Yes, Italian bands have been really active lately. There are many acts getting born and dying, but there also many others that keep on doing records, tours and so on. I am actually not really into metal scene, but I keep myself informed about the post-core bands and I have to agree on that, we cannot complain about bands. Unfortunately we can complain about crowd that is totally uninterested in following Italian acts. There are of course some exception, but they are exception indeed. So there are only a few opportunity for an Italian band to do something really worthy in our homeland, unless you play some indie-snob, pop or disco music. It’s a pretty sad thing, but, for a band like us, the only way to follow seems to lead us out of our country.

The cover that Federico Antonini designed is quite strange as well. Why do you feel that this image suits the album best? What do we have to know about it?

You have to know that the artwork doesn’t end where it seems to! Indeed, the cover itself hasn’t got any particular meaning, but the artwork actually covers an entire sleeve you must unfold. Only once unfolded, you’ll get how it is related to the shifting concept. Actually it’s really surpising when you open it and we’re really happy with the job done by Federico!

How many gigs will you make this year? If I’m not mistaken, you will be having a concert in Hungary on the fourth of May. What can we expect from you, mostly songs from the new album?

Who knows! We hope to be able to play a large number of shows, but it’s not that easy to do it. Anyway we’re happy to be playing in Budapest for the first time! We can’t wait to see you out there! Yes, you can bet that we are gonna perform almost every track from our latest album. We will try to keep playing some songs also from the debut ep anyway. BBy the way, they’ll probably have quite a different sound, since we changed a large part of our equipment but actually that will be most funny part!

How much do you like to travel and discover new landscapes? Do you do some hiking in the mountains or forests?

I do like travel, but what really conquer me is discovering more culture and people, rather than landscape and nature. For me it’s one of the most powerful way to move my mind; travelling can really unbalance my centre in a very positive sense. It’s also a huge source of inspiration: new flavours, new smells, new sights subtly enter my mind and once there they slowly and progressively stimulate my imagination and creativity. Indeed a travel can be a real inspiration in an unfruitful period. Try that!

Thanks for the interview and we anticipate your gig in May at Mappa Club with the Hungarian fans!

Thank you guys! We’re stoked about our gig in Budapest. Spread the word, call your friends and join the show. We’ll share a deep and moving travel all together. Promised!

WEB: http://www.myspace.com/atthesoundawn

 

Kapcsolódó cikkek

AT THE SOUNDAWN – Shifting

versus

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár