Karst Interjú

Egyre jelentősebb karsztjelenség vagytok az országban. Szerencsére sikerül koncertet is adnotok. Hogyan értékelnéd az elmúlt öt évet, mire volt elég?

A legfontosabb eredmény szerintem a 2011 óta állandósult kreatív felállás. Mindaddig, amíg Balázs nem váltott basszusgitárról gitárra, nem éreztem biztonságban a Karst jövőjét. Sokat köszönhetünk korábbi kisegítő gitárosainknak, Kosztyi Milánnak (jelenleg az Anchorless Bodies nevű dallamos hardcore bandában nyomja) és különösképp Barna Tamásnak (Eclipse), de úgy tűnik, mindeközben hiába kutattunk megfelelően elhivatott és stílusban hozzánk illő gitáros után, csak Balázsnak kellett „kigyúrnia” magát hat húrra! Ugyan remek bőgős a srác, azért kihívás volt neki, de jól vette az akadályt, saját témákat is hozott már az új lemezre. Ez egy olyan eredmény, amire büszkék lehetünk, Tomival kiegészülve basszusgitár poszton így teljes a csapat. Felvettük a Cleaning a Cave lemezt, megjelentettük szerzői kiadásban, sok elismerést kaptunk zenészektől, zenerajongóktól, ismertté vált a nevünk az itthoni undergroundban. Lezárva egy korszakot úgymond „tiszta lappal” állhattunk neki a következő nagylemez dalainak megírásához. Tavaly fel is vettük, nemrég kiadtuk kazettán. Emlékeim szerint olyan nem fordult elő, hogy nem sikerült koncerteznünk az elmúlt öt évben, így állításod teljes mértékben helytálló.

Úgy gondolom a legjobb megoldást választottátok azzal, hogy a weboldalon letölthető és hallgatható teljesen ingyenesen a korábbi kiadványok. Miért döntöttetek így? Hány rajongó keresett fel, hogy faszák vagytok és szívesen megvenném a lemezeteket?

Azért döntöttünk így, hogy a lehetőségekhez mérten minél több emberhez eljusson. Sajnos sem a zenekari e-mailből (karst@karst.hu) nem tudok valós adatokat előbányászni a második kérdésedre vonatkozóan, sem az emlékezetemből. Akad még eladó példány a Cleaning a Cave-ből és a splitből is, tessék keresni minket az említett elektronikus címen, illetve koncerteken! Érdekességként annyit tudok elmondani, hogy a legtöbb külföldi megrendelés Németországból érkezett. Valamiért ott sokan kedvelik a zenénket.

Világviszonylatban nyilván nem, de idehaza számomra az elsők között voltatok, akinek sikerült nagyon jól eltalálni azt a Rock zenét, amiben teljes egészében átjön a nyers erő. Valahol a Black Metalból kiindulva, Post és Shoegaze kanyargásokkal. Hogyan alakult ki bennetek ez a stílus. Hogyan fogtatok neki annak idején?

Mindez egyfajta természetes kísérletező kedv eredménye. Egyszer csak elértük a Nebulosus Fatum név és a black metal stílus által szabott határokat – voltak olyanok, akik ennek hangot is adtak, nekik is jár a parola, igazuk volt. Nem kellett „hozzáfogni”, kezdetektől fogva bármilyen zenei ötletet fontolóra vettünk. Ilyen-olyan post-rockot/metalt alig hallgatunk, szeretjük például a Jesu zenéjét, oszt körülbelül ennyi. Bátran kijelenthetem, hogy ez a hullám nem hatott ránk. A shoegazet szeretjük, nálam is pörgött sokat az a pár alapműnek számító My Bloody Valentine album, amit szerintem mindenkinek ismernie kéne, de a rájuk olyannyira jellemző repetitív rétestészta-dalok és a pedálmágia, a maszatolós „wall of sound” hangzások távol állnak tőlünk.

Miért tetszett meg annyira ez a fajta irányzat? Milyenek voltak az első kívülálló hangok?

Szó sincs semmiféle irányzatról, ami megtetszett volna nekünk. Agresszív, sodró rock/metal nótákat akartunk. Játszani támadt kedvünk a metalban olyannyira elhanyagolt halk-hangos dinamikával, hogy utána a vetős részek annál mélyebbre vessenek. Szerettünk volna olyan fura akkordokat játszani és hallgatni olyan gitárhangzással, melyekért személyes meggyőződésből rajongunk, mindezt megvastagítva a gitártól sokszor elkalandozó basszus szólamokkal és extrém énekkel. Igyekeztük a kompozíciókat a lehető leginkább gördülékeny egésszé gyúrni, elkerülve az új évezredben oly divatos “prüntyögünk – fokozunk – katarzis” felépítést, amit sok helyen elcsépeltek, és amúgy sem rajongunk érte túlzottan. Ettől tömörebben nem tudnám megfogalmazni, miért téves minket post-rock zenekarokkal párhuzamba vonni, viszont azt is értem, hogy az új zenék után kutató embereknek kell egyfajta skatulya, hogy tudják, mire számítsanak, mielőtt belehallgatnak abba, mit csinál egy-egy előadó valójában. A magam részéről kényelmetlen belegondolni, hogy egyesek a Karstra úgy gondolhatnak, mint a Liturgy, Deafheaven, stb. zenekarok által generált divathullám mellékterméke. Ugyanakkor annyiban hasonlítunk az említett zenekarokkal, hogy szerintem egyformán megtévesztő, az elődök irányába tiszteletlen a black metal címke ráaggatása akár rájuk, akár ránk. Úgy tűnik viszont, hogy sajnos ez kevés embert foglalkoztat.

