(scroll down for English Version)
Igazi Paganfest nem is lehet Korpiklaani nélkül, az biztos. Április 14-én a banda ismét ellátogatott hozzánk, és a koncertjük ténlyeg méltó záróakkordja volt a fesztiválnak. A fellépésük előtt a basszgitárossal, Jarkko-val beszélgetve meggyőződtem róla, hogy több van a zenéjükben, mint a sörivás és a mókázás, ahogy azt a legújabb lemez, a Korven Kuningas (2008) is bizonyítja.
Hogy érzed, milyen az új album fogadtatása?
Igazából nem tudom, mivel a lemez úgy három hete jelent meg, és én két hete turnén vagyok, úgyhogy nem igazán láttam róla értékeléseket. Viszont részt vettem jó néhány interjún, és általában az volt a vélemény róla, hogy nagyon jó, de más, mint a többi.
Igen, meg merem kockáztatni, hogy talán komolyabb.
Ez a banda sosem komoly, de az album valamivel sötétebb… persze az előző lemezen, a Tervaskanto-n is voltak sötétebb témák, ami a dalszövegeket illeti, például a The Bloody Bastard Children, de az a lemez még mindig sokkal gyorsabb, vidámabb zeneileg. De a Korven Kuningas-on a zenének is komorabb hangulata van. Ugyanakkor sokkal változatosabb is, tehát ebből a szempontból tényleg eltér az előzőektől. Szerintem ez a lemez inkább azoknak való, akik úgy hallgatják a zenét, hogy arra koncentrálnak. Ez a fajta zene talán több újat tud mutatni, és több érdeklődésre tarthat igényt, mint az előző lemezek.
A zenétek legszembetűnőbb jellemzője a népies motívumok megjelenése. Te hogyan ismerkedtél meg ezzel a fajta zenével?
Hogy őszinte legyek, én nem igazán hallgatok népzenét. De például Jonne és Hittavainen igen. Tulajdonképpen ez az a stílus, ami jellemez minket. Ez nagyjából hasonló az összes észak-európai országban, mivel ugyanazzal a zenei háttérrel rendelkezik például Írország, Skócia, Finnország… szóval ami a népzenét illeti, elég hasonlóak. Kérdezhetek én valamit?
Persze, nyugodtan.
Habár Paganfest-en vagyunk, mégis egy kereszt van a nyakadban. Meg tudod ezt nekem magyarázni?
Hát nekem ez leginkább azt jelenti, hogy szükségem van arra, hogy higgyek valamiben. Szerintem ez fontos. Ha már itt tartunk, te miben hiszel?
Nem hiszek semmiben.
A zenétek alapján nekem az jön le, hogy egyfajta természeti vallás az, amit, hogy úgy mondjam, követtek.
Igen, de miért is hinnék valamiben, ami nem látható? Teljesen más, ha azt gondolod, hogy a természetben van valami, mint ha van egy vallásod, ahol van egy láthatatlan, mindenható isten. Teljesen más. De térjünk vissza a lényegre. De egy dolgot viszont el kell mondanom ezzel kapcsolatban: nekem igazából mindegy, hogy te vagy bárki hogy érez a kereszténységgel, vagy a pogánysággal kapcsolatban. Nem szeretnék semmilyen ellentétet szítani vagy ilyesmi.
Oké, ebben egyetértünk, én sem szeretnék. Tehát, visszatérve a lényegre, el tudnád képzelni az életedet zene nélkül? Mennyire meghatározó ez az életedben?
Zene nélkül teljesen más lenne. Valószínűleg én is teljesen más lennék. Szerintem ez azért van, mert ahogy az ember öregszik, a zene, amit hallgat már nem befolyásolja annyira. Viszont amikor tizenéves valaki, akkor amit hallgat vagy játszik, valamilyen szinten meghatározza az egyéniségét. És így tovább. Számomra is nagyon nagy jelentőséggel bírt.
Igen, szerintem is, különösen a zenészek esetében mindig van valamiféle zenei motiváció. Számodra mi a legmeghatározóbb élmény vagy hatás?
Azt hiszem, a legkorábbi és a legjelentősebb hatás, aki még most is jelentős, az Lemmy a Motörhead-ből. Ő az archetípusa mindennek, ami rock and roll. Talán miatta kezdtem el én is zenélni.
Az a kultúra, amit a metalon kívül képviseltek, veszélyben van. Mit gondolsz, művészekként van valami szerepetek abban, hogy megóvjátok a nemzeti kultúrát?
Ebben nem vagyok biztos, már ami a szó szoros értelmében vett kultúrát illeti, mivel mi igazából felhasználjuk a hagyományos kultúrát, de ugyanakkor tovább is lépünk. Szóval bizonyos szempontból megőrizzük, de ugyanakkor meg is változtatjuk. De ez a normális, mivel a kultúra mindig is változott, fejlődött, olyan nincs, hogy megmaradt volna olyannak, amilyen. De ez számomra nem is olyan fontos, na persze a finn kultúrát én is magaménak érzem, de ha eltűnik, akkor eltűnik. A kultúrák jönnek-mennek, nem lehet őket mesterségesen fenntartani. A dolgok így működnek évezredek óta. Ha eltűnik, az azért van, mert ideje volt eltűnnie.
Ráadásul ti szerencsések vagytok, hiszen Finnországban, összehasonlítva más országokkal, a hagyományok még mindig erősek. Te személy szerint hogyan kerültél kapcsolatba velük?
Hát itt Finnországban elég könnyű belebotlani a hagyományos finn kultúrába, mivel mi mindig is egyedül voltunk a történelem során. Voltak kapcsolataink kelet és nyugat felé, de ez a sajátos, egyéni dolog még mindig jelen van; na és persze a nyelvnek is betudható. Az utóbbi századokban nem volt sok nyelvi hatás, úgyhogy tényleg mondhatjuk, hogy a finn kultúra elég erős. Úgyhogy nem igazán kell igyekeznünk, hogy kapcsolatba kerüljünk velük, mert valahogy úgyis összetalálkozunk vele.
Magyarországon, és máshol is, elég kevés banda van, akik a hagyományos stílust viszik tovább. Lehet a sikeretek egyik oka az, hogy az embereknek ugyanakkor szükségük van rá?
Szerintem az egész metal szcéna most egy növekvő periódusban van, egyre tágabb lesz. És minden egyre szélesedik ki, például itt van az Európai Unió, és a különböző nemzetek tagjai próbálnak európaiak lenni. De senki sem gondolja komolyan szerintem. A magyarok magyarok akarnak lenni, a franciák franciák akarnak maradni, és nem pedig csupán európaiak. És most, hogy minden egyre szélesebb körű, nemzetközi, európai, ahogy mondtam, azt hiszem az emberek elkezdik keresni a gyökereiket. Európán kívül egyszerűen csak európaiaknak számítunk, ott mindegy. De gondolj csak bele, egyfelől ott van például Spanyolország, a másik oldalon pedig Finnország. Nem sok közös van bennük (kivéve persze, hogy nem vagyunk majmok. Oké, felejtsd el, nem mondtam semmit, hehe) szóval szerintem erről van szó.
Az egész világon széles rajongótáborotok van, tehát a különbség ellenére át tudjátok adni a finn szellemet a közönségnek. Az angol nyelv mennyire játszik fontos szerepet ebben?
Igazából egyre több a kizárólag finn dalszöveg, jelenleg ez a tendencia, úgyhogy egyre inkább kezdünk úgy megszólalni, ahogy szeretnénk.
Könnyebb az anyanyelveteken írni?
Nem, igazából sokkal nehezebb. Ezért is van egy szövegírónk, aki megcsinálja nekünk ezt a részt. El tudnánk készíteni mi is, de sokkal könnyebb egy idegen nyelven írni, mint például az angol. Bármit mondhatsz, jól hangzik. De amikor a saját nyelvedet használod, akkor sokkal kritikusabb vagy. A legtöbb nagy sláger, ha jobban belegondolsz, nagy baromság, blabla, nem is lehet érteni mi a franc az? Semmi!
Sokfelé utaztatok már, megfordult a fejetekben, hogy más fajta népzenével is foglalkozzatok?
Nem igazán, nem hinném, szerintem megmaradunk a finn dolgoknál.
Nemrég Japánban turnéztatok, ami egy nagyon sikeres körút volt. Benned milyen nyomokat hagyott ez az élmény?
Nem is tudom, ez talán furcsa, de van valami közös a japánokban és bennünk, hogy keveset beszélünk. Azon kevés ország közé tartozunk, ahol nem alakult ki a felszínes társalgás kultúrája. De ha van valami mondanivalónk, akkor azt érdemes meghallgatni!
Köszönöm az interjút, viszlát!
Én is köszönöm!
————————
ENGLISH VERSION:
How do you feel, what is the reception of the new album like?
Actually I don’t know that because the album was out like three weeks ago, and I’ve been on tour for two weeks now and I haven’t seen really much reviews or anything. But I’ve done a lot of interviews and quite often they said that it is really good but it’s also a bit different from the others.
Yeah, actually I risk that it is more serious.
This band is never serious, but the album is a sort of darker… well, the previous album also had some dark themes on the lyrics, like _ the Bloody Bastard children, but still the previous album is like an up-tempo happy song. But on the new album the music has sort of a bit darker mood into it. But also the music is more diverse, so in that sense it is a lot more different. I think it is a better album for those who would listen to it and concentrate on the music. Because that’ll be probably interesting for a longer time than the previous one.
