(scroll down for English Version)
Üdvözlet Magyarországról! 2008-ban ismertem meg a bandát, és az napjaink egyik legérdekesebb metal formációjának tartom. Mi volt a leghízelgőbb, és a legelutasítóbb kritika, amit eddig kaptatok.
Letarg: Szervusztok barátaim! Ez az első interjúm a Heliopolis megjelenése óta, és nagyon örülök hogy pont ti vagytok akik készítitek. Először is szeretnék köszönetet mondani a legutóbbi lemezünk pozitív kritikájáért a KronosMortus-on. Nagyon fontos számunkra hogy becsülitek a munkánkat. Az album megjelenése óta eltelt pár hónap alatt nem sok visszajelzést kaptunk. Mégis, már kaptunk tőletek, Olaszországból, az USA-ból és Svédországból, és mindegyik elég magasra értékelte a munkánkat. Ezzel ellentétben, a német kritika azt tanácsolja nekünk, hogy vegyünk leckéket az experimentális death metal Unexpect-től, dacára a mi egészen különböző zenei irányultságunknak. Még várunk az orosz kritikákra, bár a hivatalos oldalunk látogatói közül jóval többen értékelik a Heliopolis albumot, tetszésüket kinyilvánítva, mint az azt megelőző anyagainkat. Reméljük ez a tendencia a jövőben is megmarad.
Az új album, a Heliopolis kicsit progresszívabb anyag lett, mint a „2”. Mi az oka ennek a váltásnak? Miért távolodtatok el kicsit a doom metal-tól.
Letarg: Először is le kell szögeznem, hogy a doom metal jelen van a „Heliopolis”-ban, bár mi sosem neveztük magukat doom metal bandának. Ha alaposan megvizsgálod a diszkográfiánkat a 2003-as kezdetektől, minden albumunk különbözik az azt megelőzőektől. Különböző időkben különböző zenék hatottak rám amik hatása felfedezhető a munkáinkon. A doom metal elemek melyek az összes albumunkon találhatóak jellemzik ezt a stílust mint az egyik kedvencemet, míg a többi elem mind fúziós kísérletezési szándék. A „Heliopolis” készítése alatt nagyon különböző stílusú zenéket hallgattam: The Flower Kings-t, ABBA-t, Yury Naumov-ot, korai Black Sabbath-ot, Solitude Aeternus-t. Ez az oka, hogy ez az album ilyen változatos lett.
Honnan gyűjtitek az ihletet ehhez a zenéhez? Mit jelent számotokra a zenélés úgy általában.
Letarg: Kiváló kérdés! Az inspiráció egy eléggé változékony dolog. Néha sok ötlet születik a fejedben, és erre építesz egy koncepciót meg egy történetet amíg hirtelen szétpukkan mint egy szappanbuborék… A „Memory Fragments” album például ősszel került megírásra mikor az inspirált, a természet szépsége hogy hajtja álomra a fejét a tél növekvő ereje miatt. A „2” sztorija egyfajta hallucináció melyben a mentálisan beteg emberi tudat univerzuma jelenik meg. A „Heliopolis” története szürreális, mely 20. századi anti-utópia sztorikon alapul. Mint láthatod, az inspiráció forrásai meglehetősen eltérőek. A második kérdésre válaszolva, a zene nekem abszolút a mindenem. Nehezen tudok elképzelni egy egyszerű napot anélkül, hogy valamilyen zenét hallgassak, és főleg mivel írok is, a válasz evidens.
Be tudnád mutatni pár szóban a zenekar tagjait? Az on-line médiában nem sokat lehet olvasni rólatok. A dalok megírásában ki mennyire veszi ki a részét?
Letarg: Nos, jelenleg a bandában én vagyok mint mindenes (Letarg: ének, gitár, basszus, billentyűk), a bátyáim Dmitry „Crawler” Lyashkov gitáros és hangmérnök és Vladimir „Vile” Lyashkov dobos. A „Heliopolis” felvételei alatt Darya „Murder” Milyutina csatlakozott hozzánk és ő énekelte fel a károgós vokálokat. Én írom a zenét és a szövegeket is, utána együtt dolgozunk a felvételeken a folyamat végéig.
A hazátok, Oroszország egy eléggé érdekes ország lehet, de sok negatív dolgot is lehet olvasni a mi sajtónkban szegénységről, elnyomásról és konformizmusról. Ti hogy látjátok ezeket a dolgokat? Szerettek Oroszországban élni?
Letarg: Oroszország az otthonom, itt születtem és élek lassan 30 éve. A családom és a barátaim is itt vannak. Úgy gondolom értelmetlen lenne innen elköltöznöm. Ezen semmi nem változtat. Természetesen sok szarság van itt, de úgy vélem sok dolog nem csak Oroszországban van jelen. Szegénység, elnyomás és egyéb borzalmas dolgok mindenhol a világban megtörténnek, országra való tekintet nélkül. Természetesen, az ezekhez a tényekhez való hozzáállásom szélsőségesen negatív, viszont a modern világrend nem ajánl semmilyen esélyes alternatívát. Nagyon sokat beszélhetnénk erről a problémáról, de ennek az interjúnak a sorain kívül.
Honnan jött A Letargy Dream név? Mi az oka a letargiára való utalásnak? Esetleg ez egyfajta lelkiállapotot jelent, melyet a zenétekkel közvetíteni akartok?
Letarg: Nem, dehogy. Nem igyekszünk semmiféle mentális befolyást gyakorolni a hallgatóinkra, he-he. A „Letargy Dream” név 2003-ban született egy baleset következtében. A zene amit ebben az időben írtam nagyon közel állt az ambienthez, és azt gondoltam valami ilyesmit hallhat az ember mikor kómában van. Az angoltudásom hagyott maga után kívánnivalót abban az időben, és egy betűhiba is megjelent a névben, sokkal korrektebb lett volna a bandát „Lethargy Dream”-nek elnevezni. Viszont mikor felismertem ezt a tényt, késő volt változtatni rajta, mert az első demónk, a „Breath of Deceased” már ez alatt a név alatt jelent meg. Azóta ez a név a mi munkánkra utal. Viszonzásul biztosak lehetünk benne, hogy más bandának nem lesz a miénkkel megegyező neve!
Mennyi lehetőségetek van élőben játszani? Volt már hosszabb turnétok? Érkezett egyáltalán felkérés ilyesmire?
Letarg: Sajnos, vagy talán szerencsére, még nem volt fellépésünk. Csak 2008 óta vagyunk teljes értékű banda, és abban az időben megjelent anyagok aligha értékelte volna a hallgatóságunk élő előadásban, eltekintve attól a ténytől, hogy rengeteg felkérést kaptunk koncertszervező ügynökségektől. Ugyanez igaz a „Heliopolis”-ra is. Úgy döntöttem, addig nem állok színpadra, amíg nem alkotok valami olyat, amit elő szeretnék adni a hallgatóimnak ilyen formában. Most még nincs ilyen.
Gondolom a zenélés szánotokra is szabadidős tevékenység? Mit gondoltok, mennyivel több szellemi terméket tudnátok alkotni, ha az összes időtöket a zeneszerzésre fordíthatnátok?
Letarg: Ha-ha, ez egy nagyon érdekes kérdés. Úgy gondolom a hobby az amit az ember akkor csinál, mikor hazaér a munkából, vagy gyerekként az iskolából, nálunk legalábbis ez így működik. Természetesen megpróbálhatsz zenét írni minden este mikor hazaérsz, bár véleményem szerint, ezek a zenék gyengék és aligha lesznek érdekesek vagy komolyan vehetőek. Az én kreatív munkámat az inspiráció irányítja, ami meglátogathat éjszaka, kora reggel vagy délután – soha nem tudhatod, szóval mindig van kéznél egy számítógépem. Ez nem egy hobby-ként, hanem egy életszükségletként fogom fel. Emellett nem fordíthatom minden időmet a zene-és szövegírásra. Sok évvel ezelőtt feladtam az egyetemi tanulmányaimat azért, hogy zenét szerezhessek.
Köszönöm az interjút! Remélem a következő lemezetek is olyan érdekes és eredeti lesz, mint a Heliopolis!
Letarg: Köszönet az érdekes kérdésekért! A tőlünk telhető legjobbat fogjuk nyújtani a következő lemezen is. Sok szerencsét neked és az összes Kronos Mortus olvasónak!
—————————–
ENGLISH VERSION:
Hail from Hungary! I got to know the band in 2008 and I consider it as the most interesting metal formation of our days. What was the most flattering and the most refusing critics you’ve had?
Letarg: Hello, friends! This is my first interview after „Heliopolis” release and I am pleased that you are the ones who make it. First of all I would like to thank you for your positive review of our last album by Kronos Mortus. It is very important for us that you appreciate our work.
Since only couple of months has past since the release of the album we have not received that many feedbacks for it so far. However, we already got them from your country, Italy, Sweden and USA, and they all evaluate our progress quite high. Contrary to them, German review advised us to take a lesson from the experimental death metal band Unexpect despite our orientation to dramatically different music. We still wait for Russian reviews, although the visitors voting at our official website demonstrate their sympathies towards Heliopolis rather than to our earlier works. Hopefully, this tendency will be kept in future.
The new album, Heliopolis is a bit more progressive than „2”. What’s the reason for this change? Why have you withdrawn a bit from doom metal?
Letarg: First of all, I must mention that doom metal is present at „Heliopolis”, although we have never labeled ourselves as doom metal band. If you carefully inspect our discography started back in 2003, you will find out that each work differs from the previous ones. AT different times I listened to different music influenced on me which reflected in our works. Doom metal elements which can be found in all our albums indicate this genre as one of my favorites while all other elements are aimed for fusion experiments. While making „Heliopolis” I listened to different kinds of music: The Flower Kings, ABBA, Yury Naumov, early Black Sabbath, Solitude Aeturnus, that’s why the album is so versatile.
What inspire you during songwriting? What does music mean to you?
Letarg: Excellent question! Inspiration is a very unsteady thing. Sometimes some ideas born in your head and you start to build a concept and a story when suddenly it bursts like a soap bubble. The album „Memory fragments”, for example, was composed at autumn time and I was inpired by the beauty of the nature falling into sleep and growing power of the winter. The storyline of „2” is a kind of hallucination appeared from projecting the Universe to the human conscious affected by mental illness. „”Heliopolis” story is surrealistic, because it is based on anti-utopia stories of 20th century. As you can see, the sources of inspiration are quite different.
As for the second question, the music is absolutely everything for me. I can hardly imagine a single day without listening to some piece of music, more that that I also compose it, so, I think, the answer is evident.
Please introduce the band to us. There is not much info about you in the online media. How do you share in the songwriting works?
Letarg: Well, at the present the band consists of me as a mastermind (Letarg – vocals, guitars, bass, keyboards) and brothers Dmitry „Crawler” Lyashkov, guitarist and sound ebgineer, and Vladimir „Vile” Lyashkov, drummer. During recording „Heliopolis” session vocalist Darya „Murder” Milyutina joined us and performed screaming vocals. I compose music and lyrics to all songs, and then we work together on the arrangements during recording process.
Your homeland, Russia must be a very interesting country, but there are a lot of negative things like poverty, oppression and conformity coming out through the media. How do you see these things? Do you like to live in Russia?
Letarg: Russia is my home country, I was born here and I live here for almost 30 years. My family and my friends are also here. I think it is senseless to move somewhere from here. This will change nothing. Of course, there is a lot of different shit here, but I presume that such thing take place not only in Russia. Poverty, oppression and other terrible things happen all over the world, regardless of the country. Of course, my attitude to all these facts is extremely negative, however, modern world order cannot provide any reasonable alternative. We can discuss these problems a lot, but beyond the frames of this interview .
How did you find out the name Letargy Dream? What’s the reason of referring to lethargy? Could this mean some kind of mental state which you tell through your music?
Letarg: O-o-oh, no. We don”t exert any mental impact on the listeners through our music, he-he. The name „Letargy Dream ” was born by accident back in 2003. The music I composed at that time was very close to ambient, and I supposed that a man could hear similar sound when he is in coma. My knowledge of English left a lot to be desired at that time, and a spelling mistake appeared in the name, it would be more correct to name a band as „Lethargy Dream”. However, when I realized this fact, it was late to change it, because our first demo „Breath of Deceased” has already been release under that brand. Since that time this name is associated with our works. In return, we can be sure, that no band has the same name!
How much can you play live? Have you had a longer tour? Have you ever received such offers?
Letarg: Unfortunately, or, perhaps, fortunately, we do have not played gigs yet. We became a band only in Summer 2008, and the material of that time could hardly be appreciated in live performance by our audience, regardless of the fact that we received several offers from concert agencies. The same is true for „Heliopolis”. I decided that I will not appear at the stage until I will compose the music which I would like to perform to the listeners live, now I do now have such material. .
Is playing music a hobby for you? How much more intellectual work do you think you could create if you had all the time for songwriting?
Letarg: Ha-ha, a very interesting question. I think that hobby is what the people do after they are back home from the work or the children back from school, at least, this is how it works in our country. Of course, you can try to compose music every time in the evening when you are back home, however, in my opinion, such music will be weak and somebody could hardly be interested in it and take it seriously. My creative work is primarily governed by inspiration, which can visit my late at night, early in the morning and at noon – you never know, so I have to have a computer ready at any time. I consider this not as hobby, but as a necessity of life. beside that, I do not have any time limits for music and lyrics writing. Some time ago I gave up university studies to be able to compose music.
Thanks for the interview! I hope your next album will be just as exciting and original like Heliopolis!
Letarg: Thank you very much for the interesting questions. We will do our best at the next album! Good luck to you and your readers, Kronos Mortus!