2012-ben egy közös kislemez jelent meg az Octahed bandával. Itt egy kicsit eltérő zenét hallhatunk az első albumhoz képest. Mit kell tudnunk erről a kiadványról? A mindössze 25 példányszámos CD elfogyott már teljesen?

A budapesti zenekar keresett fel minket, hogy van egy 7 perces daluk, ami sem hangulatában, sem terjedelmében nem fér már rá tervezett új albumukra, szeretnék split formájában kiadni CD-n, ránk gondoltak. Örömmel tettünk eleget a kérésnek, magunk is hasonló helyzetben voltunk. Kezdett körvonalazódni, milyen lesz a mi – szintén második – albumunk, ennek keretei közé nehéz lett volna beszorítani a spliten szereplő két dalunkat. Részünkről az első tétel, mely „Merülj” címre hallgat eredetileg Dani (a dobosunk) középiskolájának hangversenyére készült Ördög Krisztián szaxofonossal (ő játszik a felvételen is). Ezt követően többször elővettük koncerteken csupaszabb, dob-basszusgitár-vokál formában, mintegy pihenőként a nagy csörömpölés közepette a közönség hallójáratainak és kisegítő gitárosaink kezeinek megpihenése céljából.

http://www.youtube.com/watch?v=AS2ehY7s4fM

A másik szám egy Szögletes Üveggolyó feldolgozás, egyszer dobosunkkal, Danival éppen Szögiüvit hallgattunk együtt, ő figyelt fel erre a dalra, javasolta, hogy feldolgozhatnánk. A split felkéréssel ez időszerűvé is vált. Megkerestük az alkotót, Krisztiánt, aki szintén a környéken lakik, egyben jó cimboránk, beleegyezett, áthangszereltük, gyúrtuk-rágtuk, felvettük. Nagyon tetszik neki is a végeredmény.

Az országban az elmúlt évek során volt 1-2 jól sikerült koncert. Szerinted mennyivel lett több Karst rajongó? Leginkább melyik dalt akarták hallani a rajongók?

Újfent köszönjük a méltató szavakat! Ezek szerint te is voltál már hangversenyünkön. Nem tudom megbecsülni, mennyivel lett több rajongónk, vagy honnan számít valaki rajongónak. Nagyon jól tudnak esni idegen magyaroktól és külföldiektől egyaránt a kellemes e-mailek, facebook követések, hozzászólások különböző internetes felületeken, mégis sokszor azt érzem, hogy magunknak és a barátainknak csináljuk a zenét. Természetesen ez fordítva is igaz, új barátokra is tettünk már szert a zenekar révén. A legnagyobb elismerések mindig az általunk tisztelt zenészek dicsérő szavai, az ilyen emberek kritikáit rendszerint fontolóra is vesszük, másokét önző módon figyelmen kívül hagyjuk.

Két közönségkedvenc dalunk van:
A videóval is megtámogatott „Sóvár”, és az említett Szögletes Üveggolyó feldolgozás, a „Nem tudom, hogy hol van a helyem”

Tavaly év vége felé adtatok hírt arról, hogy már fel is vettétek a következő album anyagát a “Lime Veins Bleed Rust” címűt. Hamarosan megjelenik, de azért mondhatnál elöljáróban néhány szót. Mire számíthatunk, milyen irányba haladtatok tovább?

Zenei szempontból nem kell semmilyen gyökeres változásra gondolni, továbbvittük a Cleaning a Cave dalainak koncepcióját, kigyomláltunk bizonyos dolgokat, más szempontból pedig tovább feszegettük annak határait. A lemeznek sokkal követhetőbb íve van, mint elődjének, az egész egységesebb képet mutat a zenei szerteágazóság ellenére is. A hangzás sokkal teltebb, változatosabb, nagyobb tere van a hangszereknek. Mivel profibb helyen vettük fel, mint az előzőt, egy olyan hangmérnökkel, akivel a legtöbb esetben megegyeztek az esztétikai elvárásaink, hogy mégis mit hogyan szeretnénk, hogy szóljon, sokkal természetesebb, kicsit poros, a régi rock zenékre emlékeztető hangzást sikerült elérni, kezdetektől ez is volt a célunk. Fontos különbség, hogy ezen az albumon már Balázs játszik a gitárokon, helyét a basszusgitáron pedig Tomi vette át. Ahogy másként kezeli a gitárt Balázs, mint Dani (a Cleaning a Cave-et ő játszotta fel gitáron is), ugyanúgy eltérően szól Tomi kezében is a basszusgitár (a legnagyobb különbség az, hogy Balázzsal ellentétben alapvetően pengetőt használ, és csak indokolt esetben vált ujjakra).
A szövegek az első lemezen jellemzően befelé fordulóak voltak, most pedig arányaiban több a külvilág ellentmondásaira választ kereső szöveg, mint a belső indíttatású. A lemez címét, hogyha a tartalom szempontjából legérthetőbb módon kellene magyarul megfogalmazni, akkor annyit tesz: „Mészkő erek rozsdát véreznek”

Érdekesség, hogy kazettán jelenik meg limitált példányban. Később várható CD formátum? Miért döntöttetek így?

A többiek nevében nem tudok nyilatkozni, Dani (a zavartalan olvasás kedvéért még mindig a dobosunk, a zenekar vezetője) állt elő az ötlettel, engem azonnal megvett vele, a zenekar másik felénél azonban kicsit kardoskodni kellett a szalag mellett. Nálam az elsődleges szempont az volt, hogy igénytelennek tartom az írott CD-t, még ha szépen nyomott is a teteje, tudva levő, hogy a korong másik oldalába égetett sávok kevésbé tartósak, „nem az igazi” sem esztétikailag, sem funkciójában, sem presztízs kérdésében. Ezzel a megoldással egy kicsit különlegesebb formában ölthetett testet a lemez, jó érzés kézbe venni is. Másodlagos, hogy noha még nem szántam rá magam, hogy kazidekket vásároljak a hifimhez, már volt szerencsém meghallgatni, külön nem lett masterelve a szalaghoz a kész felvétel, de remekül illik hozzá, még krémesebb, természetesebb, kicsit tompább lett, mégis élettel teli, gazdagon szól, nem bántam meg. Nekem nagyon tetszik!

Május 9-én volt a lemezbemutató a Blue Hell-ben a Frost, Necroratory és Winterheart társaságában. Mennyire sikerültek jól a dolgok? Miről maradt le az aki nem volt ott?

Összességében kellemes emlékként maradt meg bennünk, bár csúszás volt, másnap munkanap, utolsónak csaptunk bele, így a nézőszám is megcsappant kicsit, de igyekeztünk a magunk módján emlékezetessé tenni az estét. Így volt legalább időnk befejezni az új album apropóján kicsit felfrissített koncertruháinkat, csak iszogatni nem volt szabad túl sokat, ugye, nekem is csak koncert közben megengedett a lerészegedés, előtte nem. Az egész estés hangverseny zárása gyanánt előadtunk egy nagyszerű, és még annál is hosszabb klasszikus Burzum dalt, két barátunkkal dob-basszusgitár-2 gitár-billentyű-ének felálállással megtöltve a színpadot. Egyszer már elkövettük ezt Miskolcon, ironikus, hogy a végére jócskán megfogyatkozott közönség soraiból ez alkalommal is több borsodi (származású) személy hallgatta meg a Kék Yukban, mint fővárosi, ahogy életre keltettük ezt a letaglózó szerzeményt.

Az év további részében milyen földmozgások várhatók a Karsttól?

Június 14-én Salgótarjánban koncertezünk, helyi erő a Dreamless lesz, sztárvendég Gáspár Győző, de még ettől is messzebbre tervezünk merészkedni: külföldi koncertek vannak a távoli láthatáron. Szeretnénk az ettől közelebbi jövőben minőségi Karst pólókat készíteni, kezdetnek egyféle egyedi mintával, valamint egy újabb saját készítésű videoklip forgatása is tervben van a nyárra, még nem tudjuk, hogy az új album melyik dalához fogunk nyúlni.

Köszönöm a válaszokat! Mit szeretnétek még megosztani az olvasókkal?

Nagyon szívesen, örömömre szolgált!
Éppen az Iron Maiden No Prayer for the Dying albumát hallgatom, és egész nap félcsupasz vagyok – de felül!

Kristóf

WEBhttp://karst.hu

Kapcsolódó cikkek

Karst – Újrakél

NorthWar

Karst – Kazetta után digitálisan is

NorthWar

Karst – új album és lemezbemutató koncert

NorthWar

Karst hírek

NorthWar

Megjelent a Karst első videoklipje, a Sóvár!

NorthWar

Nautiluszok Éjszakája (Második felvonás) – Koncertbeszámoló

Ae

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár