(scroll down for English Version)
Sziasztok lányok! Üdvözöllek benneteket Magyarországról, a Kronos Mortus webzine nevében. Nem kertelek, a zenétekre is jellemző stílusjegyekkel operáló bandák lemezeit kifejezetten kerültem, mert a hideg rázott ki tőlük, s most pedig miután többször is meghallgattam a Goliath-ot, a lemezismertetőm végén határozott 8 ponttal díjaztam az albumot. Véleményetek szerint azon kívül, hogy két hölgy vokálozik a Butcher Babies élén, mivel tud többet nyújtani a hasonló extrém zenekaroknál, egy szkeptikust hogy képes maga mellé állítani?
Heidi: A Butcher Babies eltér mindentől, amivel eddig találkoztam. Ez olyan dolog, amit az album felvétele és a hangzás kidolgozása során el akartunk érni. Nem törekszünk arra, hogy hangzásban valaki más legyünk. Mindig is a saját lábunkon akartunk megállni mint banda és mint hangzás terén. Célunk, hogy egy őszinte metál banda legyünk. Nincsenek alfajok, nincs koppintás. Csak metál.
A dalok megalkotásából mennyire veszítek ki a részeteket? Hogy képzelheti el az olvasó a Butcher Babies alkotó műhelyét?
Carla: Mind az öten részt veszünk a dalírásban. Ülünk a kis próbastúdiónkban és dobálózunk az ötletekkel. Természetes és könnyű így.
Heidi: Mindegyikőnknek rettentő fontos hogy egyforma beleszólásunk legyen a dalok írásába. Egy banda szépsége abban rejlik, hogy több művész egyként dolgozik.
A vokált miképpen osszátok fel egymás között? Demokrácia van a bandán belül? Hogy álltok a kompromisszum fogalmával?
Heidi: Ismerjük egymás erősségeit és gyengeségeit. Úgy írunk, hogy az más-más időben más-más vokált igényeljen.
Carla: Könnyű felosztani Heidivel a vokálokat egymás között… szeretjük ha mindegyik dal nagyjából egyformán felosztható, de mindig vannak olyan részek, amikről süt, hogy nekem lennének tökéletesek, vagy épp fordítva. Arról soha nincs vita, hogy ki mit kap. Plusz, mivel ilyen régóta együtt írunk, szó szerint befejezzük egymás mondatát. Nagyon szerencsések vagyunk.
A stúdió egyértelműen nyugisabb helyszín, mint egy koncertterem vagy egy fesztivál. Ott, ahol több százan vagy több ezren is megjelennek, nagyobb eséllyel tűnnek fel seggfejek is. Ti pedig finoman szólva nem igazán apáca-stílusban zúztok a színpad szélén… Hogy megy a rögtönzés, ha nem túl szalonképesek a közönség egyes elemei? Van esetleg konkrét sztoritok, ami kiemelkedik a történésekből?
Heidi: A koncertjeink mindig hatalmas bulik. Gyakorlatilag minden egyes koncertünk egy buli, ahol mi vagyunk a házigazdák. A felvételek sokkal másabbak. Azokat nagyon komolyan vesszük, és teljesen odatesszük magunkat minden egyes felvett dallamba. Felvételek alatt vérünk-verejtékünk adjuk, beleadunk mindent. Az ünneplést az műsorokra tartogatjuk.
Carla: Igazat megvallva, nem sok rossz élményben volt részünk. Az emberek azért jönnek a metál koncertekre, hogy feloldódjanak, ez pedig általában pozitív hangulatot ad.
Ha nem rockzenét vagy metalt, akkor mit vagy kit hallgatok szívesen?
Heidi: Nem teszek különbséget a zenéim között. MINDENT meghallgatok! Mondjuk a 90-es évek alternatív és nu-metálja a kedvencem.
Carla: Néha, mikor otthon rajzolgatok szeretem hallgatni Billie Holiday-t vagy Miles Davis-t. Miles Davis zenéje számomra olyan, mint a jazz világ metálja.
Hagyjuk most a zenét. Mivel szerettek kikapcsolódni, mit alkalmaztok, ha fel akartok töltődni?
Heidi: Imádok futni és aludni. Mindenki tudja, hogy ha ki szeretnék kapcsolni, akkor vagy az ágyamban fekszek vagy kocogok.
Carla: Kikapcsolódásképp lemegyek a kondiba, írok vagy rajzolok.
A vonalaitok megőrzésében, gondolom a helyes táplálkozás is szerepet játszik. Egy turné alkalmával tudtok erre ügyelni? Alkoholt szoktatok fogyasztani?
Heidi: Szinte minden nap edzek. Nem nehéz formában maradnom turnék során (kivéve télen). Nagy gyenge pontom az alkohol, imádok inni!!!
Carla: Minden este egy 45 perces sorozat remek edzés, és próbálunk minél egészségesebben étkezni… úton ezt a legnehezebb betartani. Persze, hogy iszunk. Nem tehetünk róla, imádunk bulizni! De az biztos, hogy az ivászat csak a koncert után kezdődik!!
A világban zajló eseményeket mennyire kíséritek figyelemmel? Mi az, ami leginkább kivágja nálatok a biztosítékot?
Carla: Az ostoba és az tudatlan emberek felbosszantanak. Tudni kéne, hogy mi zajlik körülötted. Húzz le a fészbukról és néha olvasd el a híreket.
Heidi: Amennyire Carla utálja a tudatlan embereket, én pont annyira utálom azokat, akik azt hiszik hogy jaj de jobban tudnak mindent és mennyivel okosabbak mindenki másnál, csak mert kialakítottak magukban egy véleményt. Én a középúton szeretek élni. Rájöttem, hogy sokkal boldogabb az életem ha magasról teszek arra mit gondolnak az emberek bármiről. Bennem ott van a szenvedély, ez nekem bőven elég.
