A Frost mindig az érdekesebb magyar black metal zenekarok közé tartozott. A régi időkhöz képest lényegesen több ilyen stílusú banda létezik, de ettől függetlenül kiemelkedőek vagytok, sőt emeltétek a szintet. Biztos, hogy szüksége van az embereknek a Frostra. Milyen a hangulat jelenleg nálatok?
Először is üdvözöllek és üdvözlöm az olvasókat! Köszönjük szépen, a zenekaron belüli hangulat nagyon jó, jól tudunk együtt dolgozni, senkit nem kell semmiért noszogatni, mindenki lelkes, úgy is mondhatnám, hogy egyfelé húzzuk a szekeret! A kérdésed első felére visszatérve pedig valóban, jóval több zenekar van most mint 20-25 éve, de ez nem csak a Black Metal stílusra igaz. De ez önmagában véve nem jelent semmit. Jönnek- mennek a zenekarok. Annak viszont nagyon örülök, hogy úgy érzékeled, a Frost képvisel valamilyen szintű egyediséget. Erre mindig törekedtünk és próbálunk mellé minőséget is párosítani.
A 2021-es „Winterblood” lemezetek talán az eddigi legjobb anyag volt minden téren. Mondhatni, hogy az évek és rutin munkája igazán akkor vált leginkább kiforrottá? Te hogyan gondolod?
2019-től új felállása van a Frost-nak, ami azt jelenti, hogy az újjáalakuló zenekarban a régi tagokhoz, a Deák/Komló/Mocsnik trióhoz becsatlakozott Köhler Bence gitáros és valamivel később Balázs András dobos. A „The Way Of Condemnation” kislemez után jött a „Winterblood”, ahol ugyan a dalszerkezetek túlnyomó részét én hoztam, de már Bence is beszállt a dalírásba, hozott két komplett dalt és a többi dalhoz is hozzátett egy olyan pluszt, szólók és szólamok megírása terén, ami nagyon sokat számított a végeredményt illetően. Bandó pedig a doboknál olyan stílust hozott, ami nagyon jól illeszkedik ahhoz amit csinálunk. Az egész zenekar ebben a felállásban nagyon jól tud együtt működni, a lemez végső formába öntése is abszolút közös munka volt. Ami pedig a hangzást illeti, az első egész jól megszólaló albumunk a „Winterblood” volt, legalábbis ami az én fülemet illeti. Ezen dolgok összessége eredményezte azt, hogy egy jól sikerült lemezről beszélhetünk és ezt mondhatom úgy, hogy ez a megállapítás számos hazai és külföldi platformon is megjelent.
Ennek a folytatása lett a nemrég megjelent „Consecratus ad Mortem” új album. Dallamos, kemény, vad és Frost. Hol vettétek fel, mivel próbáltátok még jobbá tenni az új dalokat? Kérlek mutasd be az albumot!
Nagyon jól látod, mi is a „Winterblood” egyenes folytatásaként tekintünk az új albumra. A dalírási folyamatok szinte ugyanúgy zajlottak, ami lényeges különbség, hogy ezúttal saját stúdióban rögzítettük az anyagot, a keverést meg a mastert pedig Bence csinálta. Nagy vállalás volt, de úgy gondoljuk, nem sikerült rosszul. Zenei részét tekintve, egy árnyalattal talán lassabb lett mint az elődje, kimondott doom elemek is felfedezhetőek, de a death vagy épp a heavy metal stílus is felüti a fejét itt-ott. Ezek bizonyos értelemben nem tudatosan lettek beépítve, egyszerűen a dalírás közben így alakult. Természetesen jelen vannak ezen az albumon is a hangulatos szólók, az epikus hangvételű dallamok és akusztikus részek. Az egész album emiatt elég lüktető, jó értelemben véve. Ezúttal az album koncepciója és központi témája, minden élet legbiztosabb része, a halál. A dalszövegek egy-két kivételtől eltekintve víziók sora, ami a témához kapcsolódik, de a lemez egészén is érezhető ez a hangulat, talán ezért is került bele az eddigieknél kicsit több súlyos, lassú riff. Azért persze gyorsabb dalokból sincs hiány! Haha
A „The Echo Of Night”s Gold” teszi fel az albumra a koronát. Mikor elkészült, már akkor tudtuk, hogy ez lesz a lemezt záró dal.
A zenészek életében az új mű mindig ad egyfajta löketet, megújulást és erőt. A mostaninál mit érzel, mitől válhat nagyobbá, mint elődje? Lemezmegjelenések közül ilyen téren voltak különbségek?
Az utóbbi öt évben nem nagyon volt üresjárat a zenekar életében, így az új anyagok után különösen nagy plusz löketet nem érzünk, mert szerencsére folyamatosan lendületben vagyunk és mindig a következő lépésre koncentrálunk. A pozitív visszajelzések persze plusz energiákat mozgósíthatnak. Azt nem tudom, hogy nagyobbá válhat-e a közönség szempontjából a „Consecratus…” mint az elődje, a mi célunk az volt, hogy ne toporogjunk egy helyben, ne legyünk önismétlők és egy olyan anyagot tegyünk le az asztalra, ami egy megfelelő szintet képvisel minden tekintetben és ami a legfontosabb, hogy minden hangja őszinte legyen.
Úgy gondolom, ez sikerült.
A borító készítője és a lemez kiadója ugyanaz, mint korábban. Elégedett vagy velük maximálisan? Szereted a régi bevált módszereket? Nem is akarsz „nagyobb” kiadónál szerződést?
Igen, egy ideje ugyanazokkal az emberekkel dolgozunk együtt, méghozzá eredményesen. Földesi Ildikó művésznő munkáját nem kell külön minősítenem, azt mindenki láthatja. A jelenlegi kiadónkkal (Metal Ör Die Records) mindent jól meg tudunk beszélni és a lehetőségeihez képest mindent megtesz a nála levő zenekarokért, így értünk is. Szeretnék-e nagy kiadóval szerződést? Ordas nagy hazugság lenne, ha azt mondanám, hogy nem. De jelenleg ennek nincs aktualitása. Ha valamikor lesz, arról mindenki értesülni fog, azt megígérhetem.
Sokan szeretik a bakelit kiadványokat, főleg a black metálosok. Sajnos Frost kiadványok közül nem sok jelent meg bakeliten. Várható ilyen téren változás? Mennyire érzitek szükségességét?
Egyelőre nincs szó vinyl kiadásokról. Természetesen örülnénk, ha lenne, de jelenleg nincsenek meg hozzá az anyagi feltételek. A „Winterblood” idején volt egy angol kiadó amely ajánlatot tett nekünk vinyl kiadásra, de a járványterhes időszak annyira betett nekik anyagilag, hogy az összes vinyl kiadást amit különböző zenekarokkal – ahogy a Frost-tal is – abszolválni szerettek volna, visszamondták. Szóval jelenleg nincs szó az említett formátumban való megjelenésről, de reméljük előbb utóbb lesz ebben változás.
A régebbi magyar csapatok közül az Ahriman nevét lehetne még veletek egy lapon említeni. Van pár dologban eltérés köztetek, de ők is hasonló időben kezdtek és váltak a magyar underground kedvelt alakjaivá. Mennyire tartsátok egymással a kapcsolatot? Kiket említenél még a magyar sceneből?
Az Ahriman kicsit hamarabb indult mint a Frost, Lambertnek sokat köszönhetünk, a kezdeti időkben több dologban is segített. A 2000-es évek elejéig intenzív volt a kapcsolat a két banda közt, de azóta sajnos ez nem mondható el. Annyira aktív kapcsolatot zenekari szinten nem tartunk fent egyébként senkivel, de több banda is van akivel jóban vagyunk. Azt hiszem igazságtalan lenne ezeket külön kiemelnem, mert koncertek alkalmával mindenkivel jól eldumálunk és/vagy bepiálunk… haha
Legközelebb élőben Szegeden december 15-én a DVVAD és a Christian Epidemic társaságában léptek fel. Rajtatok kívül mindkét banda érdekes, mert az egyiknek most jelent meg az albuma, a Christian Epidemic pedig egy jól ismert visszatérő szereplő. Mondhatni sikerült összehozni egy „nagy” hármast erre az estére. Mi várható ezen a napon? Lesz corpse paint rajtatok? Mekkora néző számra számítotok? Mit lehet majd tőletek vásárolni?
Igen, ez egy kibaszott húzós bulinak ígérkezik, nagyon jó bandák társaságában. Nekem személy szerint nagyon tetszik amit a DVVAD csinál, a Christian Epidemic pedig nemrégiben mozgósított új erőket és ezenkívül őket már nagyon rég ismerjük, jó pár bulit nyomtunk együtt, a jó viszony huszonévre nyúlik vissza. Részünkről felcsendül majd néhány dal az új albumról is, de még a „Winterblood” fogja adni a gerincet, valamint nagyon régi dalok is szerepet kapnak majd, szokás szerint. Hogy lesz-e corpse paint, majd kiderül. Ami a merch dolgokat illeti, sajnos a „Consecratus…” cuccokkal megcsúsztunk, így azok ezen a bulin még nem lesznek, de az új és az előző két album, valamint néhány egyéb cucc megvásárolható lesz. Közönség szinten bízom benne, hogy sokan ellátogatnak, 1998 óta nem jártunk Szegeden, ami köztudottan a honi Black Metal egyik fellegvára.
Véleményem szerint a Frost zenekar egy viszonylag csendben, de biztosan működő hosszú időre berendezkedett csapat. Szerintem lazán bennetek van még minimum 10 év. Mennyire nehezebb, vagy könnyebb zenélni, már idősebben, mint régen? Miben változtál a 20 évvel ezelőtti időkhöz képest? Mit csinálsz másként?
Minden másképp zajlik mint régen, össze sem hasonlítható. 20-25 évvel ezelőtt, hogy finoman fogalmazzak, kissé bohémabbak voltunk, ami problémákat is szült. Ma már mindent sokkal komolyabban vesz mindenki a zenekarban. Én személy szerint úgy vagyok az egésszel és azt hiszem a többiek is, hogy ha már beletoljuk a zenélésbe a rengeteg energiát, munkát, pénzt, akkor legyen is eredménye és kibaszottul vegyük komolyan. Ezt másképp nem lehet csinálni és nincs is értelme. Szerencsére a magánéletben mindenkit támogat a családja, így mindent meg tudunk oldani.
Biztos az öregség jele, de már távol áll tőlünk például, hogy irgalmatlan piálásokba fulladjanak a próbák. haha
A jövő évi tervekről tudnál mondani valamit? Lehetséges, hogy több élő fellépés lesz?
Igen, már 4-5 buli le van kötve tavaszra. A jövő évet tekintve elsősorban koncertekben kell gondolkodni, nem tervezünk kiadványt, bár egy szöveges videó vagy ilyesmi bármikor beugorhat.
Frost eddigi eredményeivel elégedett vagy? Van esetleg 1-2 nagyobb álmod a zenekarral kapcsolatban?
Sosem vagyok teljesen elégedett. Ami az álmokat illeti, korábban már beszéltem róla valahol, hogy az álmodozásos időszakunkon már rég túlvagyunk. Átlátom a pályát, látom mi, hogyan működik. Ebből több dologban nem kívánunk részt venni. Meglátjuk, hogy a saját szabályaink mentén mit tartogat még nekünk a jövő.
Mennyi zenélésre van szükséged ahhoz, hogy ne legyen hiányérzeted? Nehéz megvalósítani minden egyéb feladat mellett?
Arra törekszünk, hogy minden héten legyen próba, de emellett az otthoni gyakorlásokra is szükség van. Ezt nem könnyű kivitelezni, a zenekarból mindenki dolgozik, műszakol, magánélet, stb. De aki ebben a zenekarban zenél, felvállalja azt, hogy ezeket a dolgokat meg tudja oldani és a lehető legmagasabban tartjuk a Frost zászlaját.
Végezetül szeretném megkérdezni, a sok Frost dal közül melyeket tartod favoritnak?
Nem tudok erre mit mondani. Visszatekintve nyilván vannak gyengébb és erősebb dalok, de nem tudnék egyet-kettőt kiemelni. Azt meg végképp nem, hogy a közönségnek mi a favorit. Pusztán számadatra támaszkodva úgy tűnik a „The Way” című dalunkat, amire a Frost első professzionális klipje is készült, igencsak kedveli a nagyérdemű.
Köszönöm szépen a lehetőséget, további jó munkát és sok sikert a Kronos mortus-nak!
WEB:
https://www.facebook.com/FrostHungaryOfficial
https://frosthungary.bandcamp.com
https://www.youtube.com/FrostOfficialchannel