Interjúk

Barshasketh Interjú

(scroll down for English Version)

A kérdésekre Krigeist válaszolt.

A Black Metal több tekintetben is eléggé felhígult sajnos, de szerencsére és sokunk örömére, azért vannak még az underground színtéren mozgó olyan zenekarok napjainkban is, amelyek nemcsak hitelesek, elveikhez is hűek és még zeneileg is kimagasló. Ebben az interjúban a Barshasketh zenekarhoz szólnak a kérdések.

Először is fogadjátok mély tiszteletemet és üdvözletemet Magyarországról. Szinte biztosan meglepő kérdéssel indítanék, mert többiektől is hallottam már…a Barshasketh név mit jelent pontosan és mi az eredete?

A név a Klipotikus Kabbala szerinti pokol egyik, Be’er Shachat nevű bugyrának elnevezéséből ered, durván úgy lehetne fordítani, hogy ’a megvesztegetés helye’. Ez számunkra a pusztulás, a megtisztulás és az ellenséges újjászületés ciklikus folyamatát jelöli.

Hogyan indult el a zenekar és hol pontosan, illetve mi volt ami inspirált a megalkotáshoz?

2007 körül alakult az együttes az új-zélandi Wellington-ban, a szóló projektem keretében alapítottam meg a bandát. Ekkoriban fedeztem fel a black metalt és ezt az ideológiát és rögtön erős késztetést éreztem, hogy felfedezzem ezt a dolgot magamnak. Mivel senkit nem ismertem a szakmán belül, úgy döntöttem, én viszem el valamennyi hangszert. A korai Gorgoroth, a Dissection, a Mayhem, a Sargeist és a Deathspell Omega néhány név azok közül, akik leginkább inspiráltak ebben a kezdeti időszakban.

A felállásban több országból szerepelnek a zenészek. Ez hogyan alakult így? Nem okoz nehézségeket a próbák esetében mondjuk?

2010-ben Skóciába költöztem, ahol találkoztam GM-mel, aki hamarosan a zenekar állandó tagjává vált. Néhány csere után a basszerunk, BB is csatlakozott hozzánk. 2014-ben a bürokrácia miatt el kellett hagynom Skóciát és nem sok idő múlva a dobosunk, BH is lépett. A távozását követően MK jött hozzánk Finnországból, akit más bandákon keresztül már ismertünk. Ez a mostani az eddigi legerősebb felállás a Barshasketh-ben, a távolság pedig nem akadály számunkra. Folyamatosan csiszoljuk a tudásunkat, úgyhogy mikor a fellépéseken találkozunk, az már sima ügy.

A Barshasketh összes megjelent zenéjét végighallgattam már (elég gyakori nálam most is). Az “Ophidian Henosis” lemezről tudsz egy kicsit beszélni? Milyen érzés volt azt az albumot készíteni?

Az Ophidian Henosis egy olyan időszakban íródott, amikor kis híján elvesztettem a hitem a black metal-ban, meg úgy általában mindenben és az album megírása az ebből való kilábalás és egy minden eddiginél erősebb formához való visszatérés eszköze volt – ez a Barshasketh név jelentésének egy gyakorlati példája. Visszatérve a felvételre, rengeteg idő állt rendelkezésünkre, nekem ugye többek között ekkor kellett elhagynom Nagy-Britanniát. Az egész csúcspontja az volt, amikor BH távozott az együttesből nem sokkal az album kiadása után.

A most megjelenő negyedik lemezt hogyan értékelitek? Elégedettek vagytok vele?

Nagyon elégedett vagyok vele. Ez az album betetőzése mindennek, amit a Barshasketh a múltban csinált, emellett eddig érintetlen területeket is felfedeztünk az album írása során.

Ha már zajlik ez az interjú, kicsit érinteném a Barshasketh, mondhatni testvér zenekarait is, név szerint a Belliciste és Brón zenekarokat. A Belliciste második lemeze tavaly jött ki a magyar Sigillvm Tenebrae Records által… A Belliciste hogyan alakult? Lesz még élő fellépés a Magyarországi VIII. Inner Awakening Fest és a két angliai koncertek után?

Jól mennek a dolgok a Belliciste-tel. Már megírtuk az új albumot és már számos split lemezünk is készülőben van, némelyiket magyar együttesekkel közösen csináljuk. A Lepra, a Dunkelheit, az Os és még pár banda dobosa csatlakozott hozzánk, neki az új album kiadása lesz az első munkája az együttessel.

A Brón-nal kapcsolatban is komolyan, minden elismerésem. Eszméletlen jó zenekar, de persze a maga stílusában, mivel az már ugye inkább az atmoszférikus, illetve depresszív Black Metal elemeit hordozza magában. A Brón létrehozása hogyan alakult és honnan jött hozzá az ötlet? Az elektronikusabb stílusú Brón forrása miből ered?

Köszönöm, bár egyáltalán nem mondanám depresszívnek. A depresszív black metal egy olyan műfaj, amihez a gyengeség és az önsajnálat tartozik, és bár a Brón a bánat témájával foglalkozik, mégsincsenek meg benne ezek az aspektusok. A projekt gondolata az olyan ötletekből jött, amik egyik együtteshez sem passzoltak, amelyekben voltam. Ami az elektronikus megjelenést illeti, a Brón zenéjét általában egy-egy különleges hely inspirálta és ez a fajta black metal egyszerűen nem illett a fejemben egy városi környezetbe. Az elektronikus anyagot csak a magam kedvéért hoztam össze, az az időszak inspirált, amikor egy nagy, nyüzsgő városban éltem. Az, hogy Brón név alatt ki is adjam az anyagot, csak később jött.

Úgy tudom, hogy igen szoros kapcsolat áll fenn a magyar Inner Awakening körrel. Sőt a Dunkelheit-ban is játszol gitárosként tavaly óta. Ez hogy alakult ki? Régóta tervben volt?

Igen, mostanában csatlakoztam a Dunkelheit-hoz másodgitárosként, illetve az IAC keménymaggal már dolgozunk a Belliciste élő felálláson. Egy közös ismerős révén találkoztam velük és megkérdeztem őket, hajlandóak lennének-e segíteni a Belliciste színpadra állításában. Ezután egy erős kötelék alakult ki köztünk, mely további együttműködéshez vezetett.

A Barshasketh most megjelenő új albumára egy kicsit visszatérve… Mi volt ami ihletet adott és pontosan miről szól most ez a lemez konkrétan?

Ez az album egyfajta visszább lépés és rátekintés a Barshasketh-ciklus egészére, az együttes legkorábbi időszakától kezdődően. Azt hiszem, most látjuk először, mi is ez az egész pontosan és az album egyfajta reflexió erre, egyfajta missziós kijelentés. Inkább különböző élmények inspirálták, mint valamely konkrét ötlet vagy zene.

A Barshasketh ahogy látom szakít az olyan elemekkel mint a corpse paint meg a sok szegecs stb., direkt így van kitalálva? Na nem mintha zavarna, mert szerintem ettől is egyedi a zenekar.

Ezeket az elemeket egyszerűen soha nem gondoltuk feltétlenül szükségesnek. Nincsenek kifogásaink ezekkel a vizuális segédeszközökkel szemben, egyszerűen csak nem illenek hozzánk. Azok az emberek, akik Barshasketh-ként adnak elő a színpadon, ugyanazok, mint akik a mindennapi életben vagyunk, így nem is akarunk karakterek mögé rejtőzni, amikor a hitünket mutatjuk be. Amikor játszunk, az atmoszférának a zenénkből és az energiánkból kell jönnie, ami arra késztet minket, hogy ássunk mélyebbre önmagunkban, azért a megszállottságért, ami majd hatalmába keríti a nézőt is. Ha valakinek vizuális elemekre van szüksége ahhoz, hogy élvezze, amit csinálunk, az nagy valószínűséggel nem értette meg, hogy egyébként mit is akarunk kifejezni.

Ugye te új-zélandi vagy. Nem hiányzik neked Új-Zéland? Mi a véleményed Magyarországról? Hogyan jutottál és maradtál Szerbiában?

Tényleg új-zélandi vagyok, de nem mondanám, hogy nagyon hiányozna az ország. Még nem láttam annyit Magyarországból, amennyit szeretnék, de mindig élvezem az itt töltött időt. Az emberek, akikkel kapcsolatban vagyok az országotokból, sokkal dekadensebbek és elkötelezettebbek, mint a világ legtöbb részén, ahogy láttam. Igazi fanatizmus van abban, amit csinálnak. Amióta, lassan kilenc éve elhagytam Új-Zélandot, éltem már Skóciában, Szlovákiában és most Szerbiában élek. Egyszerűen ide vezetett az élet, semmi érdekes sztori nincs ezek mögött a váltások mögött.

Milyen zenekarokat hallgatsz a legszívesebben? Magyar zenekarok közül is vannak amik tetszenek?

A kedvenc együtteseimet túl hosszú lenne most felsorolni, de van néhány magyar együttes, akiket nagyon szeretek. Szükségtelen mondani, az IAC együttesei nagy kedvenceim. A Niedergang Átszellemülés című albuma az elmúlt évek nagy favoritja számomra. Nagyon különleges és egyedi gitárstílusuk van, egy-két igen rafinált megoldással. A Lepra szintén egyik kedvencem. Ezen a körön kívül, a Thy Funeral-nak például lenyűgöző anyaga van, különösen a Master of Rebellion, ahol ezt a gonosz lényeget nagyon sikerült elkapni a hangzásvilágban. A Svoid szintén mindig érdekes dolgokkal jön elő és a hangzásukkal ők is állandóan a határokat feszegetik. Biztos vagyok benne, hogy ezek után már meg sem kell említenem a Tormentor-t, a visszatérő koncertjük Budapesten valami elképesztő volt.

Mivel gyakran megfordulsz Magyarországon, hogy érzékeled a magyar nyelvet? Tetszik? Meg tudnád tanulni úgy, hogy folyékonyabban is tudd beszélni idővel?

A magyar szerintem egy nagyon érdekes nyelv, már csak a nyelvészeti furcsaság miatt is, merthogy nincsenek nagy rokonnyelvei, és így van beékelődve Európa közepére, a szláv és germán nyelvcsaládok közé. Tudok magyarul káromkodni és ismerek néhány más alap kifejezést is, de az esélyem, hogy folyékonyan beszéljem a nyelvet, majdnem egyenlő a nullával, különösen, mert ezt tartják az egyik legnehezebben tanulható nyelvnek a világon.

Mennyi az esélye annak, hogy ismét felléptek Magyarországon? Nagyon sokan várunk már egy Barshasketh koncertet. Tényleg és Brón mennyire esélyes, hogy valaha színpadra áll bárhol?

Már majdnem biztos, hogy így vagy úgy, de láthatjátok a Barshasketh-et Magyarországon 2019-ben. A szervezés folyamatban van. Annak, hogy a Brón valaha is fellépjen, nagyon kicsi az esélye. A sokrétegű billentyűsök miatt metronómmal és backplay-zenével kellene játszanunk, amit én elég ízléstelennek tartok. Illetve a gitárok multi-rétegeit szintén nehéz lenne élőben reprodukálni. Bár, ki tudja, mit tartogat még a jövő.

Az tény és vitathatatlan, hogy zseniális zenész vagy és bármilyen hangszer kerül a kezedbe, abból csodát művelsz. Van valami zenei előképzettséged is? Vagy más oka van ennek szerinted?

Köszönöm, mégegyszer. Leginkább saját magam tanítottam, de már régóta játszom. 12 éves koromban kezdtem zenélni, és már akkor sem érdekelt túlzottan a mások által írt darabok játszása. Együttesben játszani és zenét írni 13 évesen kezdtem, tehát mielőtt 19 éves koromban felfedeztem a black metalt, már volt némi zenei tapasztalatom, még ha más stílusokban is.

Az utolsó kérdésem pedig… Mit üzensz a Magyarországi Barshasketh hallgatóknak?

Helló, Sátán.

Nagyon szépen köszönöm, hogy sikerült időt fordítanod erre az interjúra és továbbra is sok sikolyt, sok sikert kívánok!


Unfortunately nowadays’ Black Metal is quite watered down, we can say so… but fortunate and cheering fact that there are some bands on the underground scene who are genuine, true to their principles and musically outstanding also. In this interview questions go to Barshasketh band.

Firstly, please accept my respect and greetings from Hungary. I may start with a surprising question: what is the origin of the band’s name exactly and what does it mean?

The name derives from the term Be’er Shachat, which is one of the seven divisions of Hell in the Qlipothic Qabalah. It roughly translates to Pit of Corruption. For us, this describes a cyclical process of destruction, purification and adversarial rebirth.

What is the story of the band’s forming? What did inspire you then? Where are you come from?

The band dates back to around 2007, when I started the band as a solo project in Wellington, New Zealand. I had just discovered black metal and its associated ideologies and had an immediate compulsion to create it for myself. Not knowing anyone else into this form of music, I decided to handle all intstruments myself. Early Gorgoroth, Dissection, Mayhem, Sargeist and Deathspell Omega were some of the bands that inspired me in those early days.

In the line-up there are musicians from several countries. How did it turn this way? Doesn’t it cause difficulties, e.g. in terms of rehearsals?

In 2010 I relocated to Scotland where I met GM who quickly became a permanent member of the band. After a few different bassists, BB joined as a full time member. In 2014 I had to leave Scotland for bureaucratic reasons and shortly after our drummer BH left. Following his departure we recruited MK from Finland who we knew through other bands. This is by far the strongest lineup Barshasketh has had and the distance causes no issues for us. We all hone our skills independently, so when we meet up to perform it is a smooth process.

I’ve already listened to Barshasketh’s all music and listening to it quite frequently. Could you tell us a bit about “Ophidian Henosis” album? How did you feel making that album?

Ophidian Henosis was written during a time when I had almost lost faith in black metal and my beliefs and writing the album was a means for processing all of this and returning to form stronger than ever – an example of the name Barshasketh in a practice. Regarding the recording, it was a tumultuous time for all of us, with me having to leave Britain amongst other things. All of this culminated in BH leaving the band shortly after the album’s release.

Your next disc is going to be the fourth in the row. Are you satisfied with the new album?

Very satisfied. This album is a culmination of everything Barshasketh has done in the past as well as exploring avenues we’ve not touched on before.

Let me touch upon Barshasketh’s sibling bands to say so, namely Belliciste and Brón. Belliciste’s second disc came out last year at Hungarian record label Sigillvm Tenebrae Records. How are the things going with Belliciste? Could we expect another live shows after the VIII. Inner Awakening Fest in Hungary and 2 shows in the UK?

Things are going well with Belliciste. A new album has already been written and a number of splits are under way, some of which are with Hungarian bands. Cultist of Lepra, Dunkelheit, Os and many more has joined the band on drums and his first output with the band will be the next album.

Regarding to Brón, please accept my heartfelt respect. It’s an insanely good band in its genre, representing elements of atmospheric, depressive  Black Metal. Where is the idea of creating Brón came from? How did it happen and what is the source of Brón’s more electronic style?

Thank you, although I wouldn’t say it is depressive at all. Depressive black metal is a genre which suggests weakness and self-pity, and although Bron explores themes of sorrow, it has none of those aspects. The idea to form this project simply came from ideas that didn’t suit any other bands I was in. As for the electronic releases, Bron’s music is usually inspired by a specific place and this style of black metal simply isn’t suited to an urban setting in my mind. The electronic material was made just for myself, inspired by living in a large sprawling city and the decision to release it under the name Bron came later.

If I know correctly, you’re in a strong relationship with Hungarian Inner Awakening circle. In addition you’re playing in Dunkelheit since last year. How did it happen, by planning or coincidence?

Yes, I have recently joined Dunkelheit on second guitar and core IAC members make up the Belliciste live lineup. I met them through a mutual contact and asked if they would be willing to help me take Belliciste into a live setting. After this a strong bond was forged, which has led us on to further collaborations.

Back to Barshasketh’s new album: what inspired you and what the new disc is about?

This album steps back and looks at the cycle of Barshasketh as a whole since the beginning of the band. This is perhaps the first time we’ve seen exactly what it is that we do and this album is a reflection of that, a mission statement of sorts. It was inspired by various experiences rather than any idea or music in particular.

Barshasketh tear up with those elements like corpse paint, lots of sutds etc. as it seems. Is it directly invented as a mark of your style?

These elements are simply something we never thought necessary. We have no objection to these visual aids, they just do not suit us. The same people who perform on stage as Barshasketh are the same people we are in everyday life and we have no desire to hide behind a character when presenting our beliefs. When we play, the atmosphere must come from our music and our energy, which forces us to dig deeper into ourselves for that possession to take hold.
If someone needs a visual aspect to enjoy what we do, then it’s highly unlikely they understand what we are expressing anyway.

Are you a New Zealander, aren’t you? Don’t you miss New Zealand? What’s your opinion about Hungary? How did you get and stay in Serbia?

I am indeed a New Zealander, but I can’t say I miss it much. I haven’t seen as much of Hungary as I would like, but I always enjoy my time there. The people I’m associated with there are far more decadent and devoted than most I know around the world, and there is a true fanaticism in what they do. Since leaving New Zealand almost nine years ago, I’ve lived in Scotland, Slovakia and now Serbia. This is just where life has led me, and there are no interesting stories behind any of the moves.

What are your favourite bands? Are there also Hungarian bands that you like?

My favourite bands would be too numerous to list here, but there are a few Hungarian bands I’m very fond of. Needless to say, I am very much into the IAC bands. Niedergang’s Átszellemülés album has been a favourite of the last few years. A very unique and identifiable guitar style with some very twisted ideas. Lepra is also a favourite of mine. Outside of that circle, Thy Funeral is stunning material, especially Master of Rebellion, which is pure evil essence captured sonically. Svoid are also doing some every interesting things and pushing boundaries with their sound. I’m sure I don’t even need to mention Tormentor here, but their comeback show in Budapest was astounding.

Since you turn round in Hungary frequently, what do you think about our language? Do you like it? Could you learn a more or less fluent speaking Hungarian?

Hungarian is a very interesting language to me, just because it is such a linguistic oddity, with no real related languages, yet somehow stuck in the middle of Europe between Slavic and Germanic speaking peoples. I can curse in Hungarian and know a few other basic phrases, but the chances of me becoming fluent in the language are almost zero, especially considering that its widely regarded as one of the most difficult languages in the world to learn.

Lots of us here await for a Barshasketh show! Is there any chance of it? Will we going to see Brón on stage ever?

You will almost certainly see Barshasketh in Hungary in 2019 in one way or another. Organisation is already underway. The likelihood of Bron ever performing is extremely low. The multiple layers of keys would mean we would need to play to a metronome and backing tracks, which is something I find quite distasteful. As well as that, there are multiple guitar layers which would be difficult to recreate live. However, who knows what the future holds.

Undoubtely you are an ingenious musician, you can bring out miracles from any instrument. What is the cause of it? Do you have some previous experiences or pre-training?

Thank you once again. I am mostly self-taught, but I have been playing for a long time. I started playing music when I was twelves years old, and never had much of an interest in learning cover songs. I started playing in bands and composing at age 13, so before I discovered black metal at 19 years old, I already had a few years experience in playing and composing, albeit in different styles.

My last question is: what’s your message for Barshasketh’ Hungarian fans?

Hail Satan.

Thank you very much for your time and for this interview! I wish you lot of success and lot of screams!

WEB:
https://www.facebook.com/Barshasketh/
https://barshasketh.bandcamp.com/

Kapcsolódó cikkek

Lemezmegjelenés: Barshasketh – Barshasketh

KMZ

A Barshasketh bemutatja új albumát a ZTMag.com oldalon

KMZ

A Barshasketh kitűzte Blut & Eisen debüt albumának kiadási dátumát

KMZ

Silva Nigra, Dunkelheit, Barshasketh – Koncertbeszámoló

Krol

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Elfogadom Részletek