Interjúk

Devil Seed interjú

A Devil Seed 2017-ben jött létre, de hogyan is? Ki miért és mikor kereste fel egymást?

Stragessa – Rev. Hopkins-szal egy zenész-kereső / zenekar alapító fórumon találkoztam először, 2017 nyarán pedig személyesen is, hogy megismerkedjünk és beszéljünk az elképzelésekről. Az nyilvánvaló volt, hogy szeretnénk zenélni, mindketten voltunk már korábban is kisebb zenekarokban, nagy volt köztünk az egyetértés a stílus, irány és célok tekintetében. Viszonylag hamar találtunk basszusgitárost és dobost is és elkezdtük az első közös próbákat.

Rev. Hopkins – Stragessával kerülgettük már egymást egy ideje, különböző sötét stílusok kapcsán, aztán egyszer szóba került a doom, mindkettőnk szíve csücske. Leültünk, megbeszéltük. Hétágra sütő, nyári dögmeleg volt, és igazán menő doomsterekhez méltón limonádét ittunk. A következő már dobossal és basszusgitárossal történő zenekari megbeszélés volt, és a próbák is hamarosan elindultak. Ahhoz képest, mennyire nehéz sorsú stílus ez, meglehetősen zökkenőmentes volt az indulás. Az utána való, majdnem két évre húzódó tagcserés időszak persze hozta a formáját. A koncepció az elejétől fogva adott volt, és most már a felállás is stabilizálódni látszik.

Father Black – Én 2018 tavaszán kerültem a zenekarba, akkor még elég kezdeti stádiumban voltak a saját számok, és nem is volt biztos benne a csapat, hogy kell a zenekarba élő billentyűs hangszer. Szerencsére elég jól együtt tudtunk dolgozni, jó hangulatban teltek a próbák, így hosszú távra is maradtam.

Elshadai – Én az alapítás után nem sokkal csatlakoztam a zenekarhoz. Egy korábbi zenésztársam keresett fel, hogy egy ismerősének kijött az első demo számuk, de mivel ő nem igazán konyít a metálhoz, ezért engem megkért, hogy hallgassam meg, és véleményezzem. Így hallottam először a Firecult című nótát. Másnap ez a barátom mondta, hogy egyébként a zenekar dobost keres, ezért ha tudok valakit, akkor szóljak. Szóltam.

Hogyan írnátok le azt a napot amikor létrejött a Devil Seed és megszületett az első dal?

Stragessa – Az első teljesen kész dal a 2018 novemberében demo-ként megjelent Firecult volt, ami azóta, a demo és a lemez közti időben kicsit még inkább kiforrt. Más dalok alapötletei már előtte is megvoltak, de ez volt az első teljes értékű dal, amit felvettünk és szerintem igazán jó alap ahhoz, hogy az emberek lássák, mi az a hangzás, világ, mondanivaló, amit tőlünk várhatnak. Persze minden dalunk más és más, vannak egyszerűbbek, technikásabbak, de az alap hangulat és atmoszféra, illetve a szellemiség amiben készülnek egy tengely körül mozog. Számomra a megjelenés napja nagyon különleges volt, az első mérföldkő, mint ahogy idén februárban a lemez megjelenésének napja is.

Father Black – Az első dal egy elég hosszú folyamat eredménye volt, a hangzás és a stílus kialakításán hónapokig ötleteltünk. Azóta már összeszokott a csapat, gyorsabban tudunk haladni a zeneszerzéssel.

Elshadai – Őszintén szólva a csatlakozásomkor egy kicsit kaotikus állapotok fogadtak a számírás terén. Sok téma egyben volt már, azonban még maguk a zenekartagok sem igazán emlékeztek a megírt dalokra, mert a dobos váltás körüli mizéria információim szerint elég hosszúra sikeredett, és a próba mentes időszak eléggé meglátszott. De a fontos az volt, hogy az ötletek nagy része zsebben volt, és ezekből viszonylag gyorsan meg tudott születni az első néhány dal. A Firecult már készen volt, erre jött még rá a kész alapanyagból a Hainrich Kramer, a Bottomless Pit Poetry, a Doomsday Riders, és a The Hanged Man. A Dead Well és a Plague

Rose megírásában már én is aktív szerepet vállaltam.

Rev. Hopkins – Az első dalt Guitar Pro-ban írtam meg, szinte az elejétől a végéig. Akkor még nem volt meg a kialakult munkamódszerünk, egyedül meg úgy tudok hatékonyan dolgozni. Egy baj volt csak vele, egyáltalán nem doom volt, hanem egy jó kis hard rock nóta. Félre is tettük, hogy oké, szuper, de nem ezt a stílust szeretnénk. Később aztán előkerült, és miután mindenki beletette magát, megtalálta a helyét a többi dal között. Az első doom dal viszont tényleg hosszabb idő alatt állt össze. Kerestük a magunkat, hogy zeneileg mit is jelent a Devil Seed. A témák megvoltak, de az eszköztárunk és a kifejezésmódunk még nem. Szóval, igazából nem köthető egy naphoz, de a folyamatot nagyon élveztem.

Régóta hallgatok zenét és én biztosan merem állítani, hogy idehaza ez a minőség kimagaslónak számít a Doom zenei színtéren. Eddigi visszhangok igazolják az állításomat? Erre számítottatok?

Father Black – Szerintem a magyar doom szintéren sajnos nincs elég zenekar ahhoz, hogy ezt az összehasonlítást megtehessük. Először visszahallgatva a kész lemezt én nagyon meg voltam elégedve a minőséggel és reméltem, hogy a közönségünknek is tetszeni fog. A visszhangok szerencsére nagyon pozitívak, a hangminőség az underground metalban jártas ismerőseim szerint is jónak számít.

Elshadai – A visszhangok igazolják, de nem teljesen erre számítottunk. Már nem, ami a fogadtatást illeti, hanem a végeredmény szempontjából. Nagyon örülünk, hogy gyakorlatilag minden kritika pozitívan értékeli a lemezt, és ezt ezúton is köszönjük mindenkinek, aki megtisztel minket azzal, hogy foglalkozik velünk. A lemezt alapvetően szeretjük, de a végeredmény nem egészen olyan lett, mint amilyenre számítottam. Sajnos főleg az stúdió időhiányból adódóan nem volt lehetőségünk maximálisan kidolgozni a lemez hangzását, és egy-egy szám felvételével sem tudtunk annyit foglalkozni, mint amennyit kellett volna. Mindegy, tanultunk belőle, a következő lemez felvételénél nem fogjuk ezeket a hibákat elkövetni.

Stragessa – Nagyon örülünk a pozitív fogadtatásnak, mindvégig azon voltunk mindannyian, hogy minőséget alkossunk, de valóban, a visszhangok még jobbak voltak, mint amire számítottunk. Persze van, amit másképp csinálnánk, de minden tökéletlensége ellenére nagyon szeretem a bemutatkozó anyagunkat és büszke vagyok arra, amit végül kiadtunk a kezeink közül.

Szerintem felesleges manapság azzal foglalkozni, hogy mennyire is egyedi a zenétek, mert úgyis mindenki valamilyen skatulyába tesz. Ti milyen mondatokkal jellemeznétek a zenéteket? Miért szeressünk titeket?

Stragessa – Alapvetően a doom leginkább a húzóstílus, ami felé hajlik a zenénk, de egyéb változatos hatások is értek/érnek minket, amik szintén tetten érhetők a zenében és a hangzásban – néhány heavy metal-os, dark rock-os, avgy éppen progresszív elem – amire viszont mindig törekedtünk, hogy a zene alap hangulata, atmoszférája többé-kevésbé egységesen sötét legyen és hogy ezt ne mindig ugyanazokkal a megoldásokkal érjük el. A hangulat a legfontosabb szerintem, hogy jó legyen hallgatni, de egy hangulatnak számos árnyalata lehet, ahogy a színeknek, még a sötéteknek is. Én azt szerettem volna, ha a zenénk nem egyhangú, nem unalmas, hanem vannak benne meglepő részek, persze egészséges mennyiségben – és szerintem sikerült eltalálni a megfelelő arányokat.

Father Black – Én azon kívül, hogy „doom metal”, nem mondanék semmit, nem látom értelmét a tíz szavas, soha nem látott zenei műfajok feltalálásának csak azért, hogy „egyedi” legyen egy zenekar. Hallgassatok bele a számainkba, és döntsétek el, hogy tetszik-e. 🙂

Elshadai – Az szeressen és hallgasson minket, akinek tetszik a zenénk. A tetszésről pedig úgysem lehet és nem is szabad megpróbálni meggyőzni senkit. Ehhez a kérdéshez kapcsolódva inkább annyit tanácsolnék azoknak, akik egyébként metál zenét hallgatnak, hogy többször hallgassa meg a lemezünket. Azt hiszem, hogy ez olyan zene, ami többszöri hallgatásra nyílik meg igazán a hallgató számára, idő kell, amíg befogadja az ember. Én sem álltam túl közel a doom zenéhez, azonban minél többet hallgattam és játszottam ezeket a zenéket, annál inkább megértettem a mondanivalóját, és annál többet jelentett a számomra.

Rev. Hopkins – Lassú, súlyos zene, képszerű szövegekkel. Én talán ezekkel a szavakkal jellemezném. Próbáljuk a koncepciónkat a zenén túl is kiteljesíteni, hogy az image, a show, az artwork ugyanúgy a zenekar egységes része legyen. Némi nehézséget jelent ugyan, hogy általában kötve vagyunk egy hely vagy rendezvény lehetőségeihez, de mindig megadjuk a módját a fellépésnek.

Februárban a „Devil Seed” album kiadó nélkül jelent meg, ha jól tudom. Szándékosan így szerettétek volna, vagy nem sikerült megfelelő kiadót találnotok?

Stragessa – Én örülnék neki, ha a következő lemezre találnánk kiadót, persze megfontoljuk majd kivel és hogyan dolgozunk. Az első anyaghoz tulajdonképpen nem is igazán kerestünk, de ez lehet, hogy a jövőben változni fog. Mivel a zenehallgatási szokások a világban gyorsan változtak/változnak, ma már egyáltalán nem ritka, hogy a zenekarok önerőből intézik a felvételt és a terjesztést is kismillió digitális platformon, mi is úgy éreztük, hogy ezt mi is meg tudjuk csinálni. Az egyetlen, ami hiányzik az a kapcsolati háló, amely egy kiadónál sokkal szélesebb és így jobban tud terjedni a zenénk. Szóval, ez mindenképp egy megfontolandó kérdés lesz a következő anyag előtt.

Rev. Hopkins – Egyelőre még nem kerestünk kiadót. A továbblépéshez szükség lesz rá, ha nem is a terjesztést tekintve, de az ő kapcsolatrendszereiket felépíteni zenekari szinten szinte lehetetlen. Egy zenekart érdemben beindítani pedig a kapcsolatrendszerük nélkül lehetetlen. Promó, koncertek, fesztiválok, amelyek a számunkra fontosak, hisz közkincsé tenni a zenét manapság már nem nagy kunszt. Csak épp csepp a tengerben minden megjelent zene, ha nincs a név és a hozzá járult mögöttes tartalom. Ezt felépíteni pedig túlmutat azon, amire öt embernek ereje és lehetősége van.

Elshadai – Is-is. Nekem alapból az volt a koncepcióm, hogy saját kiadásban kellene megjelentetni a lemezt, mert úgy gondolom, hogy ez csak előny egy első lemezes zenekarnál. Azóta némileg átértékeltem ezt a nézőpontomat, de egyébként sem tolonganak a kiadók, hogy szeretnének dolgozni velünk. De ha lehetőségünk nyílik a közös munkára egy kiadóval, akkor könnyedén elképzelhető, hogy megragadjuk az alkalmat.

A nagyobb digitális platformokon jelen vagytok, amit én is nagy szeretettel helyeznék előtérbe és szoktam is javasolni. Eddig mennyire jött be ez a digitális világ?

Stragessa – Én a mindennapokban is leginkább digitális platformokon hallgatok zenét, leginkább a könnyű hozzáférhetőség és egyéb kényelmi szempontok miatt és biztos vagyok benne, hogy ez a trend egyhamar nem fog megfordulni. Egy-egy számomra fontos lemezt azért én is szeretek kézzelfogható formában megszerezni, épp ezért adtuk ki a lemezt fizikai formában is, ez szeretném, ha a jövőben is így maradna, ha lesz új anyag, elsődlegesen digitálisan terjesztjük majd továbbra is, de limitált példányszámban fizikai hordozón is szeretnénk megjelentetni.

Father Black – Manapság elkerülhetetlen a digitális jelenlét. Engem nem zavar, örülök, hogy ha valaki meg akar minket hallgatni, megvan rá a lehetősége, bármilyen platformot részesít előnyben.

Rev. Hopkins – Megkerülhetetlen. Már a CD is egzotikus valami, pedig nem is olyan régen még az volt a zenekiadás alapja. A vinyl, meg a kazetta pedig hiába éli reneszánszát, inkább csak kuriózum, nem a mindennapi zenehallgatás kényelmes eszköze. Szóval, ez ma a hanghordozó. És nem csak technikai értelemben jelent változást. Régen ugye meg kellett venni akár egy számért is a teljes lemezt, ma meg elég egy számmal találkozni egy lejátszási listán bármi egyéb infó nélkül. A lejátszási listákon való szereplésnek – és ha már itt tartunk, a különféle csoportokban küldözgetett számoknak – tagadhatatlanul megvan az a hátránya, hogy így kevésbé és nehezebben alakul ki kötődés a zenekarhoz.

Elshadai – Nekem nagyon. Imádom, hogy teljesen legális módon hozzáférhetek korlátlan mennyiségű zenéhez. Szerintem ez csak terjeszti a kreativitást. Ennek ellenére előadóként továbbra is azt tanácsolom, amit én magam is teszek: a kedvenc előadóink lemezeit és a merch termékeit továbbra is vásároljuk meg. Sokan nem hiszik, de ez valóban nagyon sokat számít a zenekaroknak. A kezdő eladóknak sokszor ezen múlhat a túlélésük.

Az eddigi koncertek hogyan alakultak, milyen látogatottságot, érdeklődést és dicséretet kaptatok?

Stragessa – Nem játszottuk eddig túl sokat, annyit semmiképp, mint szerettünk volna. Azt nem mondom, hogy teltházas koncertjeink voltak, de azért mindenhol volt egy egészséges érdeklődés. A legtöbb koncertünkkel elégedett vagyok, a visszhangok is pozitívak voltak, persze mindig lehet és kell is fejlődni. A legfőbb cél számomra, hogy egy profi és minőségi produkcióval állhassunk színpadra minden részletében, nem csak zenében, de látványban is. Fontos, hogy ne essünk át a ló túloldalára ezzel kapcsolatban, a hangulatteremtés fontos, de minden látványelemnek elsőként a zenét kell szolgálnia és erősítenie, amit játszunk.

Father Black – Az új lemezzel, bár már február óta elérhető, sajnos a kialakult helyzet miatt nem tudtunk még színpadra lépni. Már várom, hogy megmutathassuk az egész lemezt az érdeklődőknek élőben is… A korábban már színpadra vitt számok a műfajt kedvelő szűk rétegnek élőben is tetszeni szoktak, és érdekelne a közönség véleménye az új számokról.

Elshadai – Sajnos a vírus miatt több fellépést le kellett mondani, és a lemez ugye közvetlenül a vírushelyzet előtt jött ki, így ebből a szempontból nem igazán volt ideje és lehetősége kiteljesedni. Azon a néhány bulin, amit eddig csináltunk, nagyon pozitív visszhangot kaptunk, de kétségtelen, hogy az élő műsoron és hangzáson még rengeteget kell dolgoznunk. Ennek a zenének a lényege szerintem az őserő, aminek bombaszerűen robbannia kell, másképpen ezek a súlyos, lassú témák elvesztik a jelentőségüket. Ezt pedig nehéz élőben kivitelezni, de rajta vagyunk!

Mire számítotok a jövőben a koncertek terén? Ugyanis a vírus miatt is átalakult egy kicsit a világ, meg ugyebár a lemez is megjelent!

Stragessa – Nagy fájdalom volt számomra is, hogy a lemezmegjelenés után azt nem tudtuk élőben, teljes egészében bemutatni, de igyekszünk rá a jövőben sort keríteni. Azt nem gondolom, hogy radikálisan meg fognak változni a koncertlátogatási szokások, amint minden újra biztonságos lesz. Sőt, bízom abban, hogy sokan rájönnek, mennyire hiányoznak a koncertek egy olyan időszak után, mikor nemhogy kisebb a „választék”, de a teljes koncertélet végképp be van fagyasztva és így talán nagyobb hajlandóságot mutatnak, hogy eljöjjenek. Véleményem szerint sok zenekedvelő egyszerűen „lusta” elmenni egy-egy koncertre, pedig a legtöbb zenekarnak ez a legfontosabb – közönség előtt játszani, átélni a zenét és az energiákat. Szóval abban bízom, hogy ezt a lustaságot nagyobb érdeklődés váltja majd fel, legalábbis egy időre.

Father Black – Előbb vagy utóbb lehet majd újra koncertezni, akkor mi is fogunk. Az első lemezen megjelent számok jó részét már sokszor játszottuk a megjelenésük előtt, a visszajáró közönségünknek csak néhány szám volt újdonság.

Elshadai – Bizakodók vagyunk. Keressük a módját annak, hogy a zenénket minél szélesebb körben megismerhessék és mindenkihez eljuthasson, akit érdekelhet. Most azt gondolom, hogy a következő lemez írásán kívül ez a legnagyobb feladat, ami ránk vár. Hiába vagyunk már a digitális világban és a social media korában, a markenting és a tartalom terjesztés mégis egy külön szakma marad, amiben nekünk nincs sok tapasztalatunk.

Rev. Hopkins – Játszunk a Fekete Zajon, és szeptemberben is van már bulink lekötve. Ha megint el nem törlik e koncertek lehetőségét, ott találkozunk.

Évről évre hatalmas mennyiségű album jelenik meg. Van olyan, aki nem foglalkozik az újakkal inkább visszakanyarodik a régi időkhöz, amúgy is azon nevelkedett fel. 🙂 Mennyire foglalkoztok azzal, hogy mennyire vesztek el a rengetegben? Miben lehet megkapaszkodni, ami további erőt ad a zenéléshez?

Rev. Hopkins – Aki nem foglalkozik az újakkal, az igazán nagyszerű zenéket hagy ki. Nyilván, Iommi minden riffet megírt már ‘72-ig bezárólag, de a világ megy a maga útján tovább. Ugyan a doom nagyon is tisztelettudó a régiekkel szemben, és nehezebben is lépi át a saját határait, azért friss vonások, jó dalok, érdekes hangzások, nagyszerű énekhangok, szuper dalok folyamatosan jelennek meg. Én is sokszor előveszem a régi kedvenceimet, és örülök a velük járó nosztalgiafaktornak is, azért az olyan zenekarok, mint pl. a Fvneral Fvkk, mindig megerősítenek abban, hogy a jelen nem egy kripta, ahová be vagyunk zárva pár aszott hulla és csontváz társaságában. A paletta évről évre egyre színesebb és sokrétűbb, ezt én inkább izgalmasnak találom és sajnálnám kihagyni. Személy szerint nem foglalkozok a rengeteggel. Mi mi vagyunk, belőlünk meg csak egy van. Ez kreatív műfaj, nem trendi, akinek a mi zenénk tetszik, minket fog hallgatni.

Father Black – „Erőt” az ad, hogy jó a társaság, szeretem a saját zenéinket írni, játszani, hallgatni, így én akkor is szívesen zenélnék a csapattal, ha csak magunk szórakoztatására tudnánk azt megtenni.

Elshadai – Nem igazán foglalkozunk vele. Én személy szerint egyetlen egy, és a legfontosabb szempontot tartom szem előtt a zenék írása közben: hogy jó legyen. Ez pofátlanul egyszerűen hangzik, de valóban ez a lényeg. Az sem zavar, ha ez nem találkozik a műfaji szokásokkal, vagy követelményekkel. Ha nekem és a zenekar többi tagjának tetszik a végeredmény, akkor jó úton vagyunk, a többi nem igazán izgat.

Stragessa – Egyetértek Elshadai-al, különösebben engem sem foglalkoztat, hogy mennyire veszünk el. Mivel a zenénk eleve nem a legpopulárisabb, naivitás lenne elvárni, hogy mindenki ismerje a nevünket. Persze mindig örülünk minden egyes új hallgatónak vagy „rajongónak”, de szerintem az alap, hogy mi szeressük, amit csinálunk, tudjunk vele azonosulni, a zenén keresztül ki tudjuk fejezni a gondolatainkat, érzéseinket, hangulatainkat – és ez önmagában épp elég kapaszkodó. Az én életem úgy érzem, a Devil Seed nélkül ma már nem lenne teljes, ezért csinálom és fogom csinálni a jövőben is.

Milyen egy zenéléssel töltött napotok? Általában mikor kezdődik és mikor fejeződik be? Szeretnétek több időt tölteni a zenéléssel? Hogyan néz ki a próbahelyetek, eláruljátok? 🙂

Elshadai – Azt nem árulom el. 🙂 Annyit azért elmondok, hogy sajnos nem a legideálisabb körülmények között próbálunk. Nincs okunk panaszra, de nyilván mindig jobbra vágyunk. Bőven nem tudunk annyi időt tölteni a zenéléssel, mint amennyit szeretnénk. Én elég régóta azon dolgozom, hogy ez változni tudjon, de nem egyszerű. A zenéléssel töltött idő viszont mindig produktív, amikor elkapjuk egymás lendületét, akkor nagyon jól tudunk haladni és legalább annyi energiát ad, mint amennyit elvesz.

Stragessa – Legszívesebben minden időm a zenélésnek szentelném, de az embernek vannak prioritásai és muszáj megtalálni az egyensúlyt a munka és szabadidő között, azok között a dolgok között amit az ember élvezetből és muszájból csinál. Annak én is örülök, hogy produktívak vagyunk abban az időben, amit a zenének szentelünk, mindenki jelen van, megértjük egymást, a kommunikáció jól működik és nagyon jó hatással vagyunk egymásra kreativitás szempontjából is.

Milyen elképzelések vannak a jövőt illetően? Mi az álmotok a zenekarral kapcsolatban?

Stragessa – Szeretnék annyi zenét írni, amennyit lehet és persze koncertezni, mert leginkább a színpadon érzem jól magam.

Father Black – Rövid távon, ha a korlátozásokat feloldják, minél többet szeretnék koncertezni itthon: már nagyon hiányzik nekem is és a közönségünknek is, hogy lehessen jó zúzós doom estéket tartani. Hosszú távon nyilván annak örülnék, ha minél több emberhez eljutna a zenénk, és meg tudnánk mutatni magunkat nagyobb, külföldi koncerthelyszíneken, fesztiválokon is.

Elshadai – Mi minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a befutáshoz szükséges szerencse faktort a lehető legkisebbre csökkentsük, de ez nagyon sok munka, amit nagyon nehéz elvégezni a polgári életünk mellett.

Rev. Hopkins – Hát igen, jó lenne ezt “teljes állásban” csinálni. Nagyon nehéz rápörgetni az agyamat pl. a zeneszerzésre úgy, hogy folyamatosan más dolgokkal kell foglalkozni a megélhetésért.

Sokat szeretnék még hallani felőletek! Köszönöm a válaszokat!

Devil Seed – Köszönjük az interjút!

Facebook: https://www.facebook.com/DevilSeedBand
Bandcamp: https://devilseed.bandcamp.com
SoundCloud: https://soundcloud.com/devil_seed
Instagram: https://www.instagram.com/devilseedband
YouTube: https://www.youtube.com/channel/UCgUhZTpReILKFevROEe4_dQ
Viberate: https://www.viberate.com/artist/devil-seed/

Spotify: https://open.spotify.com/artist/2FPqhPDnqfsSqW7vV7D9ig
Deezer: https://www.deezer.com/hu/artist/83338722
Apple Music: https://music.apple.com/us/artist/devil-seed/1494680982
iTunes: https://music.apple.com/us/album/devil-seed/1498716361

Kapcsolódó cikkek

Undead Fesztivál 2021 – jó szervezés, jó hangulat

KMZ

Devil Seed – epikus doom Budapestről

KMZ

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Elfogadom Részletek