(scroll down for English Version)
Üdvözöllek Alan Magyarországról! Emlékszel még arra, hogy mikor adtál legutóbb interjút magyar médium számára? Egyáltalán nyilatkoztál már magyar metal magazin vagy fanzine/webzine számára?
Pontosan nem emlékszem mikor, de az évek során biztosan volt néhány. Örülök a felkérésnek! Haha!
Ha már itt tartunk, a nyomtatott metal sajtót (magazinok, fanzine-ek) részesíted előnyben vagy elolvasod a webzine-eket is?
Mindkettőt olvasom, de mivel egy heti rendszerességgel megjelenő new jersey-i szórakoztató lapnál dolgozom, inkább a nyomtatott sajtó híve vagyok. Persze van weboldalunk is, ezért az eMédiába is írnom kell. Mindkettőnek nagy szerepe van és mindkettőt olvasom is, mikor keresgélek. Persze, egyszerűbb megtalálni valamit a neten, mint egy bizonyos magazinban.
Ha nem bánod, akkor egy kicsit visszatérnék a múltba, hogyan és mikor kerültél kapcsolatba a metal zenével? Kinek, minek a hatására kedvelted meg ezt a műfajt?
Egy kedves barátomnak, aki sajnos már nincs köztünk, köszönhető a heavy metallal való megismerkedésem. A neve Rafi Aghababian volt és együtt nőttünk fel. A Rafi című bónusz tracket neki ajánlottam. Megismertetett a Judas Priest-tel, Iron Maiden-nel, Ozzy-val, stb… és a súlyos hangzásaik belém verték gyökereiket. Úgyhogy ezek a bandák nagy hatással voltak rám, plusz még a Zeppelin, Sabbath, Deep Purple, Rainbow és még a Lynyrd Syknyrd is.
Ha nem tévedek, a Hades Resisting Success lemezén mutatkoztál be, melyet az If At First You Don”t Succeed… követett, ez volt az első komoly bandád? A Hades előtt milyen bandákban zenéltél?
Igen, az volt az első komoly bandám és az első teljes albumot is velük vettük fel. A Hades előtt csak helyi metál bandákban játszottam, általában feldolgozásokat és néhány sajátot. Ezeket a bandákat Aggressor-nak és a Prophecy-nek hívták. Nagyszerű idők voltak azok, melyek úgy tűnnek, már egy teljes élettel ezelőtt voltak. De a Hades-szel aztán komolyabbra fordultak a dolgok.
A Hades után a Watchtowerbe vezetett az utad, hogyan kerültél a zenekarba? Miért váltak meg a srácok az előző énekesüktől Jason McMastertől?
Nos, Jason és én már évekkel azelőtt haverok voltunk, hogy esélyem lett csatlakozni a Tower-hez. A másik bandája, a Dangerous Toys egy nagyszerű lehetőséget kapott a Columbia-tól, így elhagyta a Tower-t. Ez egy űrt hagyott, melyet a Hades 1988-as európai turnéján való feloszlásukkor töltöttem be, mikor Jason megkért, hogy csatlakozzak a Tower-hez. Én eredetileg nemet mondtam, mivel akkor épp a Hades koncertre igyekeztem. Mikor feloszlottunk a turné közepén, írtam Jasonnek egy képeslapot a tengerentúlról, hogy szabad-e még a hely. Amikor hazaértem, leutaztam Texasba egy próbára, és így kezdődött.
Mesélnél nekünk egy kicsit a zseniális Control And Resistance felvételeiről illetve magáról a lemezről?
Nos, tulajdonképp a CD már megvolt, mikor csatlakoztam, kivéve persze az ének részt. A dalszöveg már kész volt és nagyjából a helyük is megvolt a számokban. Nekem már csak néhány dallamot és harmóniát kellett beletennem. Ronnie és én rengeteget dolgoztunk a dallamokon, ami nagyszerű volt. A banda nagyon különleges, és megtiszteltetés, hogy akkoriban a tagja lehettem. A demo, a Instruments of Random Murder, döbbentett rá, mennyire jó is a banda. Tényleg, nincs még egy a Watchtower-hez hasonló banda a világon. Ironikus, de újra a bandában vagyok és C&R: Mathematics-on dolgozunk. A banda első számát múlt pénteken tettük fel a MySpace oldalra (myspace.com/officialwatchtower)
A lemezt megturnéztattátok Európában, milyen emlékeket, tapasztalatokat szereztetek, gyűjtöttetek a turnén? Sikeres volt a turné?
