Casketgarden Interjú

Nemrég jelent meg az Incompleteness in Absence című albumotok. Milyen fogadtatása van eddig a lemeznek?

Nagyon friss még a dolog, nem tudok “fogadtatásról” nyilatkozni. Az eddigi 5-6 általam olvasott kritika alapján azt mondhatom, hogy nagyon kedvező a visszhangja, igazán lehúzóval még nem találkoztam. Elég sokan előrendelték a lemezt tőlünk és június 16. óta szinte minden nap van 1-2 rendelés. Egyébként terjesztőnk a Hammer Music már szétszórta a CD-ket a boltjaiban, partnereinél, érdemes kutakodni az ismert boltokban és netes CD rendelő oldalakon. Napokon belül közzé fogok tenni egy bolt listát azokról a helyekről, ahol biztos kapható a lemez.
Külföldön a helyzet picit nehezebb, lassabban kapunk visszajelzést, kritikát onnan. Eddig annyi, hogy egy népszerű letöltős metalblogban, az ez évi 10-es toplista 10. helyén van a lemezünk, a letöltések számát tekintve. 😉 Ez ellen nincs mit tenni…

Miért pont ezt a címet adtátok a CD-nek?

Az “Incompleteness In Absence” kifejezést egy filmben hallottam és egyből többször visszatekertem a jelenetre, mert nagyon tetszett. Maga a kifejezés olyasmit jelent, hogy valaminek a távollétében, hiányában nem érzed teljesnek magad. Szerintem ez olyan érzés, amit mindenki érzett már életében, és az én utóbbi 3 évemet eléggé meghatározta. Mivel a szövegeket én írom, így magától értetődő, hogy egyfajta lenyomata az életemnek, és így nagyon passzolt rá a cím.

Hogyan jött az ötlet, hogy egyfajta konceptalbumot alkossatok? Miről szól a szövegvilág?

Először az album cím volt meg, és annyi minden jutott eszembe ezzel a kifejezéssel kapcsolatban, hogy arra gondoltam érdemes lenne köré fonni az egész lemez mondanivalóját, több szemszögből közelíteni. Elég sok minden volt, amire ráhúzható a dolog: a párommal kb. 1-1,5 évig távkapcsolatban éltünk, csak hétvégén találkoztunk, az emberek körülöttem nem értették, hogy egy ilyen hogy működhet, érdekes módon minden ismerősöm próbált megingatni, hogy “ez úgy sem fog így működni”. Jöttek az okoskodók, megmondók, azt hiszem ezt nem kell ecsetelnem.
Aztán ott az érzelmi vonatkozás, hogy mennyire fél embernek éreztem magam a párom nélkül a hétköznapokban. (Az ilyenek miatt mondta az Agregatoros Tass barátom egyszer a zenénkre, hogy “emberarcú death metal”. 🙂 )
Akkor voltak pletykák, intrikák, azért mert majdnem egy évig egyetlen bulit sem adtunk a Caskettel, ami szintén kényes ügy volt, hiszen mi akkor is egy csomót melóztunk a bandán, csak nem látványosan, de mégis ezek a dolgok megingatták a zenekari egységet egy kis időre. Az albumcím erre is ráhúzható volt.
Akkor megszületett a kislányom, és az egész életem felfordult, el sem tudom képzelni mennyire nem volt teljes az életem nélküle. A megszületése pillanatától nem is emlékszem arra milyen életet éltem előtte, nem is tudom már elképzelni milyen volt nélküle. Az egész világképem megváltozott.
Valamint ott volt az elmúlt két év magyarországi köz(röhej) hangulata is. A széthúzás, az egyet nem értés, a csak azért is ellentmondás, a hazudozás.
Ez már elég volt egy lemeznyi szöveg, koncepció kitalálásához.

Már régóta dolgoztok a Metal Age Productionsszel. Miért választottátok ezt a kiadót? Mennyire vagytok elégedettek?

