(scroll down for English Version)
Hello,
Először is, engedjétek, meg hogy gratuláljak a váratlan (legalábbis a rajongók részéről), új albumotokhoz, a Perdition Diaries-hez. Az utolsó dolog, amit a bandáról hallottunk, az a feloszlásotok. Ahogy én tudom, ehhez személyes okok vezettek, szóval nem szeretnék a részletekről kérdezni. Szívesen hallanék viszont az új albumról. Mi történt 2006 óta?
2006 óta semmi sem történt az Autumnblaze háza táján. Új projectbe kezdtem, a Sidewaytown-ba és felvettünk egy lemezt, amelyet a Viva Hate Records fog újra kiadni.
Személyes okokból Arisjel és én találkoztunk néhányszor és a zenéről, a régi időkről és úgy általában a világ dolgairól beszélgettünk. Néhány ital és B kategóriás film után, elkezdtünk az Autumnblaze újjáalapításán gondolkozni. Először csak egy gondolat volt. De néha szerettük ezt a gondolatot és mélyebben is foglalkoztunk az újjáalapításon. Így a végén nagy mosollyal az arcunkon azt mondtuk: Igen, csináljuk meg. Ez egy nagyszerű ötlet, most megmutatjuk a világnak az igazi Autumblaze-t.
Az új albumotok sokkal sötétebb, mint a Words are Not What They Seem volt. Biztos vagyok benne, hogy a személyes tapasztalataitok miatt van ez így, de az életetek valóban ennyire tele volt rossz dolgokkal az elmúlt 3 évben vagy csak így jön ki belőletek minden?
Nem, nem. A rossz dolgok relatív fogalom. Az album egyszerűen azért szól ilyen sötéten, mert mi így akartuk, el akartuk pusztítani azt a nézetet, hogy az Autumnblaze csak egy lagymatag, derűs szarkupac. Valójában egy dark metál albumot akartunk csinálni, ami megmutatja, honnan is jöttünk. A rossz dolgok, amikről beszélsz, már sokkal régebbről jöttek.
Ez az első album a régi logóval és német dalszöveggel mióta debütáltatok, és a zene is hasonlít az első számotokra. Vissza akartatok térni a kezdetekhez vagy csak a sors hozta így?
Vissza akartunk térni a gyökerekhez, de nem hinném, hogy ez egy ilyen retro album lenne. Az összes zenét 2008-ban írtuk, így semmi sem régi, vagy használt. Azt hiszem azért akartuk megtartani a kapcsolatot az első albummal, mert azok voltak az idők, amikor az Autumblaze banda még formában volt és tele volt elvárásokkal. Ami történt az számomra csak egy szellemi önkielégülés – nem az igazi Autumblaze nézetek.
Sok rajongó számára ez egy különösen fontos kérdés. Lehet, hogy ez az album egy új kezdet, vagy csak egy utolsó búcsúcsók? Fogtok még számokat írni?
Nem ígérhetek semmit, de egészen biztosak vagyunk abban, hogy folytatni fogjuk az új hangzások kísérletezgetését. Nem fogunk minden évben kiadni egy új albumot, de lesz még új, ne aggódjatok.
A cím alapján arra lehet következtetni, hogy ezek egy valódi veszteség feljegyzései. Ez igaz, vagy csak úgy általában a veszteségekre vonatkozik a hangulat?
Veszteségek, pusztulás és újjászületés, új dolgok és egy oltalmazó hely feljegyzései.
A borító is vagyon sötét és depresszív, de ez nem szokatlan tőletek. Ki készítette? Megrendeltétek tőle, ahogy ti gondoltátok, vagy szabad kezet kapott?
Én készítettem a borítót, mivel grafikusként dolgozom néhány éve. Van egy weboldalam, ahol megnézhetitek néhány munkám: www.eskimostar.de
Mi a helyzet a Sidewaytown nevű bandáddal? Feloszlik, vagy még folytatjátok a munkát?
Igen, természetesen folytatom. Most új anyagot írok és nagyon hangulatos, kísérletezgető és gyönyörű lesz.
Tervezel fellépéseket az Autumblaz-vel? A turnézás nem vallana rátok, tudom, de talán néhány exkluzív fellépés lehetne, mint a WGT féle?
Talán néhány ilyen exkluzív, de semmi több.
Egyébként, milyen a WGT-s fellépés?
Nagyszerű volt. Voltak gondok a show előtt. Új dobost és basszerost kellett keresni, mivel elhúztak a show előtt 1 héttel…
Úgy tudom, az új albumon a zenét ti ketten írtátok (Eldron és Artisjel). Hogy folytak a munkálatok? Csak összeültetek és meghallgattátok egymást, vagy interneten küldtétek át egymásnak az ötleteket és nem is találkoztatok személyesen?
Sokszor találkoztunk és a zenéről, illetve a dalszövegről beszéltünk. Aztán otthon megírtam a zenét, adtam Artisjel-nek egy pár demót és átbeszéltük.
A jövőben újra Artisjel fog dobolni, úgyhogy újra jól fogunk szólni.
Köszönöm az interjút és hogy továbbra ilyen jó zenét csináltok, a legjobbakat kívánom.
Köszönet a támogatásért!
——————————
ENGLISH VERSION:
Hello,
First of all, allow me to congratulate on the release of your unexpected (at least by the fans) album, Perdition Diaries. The last thing we heard about the band was its split-up. As far as I know, the reasons behind that were personal differences, so I think it’s better not to go into it in detail. But I would like to hear the story of this new release. What happened since 2006?
Since 2006 nothing happened in the Autumnblaze camp. I started a new project called Sidewaytown and recorded an album that will be re-released this autumn by Viva Hate Records.
On a more personal base Arisjel and me met sometimes and talked about music, old times and the world in general. After some drinks and b-movies we thought about a reunion of Autumnblaze. First, it was just a thought. But sometime we liked this thought and went deeper into this reunion thing. So in the end we had a big smile in our faces and said: Yeah, let’s do it. It’s a great idea and we should show the world the real Autumnblaze.
Your new album is more grim than Words are Not What They Seem was. I’m sure that your personal experiences are the reason for this, but was your life really this full of bad things in the last three years or this is just the way everything comes out of you?
No, no. Bad things are relative. Guess the album sounds grim cause we wanted to let it sound grim, we wanted to destroy the vision of the listener that Autumnblaze are just a soft mellow crap pile. Actually we just wanted to write a dark metal album that shows where we come from. The bad things you talk about happened some more years ago.
This is the first album since your debut to feature the old logo and german lyrics, and the music is also similar to your first songs. Was it your intention to create a „back to the beginning” feeling or was it just fate?
We had the intention to go back to our roots but I don’t think that it’s just a retro album or so. All music was written in 2008 so nothing is old and used. I think we wanted to keep the connection to the first album because it was the time when the Autumnblaze tribe was in shape and full of visions. What happened inbetween was an egotrip of mine – not the real Autumnblaze vision.
For many fans this is an extremely important question. Can this album be a new beginning or is it just a one-last-kiss-goodbye? Will you continue creating music?
There are no promised in our lives but we are very sure that we’ll continue our mission to establish our new sound. We won’t release albums each year, but it will happen, don’t worry.
The title suggests that this is a real diary of a loss. Is it true or does it just stand for overall mood of losing on the album?
It’s a diary of loss, decay and a new birth, new ways and a saving point.
The artwork is also very grim and depressive, but this is not unusual from you. Who created it? Did he/she receive orders from you or was he/she given free hand?
I created the cover as I work as a graphic designer for some years now. I have a website where you can look at some of my works: www.eskimostar.de
What’s with your band called Sidewaytown? Is it that band’s turn to be split up or will you continue working with it?
Yeah, I will continue of course. Currently I’m writing on new material and it will be very atmospheric, experimental and beautiful.
Do you plan live shows with Autumblaze? Touring would not be typical of you, I know, but maybe some exclusive gigs like the one on WGT?
Maybe some exclusive gigs, but not more.
By the way, what was your performance at WGT like?
It was really nice. We had some trouble before the show. Had to replace the drummer, bass player ran aways one week before the gig…
I guess that on the new album, the music was written by you two (Eldron & Arisjel). How does this process happen? You just sit down together and rehearse or you send your ideas via Internet and never meet personally?
I meet very often and talk about music and lyrics. Then I’m writing the music at home, giving Arisjel a few demos and we talk about it.
In the future Arisjel will play drums again so I guess we’ll rehearse more like a band again.
Thank you for the interview and for keeping on creating such great music, I wish you all the best.
Thanks a lot for your support!