Mit tudtok Magyarországról? Jártatok-e már hazánkban?
Carla: Mikor kicsik voltunk, akkor az ételek egyike amit anyukám meg tudott főzni, az a „hungarian goulash” volt. Legalábbis ő így hívta! Abban nem vagyok biztos, hogy TÉNYLEG magyar-e, viszont finom volt, hehe!
A közeljövőben van esélye egy magyarországi koncertnek?
Heidi: Dolgozunk rajta, vannak tervek!
Carla: Jó lenne!
Búcsúzóul, egy klisés kérésre szeretnék kérni egy-egy nem klisés választ :). Üzenjetek az olvasóknak, ha ők esetleg nem elégedtek meg a korábban írt lemezismertetőmmel…
Carla: Egy egyszerű hatalmas köszönöm… a világ összes pontján lakó kőkemény rajongóink az ok, amiért még itt vagyunk!!!
Köszönöm, hogy időt szántatok ránk és a kérdéseimre! Sok sikert és rengeteg fergeteges bulit kívánok!
————————————–
ENGLISH VERSION:
Hi girls and greetings from Hungary on behalf of the Kronos Mortus webzine! I won’t lie to you, I used to steer clear away from bands working with the same style elements as yours, as they creeped me out, but now that I listened to Goliath several times, I gave the album a strong 8; as can be seen at the end of my review. In your opinion, besides Butcher Babies having two ladies as lead vocals, does it give anything extra compared to similar extreme bands; how would it be able to convert someone skeptical?
HEIDI: Butcher Babies is different from anything I’\ve ever really been subjected to. That is something that we wanted to accomplish in the recording of the album and the development of the sound. We dont really strive to be sonically like anybody else. We have always wanted to stand on our own feet as a band in our sound. Just being a straight forward metal band is what we were aiming for. No sub-genres, no copy-cats. Just metal.
How much share do you take of the songwriting? How should the reader imagine Butcher Babies’ creative workshop?
CARLA: All five of us share songwriting. We sit in our little rehearsal studio and throw around ideas. It’s very organic and easy.
HEIDI: Its incredibly important for each of us to have equal writing in each song. The beauty of a band is the collaboration of multiple artists working as one.
How do you divide the vocals between yourselves? Is the band democratic? How do you relate to compromises?
HEIDI: We know each other’s strengths and weaknesses. We write in such a way that calls for different vocals in different times.
CARLA: It’s so easy dividing the vocals between Heidi and myself…we like each song to be fairly equal but there always seem to be parts that are clearly parts that would be awesome for me, or vice versa. We never argue over who gets what. Also, since we’ve written together so long we literally finish each others sentences. We are very lucky.
The studio is obviously calmer than a concert room or a festival. In places where hundreds or even thousands of people can be present, the risk of assholes showing up is big. And, how should I say this, you don’t come off as nuns rocking on the stage… can you improvise when there are unwanted elements in the audience? Do you have a specific story that stands out from those that happened so far?
HEIDI: Our shows have always been such a fun party. Every show is basically a party that we are the hosts for. Our recording sessions are very different. We take those very seriously and put a lot of emotion into each and every note that is recorded. We have bled, cried and screamed during the recording process. We save the celebration for each ad every performace.
CARLA: Honestly, we haven’t had many bad experiences. People go to metal shows for a release and its usually a positive vibe.
If not rock or metal, what do you like to listen to?
HEIDI: I don’t discriminate in my music. I listen to EVERYTHING! 90’s alternative and nu-metal are my favorites though.
CARLA: sometimes I really enjoy Billie Holiday or Miles Davis while I draw at home. Miles Davis’ music is like the metal of the jazz world to me though!
Let’s put music away a bit. How do you relax, what do you do when you want to re-energize yourselves?
HEDI: I love to run or sleep. Everyone knows that if I need to relax, I’ll either be in my bunk asleep or on a jog.
CARLA: I go to the gym, write and draw to relax.
I guess staying in shape involves a balanced diet. Can you keep yourselves to it during a tour? Do you drink alcohol?
HEIDI: I work out almost everyday. It’s not to difficult to keep in shape on tour (unless during the winter). My personal weakness is alcohol. I love to drink!!!
CARLA:Performing a forty five minute set every night is a great workout, and we try to eat as healthy as possible…thats the hard part on the road! We do drink. We can’t help it, we like to party! But we make sure the drinking doesn’t start until after the show!!
How much do you keep up with the happenings of the world? What is it that really makes you blow a fuse?
CARLA: stupid people and uninformed people piss me off. You need to know whats going in your world. Get off facebook and read the news once in awhile.
HEIDI: As much as carla hates uniformed people, I hate people who think that they are very informed and smarter than everyone else just because they have formed an opinion. I like to live life in the middle. Ive seen that it makes me much happier to not give a shit what other people think about anything. I have my passion and that is good enough for me.
What do you know about Hungary? Have you ever been here?
CARLA: one of the only things my mom could cook when we were growing up was Hungarian Goulash. At least that’s what she called it! I’m not even sure if it’s REALLY a Hungarian dish, but it was good! Haha.
Any chance in the near future for a Hungarian concert?
HEIDI: Making moves and plans for it!
CARLA: we would love that!
Before I say goodbye, a cliché request for two non-cliché answer : ). Something for the fans, should they be not appeased by my previous disc review…
CARLA: Just a big thank you…our diehard fans all over the world are the reason we are here!!
Thank you for taking time for me and my questions! Best of luck and more awesome concerts for you!