Casketgarden Interjú

Print Friendly, PDF & Email

2007. feb 5, 19:17 :

Nagy sikert aratott, “Open The Casket, Enter The Garden” lemez eredményeként, szinte mindenhova eljutottak a zenekar gyilkos riffjei és vérpezsdítő dalai. Jó pár kérdésben megtudhattok érdekességeket, hogy hol is tart azóta a banda.

Az underground körökben elég nagy sikert kiváltó demók után a “The Corroded Soul Of Mine” első nagylemezetekkel robbantatok be a köztudatba, hogy emlékszel vissza azokra az időkre?

Lényegében nem volt akkora nagy változás, mert már a The Non-Existent promóciós cd is elég jó visszhangra talált, inkább akkoriban volt az -bár korábban is sokat koncerteztünk- hogy csak kapkodtuk a fejünket mennyi koncertmeghívást kapunk, meg milyen helyekre. Például a 2003-as Summer Rock fellépés, még demós bandaként közvetlenül a Children Of Bodom előtt, úgy hogy közben az Anthrax pakol hátul, hát az felejthetetlen élmény volt, szerencsére mire az első nagylemez kijött feltérképeztük már úgy az undergroundot és annak működését, hogy a nagyobb buktatókat elkerüljük, és hogy elég jó koncertekre, fesztiválokra juthassunk be. Így a lemez után kialakult egyfajta automatizmus az itthoni dolgokban, rendszeresen hívtak játszani mi meg mentünk mindenhová (ahol persze a koncertek után sokat buliztunk ezért elterjedt rólunk ez-az), a kiadó is jókor jött, mert a gyerekcipőben járó külföldi dolgokat valaki végre kézbe vette.

Mindkét lemezeteket a Metal Age Productions adta ki. Meg vagy elégedve a kiadó munkásságával?

Lényegében amit eddig tettek értünk mindkét lemeznél az egy anyagiakban nem éppen bővelkedő kis kiadótól teljesen korrekt volt. Az első lemeznek nagyon jó volt a promóciója, a másodiknál fizették a költségeket is és hasonlóan jó volt a promóció is, talán egy hangyafingnyivel többet érdemelt volna a lemez így utólag. De ez egyáltalán nem ok a szakításra, ugyanis ezen a szinten mondjuk egy hasonló szintű nyugati kiadó sem tud sokkal többet felmutatni. Még egy lemezt készítünk nekik, azt már remélem sikerül annyira “bekoncertezni” a köztudatba, hogy felfigyel ránk valami picikét tőkeerősebb cég. A Metal Age sajnos a külföldi koncertek szervezésében eléggé gyerekcipőben jár, de az évek során -így vagy úgy a kiadónak hála- kialakult egy olyan ismeretségrendszer, hogy végül is egy francia-német-svájci-osztrák-magyar-horváth-szerb-román turnékört bármikor le tudnék szervezni, csak hát kérdés hogy megéri-e “főzenekarként” lenyomni egy ilyet.

Elég sok helyen megfordultatok már. Milyennek tartod a mai magyarországi helyzetet más underground bandák és a Casket Garden szempontjából? Mely bandákkal tartjátok rendszeresen a kapcsolatot?

A helyzet mióta többet mozgunk stagnál, vagy talán egy picit jobb is és rosszabb is, mint 2003 környékén. Vannak ugye zenekari szerveződések (BPRNR, Country Metal, Klaan) ami jó, mert segítik egymást a bandák, ami régebben nem volt, viszont a klubhelyzet egyesen katasztrofális, mert lényegében kocsmákról van szó, akik a több eladott pia miatt szerveznek koncerteket, a zenekar egy szükséges rossz a jobb eladásokhoz. Ez sajnos nem változott sokat; volt olyan hely ahol a ruhatáros akart kidobni engem, mert a backstage-be csak a ruhatáron keresztül lehet bemenni, ha már mennek a koncertek és zavarta a dolog.
A zenekari szerveződéseknek persze kialakultak érdekcsoportjaik, mint ahogy a szervezőknek is, ami nem feltétlenül jó, de valahol érthető, végül is ez minden országban ilyesmi módon működik.
Akikkel tarjuk többé-kevésbé a kapcsolatot: Tesstimony, Sin Of Kain, Bridge To Solace, Fallenintoashes, Agregator, Empyema, Watch My Dying, Neochrome, Depths Of Depravity és bocs azoknak akiket kihagytam. Olyan banda elég kevés van, akivel nagyon rosszban lennénk. (Már említettem a régebben szokásos koncert utáni bulikat, hehe )