A turné egyszerűen döbbenetes volt. A Coronerrel léptünk fel, akik nagyszerű fickók és megosztották velünk a buszukat is. Sikeresnek mondanám, rengeteg ember előtt játszottunk és néhány CD-t is eladtunk. Életre szóló élményt szereztem a turné során, amelyre mindig emlékezni fogok, amíg csak élek. A turnézás kimerítő tud lenni, de ha jó a csapat, akikkel vagy, az egy fantasztikus élmény. Még a technikusok is nagyon jó fejek voltak.
A ’90-es években olyan bandákban fordultál meg, mint a Power, az All Time Low, újra a Hadesban, de részt vettél a Seven Witchesben és a Jack Frostban is, mondanál pár szót pályafutásod ezen szakaszáról? Osztod azt a véleményt, hogy a metal zene mostoha sorsra jutott a „90-es években?
Persze, a metálra rájárt a rúd a 90-es években. A Non Fictionnel (a Dan Lorenzoval (Hades) együtt alkotott bandánk 1990-1994-ig) azért tartottunk szünetet, mert nagyon organikus hangzásunk volt. Nem voltunk grunge banda, de a grunge közösség jobban befogadott, mint mondjuk a Hades közönség. A Power CD a Dan Dalley-vel kötött egyezségünk eredményeként született meg. Jó kis cd volt az és sok ember szerette, de sosem játszottuk el sehol. Csak egy egyszerű stúdió project volt. Az All Time Low egy demo banda volt, melyet Mike Cristi dobossal indítottunk, a Non Fiction-ből. Gitárra váltott és egész jó dalíró volt. Sok jersey-i és new york-i klubban játszottunk, de nem adtuk ki sosem a két demot a feloszlás előtt. A Hades-nek 3 CD-je jelent meg a Metal Blade Records gondozásában 1998-tól 2001-ig és játszottunk a 2000-es Wacken-en is, ami nagyszerű volt. Az M.B. első két cd-n Dave Lescinsky volt a dobos, ő most az Autumn Hour-ban van. Készítettem egy számot Jack szóló CD-jére, az Out int he Cold-ra és két Seven Witches cd-t, az Amped-et és Deadly Sins-t. Bejártuk Európát és ÉK-Amerikát, ami nagy élmény volt, mivel benn tartott a zeneiparban. Néhány évre kiestem belőle akkortájt, ezért örülök, hogy Jack megkért, hogy csatlakozzak a Witches-be.
Idén az Autumn Hourban tértél vissza, hogyan, mikor jött létre a csapat? Hogyan találtad meg a tagságot? Mit kell tudnunk a zenészekről, zenei múltjukról?
Eredetileg én és a gitáros, Justun Jurman alapítottuk. A Non Fiction-ös időkből ismerem őt. Neki volt egy Fuel nevű bandája és sokat játszottunk együtt. Imádtam a stílusát és tudtam, hogy egyszer együtt zenélünk majd. Elkezdtünk egy sötét hangzású akusztikus project, a számokat pedig felvettük a számítógépére. Ez még 2004-2005-ben történt. A projectet akkoriban Saturnine Smile-nak hívtuk. Nem igazán tudtuk, mit akarunk a számokkal kezdeni, de jó móka volt. Aztán felkértek, hogy csatlakozzak a Seven Witches-hez és igent mondtam, ezzel egy időre fiókba téve a S.S. cuccot. A számok elkészítése és a turnék után lehetőségem nyílt visszatérni az S.S. anyaghoz Justinnal, majd eldöntöttük, hogy bandát alapítunk. Így született az Autumn Hour. Dave Lescinsky került a dobok mögé, Clint Aren pedig basszerozik, vele Jack-en keresztül ismerkedtem meg. Clint megmutatta a korai Deadly Sins számokat és úgy véltem, gyilkos dolgokat tudna művelni az A.H-ban.
Mikor álltatok neki a dalok megírásának? Hogyan álltak össze a dalok? Ki írta a zenét illetve a szövegeket?
Nos, még az S.S. projectből megtartottunk két számot, az Unbelievable-t és a How Were We Supposed to Know for Dethroned-ot. A többi számot a bandával írtuk még 2008-2009-ben. A banda írta a zenét én pedig a dalszövegekkel, dallamokkal, harmóniákkal foglalkoztam.
Kész anyaggal vonultatok a stúdióba vagy esetleg jammeltetek még ott egy kicsit?
Nagyon szervezett társaság vagyunk, így bementünk a stúdióba és nekiestünk a számoknak. Sokat próbáltunk és nagyon elégedett vagyok minden egyes banda taggal. Ez volt az eddigi legsimábban összerakott CD, amit felvettem, pedig már csináltam úgy 15-16-ot. Úgyhogy nem, nem jammeltünk a stúdióban. Olyanok voltunk, mint egy finomhangolt gépezet.
Konceptlemezt készítettetek, elmesélnéd nekünk a történetet? Annyit tudok, hogy Ray Kurzweil The Singularity Is Near könyve alapján született meg a lemez.
Egy sötét történet, a kihalás szélén álló emberiségről szól, melyet saját nukleáris holokausztja teremtett. A koncepió Ray Kurzweil teóriáin alapszik, különösképp a könyvén, a The Singularity is Near-en (A Szingularitás közel van). Ez egy történet, mely szerint a gépek (vagy fejlett mesterséges intelligencia, amely hihetetlen sebességgel másolja és fejleszti önmagát) elhatározza, hogy megmenti az emberiséget, mégpedig oly módon, hogy eggyé válik azzal. Az új „kiborgok” vagy „magasan fejlett emberiség” a történet főszereplői, onnan indul az élete!
Az Eurythmics feldolgozás kinek az ötlete volt? Hogyan kapcsolódik a történethez? Mellesleg kiváló lett.
Davenek volt az álma, hogy valahol játsszuk el élőben. Sosem szerettem azt a számot az eredeti formájában, de tetszik, ahogy megcsináltuk az A.H. hangzással. Kis mértékben illik is az eredeti koncepcióba. Például a dalszöveg „Falling on my head like a memory” számomra arról szól, hogy a világ, amit ismerünk csak egy emlék lesz abban a jövőben, melyről a történet szól.
Az európai változatra bónuszdalok is felkerültek, ezek egy időben születtek a konkrét lemezanyaggal? Ezek a szerzemények akkor nem is kapcsolódnak a történethez? Az amerikai verzión miért nem szerepelnek?
Nos, az európai kiadást különlegessé akartuk tenni, mivel az amerikai hamarabb jelenik meg. Írtunk egy nagyon jó kis számot, a Rebirth-t és nagyszerű ötletünk támadt: az amerikai és az európai albumokra is teljesen más befejezést találtunk ki. Az amerikai verzió a The Past-tal zárul, mely az emberek belsőjének zokogása, azt szeretné, ha ismét csak emberek lenne (még a sok hibával is, ami tulajdonképp megölné őket abban a világban, ami lett). De az európai verzióba raktunk egy csavart a Rebirth-szel. Egy pozitív csavart, mely csak a jó oldalát nézi az emberek és gépek összeolvadásának.
A lemezt tavaly a Rock Ridge jelentette meg, Európában a Cyclone Empire révén lehet hozzájutni, a Cyclone Empire csak terjeszti a korongot vagy le is szerződtetek hozzájuk?
Három CD-re szóló szerződésünk van. Nagyszerű emberek, minden teljesen profi, minden szinten.
Mik a terveitek a jövőt illetően? Mikor akartok nekiállni a következő lemeznek? Ami téged illet, most csak az Autumn Hour létezik számodra vagy egyéb projectekben, netán szólóalbumban is gondolkodsz?
Tőlem nem várható szóló Cd. Ismerem a határaimat, haha! Nem kezdtünk még semmi máson dolgozni, mivel teljesen el vagyok foglalva a Watchtowerrel. Dolgozom az egyik honfitársaddal is, Szabó Dániellel, akinek van egy Minds Mirrors nevű prog-metál projectje. (myspace.com/mindsmirrorsproject) Ez a két dolog jelenleg teljesen leköt, valamint jövő héten játszunk a Keep It True fesztiválon is Németországban, ahol a Hades-szel és a Watchtowerrel is játsszunk, úgyhogy elég durva, de, remélhetőleg jó lesz.
Alan, köszönöm válaszaidat, mit üzensz a magyar fanatikusoknak, a Kronos Mortus olvasóinak?
A legjobbakat kívánom a magyar rajongóknak és hatalmas köszönet a támogatásért. Többet jelent mintsem, hogy ki tudjam fejezni. Köszönet nekik és nektek is, az interjúért.
——————————-
ENGLISH VERSION:
Welcome from Hungary Alan! Do you remember when have you last gave interview to a Hungarian media? Have you ever given interview to any Hungarian metal magazine or fanzine/webzine at all?
I cannot recall the last time I did but over the years there have been a few for sure. I am very happy to be doing this one! Ha ha!
Do you prefer to read metal magazine materials or you read the webzines as well?
I read both but since I work for a weekly entertainment magazine here in New Jersey called Steppin’ Out, I am partial to the tangible printed mag format. But of course we also have a website so I have to give props to the eMedia as well. They both serve a great purpose and I read both formats when I am looking for stuff. To be sure, it is easier to search and find something online than it is to find an actual magazine.
I wish to dig in the past a bit if you don’t mind. How and when did you get familiar with metal music? Who were the influences because of you”ve started to listen to metal?
As the liner notes on the European release of Dethroned state, I had a dear friend who sadly is no longer alive who was largely responsible for my getting into heavy metal. His name was Rafi Aghababian and he was a close buddy of mine growing up. The bonus track titled Rafi was dedicated to him. He aurally force-fed me bands like Judas Priest, Iron Maiden, Ozzy, etc… until their heavy sound started to take root and grow within me. So those bands for sure were an influence but also bands like Zeppelin, Sabbath, Deep Purple, Rainbow and even Lynyrd Skynyrd were influential early on.
If I”m not mistaken you first appeared on the Resisting Success album of Hades, which was followed by If At First You Don”t Succeed… was this your first serious band? In what bands have you played before Hades?
Yes, that was my first serious band and my first full-length recording. Prior to Hades I was only in local metal bands that did mostly cover songs and a few originals. Those two bands were called Aggressor and Prophecy. Those days were fun and they seem like a lifetime ago. But things got more serious with Hades for certain.
You went to Watchtower after Hades, how did you end up in the band? Why did the Jason McMaster quit the band?
Well, Jason and I were pen pals for many years before I had the chance to join Tower. His other band Dangerous Toys got a big record deal with Columbia so he left Tower to play with them. That left a void that I ended up filling when Hades broke up during our 1988 European tour. Jason had actually called me to ask me to join Tower and originally I told him no, because I was leaving for the Hades tour. When we broke up mid-tour I ended up sending him a postcard from overseas asking if the spot was filled yet. When I came home from the tour I flew down to Texas to audition and that was how that all began.
Would you please tell us something about the remarkable Control and Resistance”s recordings and about the album itself?
Well, the cd was basically all done when I joined the band except of course, for the vocal recordings. The lyrics were written and a lot of the phrasing was done too. My contribution was too add some melodies and harmonies. Ronnie and I worked out a lot of the melodies together and that was a lot of fun. That band is very special and it was an honor to be a part of their world back then. Their demo called Instruments of Random Murder was what made me realize just how amazing they were. There really is no other band in the world like Watchtower. Ironically, I am back in the band now and currently working on the follow up to C&R: Mathematics. In fact, our first complete song was just posted on the band”s MySpace last Friday. (myspace.com/officialwatchtower)
You toured with the album in Europe. Do you have any nice memories, experiences about it? Was the tour successful?
That tour was simply awesome! We did it with Coroner and those guy were just great dudes to share a tour bus with. I would say it was successful in that we got to play for a great number of people and sold some CDs as a result. That tour gave me memories that will last a lifetime and which I shall cherish as long as I remain on this Earth. Touring can be trying at times but with the right group of people it is a fantastic experience. Even our techs on that tour were great guys to be around.
In the ’90s you played with bands like Power, the All Time Low and in Hades again, you were in Seven Witches and in Jack Frost too. Please tell us a little about this period of your career. Do you share the opinion that metal music had hard times back in the ’90s?
For sure, metal suffered greatly in the „90s. Non Fiction (the band I had with Dan Lorenzo from Hades from 1990-1994) though, caught a bit of a break cause we had metal at our core but also a very organic kind of sound. Although we were not a grunge band, we were more accepted by the grunge crowd than say, Hades would have been. The Power CD was a one-off deal I did with guitarist Dan Dalley. That disc was cool and I know a lot of people liked it but I never played any shows with those guys. It was simply a studio project. All Time Low was a demo band I started with drummer Mike Cristi from Non Fiction. He had switched to guitar for ATL and was quite a good songwriter. We played a lot of bars in the NJ and NY area but never properly released our two demos before we called it quits. Hades did three CD”s on Metal Blade Records from 1998-2001 and we played Wacken in 2000 which was awesome. The Hades drummer on those first two M.B. CD”s was Dave Lescinsky who is in Autumn Hour. My tenure in Seven Witches was actually from 2005-2008 not in the „90s. I did one song on Jack”s solo CD Out In The Cold and then two 7W”s CD”s Amped and Deadly Sins. We toured Europe and the Northeast of America and that experience was great for me because it kept my head in the music game. I had been out of it for a couple of years at that point so I am grateful to Jack for asking me to join up with Witches.
