András, a zenekart Springer Gergely basszusgitárossal alapítottad 2002 őszén, majd nem sokkal később csatlakozott hozzátok Omar Gassama dobos, a Dreyelands volt az első zenekarotok vagy már korábban is játszottatok más formációkban? Mit kell tudnunk a zenei múltatokról, előéletetekről?
Sziasztok! Gergővel mi kora tinédzser korunk óta játszunk együtt különböző bandákban. Lényegében egymás nélkül nem csináltunk semmi komolyabb dolgot. Valamikor 1994-ben összenőttünk és azóta fárasztjuk egymást. 🙂 Régi vágyunk volt, hogy létrehozzunk egy progmetal bandát, de ehhez még sokat kellett gyúrnunk, aztán 2002 tavaszán megnéztem a Digital Monkey nevű zenekart valahol Csepelen egy kis klubban. Ebben a zenekarban dobolt akkoriban Omar. Nagyon megtetszett a játéka, és rögtön a buli után meg is kérdeztem tőle, hogy nincs-e kedve csatlakozni. Szerencsére volt, és néhány próba után ki is derült, hogy zeneileg és emberileg is nagyon passzol közénk.
Akkoriban még Halász Krisztián volt a billentyűsünk, őszre összeállt egy vállalható repertoár, és így négyen, egyelőre még instrumentálisan nyomtuk az első bulikat.
Azt olvastam, hogy kezdetben feldolgozásokat játszottatok, gyakoroltatok!
Ez így volt. Alapvetően Dream Theater nótákat játszottunk, de sok egyéb finomság is felbukkant: Liquid Tension Experiment, Vanden Plas, Deep Purple, Pantera, Whitesnake, Europe, stb stb. Több oldalon keresztül tudnám sorolni. 2005-ben csatlakoztunk Szekeres Tamás Guitarmania Clubjához, ahol alapzenekarként mi kísértük Tamás növendékeit. Ez egy nagyon jó feladvány volt, mert hónapról hónapra 8-10 új dalt kellett megtanulnunk, szóval elég bő a repertoár. 🙂 Gergővel már régóta készülünk összeírni, hogy milyen dalokat nyomtunk az elmúlt 15 évben. Valószínűleg több száz dalra fog rúgni a lista. Egyébként nagyon szeretjük a feldolgozásokat. A mai napig játszunk ilyen nótákat a hosszabb bulijainkon, és mindig van valami újdonság…
Mikor bővült a zenekar tagsága? Értem ezalatt, hogy mikor szállt be Nyeste József énekes illetve Ilovszky Péter gitáros?
Valamikor 2003-ban csatlakoztak, és akkor tájt volt váltás a billentyűs poszton is, és bejött a képbe Kas Zoltán billentyűs.
Ezzel a felállással álltatok neki saját dalokat írni?
Dalokat, már korábban is írtunk, sőt van olyan dal, ami Dreyelands dal lett, de már 2001-ben kész volt, de valóban ezzel a felállással kezdtünk a komolyabb saját anyagokon dolgozni.
Mely bandákat neveznél meg legfontosabb hatásaitoknak? Széles skálán mozognak a kedvenceitek?
Nagyon. Alapvetően mindenki nagyon szereti a progmetalt, de ez mindenkinek máshonnan ered. Omar a keményebb vonalat képviselte korábban, ő lényegében Panterán, meg Meshuggahn nőtt fel. A progosabb dolgokból pedig inkább a softabb dolgokat kedveli, mint a Pain of Salvation vagy a Porcupine Tree, de nagy kedvence pl. a Dave Matthews Band is, és sok jazz-t hallgat. Gergő az igazi progmetal arc. Ő Dream Theaterrel kell, Symphony X-et ebédel és Circus Maximussal fekszik. 🙂 Viszont ő is rengeteg jazz-t hallgat. Gyuri hasonlóan nagy prog metal arc, de ő nagyon szereti a lágyabb, prog rockos dolgokat is. Nikola a klasszikus metalból érkezett, Maiden, Dio, stb, de mostanság a mai modern bandákat hallgatja, mint a Chimaira, Lamb of God, stb. Jómagam mindenevő vagyok. Betegesen gyűjtöm a lemezeket, és nálam aztán tényleg minden van. Alapvetően a 80-90-es évek hard rock, AOR muzsikáján nőttem fel, mint Europe, Bon Jovi, Mr.Big, Whitesnake, Winger, Extreme, de találsz a polcomon Strapping Young Ladtől Pat Methenyn át, a Jamiroquaion keresztül a Pink Floydig mindent, dögivel 🙂
Első demótokat 2003-ban rögzítettétek, melyen két saját számon kívül a Dream Theater Erotomania-jának feldolgozása hallható, ezt a felvételt önmagatoknak készítettétek, vagy széles körben terjesztettétek, reklámoztátok is?
