(scroll down for English Version)
A kérdésekre Flauros válaszolt.
Hello, elég régi bandának számítotok a metal életben, de most nem akarok az egész történetre kitérni, viszont érdekelne a 2003-as fordulópont. Nagyrészt az egész zenekar kicserélődött, de az a felállás a mai napig stabil, ha jól tudom?
Üdvözlet. Nagyon különleges téma ez számunkra. Valóban, 14 éve létezünk már, de a Darzamat története két – úgy mondanám – fejezetes. Úgy értem, 2003-ban a rangok gyökeresek megváltoztak és ennek egyszerű eredménye lett: a 2003 előtti zenészekből gyakorlatilag csak én maradtam. Ez komoly változásokat eredményezett – a zenei irányzatot, stílust és image-t tekintve is. Fel akartam frissíteni a Darzamatot, amely alapjában véve abból állt, hogy egy új bandát rakjak össze. Ezelőtt nagyon nehéz volt egyezségre jutnom az alapító taggal, Simon-nal. A banda kinézetéről és hangzásáról alkotott véleményünk teljesen eltérőek voltak, a fontossági sorrendünk is különbözött. 2003-ban úgy gondoltam, ideje lenne egy teljesen új projectbe kezdenem, de rengeteg ember véleménye arra az elhatározásra juttatott, hogy folytassam a Darzamatot. Ezért van az, hogy a jelenleg ismert Darzamat történelem 2003-ra nyúlik vissza. A friss felállás felel a Semidevilish-ért, Transkarpatia-ért, Solfernus-ért Path, valamint a Live Profanity DVD-ért. Elkezdtünk élőben is játszani, amit a 90-es években sosem csináltunk. Az a banda egyedül csak a stúdióban játszott.
Természetesen néhány kisebb felállásbeli változások még megtörténhetnek, különböző okok miatt. Az emberek elérnek egy bizonyos kort, amikor is inkább már a családra vagy a munkára szeretnének koncentrálni és egyszerűen nincs elég idejük. Más esetben, néhány ember eléri zenei fejlődésének azon szintjét, amikor az utak, melyek egykor fedték egymást, már szétválnak. Az ilyen helyzetek átlagosak, ezekben nincs semmi különös. Mégis, a legfontosabb dolog, hogy a Darzamat alapjaiban nem sokat változott, az énekesből, Nera-ból, gitárosból, Chris-ből és belőlem áll össze.
A kezdetekben a zenétekben black metal elemeket is lehetett felfedezni, mostanság teljesen más zenét játszotok, de szerencsére a sötét melankólia, a szomorúság most is jelen van. Számotokra ez az igazi Darzamat íz, amit szerettek?
Általában mikor elkezdesz játszani, a hangok, melyeket játszol valamilyen szinten azoknak a zenéknek az eredménye, amiket hallgatsz. Ez a mi esetünkben sincs másképp, ha most kéne a Darzamat stílusát meghatározni, nagyon nehéz volna egy határozott kijelentést tenni. Rengeteg jellegzetes elem van a különféle metál al-stílusokban, amiket nálunk is meg lehet találni. Hallhatsz black metal riffeket, death metal riffeket és még a jó öreg thrashra is találhatsz utalásokat. Ráadásul, a legfőbb tényező a zenénkben a melankolikus goth hangulat, amely átszövi az egész zenénket.
Bár a 90-es évek zenéinek megvan a maguk vonzereje, az a zene, amit most csinálunk, sokkal inkább tetszik. A Transkarpatia és a Solfernus” Path definiálja azt a megközelítést, amit zenészként szeretnénk továbbvinni.
2007-ben a Metal Mind Productions egy DVD-t jelentetett meg. Mennyire éreztétek ezt fontosnak? Hogyan vélekedsz erről a kiadványról?
A Live Profanity DVD egyféle összegzése egy bizonyos szintnek, ahol most a Darzamat tart. Személy szerint nagyon szeretem a DVD kiadványokat, mivel a színfalak mögötti tartalmakkal megadják a lehetőséget a hallgatóknak, hogy közelebb kerüljenek a választott bandához, valamint élőben is látható így a banda. A Darzamat nem játszik minden zugban, így a rajongóknak a világ minden tájáról lehetőségük van a bandát élőben látni.
Nagyon tetszik a mostani kiadványunk és azt hiszem ez a legjobb, amit csinálhattunk. Természetesen adódtak problémák a gyártás során, de egyiket sem láthattuk előre, hogy megelőzzük. Például, a Metalmania buli és az arról készült felvételfelett, ami később a fő elemét alkotta volna a dvd-nek, hatalmas kérdőjel volt, mivel két nappal előtte az énekesünk, Nera a kórházban kötött ki. Nem tudtuk, hogy a felvétel létrejön-e vagy sem, ez pedig egészen a buli kezdetéig így is maradt, mire végül Nera megjelent, egyenesen a kórházi ágyból. Nagyon kemény és karizmatikus lány, és hihetetlen jellemvonásai vannak. Az ehhez hasonló helyzetekben sok fickó feladta volna, de nem ő! (nevet)
Augusztus végén jelent meg a Massacre Records kiadónál az ötödik albumotok „Solfernus’ Path” címmel. 4 év telt el a „Transkarpatia” lemez megjelenésétől. Milyen változásokról tudsz beszámolni? Miben érzed másnak és jobbnak az új szerzeményeket?
Amikor ilyen összehasonlításra kerül sor, elég nehéz helyzetben vagyok, pl. a „Solfernus’ Path” és a többi közti, vagy ugyanígy a „Transkarpatia” helyzetében. Úgy érzem egy teljesen új minőséget hoztunk a zenénkbe. A banda történelmének legjobb albuma? (nevet) Nem rajongok az efféle fellengzős kijelentésekért, de be kell ismerni, minden banda szeretné felülmúlni az előző albumát.Ráadásul, rájöttünk -helyesen- hogy ez az album felkeltheti a lemezkiadók figyelmét is. Ezért a zeneíráson és a felvételen kívül arra is törekedtünk, hogy a lehető legjobb hangzást érjük el. A vizuális részre is nagy figyelmet fordítottunk, beleértve a fotókat és a lemezborítót is. A zenének, hangszerelésnek és a borítónak minden részletére odafigyeltünk. Biztos vagyok benne, hogy miután a rajongók megismerték a lemezt, azt fogják mondani, hogy megérte várni.
Ismét volt zenekari felállásban változás, mert ennél az albumnál már Bacchus nincs basszusgitáron, hanem Chris tölti be ezt a szerepet is. Ez mennyire vált előnyére a bandának? Miért lépett ki a csapatból?
Bacchus kilépésnek csakis személyes okai voltak. Egy nap azt mondta a srác, hogy a munkájára akar koncentrálni és nincs ideje a bandára, így nem akar a Darzamat haladásának az útjába állni. Átbeszéltük a dolgot és együtt jutottunk arra az elhatározásra, hogy a legjobb döntés az, ha szétválnak útjaink. Mivel Chris számára nem idegen a basszusozás, más bandákban is játszik, feljátszotta a részeket a stúdióban és szerintem nagyszerű munkát végzett. Bár tudtuk, hogy szükségünk lesz egy új basszerosra a bandában. Ezt a posztot, beugró zenészként, most Marcus tölti be. Ez teljesen természetes, ha egy új tag csatlakozik a bandához, mindenkinek megadjuk az esélyt, hogy figyelemmel kísérjék őt. Játszunk vele néhányszor, eltöltünk vele egy kis időt. Miután „teszteltük” és minden jól alakul, teljes jogú taggá válik.
Rogol session zenészként dobolt az album felvételeinél. Nem akarjátok állandó tagként bevenni, vagy ő nem tudja vállalni ezt a fontos szerepet? Golemtől jobbnak érzed technikailag?