Részt vettetek az ABC (Austrian Band Contest) Tehetségkutató magyarországi elődöntőjén, melyen az elsők lettetek és ezáltal bekerültetek a negyeddöntőbe. Elégedettek vagytok a helyezéssel?
Szerinted minek köszönhető ez a nagyszerű eredmény?

Azt hogy miért indultunk ezen a zenekari versenyen, sokan megkérdezték már, nagyon egyszerű oka van: a pénz. A következő lemezt Svédországban szeretnénk keverni, és masterizálni a Studio Undergroundban, ahol pl. a Carnal Forge is dolgozik rendszeresen. A kiadó által stúdióra adott összeg nem biztos, hogy mindent fedezni fog, és szeretnék kiutazni is a keverésre, hogy kontrolláljam valamennyire a dolgot. Na most ehhez pénz kell, és mivel ezen a versenyen nagyon szép nyeremények vannak (nem csak húrkészlet és dobverő) ezért gondoltam, hogy beadom a jelentkezést. Zenekaron belül is volt ellenző, nem is beszélve külsősökről, de én úgy gondoltam, hogy ha a 4 legjobb koncertnótánkat kapjuk elő a kalapból, túl nagy gond nem lehet. Ez volt a csalás az egészben, az egyetlen előnyünk, hogy a sok koncert miatt mi tudtuk melyik a 4 legjobb koncertnótánk. Örülünk, hogy nyertünk és hogy képviselhetjük az országot a bécsi elődöntőn. Maga a bécsi negyeddöntő adta koncertlehetőség sem jött rosszul, bár 2 héttel előtte végül is játszunk rendes programmal is a bécsi Planet Musicban a Kaltenbach Fest egy előrendezvényén.

Szinte a kezdetek óta változatlan a felállásotok. Minek az eredménye ez a nagy összetartás? Nehéz a zenekar egységét fenntartani, vagy nálatok ez nem jelent problémát?

Az első két demón más volt a basszusgitáros, de valóban a felállás 2002 óta nem változott. Az összetartás talán annak eredménye, hogy már a zenekar előtt is jóban voltunk, ez egy közös “álom” vagy valami ilyesmi. A zenekari egység pedig pont annak köszönhető, hogy tiszteletben kell tartani azt, amit a másik a zenekaron kívül csinál. Mindannyian tudjuk, hogy ebből nem valószínű, hogy valaha is meg fogunk élni, szóval nem görcsölünk azon, hogy egy rokkenroll vágyálmot hajtsunk, amikor tudjuk gőzerővel csináljuk, amikor nem, akkor nem annyira. Tényleg olyasmi, mint egy család, ahol vannak rossz gyerekek, jó gyerekek, büdösek és illatosak, de akármit csinálnak, szeretjük őket.
Másrészt, van zenekari demokrácia, de mégis én tartom össze a szálakat, nálunk úgy működik jól a dolog, hogy az összes szál nálam fut össze, így mindenről tudok, viszont én elmondom mindenkinek és megkérdezem a véleményüket.

Az Open The Casket, Enter The Garden szerintem egy nagyszerű lemez volt és a hangzása is jóval töményebb lett a dalok, pedig változatosabbak. Hogyan állt össze a lemezanyag? Ki hozta a legtöbb ötletet? Elégedett vagy a végeredménnyel?

Köszönöm, örülök hogy tetszett, mind a mai napig szívesen hallgatom én is, ez volt az első anyagunk amivel nagyon elégedett vagyok, ha nyilván nem is maximálisan. A lemezanyag többé-kevésbé úgy állt össze, mint a “This Corroded…” anyaga, annyi volt a különbség, hogy ott a szövegek témaköre hasonló dolgok köré épült, ezért a zene is kicsit azt követte, míg a második lemezen szabadabban írhattam a számokat. Így lettek középtempósabb, lassabb számok, ha szomorkásabb hangulatom volt, gyorsabbak, hogy ha agresszívebb korszakomat éltem és így tovább… Lazább is az OTCETG meg feszesebb is, direktebb is, viszont nehezebben is unható.
A legtöbb ötletet mindig én hozom és ahogy rakosgatjuk össze a témákat dallá, úgy jönnek a többiek és alakul át a kezükben a dal Casketgarden számmá. Tehát ha csak én írnám meg a nótákat, akkor picit mások lennének, valószínűleg hosszabbak, kifejtősebbek, de mivel a többiek ösztönösebb emberek, ezért ők szinte mindent egyszerűsítenek, rövidítenek, megvágnak :).

Szerinted, meddig lehet eljutni egy ilyen zenével? Meg vagy elégedve a Casket Garden mostani státuszával? Mennyire érdekel téged a külföldi siker? Egyáltalán mi az a szint amivel már elégedett lennél?

Itthon mindenképpen meg vagyok elégedve, álmomban sem gondoltam hogy akár idáig is eljutunk, rendszeresen játszottunk múlt évben, állandóan tudunk játszani Szigeten is, szinte minden fesztiválon játszottunk már legalább egyszer. Az egyetlen magyar kiadó magától átveszi a kiadványainkat a Metal Agetől, külön megegyezéssel, szóval olyasmivel sincs gondunk, mint más kis külföldi kiadós magyar bandának. Mindezt bármilyen videoklip vagy ilyesmi nélkül, csak a koncertezéssel, értük el. Egy ilyen death/thrash bandának ez nagyon jó eredmény.
Külföldön jobban szeretnénk nyomulni, már vannak is terveink, de ezek teljesítése csak a harmadik lemez után esedékes, mert most annyi minden változott az életünkben, főleg az enyémben, hogy egy ideig (március végétől kb. decemberig) nem koncertezünk. Persze igazából ez sem lesz holt idő, már írjuk a hármas lemez anyagát, amit 2007 októberében/novemberében veszünk fel. Valószínűleg csak 2008 elején jelenik majd meg, de jó lenne még az év végén kihozni. Sietni mondjuk emiatt nem fogunk, ha 2008 eleje lesz, akkor az lesz. Szerintem ez a kis csendes időszak talán jót is fog tenni a bandának.

Mivel nem mindenki tud angolul, beszélj egy kicsit a dalokról, miről szólnak a szövegek, ki írja őket?

A szövegeket én írom. Az “This Corroded…” szövegei arról az érzésről szól, amikor a mindennapok kis küzdelmei már annyira berozsdásítanak, hogy valójában nem érdekel semmi, céltalan az egész életed. Az egészet az ihlette, hogy dolgozni kezdtem, és rájöttem, hogy a legtöbb ember dolgozik egy olyan munkahelyen, amit nem szeret, aztán hazamegy, kajál, ledöglik, és alig várja, hogy elszakadjon a családjától és újra a szar munkahelyén dolgozzon, ami nem teszi boldoggá, de mivel több időt tölt ott, mint otthon, ezért ott érzi jobban magát, közben semmi saját élete nincs.
Az “Open The Casket, Enter The Garden” szövegei egész máshonnan közelítenek a dolgok felé. Mert itt főleg a saját dolgaimról írtam, arról hogy mit jelent nekem az, hogy zenélek, hogy kiereszthetem ebben a gőzt, hogy büszke vagyok arra, hogy valamit hagyok magam után az életben, örülök hogy ez pár száz embernek jelent valamit, mert legtöbben semmit nem hagynak maguk után. Aztán vannak más jellegű dalok “One More Lie” és az “Alon As God” ami valójában a szerelemről szól, egy egész másfajta köntösbe bujtatva. A “One More Lie” az olyan kapcsolatokról, amikor az egyik fél folyamatosan kezében akarja tartani a másikat, leckézteti, amire a másik akaratlanul hazudni kezd, hogy megfeleljen, és nagyon keserű a felismerés, hogy valójában nem is illenek egymáshoz.
Az “Alone As God” pedig végülis egy személyes történet, ami egy szakítás után kezdődik, a tehetetlenség okozta dühtől váltakoznak az érzelmek, először a szomorúság, bánat irányába, majd amikor végre már azt hiszed, hogy a saját magad ura vagy, meglátod azt, akit szeretsz és újra összeroskadsz. Azt hiszem ezek mindenkinek ismerős érzések, ilyenekről próbáltam írni, és azt hiszem sikerült a dolog sötétebb oldalát megragadva elkerülni a nyáladzást. 🙂

Mivel nagy parti zenekar hírében álltok, gondolom buli után nem ültök be az öltözőbe. Mi volt az eddigi legnagyobb hülyeség amit csináltatok? Minden bulin jó érzitek magatokat, vagy ez függ a közönségtől is? Hol a legnépszerűbb a banda?

Hát igen ilyen zenekar hírében állunk, de már csak főleg az énekesünk Isti, meg Րri a basszusgitáros ilyen mostanában, a többiek többnyire nyugisabb életet élnek. Én rájöttem, hogy az ivás nagyon sok időt vesz el az embertől, mert ugye a berúgás sem két perc, aztán a másnap ugye elveszi az egész napodat, meg ha nagyon durván nyomod, akkor meg is murdelsz idő előtt. 🙂 Igazából, én már nem iszom rendszeresen, koncert előtt meg soha nem is ittam 2 sörnél többet, ha meg én vezetek (legtöbbször) akkor semmit. Az ilyen ivásos after partyk csak turnék keretében működnek, amikor ott alszol az adott városban. Ilyesmiben már régen nem vettünk részt, mert itthon nagyon veszteséges, szóval ez már rég nem jellemző. Persze az imidzs valamiért megmaradt, valószínűleg, mert Isti még mindig nagy rokkenroll életet él, és végülés ő a zenekar arca. Ր tudna nagy hülyeségekről beszámolni, nekem csak régebbi sztorijaim vannak, azokat meg lehetett már olvasni itt-ott 🙂
Nálunk nagyon függ attól a buli hangulata, hogy a közönség hogyan reagál. Szerintem aki mindig jól érzi magát, az hazudik. Vannak jó és rossz koncertek. Persze a közönség szempontjából főleg a hangulat az ami dominál, de a zenekar oldaláról az is amikor jól játszanak, vagy nagyon jól szól a cucc. Azok a jó koncertek ahol ez a kettő találkozik. Érdekes amúgy hogy például Isti számára egészen mások a jó koncertek, mint mondjuk az én számomra. Ő azt élvezi, ha fel tudja piszkálni az amúgy álmatag közönséget, én meg mondjuk azt,hogy ha jól szól minden és így marad energia arra is, hogy figyelgessem a közönség reakcióit.
Szerintem a legnépszerűbbek Budapesten, Esztergomban, és Mosonmagyaróvár környékén vagyunk, a külföldi helyek közül, meg talán Szerbiában, ami nem csoda mert 5-6 koncertünk volt ott pár évvel ezelőtt, amikor senki nem szívesen járt oda koncertezni.