The most characteristic of your music is the incorporation of folkish themes. How did you become interested in folk music?
To be frank I don’t listen to much folk music. But I know that for example Jonne and Hittavainen do listen to that. But then again it is the style we do. It is similar in like all of the northern countries of Europe, they have the same background, so it’s Ireland, Scotland, Finland, etc, and musically speaking they’re quite similar anyway.
Can I ask you a question?
Yes, feel free.
You are at a paganfest yet you are wearing a cross on your neck. Would you like to explain me this?
Well, for me it represents rather the need to believe in something. I think it is necessary. What do you believe in?
I don’ t believe in anything.
Your music suggests that there’s some kind of natural belief that you follow, so to say…
– Yes, but why would I believe in something that cannot be seen? It is different to think that Nature has something in it, than to have a religion where you have some sort of invisible almighty god. It’s totally different. But let’s get back to the real thing. I have to admit one thing about that: I really don’t, you know, care about how you or anyone feel about Christianity or paganism. I’m not trying to make any controversy o anything like that.
Ok, so agreed, me neither. By the way, how could you imagine your life without music? To what extent does it affect you?
That would be really different. I would be really different. I think it is because when you get older, the music that you listen to doesn’t affect you any more. But when you are teenage, the music that you listen to or that you play sort of defines what you are. And so fort. It had been a quite a great thing for me as well.
Yeah, I think so, and especially for musicians, there is always some kind of musical motivation. What is your most important experience, influence?
I think the earliest and biggest influence that is still an influence is Lemmie from Motörhead, because he’s like the archetype of everything that is rock and roll. I think he’s the reason why I started to play.
As artists, do you think you may have a role in preserving the national culture?
I’m not sure if we have a role in this, in the exact form, because we are sort of using the traditional culture and we are moving towards the next century so to say. So maybe we are preserving culture, but on the other hand we are also changing it. But it’s normal, as culture has always developed, it’s always been changing, there’s never been, you know, a culture that had stayed the same all the time. But I don’t certainly mind about this, of course Finnish culture is my culture, but if it dies, then it dies. Cultures come and go. You cannot maintain one artificially. That’s the way things go for thousands of years. When it’s gone, it’s because it is time.
Besides you are lucky since in Finland these traditions, compared with other countries are still quite alive. Personally how you encountered with this traditional culture?
Well, in Finland, it is quite easy to get in touch with the traditional Finnish culture because we’ve been sort of on our own all the time in Europe. We have had the contacts to east and west but we still have this rather unique thing, and it is also because of language career. There hasn’t been much interaction in the past centuries, so I think that there’s a really strong Finnish culture. So we don’t have to try to get in touch with it, because you’ll come across it somehow.
In Hungary, and in other countries as well, there are indeed less bands adopting that kind of style. Could one reason for your success be that people are in need of traditional culture?
I think as the whole metal scene is in a period of rising right now, getting bigger. And then of course on e reason is that everything is becoming so big, for instance we have the European Union and everybody from different nations is trying to be European. But nobody really means it, you know. Hungarians want to be Hungarians; Frenchmen want to be Frenchmen, and not to be European. And when everything around us is getting bigger, international, European, as I’ve said, now I think people are starting to look for their roots. Because they want to be different. People outside Europe are just counting us as Europeans, all the same. But on the other hand, consider the differences, on one side there is Spain, and on the other side there is Finland, there’s nothing common in them. (Save that we are not apes. OK, I don’t mean it, I haven’t said anything, hehe.) So maybe that’s the reason.
All over the world you have several fans, so you can transmit this Finnish spirit to other nations effectively despite of the differences. Is English language a medium for that?
Actually we are moving towards to have more Finnish lyrics, so we start to sound more what we like to be.
Is it easier to write in your mother tongue?
No, it’s a lot more difficult. That’s why we actually have a lyrics writer who creates the lyrics for the band. We could do it ourselves but it’s so much easier to write in a foreign language, like English. Because you can say anything and it sounds good. But when you write it in your own language, you get so critical… the biggest hits are total nonsense if you consider, _ and hat the fuck is that? It’s nothing!
Having travelled to several countries, are you interested in other kind of folk music?
No, I don’t think, not really, we are sticking to the Finnish thing.
Lately you’ve been on tour in Japan as well, which was very successful. How do you feel about it?
I don’t know, that’s weird, but we have one thing in common with Japanese people, that we don’t talk. We’re the few countries that do not have the culture of small-talk. But then again, if we say something, it’s really worth listen to.
Thank you for answering, all the best, see you on stage!
Thank you!
Készítette: Theowina
Web: http://www.korpiklaani.com/