Pár éve már jelen vagytok a hazai metal életben, de azért bemutatnád a zenekart, és hogy milyen zenét játszotok?
2004-ben jött az a gondolat hogy akkor csináljunk már egy olyan zenekart, amelyikkel csak saját számokat játszunk. Tehát a név is ekkor született. Aztán 2006-ban történt egy dobos csere és némi műfajváltás, amit úgy érzünk, hogy nagyon jó hatással volt ránk. 2007-ben még egy gitáros csere és így a jelenlegi felállás: – Kovács Zoltán, ének, gitár, – Pollák György, szólógitár, – György Dániel, bassz, – Urbán Gábor, dob. És hogy milyen zenét játszunk? Hát ez mindig is egy jó kérdés volt. Sosem tudtuk műfajilag behatárolni. Volt hogy azt mondtuk, hogy dallamos metal-t játszunk erre egyik ismerősünk így reagál.” A hajamat tépem ezektől a kijelentésektől, hogy dallamos ilyen meg olyan zene. Miért van dallamtalan is?” Nahát innentől nem nagyon mondunk ilyeneket:)
Én először a Holtidő szó hallatán egy darkosabb zenére gondoltam, de valójában teljesen más. Honnan jött a zenekar neve?
Mikor oda értünk, hogy akkor adjunk valami nevet a zenekarnak, igazából sokat nem gondolkodtunk. Egy kikötésünk volt, hogy kizárólag magyar neve legyen. Aztán Kutya barátunk, aki akkoriban volt a gitárosunk fölvetette, hogy az előző tervezett bandájának (ami nem jött létre) azt a nevet akarták adni, hogy Holtpont. Na de akkor már ne legyen az, meg mint utólag kiderült ilyen zenekar már létezik, egy kicsit változtatva kitaláltuk a Holtidő nevet, mert az jól hangzik.
Korábban már más együttesekben is játszott mindenki. Hogyan kerültetek egymással kapcsolatba?
Mivel vidéken lakunk már gyerekkorunk óta ismertük egymást. Az első formáció majdnem hogy megegyezett a 2004-es Holtidő felállással, annyi különbséggel hogy akkor még Dani nem volt benne: Kovács Zoltán ének, gitár, Balogh „Kutya” Norbert gitár, Kovács Gábor dob. Aztán külön váltak útjaink mindenki elment más bandákba. Bár igazából a szálak valahol mindig összefonódtak. Kutya akkoriban Cuvekkal zenélt, Kovács Gabi-, aki egyébként a bátyám- Danikával egy zenekarba játszott. Én meg egy Hatvani zenekarból kimentem külföldre dolgozni. Hét hónap után haza jöttem és beszálltam bátyámék bandájába. Nem sokkal utána jött Kutya is és itt már együtt játszottunk négyen annyi különbséggel, hogy akkor még nem én énekeltem, hanem külön énekes volt és csak feldolgozásokat játszottunk. Na és akkor ebből a formációból alakult ki a Holtidő. Később Gabi beleunt, jött Cuvek aki nekünk adu ászunk lett, 2007-ben meg Kutyát váltotta Pollák Gyuri. Ő ugyan nem helybeli viszont nagyon régről ismerjük és valahol áldása az égnek, hogy lepottyantotta ide nekünk, mert így négyen nagyon összhangban van a zenekar.
Nyáron jelent meg a „Lesz ami lesz” album. 12 friss dal. Mit tudsz elmondani a lemez kapcsán? Honnan jött a borító ötlete?
Így van, június 27-ével hivatalosan is megjelent az első albumunk és ami a legnagyobb örömteli dolog ebben, hogy a EDGE records és a Metal Hammer kiadásával. Az albumon 12 olyan dal található, ami nem egy szuszra íródott, hanem évek alatt. Egyik nóta az első időszakból ered a másik meg már az újból. Úgyhogy nekünk az a lemez az egész eddigi Holtidő útját magába foglalja. A borító ötlete az úgy alakult ki, hogy előbb kitaláltuk melyik dalcím legyen egyben az album címe. Az az érdekes, hogy akkor még nem is volt meg a Lesz ami lesz dal címe. De mivel értelmes dolgot nem találtunk egyik számra se, hozzá nyúltunk ehhez a nótához. Amikor eldőlt, hogy ez lesz a dal címe, akkor már jöttek is az ötletek a borítóra. Fejben elképzeltünk egy képet és azt meg csináltuk egy fényképezőgéppel majd Antal Zoli barátunk -akinek az egész borító is köszönhető- elkészítette a végleges verziót.
Nagyrészt a Depresszió és a Road-hoz lehet hasonlítani a „Lesz ami lesz” albumot. Szeretnétek hasonlóan nagy sikert elérni, mint ők? Mennyire fontos ez számotokra?
Nagy hülyeség lenne azt mondani, hogy nem, mert ki ne akarna. De a sikert a közönség szabja meg. Ha nekik nem jön be a dolog, akkor akár fejre is állhatunk. Bár ott van a másik oldal, ahol sok pénzből megcsinált emberkék érnek el szép nagy ismeretséget- nem mondom, hogy sikert, mert attól hogy valakiről hallasz az még nem biztos, hogy siker- de az sosem lesz olyan őszinte, mintha valaki szívét-lelkét bele teszi. Ha sokaknak tetszik a dolog, akkor az majd meghozza a maga sikerét.
A koncertek nagy részét milyen korosztály tölti ki? Mennyire sikerült már egy nagyobb rajongótábort kialakítani?
Szerintem az nagyon jó, hogy ez a műfaj nem korhoz kötött úgy, mint például egy disco ahol már 60 évesen ciki bemenni. Itt mindenki jól érezheti magát, ha kíváncsi az ilyen zenékre. Első sorban persze a fiatalok azok, akik a többséget képviselik de, nem egyszer találkoztunk már idősebb korosztállyal. Lassan azért egyre többen hallanak rólunk is és kapunk vissza jelzéseket innen-onnan. Jó látni, hogy egyre szélesebb körbe jut el az, amit csinálunk. De velünk egyelőre még csak ismerkednek, nekünk meg az a dolgunk hogy meg ismertessük. Úgy látjuk, azért működik.
Mennyire ügyeltek arra, hogy „slágerdalokat” írjatok? Melyik dal tűnik eddig a legkedveltebbnek?
Inkább úgy mondanám, hogy megpróbálunk nem töltelék nótákat írni. Dallamos, fogós dalokat, értelmes szövegeket, olyanokat, amik minden ízébe tetszik nekünk. Mert ha valamit nem érzünk úgy, hogy az nagyon jó akkor azt addig csiszolgatjuk. Igaz így lassabban halad a dolog, de annak meg értelmét nem nagyon látjuk, hogy csak azért írjunk egy dalt, hogy több legyen. Úgy vesszük észre elég változó, hogy kinek mi tetszik. Ez jó mert nem az van hogy a lemezen mondjuk az xy szám marha jó és tízből kilencnek az tetszik hanem egyiknek ez jön be a másiknak az. Ami talán a legtöbb vissz jelzést kapta az a Tegnaptól-máig.
Terveztek klipet valamelyik dalra? Nehéz ennek a megvalósítása Magyarországon?
Ez egy nagyon aktuális kérdés ugyanis a napokban készült el az első klipünk az album címadó dalára, ami hamarosan látható is lesz elsősorban a honlapunkon. Egy klip elkészítése manapság már nem olyan különös és nehéz dolog. Ám ha nagyon profi mozit akar csinálni valaki, az már igen csak zsebbe nyúlós.
Sikerül annyit próbálnotok a munka mellett, amennyit szeretnétek?
Sajnos nem. Általában hétvégén próbálunk mikor mindenki szabad. A többi próba otthon zajlik ki mikor ér rá.
Mivel töltitek az időtöket a zenélésen kívül?
Magánélet, hobby. Ha meg egyik, sem akkor irány a kocsma:)
Köszi az interjút. Minden jót.
Mi köszönjük a lehetőséget.
Hello!