A kérdésekre Olof Wikstrand válaszolt!
Mi újság arrafelé? Mennyire tombol a pandémia felétek? Mennyire változtatta meg a régi életeteket és mennyire bírjátok még ezt az egészet közönség nélkül?
Talán ez volt a banda legjobb éve. Így, hogy képből kikerült a stressz és a logisztika, csak a koncertekre tudtunk fókuszálni és nagyon megnyugtató és inspiráló volt új dolgokat kitalálni és az egész banda koncepcióját újragondolni remek volt. És persze nekünk sem volt sok szerencsénk a karanténnal itt Svédországban. Nem igazán változtatta meg az életem, egész normálisan telt az egész évem.
Mire jut így most több időd, hogy nincsenek koncertek? Van valami amit azóta tettél be pluszként az életedbe?
Nagyon sokat edzek. Golfozok, teniszezek, futok… Zenét írok és hallgatok, igazából ennyi.
Lassan azt mondhatom rátok, hogy ti is öreg motorosok lesztek, hiszen közeledtek a 20. évhez. Pedig tényleg olyan mintha most lett volna amikor, egy új banda albumát az „Into the Night”-ot ízlelgettem. Hogyan kezdtetek neki akkoriban ennek? Milyen érzés volt látni az első albumot megjelent formában magatok előtt?
Az első albummal félig voltam megelégedve. Szerintem maguk a számok nagyon nagyon jók voltak, de azt kívánom bárcsak jobb producálást kapott volna így vissza nézve. Kicsit több időt töltöttem volna a vokál részével különösképp. Szerintem a demók jobb verziói voltak a számoknak, mint amik az albumra kerültek, de feltett minket a térképre és ez tök jó volt, mert nagyon nagy hatást értünk el vele, mert akkoriban mi azok közé a kevesek közé tartoztunk a világon, akik igazi metált játszottak.
Emlékszel az első dicsérő szavakra? Mennyire figyeltétek a megjelenés után a reakciókat?
Persze, elsőre is nagyon jól fogadták az underground helyeken. Mivel mi minden trenddel szembe mentünk. Mármint 2005-től 2008-ig az egész metál „piac” műanyag power metálból és hip-hop core death metálból meg ehhez hasonló szarságokból állt. Mi a szöges ellentétét csináltuk. 3 és fél perces számokat írunk, és a nyers energiára fókuszáltunk inkább, ami jó koncepciónak bizonyosult. Amikor fiatal voltam, minden amik népszerűek voltak a 90′-es évek végén, azok az elképesztően szar power metál bandák voltak. Erőltetett és műanyag volt, és nagyon nem menő. Semmi nem volt benne valós többé, és mi csak vissza akartunk térni, hogy újrakezdjük. Az energiára és a számokra odafigyeltünk, és hogy egy menő banda legyünk, nem azok akik hamis kardokkal pózolgatnak. Az egész metál „ipar” önmaga paródiájává vált.
Azt hiszem az eltelt időszakhoz képest viszonylag kevés tagcserével megúszta az Enforcer a működést. Te milyennek látod az összetartásotokat? Mennyire adódik nálatok eltérő gondolkodás?
Szerintem sokat veszekedtünk, mármint nem az első albumnál. Ott én csináltam majdnem mindent, így nem volt tere vitának, de a második albumnál a többiek és beavatódtak a számírásba, és ott veszekedtünk, hogy mit és hogy akarunk. Viharos időszaka volt a bandának. Viszont a harmadik albumra mindenki jobban megtalálta a szerepét, hogy pontosan ki mit csinál. Azóta egész simán működünk együtt. Nagyon inspiráló, hogy ugyan azért a célért dolgozunk.
5 teljes hosszúságú minőségi albummal rendelkeztek és egyéb más kiadványokkal. Leginkább mikortól éreztétek, hogy megnőtt a zenétek iránt az érdeklődés?
Már a legelejétől kezdve ezt éreztem, amikor az első demót feltettem az internetre. Nagyon jó visszajelzéseket kaptam, de még egyszer szerintem ez azért volt, mert más volt, mint amit mások csináltak. Jó érzés volt, hogy egyből a világ minden tájékáról tudtunk elérni hallgatókat az interneten keresztül. Az elejétől tudtam, hogy ez valami nagyon robbanékony dolog.
Visszatérve a pandémiához és a főtémára rátérve, talán a legjobb pillanatban a napokban jelent meg a második koncertalbumotok, ami egyszerűen a „Live by fire II” nevet kapta. 2019-ben Mexikóvárosban lett rögzítve fantasztikus közönség előtt. Ha már nincs koncert legalább így beleélhetjük magunkat. Mit mondanál erről a napról?
Nagyon jó lehetőség volt, és Mexikóváros az egyik legjobb hely a heavy metál számára a világon. Szóval le volt beszélve a fellépés, és sok jegyet adtunk el. Tudtuk, hogy valami különleges lesz, a hely is jó volt, egy remek lehetőségnek tartottunk. Improvizáltam egyet, és héttel a koncert előtt döntöttem a felvétel mellett. Ezért felbéreltem egy mexikói filmes társulatot, és megbizonyosodtam róla, hogy minden rendben fog történni. Egy spontánt döntés volt valójában. Igazából ez csak egy bemelegítő koncert lett volna egy 54 koncertes turnénak, ami az USA-ban és Kanadában lesz majd.
Nem mondom, hogy kevés idő telt el az első „Live by fire” óta, de 2015 annyira nem is volt régen. Nagyon jól fogyott az a kiadvány, szeretett volna mindenki egy újabb hasonló lemezt?
Nos az első „Live by fire II” igazából 2013-ban volt felvéve. A 2 legjobb stúdió albumunk között van, és sok minden változott azóta, jó irányba persze az alatt a 8 év alatt. Egyszerűen egy teljesen más banda vagyunk. Sokkal jobbak, feszesebbek és szórakoztatóbbak. Sokkal jobb fellépéseink vannak, szóval természetesen részünkről is szükség van friss napra-kész élő anyagra.
Stúdióalbum 2019-ben „Zenith” címmel jelent meg. Talán adódik a kérdés magától mindenkinek, hogy most idő is van és esedékes is a folytatás. Készülnek már az új dalok? Szabad érdeklődnöm iránta :)?
Talán 12 számnyi demóm van vagy ilyesmi. Szóval már csak egy tervre várunk, hogy mikor és hogy tudjuk ezeket kiadni, és utána el is kezdhetjük felvenni őket.
Biztos hogy nagyon sok mindenkinek hiányoztok a színpadról. Viszonylag elég hamar lenne is egy hosszabb turnétok a Skull Fist és az Ambush zenekarokkal „Kings of the Underground Tour 2021” címmel. Elképzelhető, hogy ez megvalósul a járvány miatt? Tudsz valamit mondani erről?
Szerintem nem tudjuk megvalósítani. Beszélgettünk erről, de nem akarjuk hivatalosan lemondani, ha nem tudunk valami újat mutatni helyette. Viszont persze ez nem rajtunk múlik, de nem valószínű, hogy jövő hónapban nekiállunk.
Igazából senki nem tud semmit biztosra mostanság, de a metál elpusztíthatatlan. Szerinted, ha újra lesznek koncertek, mennyivel lesz az más? Nehezebb lehet minden? Foglalkoztat ez a kérdés?
Szerintem 2020 bebizonyította, hogy nem kell folyamatosan koncertezned és turnéznod, hogy hirdest a bandád. Annyi más módszer van erre. Amikor a „Live by fire II” premierezett, akkor 20.000-en látták. Ha ennyi embernek kéne játszanunk, el kéne átlagolni az embereket 200-asára, és még így is 100 koncertet kéne adni, hogy összejöjjön a 20.000 ember. Az én felfogásom szerint sokkal hatékonyabb egy élő videót csinálni egy alap promóciós támogatással, mint hogy egy egész turnéra menni, mert egyszerűen sokkal több embert lehet így elérni.
Jelenleg kiket tartasz jó zenésznek vagy inkább a régi nagyokat szereted hallgatni?
Van egy pár mostani banda, amit szeretek. A „Volture”, és még amit szeretek, azt úgy hívják, hogy „Cauldron”, de leginkább a régi típusú bandákat szeretem egy nagyon fontos ok miatt. Szerintem régen amikor ezek az öreg bandák kitalálták ezt az egész stílust, egyszerűen határtalanok voltak. Összehasonlítva a mostani bandákkal, a mostani bandák közül nagyon sok nem őszinte és olyan, mintha csak tiszteletet adna a régi bandáknak azzal, hogy nem tesznek bele semmi karaktert és személyiséget a számokba. Szóval ezért a régi nagyokat szeretem.
Angol nyelven elérhető itt: https://kronosmortusnews.com/2021/04/03/enforcer-interview/
Készült: 2021. március 25.