Bridge To Solace Interjú

A kérdésekre Jakab Zoltán válaszolt.

Sziasztok. Lassan 10 évesek lesztek és azt kell mondanom, lehet, hogy itthon mégsem ismernek annyira benneteket, mint külföldön. Beszélnél a zenekarról, milyenek is vagytok?

Szia, ez nyílván betudható annak, hogy a zenekar indulása után egyből külföld fele nyitottunk, az első három lemezünk eredetileg meg sem jelent itthon, a Where Nightmares and Dreams Unite is csak most pár hete ugye bónuszként az újjal közösen. Az elmúlt 1-2 évben azért igyekeztünk a hazai koncertekre is nagyobb hangsúlyt fektetni, szerintem lassan meg is találjuk a tökéletes egyensúlyt. Hogy milyenek is lennénk? 5 barom, akinek nagy része hardcore gyökerekkel rendelkezik és pszeudo-metált játszunk 🙂

Most jelent meg a harmadik albumotok House Of Dying Sun címmel. Három év telt el az előző megjelenése óta. Mikor kezdtétek el írni az új dalokat? Hogyan készültek a számok?

A DeGeneration és a The Spirit Burial Ground már jó pár éve elkészült, ha jól emlékszem az utóbbival valamikor 2006 végén álltunk be néha koncerteken, illetve a DeGeneration középrészét intronak használtuk 2007 eleje óta. Nagyjából tehát ekkorra tehető vissza a dalírás kezdete. Nem vagyunk egy extra termékeny zenekar, általában hosszabb időt ölel fel egy lemezkészítés nálunk, meg ugye 2007 közepétől leálltunk egy 6-8 hónapra, azóta is módjával koncerteztünk, hiszen a leállás után nem sokkal neki kellett látni a lemezanyag véglegesítésének, majd felvételének. A dalok nagy részét Ádi írta egyedül, kettőt (I Am Faithless… és Ghosts and Thieves) hozott Bálint és Peti közösen. Általában amúgy otthon ezek a számok 80%-os állapotra elkészülnek, majd a srácok összerakják az anyagot, ezt valahogy feldemózzuk, hogy tudjak szövegeket írni, amelyek általában a stúdióban nyerik el végleges formájukat, nem volt ez másképp most sem, pár változtatás, illetve pár szöveg már Svájcban született meg.

Svájcban vettétek fel a lemezt Varga Attilával, a keverést pedig Kanadában csináltátok a Vogville Studios-ban. Hogyan jöttek szóba ezek a helyek? Mennyire vagytok elégedettek az eredménnyel?

Attila nagyon régi ismerősünk, még a Newborn idejéből. Anno egy Pray Silent nevű svájci bandában énekelt, majd megalakította a Dark Day Dungeon-t, mindkét zenekarral több alkalommal is játszottunk. Anno hallottam, hogy van egy svájci banda, ahol magyar az énekes, felhívtam, hogy jönnének-e koncertezni ide és onnan a barátság. Azóta is rendszeresen találkozunk, hol itt, hol kint Svájcban, Ati mindig lejött a koncertjeinkre, és amikor hazajött Magyarországra, mindig hívott, hogy lógjunk együtt. Aztán egyszer itt volt, épp a Kultiplexben ittunk és mondta, hogy egyre jobb a stúdiója és mutatott nála felvett anyagokat és felajánlotta, hogy nagyon jutányos áron kimehetünk hozzá felvenni az anyagot, mi meg egyből igent mondtunk. Óriási élmény volt vele dolgozni, mert fiatal, jó füle van és nagyon lelkes, alapos, profi munkát végzett, ráadásul két hétig táboroztunk az egyébként nagyon fullos lakásában, aminek gondolom annyira már nem örült 🙂
A keverés és master pedig szintén egy régi kapcsolat révén került Kanadába. Amikor Greg a Trialből felmondta a spoken word betéteket az első lemezünkre, Blair Calibaba mondta neki, hogy tetszik a zene és szívesen dolgozna velünk. Azóta mindig halogattuk, aztán most jött össze úgy anyagilag, hogy be tudtuk vállalni. Mindenképpen érdekes kísérlet volt, bár az időeltolódás és az internetes kommunikáció nem tette könnyebbé a folyamatot, én elégedett vagyok a végtermékkel, elég egyedi lett szerintem a hangzás.

Stílusilag nem sokat változott a zenétek. Miben neveznéd másabbnak a 2009-es Bridge To Solace-t?

Igazából mindig apró lépéseket teszünk előre, nyílván jóval keményebb az új anyag zenei világa, mint az első lemezé volt, de mi ezt akarjuk csinálni, ez tetszik, ez jön ki belőlünk. Ha gonosz akarnék lenni, mondhatnám, hogy ennyit tudunk 🙂

Legjobban talán a tengerentúlon van piaca az ilyesfajta zenének. Mennyire sikerül külföldön és itthon is “slágert” csinálni ezekből a dalokból?

Nyílván nem fogunk már közel 30 évesen abban az álomban ringatózni, hogy ebből bármilyen szinten is slágert tudnánk csinálni. Gyors zenét játszunk és kiabálunk, nem kell atomfizikusnak lenni, hogy tudjuk ebből ugyan se itthon, se külföldön nem fogunk pénzt csinálni, befutni, stb. Élvezzük amit csinálunk, ez az egy dolog motivál minket. Amíg örülünk annak, hogy jó számokat írunk, jó lemezeket csinálunk, jó koncerteket adunk, addig csináljuk, tök mindegy, hogy 50 vagy 500 ember kíváncsi ránk.

Esetleg külföldi kiadónál is megjelenik később az új lemez? Milyen terveitek vannak?

Már meg is jelent, hiszen a Nightmares lemez előtt 3 lemezes szerződést kötöttünk a holland GSR Music-al, így ők az első számú kiadónk, az Edge Records pedig licenszelte a lemezt Magyarországra.

Klassz ötlet hogy a CD-n megtalálható a Where Nightmares And Dreams Unite albumotok is. Mikor jött ez az ötlet, hogy hozzádobjátok ezeket a dalokat is?

Amikor az Edge Records licenszelte az anyagot, felvetették, hogy beszélnek a GSR-al az előző lemezről is, hiszen hivatalosan sohasem jelent meg nálunk. Így gyakorlatilag két legyet ütöttünk egy csapásra, az új lemez áráért a hallgató megkapja az itthon nehezen beszerezhető előző anyagot is.

A The Young And The Restless dalban egy vendég is szerepel a Cataract zenekarból. Hogyan került ő a képbe?

Fedi, a Cataract énekese azóta jóbarátom, mióta Varga Atti, hiszen együtt csinálták anno a Dark Day Dungeon-t. Vele is tehát egy évtizedes a barátságunk, kézenfekvő volt, hogy meghívjuk egy pár sorra, amit örömmel el is vállalt, sőt, még vacsorázni is meghívott minket, hamisítatlan olasz főztje abszolút gyilkos, mint az énekhangja 🙂
Mindig is imádtam Fedi hangját, elképesztően karakteres frontember és nagyon jó barát!

Még a borítóról is beszéljünk egy kicsit, mert nagyon szép és ízléses.

Jarolics Tomit Bálint szerezte egy ismerősén keresztül. Ր csinált egy úgynevezet mattepaintinget nekünk a lemezhez és egyszerűen csodálatos lett. www.wmelone.com az oldala, érdemes megnézni a munkáit, nagyon sok ismert számítógépes játékhoz is csinált háttereket. A végtermékért pedig Totik Zoli (www.digitsdestroy.com) felelt, őt nem hiszem, hogy be kell mutatni, hiszen több magyar és külföldi zenekarnak végzett nagyon jó munkát és a kezdetek óta dolgozik nekünk is. Mindig is igyekeztünk a szemnek tetszetős borítókat csináltatni, de úgy gondolom, hogy ez a mostani simán kiemelkedik az eddigiek közül, egyszerűen csodálatos lett!

Elég sokat koncerteztek külföldön. Több meghívást kaptok kint, mint idehaza, vagy egyszerűen ott jobb koncerteket lehet összehozni, mert kevés a lelkes magyar rajongó?

A külföldi koncertezés egyértelmű volt, hiszen a Newborn név ismert volt, a feloszlás után pár hónappal már kint volt a BTS debütalbuma, így tényleg egyszerűbb volt nekiindulni turnézni, ráadásul akkoriban itthon nagyobb volt a lemaradás, de össze sem nagyon törtük magunkat, hogy legyenek hazai koncertjeink. Ahogy korábban említettem már, ez azért némileg már másképp van, hiszen a magyar zenei élet egyre inkább kezd felzárkózni és nagyon sok jó koncertet adtunk, voltunk önállóan is, valamint egy kört mentünk a Watch My Dying-gal 2006 végén, akiket amúgy nagyon szeretünk, mert derék, nagyon rendes emberek 🙂 Volt jópár kiemelkedő koncertünk vidéken, Salgótarján, Eger, Balmazújváros, Szeged, Veszprém, Esztergom nagyon jók voltak mind. A külföld pedig rémesen egyszerű volt, kaptuk a jó lehetőségeket és mentünk játszani, nagyon jó élmény volt körbejárni Európát, imádunk utazni (na jó, néha nem, a nagyon hosszú utakon egymás agyára tudunk menni). Nyáron megyünk megint Lengyelországba például, ahol eszméletlen jó zenei élet van! Az egész zenélésnek a turnézás része a legcsodálatosabb, a legjobb barátaiddal vagy egybezárva, látod a fél világot, zenélsz, egy rakat új emberrel találkozol, nem cserélném el semmiért!

Mit üzensz a rajongóknak?

Huhh, ide mindig valami nagyon okosat szoktam régen írni, ma már nem megy 🙂
Köszi, hogy elolvastátok, hallgassátok meg a lemezt és gyertek koncertre. Na ez közhely volt, de jobb most tényleg nem jutott eszembe 🙂

WEB: http://www.myspace.com/bridgetosolace

Kapcsolódó cikkek

Exkluzív Bridge To Solace koncert a Jótékonysági Punkesten!

NorthWar

BRIDGE TO SOLACE – House Of The Dying Sun

Hermes

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár