Mandrake Interjú

(scroll down for English Version)

Sziasztok. Sajnos még nem vagytok túl népszerűek kis hazánkban. Egy kicsit bemutatnád a zenekart, hogy jobban megismerjenek titeket?

Lutz: Igen, amennyire tőlem telik. Nos, a Mandrake 1998-ban alakult valahol Németország északi részén, egy Kelet-Frízia nevű területen. Egy évvel később adtuk ki “Forever” c. debüt albumunkat, amelyet később kiadónk, a Greyfall, újra megjelentetett. Egy 2001-es split lemez után 2002-ben új felállással kiadtuk az “Entwine” c. maxi-CD-t. Néhány héttel később szerződést írtunk alá a német Greyfall kiadóval. 2005 elején adtuk ki a Greyfallnál második albumunkat, a “The Balance of Blue”-t normál és dupla CD-s digipak deluxe formátumban. És most fogjuk kiadni a Greyfallnál a harmadik albumot, amely a “Mary Celeste” címet kapja majd. Az “Entwine” maxi óta van stabil felállása a Mandrake-nek: Birgit Lau (ének), Lutz de Putter (gitár, ének), Garvin Bösch (basszus / ex-Mephistopheles), Julius Martinek (gitár, billentyűk) és Jörg Uken (dob, billentyűk). Szerintem a Mandrake nem tipikus gothic metált játszik. A dalok melankolikusabbak és komplexebbek a szokásosnál. Igyekszünk a dalokba nem a standard gitár akkordokat is riffeket írni. Remélem, ez hallható lesz az új albumunkon.

Tavaly jelent meg a “Mary Celeste” új albumotok, ami egészen jól sikerült és a hangzása is jó. Mit tudtok elmondani a dalokkal kapcsolatban. Hogyan sikerült a Soundlodge Studios-ban együtt működni a stábbal?

Lutz: Ó ember, köszönjük a szavakat. Igen, nagyszerű volt együtt lógni a stúdióban és az új anyagot írni a felvételhez. Nagyon szeretjük az új album dalait, mivel ez alkalommal minden tagnak volt elég ideje, amit a felvételre fordíthatott, és azt is meg tudtuk beszélni, hogy hangozzanak a dalok. A Soundlodge Stúdió egyfajta főhadiszállásunk, hiszen Jörg, a dobos a stúdió tulajdonosa és ezért nagyon kedves, családias ott a hangulat.

Az előző “The Balance Of Blue” albumotok szerintem egy kicsit sötétebb és keményebb. Szándékosan akartátok most finomabbá, lágyabbá tenni az új dalokat?

Lutz: Igen. A Balance albumon együtt írtuk a dolgokat. Most egyedül én írtam az összes nótát. Talán én vagyok a finom csávó a csapatban, ha-ha. A többieknél jobban szeretem a melankolikusabb témákat.

Milyen volt az előző lemezetek fogadtatása és milyenek az eddigi visszajelzések az új lemez kapcsán?

Lutz: A The Balance album nem olyan reakciókat kapott, mint amilyenekre számítottunk. Most sokkal jobbak a visszajelzések. A zenehallgatók jobban szeretik a finom cuccokat. Akárcsak én, ha-ha.

Márciusban több koncertetek is lesz. Hogyan is készültök, milyen dalokat fogtok játszani? Mennyire nagy rajongótáborotok alakult már ki?

Lutz: Nem sokat készülünk, mivel nincs rá időnk. El vagyunk foglalva a munkánkkal. E pillanatban meg sem tudnám mondani, mely dalokat fogjuk játszani a következő koncerteken. Szerintem nagyon jó rajongói bázisunk van, nem túl nagy, de nagyon lelkes. Úgy értem, underground banda vagyunk, és az is akarunk maradni.

A zenétek lényegében a gothic stílushoz áll legközelebb, de némi neoklasszikus heavy metal is megfigyelhető benne. Hogyan mutatnád be, hogyan írnád le a zenéteket?

Lutz: Szerintem modern stílusú gothic metált játszunk, de nagyon sok régibb hatással, mint pl. a korai Paradise Lost vagy Lake of Tears. Számomra a harmóniák és a melankolikus hangulat a fontosak, nem az, hogy mennyire metál, amit játszunk.

Milyen feldolgozásokat szoktatok játszani? Kik a legnagyobb kedvenceitek?

Lutz: Szoktuk játszani az “Everything Dies”-t a Type O Negative-tól és a “Who’s Girl”-t az Eurythmics-től. A Type O feldolgozást szeretem.

Mi várható a jövőben tőletek? Mit terveztek, milyen céljaitok vannak?

Lutz: Próbálunk dolgozni az új dalokon és klipet készíteni valamelyik dalhoz. Ez azonban pillanatnyilag még elég távolinak tűnik.

Mi volt életetek legjobb élménye?

Lutz: Amikor a lipcsei WTG-ben játszottunk a bandával. A magánéletünk túlságosan szerteágazó ahhoz, hogy megemlítsem. Mindenki éli a maga életét és teszi a dolgát. Annyit teszünk, hogy az asztalra rakjuk a gyümölcsöt, ha-ha.

Mi az, amit szeretnétek még elmondani, ami esetleg kimaradt?

Szeretet és respekt MAGYARORSZÁGnak.

———————-

ENGLISH VERSION:

Hello. Unfortunately, you are not very popular in our humble country yet. Could you please introduce the band in order for us to know you better?

Lutz: Yeah, I’ll try my very best. Well, Mandrake was founded in 1998 in a landscape in the north of Germany called Eastfrisia. One year later we released our debutalbum “Forever”, which now is re-released by our label Greyfall. After a Split in 2001, I went on with a new line-up in 2002 and we released the Maxi-CD “Entwine”. Several weeks later we signed a contract with the german label Greyfall Records. In late 2003 we released our labeldebut “Calm the Seas”, which earned many good reviews. In early 2005 we released our second album on Greyfall called “The Balance of Blue” in a normal version and a limited 2-CD Luxus Digipack Edition. And now we will release our third album on Greyfall, entitled “Mary Celeste”. Since the “Entwine”-Maxi, Mandrake has a stable line-up consisting of Birgit Lau (Vocals), Lutz de Putter (Guitars, Vocals), Garvin Bösch (Bass/ Ex-Mephistopheles), Julius Martinek (Guitars, Keyboards) and Jörg Uken (Drums, Keyboards). I think Mandrake does not play a typical gothic-metal style. The songs are more melancholic and complex than usual gothic-bands play. We try not to play standard guitar accords and riffs in every song. I hope people may hear that on our albums.

Your new album “Mary Celeste” has been released last year. It was quite a success and its sound is also good. What can you say about the songs? How did you manage to cooperate with the staff at Soundlodge Studio?

Lutz: Oh man tank you fort he words. Yeah it was a really good time hanging around in the studio and writing new stuff for the record. We love the songs on the new album cause for the first time all members had enough time to spend on the record and we talked about how the songs should sound. The soundlodge-studio is our homebase because our drummer jörg is the owner of the studio and so it was a very familiar atmosphere. Very nice.

Your last album “The Balance of Blue” was somewhat darker and heavier in my view. Is it intentional that this time you made the songs softer and lighter?

Lutz: Yeah. On the Balance album we do the writing together. At this time I did all the songwriting alone. So maybe I am the soft guy in the band, ha ha. I like the more melancholic stuff than the other guys.

How has your previous album been received and how are the reactions to the present one?

Lutz: The Balance album did not get the reactions we thought. Now the reviews are much better. So the listeners like the soft stuff more. Like I do ha ha.

You are going to have various gigs in March. How do you prepare, which songs will you play? How big a fan base has grown up so far?

Lutz: We don`t prepare a lot cause there is no time. We are to busy in our Jobs. Can`t say at the moment which songs we will play on our next concerts. I think we have a very good fanbase not to big but very intense. I mean we are a underground band and that is what we want to be.

What your music is closest to is gothic metal, but some neoclassical heavy metal can also be observed there. How could you describe your music?

Lutz: I think we play a modern style of gothic-metal but with much old styles like the older Paradise Lost or Lake of Tears. For me the harmonies and the melancholic feeling is important and not if is more metal or not.

Which covers do you play most often? Who are your favorites?

Lutz: We play Everything Dies from Type O Negative and Who`s that girl from Eurythmics. I like The Type O cover.

What can be expected from you in the future? What are your plans and goals?

Lutz: We try to work on new songs and making a clip for a song. But that`s far in the future at the moment.

What has been the greatest experience in your lives?

Lutz: Playing on the WGT in Leipzig with the band. Our private lives are to different to mention. Everyone lives his own live and do his job. That`s what we do: bring the fruit on the table ha ha.

Anything left out you would probably like to say?

Lutz: Love and respect to HUNGARY.

Készítette: NorthWar
Web http://www.mandrake.de/

Kapcsolódó cikkek

MANDRAKE – Innocence Weakness

Dr. Feelgood

MANDRAKE – Mary Celeste

xfixbitchx

Szólj hozzá!