2003-ban szerződtünk hozzájuk, és ők találtak meg minket a klasszikus úton, azaz küldtünk demót, meghallgatták, tetszett nekik, ajánlottak egy lehetőséget. Ez volt az egyetlen konkrét ajánlat, és muszájnak éreztük meglépni, hogy felbolygassuk a zenekar körüli viszonylagos csendet, igaz a The Non-Existent promo CD-nek mindenhol kedvező visszhangja volt akkortájt, és rengeteg koncertet adtunk, de már ott volt a kész lemezanyag, csak ki kellett adni.
Az első lemezzel nagyon jó munkát végeztek, igazán robbanásszerű változás volt a zenekar életében. A másodikkal már volt jócskán bénázás (borító), de sok helyre eljutott, és azt hiszem ez a lényeg. Szerintem egy nagyobb turnét megérdemelt volna az a lemez, de a Metal Age egy pici kis kiadó, nem is túl tőkeerős, és még mindig övék az egyetlen konkrét ajánlat, ők az egyetlenek, akik megtámogatják anyagilag a lemezfelvételeinket, és ez is egy olyan dolog, ami manapság ritka underground szinten, mert sajnos a zenekarok anyagi lehúzásáról szól minden. Éppen most ástam bele magam újra a kiadós dolgokba, mert jött most 3-4 ajánlat, de még mindig úgy látom, hogy a MAP nagyon korrekten áll hozzánk.
A harmadik lemezzel még nem tudom mi a helyzet, most partnereket váltottak a terjesztés/promo terén, korai erről beszélni. A magyarországi dolgok ugyanúgy működnek, mint eddig, de azon elég nagy kontrollunk van. Sajnos a külföldi dolgaink felett kevésbé azt 100%-ig a MAP viszi, kivéve a koncertszervezést.

Miért a Studio Undergroundot választottátok az album keveréséhez és masteringjéhez? Hogy akadtatok rájuk?

Egy német barátom, akinek egy fanzinje és egy zenekara is van (az Immortal Rites, akik meg Dan Swanövel -Edge Of Sanity, Nightingale, Bloodbath stb – dolgoztak a legutóbbi anyagukon) mondta rögtön a második lemezünk után, hogy jó-jó, de egyből hallani, hogy kelet-európai az anyag. Persze tiltakoztam, hogy nem, ez kurva jól szól meg minden, erre mondta, hogy igen, jól szól, de az ő füle nem ehhez van szokva, és részletezte a dolgot. Mondta a srác, hogy szerinte érdemes lenne megpróbálkozni a kinti keveréssel, mert az sokat dobhatna a produkción.
Ekkor elkezdtem kutatni a stúdiók után, elég sok nagy névvel kapcsolatba kerültem: Tue Madsen, Fredrik Nordström, de nekik az áraik is hasonlóak nagyok voltak. Itt jegyezném meg, hogy azért annyira nem horribilisek a napidíjaik, hiszen van egy-két magyar stúdió, aki simán elkér ennyit egy-egy lemezfelvételért, csak hát nekünk a költségvetésünkhöz mérten volt magas az ár.
Imádom a Carnal Forge lemezeit, és szinte mindegyiken Pelle Saether végezte a keverést a Studio Undergroundban, így értelemszerűen felvettem vele is a kapcsolatot neten, és elég kedvező árat írt, mert tetszett neki a zenénk, és azt mondta, van benne potenciál. Úgy gondoltam ezt érdemes kihasználni. Szerintem nagyon is jó döntés volt.
A munka egyébként neten keresztül és telefonon folyt, azt hiszem elég gördülékenyen ment. Nagyon jó volt Pellével dolgozni, hisz eléggé érti/érzi ezt a műfajt.

Hogyan sikerült kijutni külföldre a zenétekkel, hiszen hatalmas nevek előtt is játszottatok már?

A külföldi koncertjeinket én intézem. Az évek során, hiszen az első kinti koncertünk 2002-ben volt, kialakult egyfajta kapcsolatrendszer, illetve fejlődött is. Úgy értem, hogy a kapcsolataink: kis klubszervezőkből, menő bookingos figurák lettek, így jutottunk ki pl. a Zagreb Metal Fest-re idén. A nyári fesztiválos fellépések, most 2008-ban már mind meghívásos alapon jöttek össze és ez jó, mert mi diktálhatunk valamennyire. Ez már előrelépés, mert pl. két vagy három éve a Brutal Assaulton, mint lehetőség léptünk fel, ingyér”. Viszont az egyik legjobb koncertünk volt.
Elég fontos szerepet játszottak a korai cserekoncertek, és még ma is szívesen csinálunk ilyesmit, mert elég sok kontaktot szerez az ember így és ez a legfontosabb része a “zenekari háttérmeló” dolognak. Ilyen módon kerültünk be pl. a Kaltenbach Open Air-re többízben, hiszen a főszervező játszik egy bandában, akik szívesen jönnek Magyarországra. De volt már egy-két cseh fesztivállépés is ezzel a módszerrel, a klub bulik meg szinte mindig ilyesmi módon működnek, vagy meghívásos alapon.
Fontosnak tartom megjegyezni, hogy hibának tartom, hogy ezeket a kinti bulikat sokan státuszszimbólummá avanzsálják. Ezek is csak szimpla koncertek, csak a közönség más nyelven beszél. Ráadásul nincsenek is teljesen képben a zenekarral kapcsolatban a legtöbb helyen, ezért nehezebb megdolgozni őket.
Tudni kell, hogy mi “99-től vagyunk a színtéren, és 2002-ig végigszívtuk a magyar klubbokat, több mint száz koncertet adtunk azokban az években, ha valóban ki akar jutni a külföldi színtérre az ember, akkor ennek a többszörösét kell szívni ott, ha csak be nem üt valami hatalmas dolog vagy álomszerű lehetőség, és mi még nagyon az elején járunk ennek. Ráadásul az alsó lépcsőfokokat kotorásszuk a lépcsőházban, ahol egy akármilyen svéd/német banda lifttel jár. 🙂
Nagyon sok mai bandával az a baj, hogy a net korában alakulnak, és próbálnak minél több lépcsőfokot kihagyni, de ennek meg is van az eredménye: harmatos koncertteljesítmény, miközben a koncert a legjobb promó egy bandának, szarul szóló lemezek (házi felvételek mindenfajta külső kontrol nélkül), ill. a demózás kihagyása is egyre divatosabb. Mi 3 demót készítettünk, mielőtt az első lemez megjelent, ez alatt csiszolódott a számírási rendszerünk, összeérett a banda, stb. Ezt a folyamatot nem lehet megúszni, és nem mindegy, hogy reflektorfényben zajlik a sok bénázás, vagy már egy kész produkcióval csapsz a közönség arcába.

Milyen terveitek vannak a külföldi terjeszkedéssel? Hova szeretnétek eljutni és kikkel?

Ezt a kérdést pontosan nem értem. 🙂 A külföldi terjesztést a kiadónk intézi, megvannak a partnereik Európa nagyobb országaiban és a tengerentúlon, akik eljuttatják a lemezeket az érdeklődőkhöz. A kinti promoció még csak most indul, nem nagyon tudok erről nyilatkozni.
Jó lenne minél több helyre eljutni, minél több emberhez koncert szinten is, de az anyagi bukást már nem engedhetjük meg magunknak, mint pár éve, mert a zenekar nagyobbik fele már saját háztartásban él, és erre is gondolni kell.
Ezenkívül folyamatosan keressük a jobb kiadói lehetőségeket is, hogy a külföldi dolgaink sínre kerüljenek. A Metal Age Productions egy picike kiadó, és bár barátaim, de úgy érzem picit egy helyben toporgunk pár éve. Hatalmas mennyiségű a meló, egyedül már nem tudom végezni, nekik meg nincs mindenre emberük/pénzük. Kisebb kinti bandáknak is van bookingjuk, managementük, és minden kapcsolódó háttérszolgáltató. Sajnos ez itthon még nem bevett, nincs is kiépült háttéripar, mint kint, enélkül pedig kevés az esély az előrelépésre.

Miért szüneteltettétek a koncertezést 2007-ben?

2005-2006-2007 nagyon húzós évek voltak számunkra, a honlapunkon van koncertarchívum, meg lehet nézni hány koncertünk volt. A 2005-ös év második fele egyértelmű anyagi kudarc volt, volt egy rosszul időzített lemezmegjelenés, ami az elméletileg időben zajló turnénknak is betett. Onnan kellett talpra állni, és ezért még több koncertet vállaltunk, ami viszont én, mint szervező, készültem ki idegileg. Nagyon sok idegeskedéssel jár ez, aki nem csinálja, nem is tudja…
Ha valami nem úgy jön össze, ahogy meg van beszélve/elképzeli az ember az a hibás, aki melózik vele, azaz én, az összes panasz meg minden rám irányul. Besokalltam. Túlpörgettük a bandát, és átestünk a ló másik felére egy picit, olyan koncertekre is elmentünk, amikre nem kellett volna. Ráadásul nem törődtünk a jövővel, azaz az új dalokkal, és ez a koncert-koncertprogramgyakorlás-megint koncert körforgás totál fásultságot eredményez egy idő után. Mindemképpen lett volna pihi, de mivel közben kiderült, hogy gyerekem lesz, drasztikusabban húztuk/húztam meg a határt. Semmiképpen nem akartam a magánéletem rovására koncertezni, zenekarozni, annak semmi értelme nem lenne.
2007 elején egy darab új dalunk nem volt összerakva. Márciustól nem koncerteztünk, viszont 2007 novemberére meg volt a lemezanyag, ráadásul az eddigi legjobb. Valamit valamiért…
Persze ez rengeteg félreértést szült: Րri, a basszusgitáros ki is szállt pár hónapra.

Mit terveztek a 2008-as évre? Milyen koncertjeitek lesznek?

Júniusban jött ki a lemez. Előtte már volt pár bulink, főleg külföldiek, illetve pár magyar fellépés. Szeretnénk a külföld felé billenteni a koncertek arányát. Itthon a mi zenénket értékelő tábort szerintem már megszólítottuk, szélesebb rétegeket, meg szerintem ezzel a zenével, dallamos refrének beépítése és hardcore hatások nélkül nem fogunk tudni megszólítani, már pedig dallamos refrének nem lesznek a Casketgarden dalokban. 🙂
A nyári fesztiválok közül még az osztrák Kaltenbach (július 18. főbandák aznap: Gorefest, Rotting Christ, Hollenthon, Dew-Scented) a német Eisenwahn (július 26. főbandák aznap: Endstille, Sodom) és a magyar Antiparádé (augusztus 29. bandák még: Sunday Fury, Stereochrist, Tesstimony és még sokan mások) van hátra, az őszi koncertek még képlékenyek.
Szeretnénk idén még egy klippet is készíteni, eddig jól áll a dolog anyagi része, de még nem kiabáljuk el a dolgot.
A zenekar 1998-ban alakult, de a tagság ’99-ben lett végleges és az első demó is akkor jött ki, azaz 10 évesek leszünk idén vagy 2009-ben, attól függ honnan számoljuk, így valamelyik évben szeretnénk kihozni egy speciális, de értékes kiadványt.

Mely magyar bandákat tartotok érdemesnek arra, hogy hozzátok hasonlóan külföldön is befussanak?

Szerintem ezt nem az én hatásköröm megmondani. Másrészt azt sem gondolom, hogy mi befutott banda lennénk itthon vagy külföldön. Vannak lehetőségeink, és megpróbálunk élni velük.
Azért felsorolom milyen magyar zenekarok tetszettek nekem az utóbbi időben, de azt azért hozzátenném, hogy a zene minősége és a siker nem állnak mindig egyenes arányban.
Nagyon jó lett az utolsó Slytract album, egészen hasonló stílusban nyomulnak, mint mi de inkább a Hypocrisy vonalat érzem közelebb hozzájuk. Akkor ott van az Archaic is, akik jók, és fiatalok meg lelkesek. A Tesstimony is jó, de velük mindig történik valami, ami gátolja őket. Meg van két mosonmagyaróvári banda, akik nagyon jók a Depths Of Depravity, akikről azért lehet hallani és a Ventar, akik elég újak, amolyan Satyricon féle black metalt nyomnak, most vettek fel új anyagot és meglepően jó lett, a mi Րrink is játszik benne. Más stílusú bandák közül ott van a Wall Of Sleep, a Stereochrist, a Stonedirt, Bridge To Solace akiket nagyon bírok, meg persze a Korog.

Mely magyar és külföldi zenekarokkal vagytok jó viszonyban?

Magyar bandák közül a Tesstimonyt, Megazetort, Bridge To Solacet, Cadeverest, Agregatort, 1KillEmbrace-t, Watch My Dyingot említhetném, akikkel emberi szinten nagyon jól kijövünk. De senkivel nem vagyunk rosszban.
Külföldről, talán az osztrák Darkfallt, a szlovák Galadrielt, a szerb May Resultot, The Stone-t, és a Disdained-et, a cseh Fleshlesst, a német Sardonicot, Immortal Ritest említhetném, akikkel jó a kapcsolatunk, vagy személyesen az enyém. Illetve van egy nagyobb banda is a német “göteborgi” Night In Gales (3 albumuk a Nuclear Blastnál jelent meg a “90-es évek közepén/végén), akinek a gitárosa Jens nagyon jó levelező barátom, néha napján találkoztunk is egy-egy közös buli alkalmával, sőt elképzelhető valamifajta kooperáció a jövőben. Egyébként Jens a metalcore-t játszó Deadsoilban is gitározik, talán ők most ismertebbek.

Mit üzentek a Casketgarden rajongóinak?

Vegyétek meg az új lemezt, nem vagytok teljesek nélküle. 🙂 Nézzétek a honlapot, MySpace oldalt, keressétek a magyar koncerteket, és gyertek el, amelyikre tudtok. Ja, és olvassátok el a Kronosmortusos interjúnkat. 🙂

WEB: http://www.casketgarden.hu/

Kapcsolódó cikkek

Casketgarden – Jegelve + They klipp

NorthWar

Casketgarden – Black Hole Maelstrom video

NorthWar

Denial of God, Casketgarden, Age of Agony, Lepra, Svoid, Limb for a Limb – Koncertbeszámoló

Jillian

Casketgarden – Klip, fotó az új felállásról

NorthWar

CASKETGARDEN – The Estrangement Process

Menegroth

Megjelent az új Casketgarden lemez

NorthWar

Casketgarden hírek

NorthWar

Casketgarden – Újabb dal a negyedik lemezről, előrendelés

NorthWar

Casketgarden – Új dal, borító

NorthWar

Casketgarden hír

NorthWar

CASKETGARDEN – Incompleteness In Absence

Vodka

X. Kelet Underground Fesztivál – Koncertbeszámoló

MelancholyR

CASKETGARDEN – Open The Casket, Enter The Garden

Menegroth

Casketgarden Interjú

Menegroth

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár