Denial of God Interjú

(scroll down for English Version)

Üdvözletem, nagyon örülök, hogy létrejött az interjú! 20 éve vagytok jelen a scene-ben, és szerencsére gyökeresen nem változott meg a zenétek. Beszélnél az 1991-92-es évekről, hogyan valósult meg az álmod, stb.?

Üdv a sír mélyéről, és köszi, hogy meghívtátok a szellemeket! Igazad van, semmi drasztikus változás nem történt a zenénkben. SOKAT fejlődött, de sosem éreztük, hogy változtatni kellene, még mindig ugyanaz az irány és a cél, mint eddig. Mikor 1991-ben létrehoztuk a bandát, mind nagyon tapasztalatlan zenészek voltunk, legtöbbünk épp hogy csak egy ideje zenélt és nem volt bandákban azelőtt. Viszont már évek óta gondolkodtunk saját bandában és saját zenében és egy nap megtaláltuk az irányt és a saját utunkat akartuk járni. Nagyjából hasonlítottunk a többi bandához – egy csapat egyéniség, akik zenélni szeretnének és kifejezni önmagukat ebben a művészetnek nevezett őrült dologban. Ahogy repült az idő, előjöttek a fontos dolgok az életben, mely sok éven át magával hozta a tagcseréket is. Szóval, mikor a banda keletkezésekor létrejött egy álom, akkor egyúttal nehéz feladatot vállaltunk, melynek a súlyát a mai napig érezzük. De nem csinálnánk semmit másképp.

Az első demótok az „Oscularium Infame”mennyire terjedt el az underground körökben? Mennyire tartották kimagasló zenének a Denial of God-ot?

Nem. Az első demó felvételei borzasztóra sikeredtek és a játékunk is elég rossz volt, főleg, mivel minden a technikai tökéletességről szólt, az általános visszajelzésekre mindent mondhatunk, csak jót nem. Néhányan szerették, de a legtöbben gyűlölték, haha. Mint mondtam, a felvétel borzasztó lett, de egyéb okok miatt szeretem ezt a demót. Benne van a lelkünk és a tény, hogy néhány régi számot a mai napig is játszunk, arról árulkodik, hogy maguk a számok nem is olyan rosszak.

Ezután még jelent meg demótok, majd elég sok kislemez kiadvány született. Így csak 2006-ban jelent meg az első album, tehát 15 év után. Miért kellett ennyi idő, hiszen elég sok dalotok volt már?

Több ok is közrejátszott ebben. A kezdetekkor csak EP-kre és mini-albumokra kaptunk felkéréseket, ezért kezdtük így. A „The Ghouls of DOG” kiadása után, 1996-ban problémák adódtak a felállással és új dobost és basszerost szereztünk. Aztán írtunk néhány számot, melyek jobban illettek egy mini-albumra, mint egy teljesre, így készült el a „Klabautermanden”. Ezután ismét problémákkal néztünk szembe, tagcsere történt, majd úgy döntöttünk a jobb felvételekre érdemes régebbi számokat újra felvesszük. Mikor elég számunk volt egy teljes albumhoz, az új felállás is szétesett, és évekig stabil tagok nélkül működtünk, így lehetetlen volt felvenni az albumot. Akkoriban nem sok minden inspirált minket, de 2005-ben végre kialakult az új felállás, újra elindultak a dolgok és elkészült az első teljes album, melyet 2006 nyarán vettünk fel.

Ismét kislemez, split és egyéb kiadványok következtek és csak most jelent meg a legújabb második albumotok, megalakulásotok óta 20 év után! Törekszetek a tökéletességre, vagy miért kellett ismét ilyen sok idő?

2006-ban, a „The Horrors of Satan” megjelenése után, ismét EP-t szerettünk volna kiadni, beleértve néhány split kiadványt, melyet még azelőtt sosem csináltunk. Az egyik témája a Hasfelmetsző Jack lett volna, de ez a másik banda miatt végül nem valósult meg. Írtunk néhány számot, melyek szerintem akkoriban a legerősebb számaink voltak, azonban sosem éreztük, hogy azok albumra termettek volna. Nem azért, mert nem voltak elég jók, hanem mert néha úgy éreztük, vannak számok, melyek önmagukban erősebbek, egy EP formájában. Így 6 év telt el a két album közt, de ne feledjük el, hogy közben kijöttünk egy fél albumnyi anyaggal. Ha felhasználtuk volna ezeket a számokat az albumhoz, akkor korábban kiadhattuk volna, de nem lett volna ennyire egységes.

Viszont a legendás Berno stúdióban gyorsan felvettétek a dalokat, ami 62 perces lett. Mit mondanál a stúdiós időszakról? Mi volt a legfontosabb szempont a lemezfelvételénél?

Nem hiszem, hogy gyorsan vettük fel az albumot. Pontosan 13 napot töltöttünk el a felvételekkel és a keveréssel, valamint jól fel is készültünk a felvételhez. Néhány gitár szólótól eltekintve, melyet a stúdióban írtunk meg, minden meg volt már írva és hangszerelve, szóval ennél több időre nem volt szükségünk. A fő cél egyszerűen az volt, hogy elkészítsük és felvegyük az eddigi legsötétebb opuszt, és egészen biztos vagyok, hogy ez sikerült is. A Berno stúdióban már kétszer voltunk, szóval nem értek nagy meglepetések és Berno Paulsson is ismer minket és a munkafolyamatunkat. Mint mindig, most is nagyszerű élmény volt felvenni a számokat és végre visszahallani őket úgy, ahogy azok mindig is a fejünkben voltak a dalszerzéskor és a próbák során. Persze sok fejtörést okoztak azok a dolgok, melyek nem úgy jöttek össze, ahogy azt mi elképzeltük, de ez is a része a folyamatnak és a végén ez is hozzájárul egy hatásosabb album létrejöttéhez. Az biztos, hogy most hullajtottuk a legtöbb vért és verejtéket, de szerintem hallani is lehet az albumon.

Az albumon szereplő számok közül, nekem kimagaslik a „Behind the Coffin’s Lid”. Áramlik belőle a gonoszság, nagyszerű refrén és már-már fülbecsengő dallamot hallhatunk! Mit érdemes tudni erről a dalról?

Nem tudom, van e a számnak valamiféle különleges története a többihez képest. Azt elmondhatom, hogy a számok nagy része billentyűn születtek, ami talán furának tűnhet, mivel a szám maga nem tartalmaz egyetlen billentyűs hangot sem. Mindent gitárra írtunk át végül, de az, hogy billentyűkön szereztük őket, sokat segített az akkordmenetben. A szám eleje basszus riffel kezdődött volna, de végül ezt az ötletet elvetettük, mert bár jó riff volt, nem tudtuk a következő riffet ráilleszteni, mely végül a szám első riffje lett. Végül, szerintem a szám sokkal jobb lett, mint azt az elején gondoltuk. Az biztos, hogy ez az egyik legsokszínűbb és leginkább kiszámíthatatlanabb számunk, mely tökéletes összhangban áll a dalszöveggel.

A Denial of God számomra mindig is az elit kategóriába tartozott. Nem kurvultatok el és képesek vagytok olyan atmoszférát teremteni, ami csak is rátok jellemző!

Sosem akartunk népszerűek lenni, vagy a tömeg által elfogadottá válni. Mindig olyat akartunk létrehozni, mely a lelkünk mélyéről jön, melynek saját élete van, és 21 éve ez nem is változott. Persze, szeretném, ha a bandát jobban ismernék, mint most, de a tisztességet sosem áldoznám fel a népszerűség oltárán, hogy még több lemezt adhassunk el.

A szövegek honnan származnak, mi adja az ihletet?

A dalszövegek nagy részét Ustumallagam írja és általában a morbid képzeletéből és rémálmaiból születnek, és olyan dolgok vannak rá hatással, mint a horror (írott és filmes források is), az okkultizmus és a Halál.

Az eltelt évek alatt voltak tagcserék, mint minden zenekarban. Leginkább mi volt az oka a kilépésnek? Mennyire stabil jelenleg a felállás? Mennyire lógtok együtt szabadidőtökben?

Igen, túl sok tagcserénk volt már az évek során, de ezek csak jobbá tettek minket, mert mindig, ha valaki elment, egy jobb zenész lépett a helyébe, mire elértük a mostani felállást, mely már 7 éve működik, így eddig ez a legstabilabb és legerősebb felállásunk. Ha csak egy okot kéne mondanom, miért léptek le a régi tagok, akkor az elkötelezettség hiányát mondanám és azt, hogy nem voltak képesek úgy magukévá tenni a banda zenéjét és a spirituális hozzáállását, ahogy Ustumallagam és én, már két évtizede. A jelenlegi felállás abszolút stabil és már 7 éve működik, és nem úgy tűnik, hogy egyhamar ez változna. Mivel az ország különböző részein élünk, nem lógunk sokat együtt a próbatermen kívül, de biztos vagyok benne, hogy ez a banda egy testvériség, erős kötelékekkel.

Halott idézés, különféle szertartások mennyire érdekelnek?

Mindig is érdekelt a Halál és a túlvilág, és az évek során voltak spirituális élményeink, melyek egyszerre voltak félelmetesek és különösen érdekesek is, mint az Ouija szeánszok és az inga jövendölés. Ezek miatt hisszük, hogy mindannyiunk számára létezik a túlvilág.

Volt olyan hely, ahol betiltották a zenéteket vagy botrányba fulladt a koncert az eltelt 20 évben?

Nem, haha, sosem hallottam olyan országról, hogy betiltották volna a dalszövegeinket, bár biztos vannak ilyen országok. Kétlem azonban, hogy egyáltalán ismernének minket azokban az országokban. A botrányokba fulladt koncertekről pedig annyit, hogy talán a botrány szó kicsit túlzás, de voltak persze olyan koncertek, ahol egyáltalán nem jött be a tüzes, rothadó húsos és élő férges bulink. De ez csak néhány alkalommal történt, és inkább a kezdetekkor, mikor nem voltak szerződések és riderek, melyekből értesülhettek volna a szervezők, hogy mire számíthatnak.

Mi a legfontosabb az életedben?

A Zene. És a Halál.

Underground téren talán a legerősebb kiadónál a Hells Headbangers-nél vagytok. Mennyire tetszik az eddig eltelt időszak?

Mivel az album még csak nemrég jött ki, nehéz messzemenő következtetéseket levonni az együttműködést illetően, mivel általában minden jól megy a kiadóknál az elején, aztán jönnek a változások. Azt elmondhatom így az elején, hogy elképesztően jó munkát végeznek a promócióval, mivel az elmúlt hónapban sokkal több sajtós levelet kapunk, mint eddig összesen. Ezen felül, az album akkor és úgy jött ki, amikor és ahogy mi akartuk, szóval igen, eddig elégedett vagyok a Hells Headbangers-szel! Azt is megkockáztatom, hogy már most jóval többet tettek értünk, mint az eddigi kiadók a múltban.

Köszönöm a válaszokat, mindörökké sötétség!

Köszönet a meghívásért! Tartsátok életben a fekete lángot!

————————————

ENGLISH VERSION:

Greetings! I’m so glad we can make this interview. You’ve been around in the scene for 20 years now and fortunately you didn’t make drastic changes in your music. Could you please tell us about 1991-1992? How did your dream come true, etc.?

Greetings from beyond the grave and thank you for inviting the spirits in! You are right, we did not make any drastic changes in our music. It has evolved A LOT, but we never had the feeling that we should change anything as such, we always had a certain direction and goal for which we are still striving. When we formed the band in 1991, all of us were badly inexperienced as musicians and most of us had just recently picked up our instruments and had no previous experience from any other band. But the idea to form a band and write our own songs had already been in our heads for some years and from day one we wanted to do our own thing and felt we had a certain direction which we wanted to follow. In many ways the early days of the band might seem similar to those of other bands because you are a bunch of individuals who want to play music and express yourselves through this demented thing called art. But, as time flies some people will reveal themselves to have other priorities in life, and with this comes the inevitable change of line-ups which we suffered from for many years. So, while you could say a dream came true when we formed the band we always wanted to form, you should also know that we put a hard task on ourselves with which we are still struggling to this day. But, we would not have it any other way.

Did your first demo “Oscularium Infame” get good response in the underground? Did the scene esteem Denial of God outstanding?

No. The first demo was horribly recorded and the playing was sloppy, and especially at this point in time it seemed everything was about technical perfection, so the general response to the demo was anything but good. A few loved it but many hated it, haha. As I said, the recording was horrible in many ways, but I like this demo for other reasons. It has a lot of spirit in it and the fact that we can still play these songs today among our newer compositions speaks of the fact that these songs were actually not that bad.

You came out with many other releases after that but the first real album came out in 2006, after 15 years. Why did you wait with it this long? You’ve had so many songs by then?

There are several reasons for this. In the early days the offers we had for releases were all for EPs or mini-albums, so we started out this way. After the release of “The Ghouls of DOG” in 1996 we faced problems with the line-up of the band and got a new drummer and a new bass player. Then we wrote some songs which we felt would be better suited for a new mini-album instead of a full album, and so we recorded “Klabautermanden”. After this there was yet another line-up change and with the new line-up we decided to re-record a couple of old songs as we felt they deserved a much better recording. When we started having songs ready for the album, this new line-up fell apart too, and this left us without a proper line-up for years, so it became impossible to record any album. We did not feel much inspiration in those years, but when we finally had a new line-up in 2005, things again took off, we finished writing the first full album and recorded it in the summer of 2006.

After that you released splits and other records and the second album is out now, 20 years after the forming of the band! Is this all about perfection or why did it take that much time again?

After releasing “The Horrors of Satan” in 2006, we wanted to release some EPs again, including some split releases which we had never done before up to that point. One was supposed to be a Jack the Ripper themed split EP, but this never came about due to the other band that was supposed to do it with us. We wrote some songs that were our best at the time in my opinion, but we also never had the feeling that these songs were album material. Not because they were not good enough but sometimes we simply have this feeling that some songs are to be released on their own in the shape of EP releases. So, there is 6 years between the two albums, but don’t forget that what we recorded between the album’s was half an album’s worth of material. Had we used these songs for the album, the new album would have been out sooner, but it also would not have worked quite as well as a whole piece.

The 62 minutes long album was recorded in a fast pace in the legendary Berno studio. What experiences did you get throughout the recording? What was the main aspect during the work?

I don’t think the album was recorded in a fast pace. We spent exactly 13 days recording and mixing it and were well prepared for the recording. Everything was written and arranged except for a few guitar solos which were written in the studio, so we did not need more time than this. The main aspect was simply to record and produce our darkest opus yet and I am absolutely convinced that this is exactly what we did. We had already recorded at Berno Studio twice, so there was no big surprises for us as by now we and Berno Paulsson are very familiar with each other’s way of working. As always it is a great experience to hear songs being recorded and finally hearing them the way you always had them in your head while writing and rehearsing them. Of course there were hours of frustration when something did not work out the way it was supposed to, but that is all part of it and ultimately creates a more intense album in my opinion. For sure it is the recording for which we spilled the most sweat, blood and tears, and I think you can hear this.

I really like “Behind Coffin’s Lid” on the album. It has some evil atmosphere with great refrain and catchy melodies:)! Any special story about this certain song?

I don’t know if there is any special story concerning this song compared to the others. What I can tell you is that most of this song was actually composed on a keyboard, which might seem kind of strange as the song itself does not contain a single note played on keyboard. Everything was transcribed to guitar in the end, but composing most of it on keyboard gave me great ideas for the chord progressions of this song. At first the song was supposed to have a riff played on bass at the beginning of the song. It was a good riff, but ultimately we decided to drop this idea as we simply could not make it fit with the riff that came next and which is now the first riff of the song. In the end I think the way the song came out is also better that what we had in mind at first. For sure one of our most diverse and unpredictable songs which still maintains a structure that fits perfectly with the lyrics for which the music was composed.

I always categorized Denial of God into the elite. You didn’t go mainstream and you’re able to create unique atmosphere!

We never intended to go mainstream or be accepted by the masses. We always wanted to do create something that comes from deep within our very souls, something that has a life of its own, and this is what we have done for 21 years now. Sure, I would like the band to be more wellknown than it is now, but we would never sacrifice our integrity for the sake of becoming more popular and sell more records.

Where do the lyrics come from? Where do you draw inspiration from?

Most of the lyrics are written by Ustumallagam, and most of it comes from his own morbid imagination and haunted dreams, inspired by everything related to horror (written words as well as moving pictures) as well as occultism and Death.

You’ve had some changes in the lineup throughout the years, just like in any other bands. What were the main reasons of the members who quit generally? How stable do you feel the current lineup? Do you hang out together in your free time?

Yes, we have had too many members come and go through the years, but in the end it has always been for the better because all the time someone was replaced by someone better until we reached the current line-up which has now lasted 7 years and been the longest and strongest standing line-up we have ever had. If I would have to say only one reason why the previous members left, it was the lack of dedication and the inability to fathom the band in the same musical and spiritual way that I and Ustumallagam have through the past two decades. The current line-up is absolutely stable and has now lasted for 7 years with no end in sight. Due to living in various parts of the countries we do not spend much time together outside of the rehearsal room, but for sure I consider this band a brotherhood with close bonds between us.

Are you interested in summoning the dead and other similar rituals?

We have always been interested in Death and the afterlife, and through the years we have had some experiences with spiritism that were both frightening and extremely interesting at the same time, like Ouija board séances and pendulum divination. For this reason we also have a strong belief that there IS an afterlife for all of us.

Do you know of any country where your lyrics were prohibited; or have you had a concert which ended up in a scandal throughout these 20 years?

No, haha, I have never heard of a country where our lyrics were forbidden, although countries like that might very well exist. But, I doubt that they know of us in these countries anyway. And when it comes to concerts ending in scandals – probably scandal is a too big word to use, but there have certainly been venues that were anything but fond of the result of our shows with fire, rotten flesh and living maggots – this has happened quite a few times, especially in the early days when we did not work much with written contracts and band riders which explain that these things were going to take place.

What’s the most important thing in your life?

Music. And Death.

You dwell by one of the strongest label in the underground, Hells Headbangers. Do you like being there?

As the album was just released very recently it is of course hard to say too much about the cooperation because, as you can imagine, usually everything is really fine with labels at first – and then things change. But, even at such an early stage in our cooperation with them I feel that they are doing an extremely good job when it comes to promotion because we have received more press these past months than we ever have before. Also the album was released when and how we wanted it, so, yes, I am absolutely happy with Hells Headbangers so far! I would almost go to the point of saying that they have already done more for us than any other label in the past.

Thanks for the answers, darkness eternal!

Thank you for inviting us in and keep the black flame burning!

Webhttp://www.denialofgod.net/

Kapcsolódó cikkek

Hot News: Denial Of God – Stream new album on “Decibel” magazine’s website!

NorthWar

Denial of God, Casketgarden, Age of Agony, Lepra, Svoid, Limb for a Limb – Koncertbeszámoló

Jillian

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár