(scroll down for English Version)
Morgan, mennyire vagy fáradt?
Egyáltalán nem!
Hát ez ám a meglepetés. Éppen a 13. albumotokat mutatjátok be, és a Mardukot 25 évvel ezelőtt indítottad el. Mi visz még mindig előre?
Látom az utat, látom, hogy merre kell hogy menjek, és a belső tűz továbbra is hajt, miért kéne hogy fáradt legyek? Ennél sokkal többet is meg tudnék tenni, hidd el, fantasztikus érzés, hogy azt teheted, amit szeretsz és amiben hiszel, hát miért ne mennék folyamatosan előre? Úgy gondolom, hogy ez az az életstílus, ahogy az életemet élni szeretném, én soha nem fogok leülni és különböző dolgokról álmodozni. Ha össze szeretnék hozni egy albumot egy adott dologról, szimplán le fogok ülni és össze fogom rakni, miért ne?
Egy személyes kérdés: van családod? Tolerálják ezt az életstílust, elfogadják, tudnak neked valamennyire segíteni?
Ez a család-dolog meglehetősen új számomra. Ők tudják, hogy ez a munkám, és elfogadják, hogy ez az életem. Ha olvasol egy kis történelmet, látni fogod, hogy száz évekkel ezelőtt az emberek hihetetlen sokat utaztak, ez is egyfajta életstílus volt régebben.
Rendben, de az idő alatt, ameddig a Marduknál zenélsz, az Abruptum zenekart is viszed.
Hát ott most nincs valami hihetetlen mozgás pillanatnyilag, nem veszi igénybe sok időmet, pillanatnyilag a Marduk a fő foglalkozás, ez az, amire az erőimet koncentrálom. De tovább megyek, van egy Death Wolf nevű zenekar, eddig három albumot raktunk össze, ez egy lassúbb fajta, nehézkesebb zene. Mindenfélét a Black Sabbathtól meg a Motorheadtől, meg minden ehhez hasonló cucc.
Alapvetően mi inspirál, mi késztet zeneírásra?
Hát azt kell hogy mondjam, hogy a múltban egy csomó zenekar adta az alapvető inspirációt, de ahogy öregszem és kezdek dolgokat máshogy látni, a zene már egyáltalán nem inspirál abban, hogy zenét írjak. Sokkal inkább motiválnak bizonyos víziók, egyéb dolgok, akár képek, akár látványok. Ez egy csomó dologtól függhet, számtalanszor az az érzésem, hogy adott dolgokat teljesen más úton közelítek meg, mint a többiek…nehéz elmagyarázni, de azt gondolom, hogy egy csomó inspiráció egyre inkább belőled jön, ahogy változol a korral.
Nekem az a benyomásom, hogy bizonyos dolgok megváltoztak, ha például összehasonlítjuk a régi Mardukot az újjal, úgy értem, hogy a klasszikus black metal témák helyett jelenleg a háború, halál és a pusztítás a mondanivaló lényege.
Hát ezt nem tudom. Soha nem ülök le, és soha nem gondolkodom ezen, számomra ez a zene megalkotásáról szól, gyakorlatilag a lelkemben megjelenő kép lefestéséről, a víziónak album formájában való megjelenítéséről, és csak ez számít.
A zenétek gyors, és nagyon agresszív. Te egy agresszív személyiség vagy?
Azt gondolom, hogy tudok az is lenni, bárki máshoz hasonlóan számos különböző oldalam van, miként mindenkinek különböző oldalai vannak. Ha agresszívnek kell lennem, hát az vagyok. Nehéz megmondanom, milyen vagyok, nem ülök le soha ezen gondolkodni. Azt teszem, amit természetesnek érzek, azt teszem, amit csak akarok.
Hiszel bármilyen felsőbb erőben vagy bármi hasonlóban? El tudod fogadni a vallás jelenlétét magad körül?
Igen, azt gondolom, hogy hiszek, és ezt bárki számára kristálytiszta lehet, ha leül és végigolvassa a dalszövegeket, én azt gondolom, abban ezzel kapcsolatban ott minden megtalálható. Azt gondolom, hogy ez teljesen tiszta. Azt hiszem, mostanában már jobban el tudom fogadni a vallás jelenlétét, mint fiatalon. El tudom fogadni, hogy az embereknek van egy talán más vallásuk és hitük, és azt teszik, amit ők akarnak, én nem akarok ezzel kapcsolatban semmit. Nem próbálok meggyőzni embereket arról, hogy úgy lássák a világot, ahogy én, én élem a saját magam életét és azt teszem, amiben hiszek, és ez nekem így teljesen rendben van.
Magánjellegű kérdés: van bármilyen zenei képzettséged?
Á, semmi, semmi. Egy pár akkordot megtanultam egy idősebb barátomtól, aki annak idején azt mondta, hogy teljesen lehetetlen nekem bármit megtanítani [nevet]. Nézd, én soha nem akartam “nagy zenésszé” válni, engem egyáltalán nem érdekel, hogy skálákat és szólókat játsszak. Számomra a gitár inkább fegyver mintsem hangszer, valamilyen szinten a pusztítás eszköze…számomra ez csupán egy eszköz, hogy bizonyos “hangképeket” állítsak elő, ez az, amit zenealkotásnak hiszek. Soha nem gondolkoztam a zenei szabályokon, hiszek abban, hogy a zeneírás egy vízió megvalósítása, és hogy ez pontosan hogyan történik, egyáltalán nem számít, egészen addig, ameddig a teljes képet meg tudod jeleníteni. Soha nem ülök le hogy gyakoroljak, azért ülök le, hogy alkossak valamit, ennyi és nem több, én így működöm.
Szükséged van bármilyen bemelegítésre vagy gyakorlásra, vagy pedig csak felsétálsz a színpadra és elkezdesz játszani?
Egyenesen fölmegyek a színpadra, nincs szükségem semmilyen különleges dologra. Persze előfordulhat, hogy leülök, de hogy ha az intro megszólal, akkor teljesen kikapcsolok. Amikor elkezded érezni a zene erejét, amikor érzed, hogy kész vagy és meghallod az intrót, akkor mehetsz. Kicsit olyan, mint csatába indulni, teljes mértékben arra koncentrálsz, hogy pontosan mit is teszel.
Csomó interjút vagy csomó interjúrészletet lehet találni a Pelle Yngve Ohlinhoz való kapcsolatodról. Igaz ez a történet?
Igen, ez egy igaz történet, nagyon-nagyon régi dolog. A lakásomban egy különleges helyen őrzöm.
Mit gondolsz, Skandiánáviában létezik bármilyen black metal közösség egyáltalán?
Amennyire én látom, egyáltalán nem. Nem igazán érzem, hogy egy csomó black metal bandával lennék kapcsolatban. Van egy jópár zenekar, akiket nagyon tisztelek, és ennél is sokkal több olyan, amelyik szimplán röhejes. Nagyon tisztelem azokat a zenekarokat, akik értékelhető munkákat mutatnak fel, de nem gondolnám, hogy lenne bármilyen ilyen közösség. Azt kell hogy mondjam, hogy a kilencvenes évek közepe óta biztosan nincs.
Ismered ezt az embert? Lars Vilkssnek hívják, és majdnem kinyírták Dániában.
Igen, igen, igen, ismerem. Ő rajzolta ezeket a mohamedes cuccokat.
Azt gondolom, hogy a helyzetetek többé-kevésbé hasonló, hiszen te is olyan dolgokat próbálsz mondani, ami vallások ellen szól. Volt bármilyen ehhez hasonló konfliktusod?
Nem, egyáltalán nem. Ha keresztények gyilkolásáról írsz, a kutyát nem érdekli, de ha valami más ilyesmivel próbálkozol, na az már probléma. Egyéb más dolgokat nem kritizálhatsz, mert úgy látszik, nagyon könnyen megégetheted magad. Egyáltalán nem gondolom, hogy bármilyen szólásszabadság létezik, például Svédországban csak addig hihetsz valamiben, ameddig bizonyos kereteken belül maradsz. Úgy gondolom, hogy az utóbbi időben ezek a dolgok drasztikusan megváltoztak. De végülis nem olyan bonyolult dolog ezek ellen tenni. Bárki meg tudja találni ezeket a válaszokat, ha igazán magába néz, egyáltalán nem gondolnám, hogy ez nagyon bonyolult. Ha van valami nehézséged, akkor azzal egy időben már látod is, hogy ezt hogyan tudod megoldani, így működött ez a történelem során.
Mi változott meg?
Hát ezt nehéz megmondani, talán több lett az emberi hülyeség és szűklátókörűség.
A Mardukot 25 évvel ezelőtt kezdted el, most 42 éves vagy. 25 év múlva 67 éves leszel, és a Marduk 50 éves lesz. Mit gondolsz az életed ezen szakaszáról?
Hát ezen nem igazán gondolkodom, nem látom teljesen valószínűtlennek, de tényleg nem tudom. Talán hasonló lehet az utóbbi 10 évhez. Azt gondolom, hogy ameddig azt tehetem, amiben hiszek, semmi probléma nem állhat elő. Nem szeretnék egyike lenni azoknak a zenekaroknak, akik csak azért nyomulnak előre, hogy előrenyomuljanak, és nagy pénzt csináljanak. Egészen addig, ameddig azt hiszem, hogy van mit adnom, van mit mondanom, tenni fogom, amit teszek. Egészen addig, amíg képes leszek vízióimat megjeleníteni, egészen addig, ameddig érzem az erő áramlását, folytatni fogom, amit most csinálok, de ha úgy fogom érezni, hogy szünetet kell hogy tartsak, azt fogom tenni, és lehet, hogy valahogy teljesen másképp fogok visszatérni. Az élet napról napra rövidebb, nem nagyon láthatod, hogy mennyi van hátra, talán két hét, talán húsz év, nem tudom. De még mindig érzem az erőt, ami hajt, még mindig érzem a vágyat, hát miért ne tegyem azt, amit teszek?
Teljesen egyetértek, és köszönöm szépen a rám szánt időt.
—————————————–
ENGLISH VERSION:
Morgan, how tired you are?
Not at all!
Well, that’s a big surprise you know, that’s your 13th album what you are promoting at the moment, and you started Marduk 25 years ago. What keeps you going on?
I feel the way we are going, and the fire is still burs within, so why should I be tired? I could do more than this, it is great to do what you love and what you believe in, so why not keep on marching? I think that’s the style of life how to do things, and I will not sit down to dream on things. If I want to do an album about a certain thing, I’ll sit down and do it, why not to do?
It’s a private question: do you have a family? Do they like this life style, they can agree with, they can help you?
This family is a kind of new thing for me I would say…they know this is what I work and this is my life. If you read history, you can see people travelled a lot couple of hundred years ago, it was the life style too.
Well, and during the same time while you are playing with Marduk, you are with Abruptum as well.
There’s no really significant activity at the moment, that’s not something what takes a lot of time, at the moment Marduk is the main occupation, and that’s what I’m focusing on right now. Along that, I have a band called Death Wolf, we were doing three albums, that’s a kind of slower, heavier music; everything from Black Sabbath, Motorhead, and similar stuffs.
What is the main inspiration for you? Where your music is coming from?
In the past I would say a lot of bands were inspiring me but as I get older and see things different, no music really inspires me to create music. I’m more inspired by other visions, things, even pictures, seeing things. It depends on, I have the feeling sometimes I touch things on a different way, it is hard to explain, but I think a lot of inspiration is really coming from within, when you get older.
I have the impression things have been changed comparing old Marduk to the new one, I mean the classic black metal themes have changed to war, death and other similar things.
I don’t know. I never sit down to think about it, for me it is about creating music, painting the picture that comes in my mind on the theme of the album or whatever vision I have, that’s what really matters.
Your music is fast, a really aggressive one. Are you and aggressive personality?
I think I can be, I’m like anybody else having different sides, as everybody has different sides. If I need to be aggressive I would be. It is hard to me say how I am, I never sit down to think about. I do what comes naturally and I do what I want to do.
Do you believe any supreme forces or anything like that? Can you accept the presence of the religion around you?
I think I do and I think everything is really clear if anybody really sits down looking at our lyrics and themes, and I think everything is to be found there. I think this is really clear. I can probably accept the religion more than I was younger. I accept people have their own religion and faith and they do what they want, I don’t really want to interfere. I don’t try to convince people to see things on the same way as me, I live my own life and do what I believe, and that’s fine with me.
Really private question: do you have any musical education?
Nothing, nothing! I learnt few chords from and older friend, who said it is impossible to teach me anything [laughing]. Well, I never been interested to sit down and became a great musician, for me it is not about playing scales and solos. For me the guitar is a weapon more than an instrument, a weapon of destruction, for me it is about using the equipment to create certain ‘soundscapes‘ or landscapes, it is the same way how to create music. I never thought about musical laws, how to do things. I believe to create a strong vision, then how to do it that doesn’t really matters as long as you get a full picture. I never sit down and never used to practice, I sit down to create something and that’s it, that’s how I work.
Do you need any warm-up or training at all, or you are just going to the stage and start to play?
I go right to the stage. I don’t need to do special things. I can sit down, and when we start the intro of the show, and then bang, just get there. When you start to feel the power of the music, when you get ready and hear the intro, then you can go. It is like going into a combat, fully focused on the meaning what you are doing.
Is it possible to read many interview parts about your some relationship to Pelle Yngve Ohlin. Is this story true?
Yes, that’s true, that’s a very old news, you know [laughing]. I keep that in a specific place in my home.
What do you think, in Scandinavia, is there any black metal community which exists anymore?
Not what I know, I don’t really feel that I’m really connected with a lot of black metal bands. There is a handful of bands I really appreciate they believe metal black metal, and there is a lot of bands who are ridiculous. I really appreciate the bands I really respect, but I don’t think is there any scene, it hasn’t been there since the mid-ninety’s, I would say.
Do you know this person? His name is Lars Vilks, and he was almost killed in Denmark.
Yeah, yeah, yeah, I know, he did this Mohammed stuff.
I think your situation is more or less similar, you are trying to tell something, which is against the religion. Have you had any similar conflicts?
No, not at all; you can write about killing Christians, nobody cares, but if you get anything else that really different, that’s a problem. You cannot criticize other thing because you can get burnt, it seems. I don’t think there is a freedom of speech anymore, in Sweden you are allowed to believe as long as you think in these frames. I think everything is changing drastically. At the end of the day, it is not so complicated to do against that. Everybody can find an answer to that looking theirselves, I don’t think that’s so complicated. If you have a problem you see how to fix it. That’s how things worked in the history.
What has been changed?
I don’t know, maybe people stupidity and narrow mindness.
You started Marduk 25 years ago, now you are 42. In 25 years, you will be 67, and Marduk will be 50 years old. What about that phase of your life?
I don’t know, for me that’s not an impossibility, but I don’t think about…I don’t know, probably like the last ten years. I think as long as I do what I believe I don’t see any problem. I don’t want to be one of those bands who carry on just carrying on and making money. As long as I have something to give, something to tell, I will do what I do. As long as I paint pictures of themes or the visions, as long as I feel that conviction of power, I will continue to do what I do, and if I will feel to take a break, I’ll get back on a way to do something completely different. Life is shorter and shorter, you never know, maybe two weeks, or twenty years, I don’t know. But I still feel to driven and still feel hungry, so why not to do what I’m doing?
I agree and I really appreciate what you think and really great thanks for your time.
WEB: http://marduk.nu/