You returned this year in Autumn Hour, how and when was the band established? How did you find those guys? What should we know about the artists and their musical past?
Originally it started with myself and guitarist Justin Jurman. I knew him from my time in Non Fiction since he had a band called Fuel that used to play with us a lot. I loved his style and knew that one day I would write songs with him. He and I started an acoustic project recording somber, dark tunes and tracked them on his computer at his house. That was back in 2004 and 2005. We called the project Saturnine Smile at that stage and did not know really where we wanted to go with the songs but were having a great deal of fun. I was asked to join Seven Witches not long after these sessions and I said yes, temporarily shelving the S.S. stuff. After doing those CD”s with Jack and touring with 7W, I was given the chance to resurrect the S.S. songs with Justin and he and I decided to make it more of a band situation. This was the genesis of Autumn Hour. We recruited Dave Lescinsky on drums and Clint Arent on bass who I had met through Jack. Clint had demoed some of the early Deadly Sins songs and through that experience I knew he could do a killer job in A.H.
When did you start writing songs? Who wrote the music and the lyrics?
Well, from back in the S.S. sessions, we kept two songs-Unbelievable and How Were We Supposed To Know for Dethroned. The rest of the songs were written as a band around 2008-2009. The band wrote the music and I handled the lyrics, melodies and harmonies.
Did you go to the studio with full songs or have you jammed there a bit?
We are a very organized bunch so we went in and surgically attacked the songs. We were well rehearsed and I must say, I was impressed with the efficient manor with which each band member recorded their parts. It was by far the smoothest running CD that I have ever tracked and I guess I have done about 15 or 16 CD”s at this point. So no, there was not jamming in the studio. We were like a finely-tuned machine in there.
You created a concept album. Please tell us the story. As far as I know the album was inspired by Ray Kurzweil”s The Singularity is Near.
Our story is essentially based on a dark version of a premise that depicts mankind at the edge of extinction due to its own nuclear holocaust. The concept itself is based as you say, on the theories of Ray Kurzweil and specifically his book The Singularity is Near. It forms the basis of the tale which shows the machine kind (or advanced AI that is self-replicating and improving upon itself with immeasurable speed) deciding to save mankind by assimilating with man. This new „cyborgian type” being or „highly enhanced man” is the main character of the story and it kind of takes life from there!
Whose idea was the Eurythmics cover? What connection does it have with the story? It is awesome by the way.
Dave had that idea since he had a dream that we were playing it live somewhere. I never liked that song in its original form but I love how we turned it into an A.H sounding tune. And it actually fits the concept in a few ways. One way ist he lyric „Falling on my head like a memory” To me that depicts the world as we now know it becoming just a mere memory in the future that the story speaks about.
There are bonus tracks on the European version. Were these born with the album songs ? Are there songs not related with the album”s concept? Why didn”t you put it onto the American version?
Well, we wanted to make the Euro release special since it followed the U.S. one. We had written a really cool song called Rebirth and had a great idea: To make the US and European cds have two distinctly different endings to the story. The US version ends with a song called The Past which is a cry from the inner human to somehow revert to just being human again (even with all the flaws that would eventually kill them in the new harsh world they inhabit) But the Europeans get a twist with Rebirth. It is a positive spin instead, that looks at all the good that comes from the joining of the two: man and machine.
The album was published by Rock Ridge. In Europe it can be acquired through Cyclone Empire. Does they only distribute the album or you have contract with them?
We have a three CD deal with them for licensing. They have been absolutely awesome to us as have the P.R. firm they use: Sure Shot Worx. Super professional and cool on all levels.
What are your future plans? When will you start working on the next album? Concerning you, is it only Autumn Hour for you now or are you cooperating in any sideprojects? A solo album perhaps?
No solo CD for me. I know my limitations! Ha ha! We have not begun working on anything yet since I am neck deep in the Watchtower disc. I am also working with one of your countrymen-Daniel Szabo who has a prog-metal project called Minds Mirrors. (myspace.com/mindsmirrorsproject) Those two things are keeping me very busy at the moment and next week I go to play the Keep It True festival in Germany where I will sing with both Hades and Watchtower so that will be crazy but hopefully a lot of fun.
Thanks for the answers Alan, please send a few words to the Hungarian fans and the readers of Kronus Mortus.
To the Hungarian fans I wish only the best and give huge thanks for their support. It means more than I can express, especially this deep into my career. Thanks to them and to you for doing this interview.