Igazából magunknak. Pár példányt küldtünk szét ide-oda, de nem nagyon volt visszhangja az anyagnak.
Mivel ez volt a csapat szárnypróbálgatása, mai füllel mi a véleményed róla?
Dráma 🙂 Borzasztó körülmények között vettük fel, és lássuk be elég sz@rul játszottunk akkoriban… Inkább egy emlék, mint mérföldkő. 🙂
Mikor és miért váltotta Kiss Zalán Ilovszky Pétert?
No erre pontosan már nem is emlékszem. Zalán igazából nem is volt komolyan tagja a bandának. Összesen két-három bulit nyomott velünk, de egyéb elfoglaltságai miatt nem tudta velünk folytatni, meg igazából ő nem is az a kimondott prog arc. Ő az az igazi, jó értelemben vett bondzsovista hard rock arc, úgyhogy szerintem nem is feküdt neki annyira a dolog. Lényegében pár hónap után megdumáltuk, hogy inkább külön folytassuk a dolgainkat, viszont a mai napig tartjuk a kapcsolatot!
Egyetértesz azzal, hogy Kas Zoltán billentyűs és Nikola Mijic énekes beszállásával megszilárdult a felállásotok? Ők hogyan kerültek egyáltalán a zenekarba?
Egyértelmű. Lényegében ez volt az a pont, amikortól el tudtunk kezdeni komolyan gondolkodni a jövőről.
Kazót anno a Universe-ben és az Ages-ben láttam billentyűzni, és nem sokkal később felhívtam, hogy nincs-e kedve velünk is játszani, oszt volt 🙂
Nikola ennél picit macerásabb volt. Majdnem két évig vártam rá, hogy végre dolgozzon velünk. 🙂 Ő a Póka Egon féle kőbányai suliba járt, és volt egy alkalom, amikor a WigWamban különböző zeneiskolák növendékei játszottak. Mi a Szekeres féle projectet toltuk, ők meg jöttek egy kőbányai progos felállással. Ott hallottam Nikolát először, de kiderült, hogy Szerbiában lakik, és egyébként is 73 különböző projektben énekel, úgyhogy esélytelen a dolog. Aztán egy évvel később a kőbányai suli gálakoncertjén láttam őt, és akkor azt mondtam, hogy ha beledöglök is, ő lesz a Dreyelands énekese. 🙂 Köbö egy újabb év volt, mire össze tudtuk hozni az első közös bulit, akkor még mint vendég énekes, aztán megtetszett neki a banda és itt ragadt. 🙂
2007-ben jöttetek ki a Can”t Hide Away Ep-vel, pár szót kérlek ejtsél erről az anyagról!
Ez egy három számos demo volt. Első sorban magunknak szerettünk volna valami komolyabb dolgot letenni az asztalra, hogy felmérjük, hogy mire vagyunk képesek, illetve promóciós célzattal is készítettük a lemezt. Az anyagot ingyen letölthetővé tettük a honlapunkon, hogy minél több emberhez eljuthassunk. Ez nagyjából sikerült is, mert az EP megjelenésével kerültünk be az underground köztudatba.
Sokat segített a zenekarnak, hogy a címadó dalt a hazai MTV pörgette?
Egyáltalán nem. Mindössze néhány alkalommal adták le, és amikor le is adták, akkor sem írták ki a zenekar nevét és a szám címét.
Idén jött ki debütáló lemezetek a Rooms Of Revelation, amelyen már két évvel ezelőtt elkezdtetek dolgozni. Hogyan zajlott a stúdiózás?
Ez egy baromi hosszú folyamat volt. Kábé 2007 végére állt össze az anyag. 2008 legelején elkezdtük a preprodukciós munkálatokat, és ez a teljes év a lemez készítéséről szólt.
Azért tartott ilyen sokáig, mert közben mindenkinek volt mindenféle egyéb elfoglaltsága. Gyerekeink születtek, diplomákat csináltunk és nem utolsó sorban mindannyian melóztunk, hogy legyen miből finanszírozni a felvételeket. Ilyen módon teljesen feldaraboltuk a munkát. Dolgoztunk Nikola szerbiai stúdiójában, a Chainroomban, itthon az én kis home stúdiómban, aztán a Soundmaster Stúdióban és a törökbálinti P-Stúdióban. Végül a keverést és a mastert 2009 januárjában Hidasi Barna készítette a HL-Studioban.
Konceptalbumról van szó, tehát egy összefüggő történetet mesél el az anyag, ki jött elő ezzel az ötlettel? Megosztanád velünk a sztorit?
A story egy utazás egy skizofrén elmében. A történet középpontjában egy kegyetlen sorssal megvert reménytelen szerelmes férfi áll, kinek sorsa hogy miden nőt aki iránt lángra lobban, elveszít szerelmük első beteljesülését követően. A veszteségek fájdalmától kísértve megkezdi mentális utazását egy képzeletbeli házban, mely ház szobáiban egyre több és több nyomra bukkan, melyek az elveszített szerelmek eltűnésének valódi okát tárják fel. Rá kell döbbennie, hogy szerelmei kegyetlen halált haltak. Gyilkosuk pedig mindvégig a férfi hasadt személyiségének másik fele. Ahogy aztán halad szobáról szobára egyre közelebb kerül az igazsághoz és saját végzetéhez is.
Mindannyian nagyon szeretjük a koncept lemezeket. Eredetileg arról volt szó, hogy a lemez utolsó négy dalára húzunk rá valami koncepciót, de Omarnak volt ez a storyja erről a skizo srácról, én pedig jöttem az ötlettel, hogy tegyük ezt a történetet a képzeletbeli házba, és végül annyira megtetszett mindenkinek az így kialakult story, hogy aztán az egész lemezt ehhez igazítottuk.
Véleményem szerint egy változatos lemezt készítettek, a progresszív metal meghatározás kevés, hiszen sok más egyéb hatásból is táplálkozik a muzsika, ezt hogy látod?
Manapság a prog metal is csak egy skatulya. Viszont hála istennek, egy jó nagy darab, így egész sok minden belefér. Mi azt szoktuk mondani, hogy dallamos prog metalt játszunk, AOR hatásokkal. De teljes mértékben ez sem igaz persze. 🙂 Baromi nehéz behatárolni ezeket a dolgokat, éppen ezért a ha már mindenáron mondani kell valamit a legegyszerűbb azt mondani, hogy prog metal.
Nikola hangjában -ami engem illet- David Coverdale és Tony Martin hatása egyaránt hallható!
Ezt döntse el mindenki maga. Nem szeretem ezeket a hasonlítgatásokat. Nikolának szerintem pont olyan hangja van, mint Nikolának. 🙂 Különböző review-kban már annyi mindent olvastam, hogy melyikünket kihez hasonlítanak, hogy felsorolni sem bírnám.
Kas Zoli billentyűtémái a muzsika szerves, markáns részét képezi, kiváló témákat tesz a dalokhoz, szabad kezet adtatok neki a felvételek, a nótaírás folyamán? Ő dolgozta ki a billentyűtémákat vagy már megírt részeket kellett feljátszania?
Nálunk alapvetően mindenki szabad kezet kap. A billentyűtémák 90%-át ő dolgozta ki, de van olyan dal a lemezen, amihez én készítettem a billentyű arranzsot.
A lemez felvételét követően Zoli és a csapat útjai elváltak, erre miért került sor? A helyére session billentyűsként került Nagy Györgyöt nem akarjátok állandó tagként bevenni?
Zoli jövőt illető elképzelései és zenei és emberi hozzáállása a zenekarhoz teljesen más irányba mutatott, mint a miénk. Nincs harag, de mindkét félnek jobb így.
Gyuri egyelőre session billentyűsként tudta vállalni, hogy csatlakozik hozzánk, mert más zenekarokban is játszik, és elég sűrű az élete. Abszolút illik a csapatba mind emberileg, mind zeneileg, úgyhogy remélhetőleg hosszabb távon is együtt marad ez a felállás.
A lemezen felbukkanó vendégzenészek mennyit tettek, mennyit tudtak hozzátenni a muzsikához?
Régi vágyunk volt, hogy élő vonósokkal dolgozhassunk, ezért a lemez 4 dalához írtam vonós szólamokat is. Nagyon érdekes feladat volt ez, és egy hatalmas élmény volt a munka ezen része. Véleményem szerint a végeredmény sokkal jobb lett így, mintha szintivel pótoltuk volna az élő hangszereket.
A korongot a finn Lion Music gondozza, hogy kerültetek hozzájuk? Voltak más (nyugati) érdeklődök is a zenekar iránt?
Mi kerestünk meg egy halom külföldi kiadót, hogy „Helló, létezünk, és szeretnénk kiadni ezt a lemezt.” Néhány jelentkező volt, és végül Lion Music adta a legkorrektebb ajánlatot, és alá is írtuk a szerződést velük.
Az anyag megírása, rögzítése és kiadása között miért telt el két év? Nem volt esélyetek előbb megjelentetni?
Mint azt korábban említettem, elég húzós időszak volt az elmúlt két év a tagok magánéletét tekintve: mindenki melózik ezerrel, Gergő időközben lediplomázott, összesen 4 gyerek született ebben az időszakban a zenekarban, és most jön az ötödik, én tavaly megnősültem és egy hete adtam le a szakdolgozatomat, szóval nem unatkoztunk. Privát életünk mellett sajnos csak egységnyi időnk marad a zenélésre, és ezt igyekszünk a lehető legoptimálisabban beosztani. Tekintve, hogy nem áll mögöttünk menedzsment, és mindent magunknak intézünk, nem tudtuk megcsinálni, hogy a lemezkészítéssel párhuzamosan már tárgyalgassunk a kiadókkal, úgyhogy miután elkészült a lemez, nekiláttunk a promózásnak, és több hónap telt, mire tető alá hoztuk a Lion Musicos szerződést. Ez most nem panaszkodás, egyszerűen csak így fér bele, hogy működtessük a bandát. Lionék pedig 2010 áprilisra tűzték ki a megjelenést.
Gondolom egy második lemezre való témátok, nótátok összejött már, vagy…
Még nem. Van egy csomó ötlet, ami kidolgozásra vár, de jelenleg a koncertekre gyúrunk inkább. Az elmúlt hónapok első sorban azzal teltek, hogy Gyurival összepróbáljuk a repertoárt, és hogy koncerteket szervezzünk.
A Lion mennyire áll mögöttetek? Mennyire segítik, támogatják a zenekart?
Abszolút nyomják a bandát. Éjjel-nappal interjúkat adunk, folyamatosan jönnek a review-k. Talán lesz pár külföldi buli is, úgyhogy egyelőre maximálisan elégedettek vagyunk velük.
Koncertfronton mit várhatunk tőletek? Hol és mikor csíphetnek el benneteket a rajongók a közeljövőben?
Most volt két koncertünk Szerbiában, ahol meglepően jó fogadtatása volt a bandának. Itthon legközelebb pedig május 15-én játszunk a Crazy Mamában, ahol egy másfél órás lemezbemutató koncertet fogunk tartani. Ezen a bulin lehet majd először kapni Magyarországon a nagylemezt, úgyhogy érdemes eljönni.
De játszunk majd a májusi MetalFest Open Air első napján is.
András köszönöm az interjút és sok sikert kívánok.
Mi köszönjük a lehetőséget!