Hiszel-e valami fajta felsőbbrendű lénybe? Érdekel-e a vallás(ok)? Mi a véleményed ezekről a dolgokról?

Nem. Ezen nem akarok nagyon okoskodni. Már megírták mások a nagy igazságot, és kb. így hangzik: A végtelenben van egy mikroszkopikus pötty, egy mikroszkopikus pöttyön. És az van mellé írva: EZ VAGY TE 🙂
Sosem érdekelt a vallás, mondjuk a Biblia mese szinten érdekes.

Figyeled-e a mostani metal élet alakulását? Van-e az újabb bandák közül, ami tetszik vagy inkább a régebbieket hallgatod?

Az “új” bandák közül kevés van amiket hallgatok, nagyon szeretem a The Haunted-et, mindent amit csinálnak, meg a Dimension Zero-t, akik nagyon jól, dalcentrikusan közelítik meg ezt a dallamos death/thrash stílust, imádom őket is, idén lesz új lemezük nagyon várom. Az amerikai vonalról talán csak a Lamb Of Godot kedvelem, de egyik sem az a fajta rajongás, amit régebben éreztem, talán csak Haunted áll közel ehhez. Egészen más stílusú zenéket hallgatok főleg: Black Label Society, Ozzy, Black Sabbath, Led Zeppelin, Spiritual Beggars, Down, Pantera, Dismember, Carcass főleg ezek azok amik sokat forognak mostanában, és nagyon jól elvagyok velük. Egyszerűen a mai trend az, hogy “felejtsünk el dalokat írni és mutassuk meg mennyire technikásan tudunk dobolni, meg gitározni”. Ezt sohasem szerettem, inkább a jó dalszerzőket kedvelem, ezért is szeretem a fent említett bandákat.

Mik a távolabbi tervek a zenekar életében? Lesz-e új lemez? Merre láthat benneteket a közönség legközelebb?

Ez év elején, mint már mondtam kétszer játszunk Bécsben, egyszer Pozsonyban és egyszer Pesten a Kultiplexben. A pontos dátumok megtekinthetők a www.casketgarden.com illetve a www.myspace.com/casketgardenmetal internetes honlapokon, ahol egy csomó érdekes dolog meghallgatható és/vagy letölthető a bandáról. Aztán március elteltével kivonulunk egy picit a köztudatból, és megírjuk a harmadik lemez anyagát, aminek a tervezett címe “Incompleteness In Absence” amelyet október végén veszünk majd fel a szolnoki Denevér Stúdióban, majd az egész anyag megy keverésre Svédországba és valószínűleg 2007 végén vagy 2008 elején lát majd napvilágot. Azt hiszem hivatalosan itt mondom el először, hogy 2008-ban az ezévi csöndet 2 kiadvánnyal fogjuk ellensúlyozni. Az egyik a 3. lemez lesz a másik pedig egy gyűjteményes anyag, ami valószínűleg 2 cédéből, vagy 1 cédéből és egy dvd-ből fog állni. A cédé részén a régi demós nóták újra felvett, néha újragondolt változataiból fog állni, valamint feldolgozásokból, a második pedig egy koncert lesz. Lehetséges, hogy képanyaggal együtt, ez estben egy elég komplett kis DVD-t szeretnénk kihozni. Szeretném még megjelentetni az eredeti demókat is egy közös cédén, de ez lehet, hogy csak valami bónuszanyagként fog kijönni. Nagyon rosszul vannak ezek az anyagok feljátszva, és nem is szólnak jól (épp ezért lesz újra felvett verzió is), de olyan jó kis számok vannak rajtuk, nem szeretném ha elfelejtenék az emberek. Mp3-ban egyébként az összes demónk letölthető a honlapunkról.

Mit üzensz a KronosMortus olvasóinak?

Köszi, hogy elolvastátok az interjút. Éljen a rokk 🙂

WEBwww.casketgarden.com

Ezt a cikket eddig 388 alkalommal tekintették meg.

Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..