Azzal kezdeném, hogy elmondom, az új album elkészítése a dobosunk, Darkside helyzete miatt csúszott. Darkside, aki korábban a Crionics-szel játszott, csúnyán megsérült egy autóbalesetben, ami a Decapitateddel együtt zajló orosz és belorosz turné alatt történt. A borzasztó baleset miatt, amely a Decapitated dobos, Vitek életébe került, Darkside kénytelen volt másfél évig felfüggeszteni a dobolást. Ezért a Solfernus’ Path-t egy másik dobossal, Rogollal, akit a Division nevű prog-metál bandából ismerhetünk, vettük fel. A srác nagy segítség volt és nagyszerű részeket játszott fel. Mára Darkside visszavette a trónját a doboknál, és visszatért a Darzamatba 2009 januárjában. Ami Golem-et illeti, útjaink művészi különbözőségek miatt váltak szét. Egy ponton zenei elképzeléseink már nem egyeztek, ezért úgy döntöttünk, hogy nem működünk együtt tovább. Egyébként az egész helyzet konfliktusmentesen zajlott, azóta is jóban vagyunk.
Elég sokára jelent meg a lemez, miért is kellett ennyit várni? Milyen problémák adódtak?
Az új albumon, 2007 őszén kezdtünk dolgozni, rögtön miután kiadtuk az első DVD-nket, a Live Profanity-t. Ez egy nagyon meghatározó pillanat volt számunkra, mivel ezzel kielégítettük a lengyel kiadóval, Metal Mind Productions, kötött szerződésünk utolsó követelményét is. Ekkor döntöttük el, hogy nem újítjuk meg a szerződést az MMP-vel, hanem megpróbálunk új kiadó után nézni. Emiatt nem is volt határidő, amit be kellett volna tartanunk. Mivel nem volt megszabva új időpont a következő albumunk megjelenéséhez, nem siettünk, így télen csak vonultunk stúdióba.
El kell ismernem, hogy a Solfernus’ Path-nál elég kényelmes helyzetben voltunk. Nem igazán spóroltunk semmivel: az egyetlen dolog, ami érdekelt, az album minősége, ami miatt három stúdióban vettük fel az anyagot. Minden hangszert és éneksávot Lengyelországban vettünk fel, a nagyszerű hallással – és szemmel – rendelkező hangmérnökünk, Jaroslaw Toifel által. A dobokon és gitárokon a HH-ban, Lengyelországban, Gliwice-ben dolgoztunk; az éneket a Maq Studio-ban csináltuk. Ami a billentyű részeket illeti, azokat a Red Room stúdióban készítettük el. Minden egyes hangszerhez a lehető legoptimálisabb helyet választottuk, amely rejtély megoldása elég sok időt vett igénybe. Meghallgatunk egy pár bandát, amit azon a helyen vettek fel, a nap végén pedig nem volt kétség a választásunkat illetőn – egyszerűen tökéletes lett. Csak az összhatás számított és biztosak vagyunk benne, hogy még a legkritikusabbak igényeit is kielégítik. Ezek után, a felvétel folyamata kb. 1 hónapot vett igénybe; majd a számok, mixelésre, Svédországba kerültek, a Black Lounge Studios-hoz, a Scar Symmetry-s sráchoz, Jonas Kjellgren-hez. Aztán kiderült, hogy Mr. Perfect Symmetry sem siet túlzottan: négy hétig tartott a munka. De én vagyok az első a sorban, aki kijelentheti, hogy az elkészült album tökéletesen szól, így nagyon is megérte várni.
Hogyan zajlik nálatok a dalszerzés? Voltak olyan számok, amik a szemetesbe kerültek?
Ezúttal minden a tervezéssel kezdődött és a számok megírásával. Csak amikor kész lettem, kezdtük el megírni a zenét. Ezt a terhet főként Chris-nek, a gitárosunknak és Spectre-nek, a billentyűsnek kellett cipelnie, de nagyon ügyeltem, hogy épp mi történik. Együtt dolgoztam velük, hogy biztos legyek benne, hogy a munkájuk a lehető legjobban tükrözze a Solfernus” Path történetét. Aztán Nara-val közösen átnéztük az anyagot és javítottuk azon, amivel épp kész voltunk, majd -végezetül- jött Spectre, aki egy atmoszférikus intro-t készített az egész projekt köré. Minden máson már sokkal korábban elkezdtünk dolgozni. Mielőtt bevonultunk a stúdióba, készítettünk egy nagyon jó demo-t. Ez segített, hogy az igazi nagy album előtt kidolgozzunk minden kis részletet. Most dolgozunk először így, és nagyon elégedettek vagyunk ezzel a taktikával. Amikor meghallgatod a kész darabot, ami az előgyártási folyamat előtt olyan jól szól, amennyire csak lehet, még egyszer elemezni lehet a hangszerelést és kevésbé okoz gondot elképzelni a végső alakját. Amikor beléptünk a súdió(k)ba, már pontosan tudtuk, mit akarunk, és hogyan hangozzon a szám.
Nem volt több fiókban kallódó szám.
Az elejétől fogva pontosan tudtuk mit akarunk és ahhoz ragaszkodtunk. Ezért minden szám, ami felvételre került jól átgondolt és pontosan olyanok, amilyenre azokat akartuk.
Volt egy kiadóváltásotok, mert a Metal Mind Productiontól a Massacre Recordshoz szerződtetek. Miért döntöttetek így? Mennyire másabb most náluk?
Még a 90-es évek végén közel álltunk, hogy aláírjunk velük; sajnos ez nem jött létre. Így, annyi év után, most sokkal izgatottabbak vagyunk, mivel a Solfernus Path visszavezetett bennünket a Massacre Records ajtajához (nevet) és végre lehetőségünk lesz együtt dolgozni velük.
Mi sokkal jobb promóciót várunk el, mint korábban. Az előző cégeknek, akikkel dolgozunk, sokkal kisebb lehetőségeik voltak. Ezért biztos vagyok benne, hogy a Massacre Records-zal nagyot tudunk előre ugrani. Határozottan hiszem, hogy az évek során összegyűjtött tapasztalatok alapján, a Massacre Records sokkal többek számára teheti elérhetőve a Darzamat lemezeket. Nagy reményeket fektettünk a Solfernus Path promóciós és eladási terveibe és nagyon kíváncsiak vagyunk a Massacre Records-zal való együttműködésünk gyümölcsére a jövőbeni albumokat illetőn.
Várható hosszabb lemezbemutató turnésorozat? Vannak terveitek, vágyaitok, hogy kivel és hol szeretnétek fellépni?
Természetesen annyi bulin szeretnénk játszani, amennyin csak lehet, hogy promotáljuk az új albumot. Jelenleg egy megfelelő koncert ügynökséget keresünk, akik képesek lennének támogatni minket. Reményeim szerint néhány héten belül képesek leszünk ez ügyben a megfelelő döntést meghozni.
De addig mi is szervezünk bulikat, idén Belgiumban játszunk egy fesztiválon. 2010 februárjában pedig 10 bulis turnét csinálunk Lengyelországban. Szeretnénk egy jó csapattal turnézni még Európában is.
A „Solfernus’ Path” számotokra most a tökéletes irányvonal a jövőre nézve? Most már teljesen kiforrottnak érzed a zenéteket?
Amit ebben a bandában imádok, az a folytonos keresgélés különféle inspirációk és stílusok után, amiket folyamatosan próbálunk fejleszteni. Nem állunk egy helyben, ugyanolyan albumokat készítve. De – és ez teljesen biztos – amikor megkapják a rajongók az új albumot, nem fogják csalódottnak vagy átverve érezni magukat – ez még mindig a Darzamat. Szerintem a zenei kutatás és a kreatív csavarok mindig is részei lesznek ennek a bandának.
Nem titkolom a régi albumokat nagyon szerettem, aztán kicsit elvesztettem a fonalat, de a mostani új lemezeteket ismét jónak és erősnek érzem. Szóval bízok benne, hogy nagy sikereket értek el. Köszönöm az interjút!
Nagyon köszönöm! Köszönöm a kérdéseket és a támogatást. Remélem az albumunk Európa minden szegletébe eljut és mi is játszhatunk majd ott. Folyamatosan kapunk visszajelzéseket minden országból, így szerintem hamarosan veletek is találkozunk. Csak a Metál!
————————-
ENGLISH VERSION:
Hello. You are on the metal scene for quite long time now, but I don’t want to talk about your whole career. The turning point in 2003 is what I’m interested in. The lineup more or less completely changed at that time, but as far as I know, it hasn’t changed since then, am I right?
Greetings . This is a very specific matter for us. True, we’ve been around for 14 years, but the history of Darzamat has been written in two – shall we say – volumes. What I mean is that in 2003 we had a revolution in the ranks and the result was simple: of all the pre-2003 era musicians practically only I remain. This resulted in a serious change – in musical direction, in style, in image. I wanted to refresh Darzamat, which basically meant putting a new band together. Before, it had been really hard for me to find a compromise with the original founding member, Simon. Our visions as to what the band should sound and look like had been completely different; our priorities had differed. Back in 2003 I even thought I should start a totally new project, but many people made it a point to convince me to continue with Darzamat. That is why the history of the Darzamat-as-we-know-it-now really dates back to 2003. This fresh lineup has been responsible for Semidevilish, Transkarpatia, and Solfernus Path, as well as the DVD Live Profanity. We also began playing live, which we hadn’t done before, in the 90s. That band had been solely a studio effort.
Naturally some minor line-up changes still occur, for many different reasons. People reach a certain age when they want to center their attentions on family or on work other than music, and they simply don’t have enough time. In other cases, some people reach a stage in their musical development when paths that once overlapped start to diverge. Such situations are commonplace and as such they aren’t anything extraordinary. Still, the most important thing is that Darzamat still has its unchanged core, made up of our vocalist Nera, our composer slash guitar hero, Chris, and me, of course.
At the beginning, there were some black metal elements in your music as well. But now you play totally different music. Fortunately, that dark melancholy and the gloomy atmosphere is still present. Is that new atmosphere the real Darzamat taste, what you like?
Most frequently when you begin playing yourself, the sounds which start flowing out are some sort of a resultant of what you listen to. It was no different in our case, but if we were to define Darzamat’s style today, any attempt at clear-cut classification would be very difficult. There is a huge set of elements characteristic for many different metal sub-genres that you will find here. You will hear black metal riffs, you will hear death metal riffs, you will even hear references to the good old thrash school. Additionally, the crucial factor in our music is the gloomy gothic mood which we weave into our songs.
Although the albums of the 90s had their charm, I feel much more comfortable with what we’ve been doing recently. Transkarpatia and Solfernus’ Path define the approach I want to develop as a musician.
In 2007, Metal Mind Productions released a DVD. How important was it for you? What do you think about this DVD?
Live Profanity DVD was a recapitulation of sorts, a summing-up of a certain stage of Darzamat’s development. Personally I love DVD releases because with all the behind-the-scenes footage they afford the audience a chance to get close to their band of choice. Also, they usually grant a possibility to see the band live. Darzamat doesn’t play every nook-and-cranny, so for many fans from different parts of the world it is the only occasion to see our show.
I really like that particular release of ours and I believe that as of that time it was the best thing we could do. Of course we had some problems with producing that material, but they were largely beyond our capacity to foresee and prevent. For example, the Metalmania gig – and making a recording of it, which would later become the main dish on the DVD – had at the time a big question mark hovering above it, because two days earlier our vocalist Nera had landed in the hospital. We didn’t know if the recording would happen or not, and this situation lasted until the very last moments before the gig itself, when finally Nera showed up straight out of the hospital bed. She is a very tough and charismatic girl, and she’s got unbelievable character. In a situation like this many guys would give up, but not her! (laughs)
In late August, your fifth album, „Solfernus’ Path” was released by Massacre Records. It’s been four years since „Transkarpatia” was published. What has changed since then? What’s the difference between that album and the new one? What’s better on the new album?
When it comes to the comparison, you ask about. It is really hard to make comparison between „Solfernus’ Path” and the rest of the albums, also „Transkarpatia”. I feel a completely new quality was brouhgt in to our music. The best album in the history of the band? (laughs) I’m not a big fan of such pompous declarations, but it’s hard not to admit that each band wants to go higher than the last album. Additionally, we realized – and realized well – that this album was supposed to create interest in the record label circles. That’s why we took extra care not only to write and record great music, but also to achieve the best possible sound. Plus, we paid a lot of attention to the visual side of the whole endeavor, working on the photos and the cover. All details of music, arrangements and the artwork were taken into consideration. I’m positive that after getting acquainted with the album, the fans are going to say that it was really worth the wait.
Again there was a change in the lineup, it’s not Bacchus who’s playing the bass now, since it’s Chris job. How much did the band capitalize/lose on that? Why did Bacchus leave the band?
Bacchus’s departure had purely personal background. One day the guy shows up and says he wants to center his attentions on his work; he just can’t keep up with the band and he doesn’t want it to get in the way of Darzamat’s development. We considered the matter and together came to the conclusion that the best course of action would be to part ways. As Chris is no stranger to bass guitar (and he plays it in other bands), he recorded appropriate parts in the studio and I think he really did a great job. Still, we knew that eventually we would need a new bass player to join the band. This post is now occupied by Marcus, who for the time being fills it as a session musician – it is a completely natural situation that when a new musician appears, we give everybody some time to observe one another. We want to play some gigs and spend some time with him. When he is road-tested and everything checks out fine, we would like to enlist him as a permanent member.
Rogol was a session musician drummer during the recordings. Don’t you want to apply him as a constant member in the band? Or is it he who doesn’t want to undertake this important role? How much better is he than Golem?
I should probably start by telling you that the creation of the new album was delayed by the situation involving Darkside, our drummer. Darkside, who earlier played with Crionics, was badly injured in a car crash which happened when they were touring Russia and Belarus together with Decapitated. This infamous car crash which claimed the life of Vitek, Decapitated’s dummer, rendered Darkside unable to play drums for a year and a half. That is why Solfernus’ Path was recorded with a session drummer, Rogol, known from his involvement with the prog-metal Division By Zero. The guy was really helpful, and he recorded excellent drum parts on the album. Now, the fully recovered Darkside reclaimed his drumming throne and he’s been back with Darzamat since January 2009. As far as Golem is concerned, we parted ways due to artistic differences – at a certain point in time our musical paths had gone in different directions and we decided we would not continue our cooperation. Nevertheless, the whole situation with Golem was conflict-free and we’ve been on good terms ever since.
We had to wait quite a lot for this album. Why? Were there some kind of problems?
We began working on our new album in the fall of 2007, right after the release of our first DVD, Live Profanity. This was a really specific moment for us, since releasing this material marked the fulfillment of the final contract obligations for our Polish label, Metal Mind Productions. It was then that we decided not to renew our contract with MMP but to try another label instead. For that reason there were no deadlines for us to worry about. As no date was scheduled for our next release, we were in no hurry, so we took some time and entered the studio in the winter to record all the tracks.
I must admit that the situation during the Solfernus Path sessions was very comfortable. We weren’t concerned with economizing at all: our sole concern was the quality of the album, which is why during the sessions we worked in as many as three different studios. All the instruments and vocal tracks were laid down in Poland under the scrutinizing eye – and ear – of our sound engineer, Jaroslaw Toifel. We worked on the drums and guitars in HH Poland studio in Gliwice; the vocals were done in Maq Studio. As to the keyboard parts, we got these done in Red Room studio. For each instrument we chose the most optimal place to lay down the tracks and we spent quite some time analyzing all the elements of this puzzle. We listened to various bands produced in those places and at the end of the day we didn’t have any doubt as to our choices – they were simply perfect. The only thing that mattered was the effect total, and we are positive it will satisfy the biggest of malcontents. Hence, the process of recording took us over a month; after that, the songs were mixed in Sweden by Jonas Kjellgren – the Scar Symmetry axeman – in Black Lounge Studios. Frankly, it turned out that Mr. Perfect Symmetry was in no hurry either: his work took around four weeks. But I’m the first in line to admit that the finished album sounds excellent, so it was well worth the wait.
How does it happen when you compose the songs? Were there songs which hadn’t been good enough to be dealt with furthermore?
This time everything began with creating the concept and writing the lyrics. Only when I was done with that did we begin writing the actual music. This burden was mainly to be carried by Chris, our guitar player, and Spectre, the keyboard man, but I kept a vigilant eye and ear on what was going on at the moment. I worked with them to make sure they would reflect the story of the Solfernus Path in the best way they could. Later, together with Nera, we began arranging the pieces, then we introduced corrections to what we’d done so far, and – finally – we worked with Spectre to come up with atmospheric intros to round off the whole project.
We started working on everything much earlier. Before entering the studio we prepared a very good demo. That allowed us to work out all the small details well before the real thing started. I admit we worked like this for the first time and we are really satisfied with such tactics. When you listen to the practically ready piece which sounds as good as it can at the preproduction stage, you can analyze the arrangements one more time and have less of a trouble imagining its final shape. Entering the studio(s) we knew exactly what we wanted and how the songs were supposed to sound.
Also, there were no songs left somewhere in the drawer, no album outtakes.
From the very beginning we knew precisely what we wanted and we went
straight for that. That is why every song which was composed for the record is really well thought-out and exactly the way we wanted it to be.
You changed your label: you signed a contract with Massacre Records after working with Metal Mind Production. Why did you make this decision? How different is now with them?
As far back as in the late 90 we were close to signing a deal with them; unfortunately it didn’t come through. So, after all these years we are all the more thrilled to see that the Solfernus Path ultimately led us back to Massacre Records door (laughs) and that finally we will have a chance to work together.
As far as our expectations are concerned, we’d really appreciate much better promotion of our band than we experienced before. The previous companies we worked with had much, much smaller possibilities. That is why I’m positive that thanks to Massacre Records we will take a leap forward. I firmly believe that the experience which the MR staff has gained over the years will result in the chance for many more to even get a hold of Darzamat’s albums. We put a lot of hope in the promotion and distribution prospects of the Solfernus Path album and also we are really looking forward with great curiosity to seeing the fruit of our cooperation with Massacre Records over our future albums.
Can we expect a longer tour with your new album? Where do you want to play on a concert? With who? Do you have plans about it?
Naturally we will want to play as many gigs as possible to promote our new album. At this moment we are in the process of looking for the right concert agency which would lay their support for us. I hope that in a couple of weeks we will be able to disclose what our choice in this matter is.
Still, we want to get some action before that is settled, so we started booking the dates ourselves and this year we are playing festival in Belgium. Also, in February 2010 we are scheduled to do a 10 gig tour of Poland. We’re looking forward to some serious touring around Europe in a good company.
Is the music of „Solfernus’ Path” the perfect style for you? Do you think your music is perfectly estabilished now?
What I love about this band is that we constantly search for different inspirations and styles, that we constantly try to evolve. We don’t stand in the same spot and record albums which sound alike. But – and we are conscious of that – when our fans reach for the new album, they never feel disappointed or misled – it’s still Darzamat, all the way through. But I think our musical search and the creative whirls will continue in this band.
I must admit that I liked your old album very much, though then I forgot a bit about you. But now, I consider your new album good and strong again. I hope you’ll have great success with it. Thanks for the interview!
Thank You very much! Thank you for your questions and support. I hope our album will reach each corner of Europe and in consequence we will get there to play for you. We keep receiving lots of signals from all countries, so we believe to see you sooner or later. Stay metal!