Moon Of Soul Interjú

Sziasztok! Keserűédes apropók miatt teszem fel a kérdéseimet nektek. Az egyik, hogy megszűnik a zenekar, a másik pedig, hogy kiadtatok egy korongot. Elsőként jelentek meg a webzine hasábjain, ezért egy rövid lélegzetű bemutatkozást szeretnék kérni!

Gábor: Először is köszönjük az interjút és a kritikát! Nagyon jól esett! 1996-ban alakult a zenekar Kisvárdán. A stílust fémjelző számok 97-98 körül íródtak amit egy hosszabb önkeresési periódus előzött meg. Az első felállás négy zenészből állt Pongó Tamás dob, Csernyánszky Gábor gitár, Csernyánszky Tamás gitár, Gróza Ferenc basszusgitár. Az első demó 98-ban jött ki Világfölötti mozdulat címmel amit egy év után követett a Hang-alkony-menedék demó majd a két lemez: Égforrás és a Titokszülő. Időközben két változás is volt a sorainkban Marozsán János személyében -gitárszintetizátor- majd a dobos poszton Pongó Tamást felváltotta Balogh József Ádám. Ez az új felállás rögzítette az utolsó Ébredés lemezt. A zenénkre leginkább a szférikus progresszív metál jelzőt lehetne ráhúzni. Az egyik legfontosabb célkitűzésünk mindig az volt hogy a zene eredeti legyen ne kópia. Azt hiszem ez többnyire sikerült is.
Joey: 2004 nyarán kerültem a zenekarba, egy közös zenész ismerősünk ajánlott be. Hát… Elsőre nem volt könnyű beleszokni! 🙂 Ez a fajta zene hihetetlen koncentrálást igényel, lebegni kell, átadni magad ennek a sajátos atmoszférának, kizárni a külvilágot. Sok koncertkritikán felemlegették, hogy keveset mozogtunk, nem voltunk túl aktívak a közönség felé – nos, talán pont emiatt 🙂

Tudnátok adni aránylag részletesebb beszámolót, hogy milyen hosszú ideig tartott a lemeznek a felvétele? Tudtommal a szolnoki Denevérben vettétek fel. Milyen periódusban készülnek a zeneszámok? Sokáig tartott az új számok kiötlése? Zene vagy szöveg együttjár vagy külön; mi jön előbb?
Gábor: A lemez felvétele durván 10 napig tartott. Megszakításokkal dolgoztunk nem egyhuzamban mert az előző lemezeknél már megtapasztaltuk hogy nem jó a túlzott rohammunka. Mivel ilyenkor nagyon fáradtak vagyunk és nem látunk rá tisztán a dolgokra. Így viszont mindig tiszta fejjel tudunk nekimenni a munkának. Szolnokon vettük fel a lemezt Töfinél. Személy szerint elégedett vagyok vele hiszen ilyen kevés idő alatt kihozta belőle a maximumot. Plusz mindig jóhangulatban tudtunk dolgozni. A dalok váza egyébként már régen megvolt még előző dobosunkkal Tomival kezdük el a dalírást de a végső vázát már Jocival, öntöttük végső formába és ehhez írtunk hozzá még pár dolgot. A zene és szöveg nálunk külön külön íródnak általában aztán egy már megírt szöveg kerül a dalokra ami mintha ráillene előre.

Joey: 2 napunk volt a dobokra és az alapokra. Mankót nem vittünk, tehát először azt is fel kellett játszani Gabival, aztán következett az érdemi munka. A többiek 3 nap alatt végeztek, a maradék időt a keverésre fordítottuk. Maximálisan elégedett vagyok a lemezzel, pont ilyen hangzást szerettem volna.

Sok idő telt el az előző album óta (Titokszülő 2003). Ennek mi volt az oka? Mekkora lépést tettek zeneileg? Mennyire hátráltatja a zenészt, hogy nincs mögötte kiadó? Minden hanganyagot így adtatok ki, ugye?

Joey: Mivel mindannyiunk dolgozott/tanult, ráadásul én másik városban lakok, nehéz volt a próbákat összehozni. Mindannyian maximalisták vagyunk, rengetegszer átjátszottuk, rostáltuk a témákat / dalokat, mire úgy éreztük, ezzel érdemes kiállni. Gáborék azt is megértették, hogy a saját témáimat akarom játszani, ezért újraértelmeztük a régi dalokat, sok helyen bele-belenyúltunk, hozzáraktunk, elvettünk. Rengeteget csiszolódott a zenénk.

Gábor: A Titokszülő után és már közben válságba kerültünk ami végül a tagcseréhez vezetett. Ha őszinte akarok lenni magamhoz bennem már akkor felmerült hogy nincs értelme folytatni de aztán győzött bennem is a folytatás vágya. Végül is jól döntöttünk mert jött Joci és még egy csomó minden meg ez a lemez ami nekem sokat jelent. Zeneileg szerintem ismét előre léptünk amihez Joci színes játéka is hozzájárult és ugyanakkor az énekdallamok terén is történt változás. A kiadó hiánya nagyon hátráltatta a zenekart. Szabadabbak vagyunk igaz, de ez nem sokat jelent. Minden album szerzőiben van.

Számotokra kik a kedvencek zeneileg? Követitek-e a zenék alakulását? -bár manapság ez nagyon nehéz.

Gábor: A kedvenceink elég sokrétűek. Azokat az eredeti bandákat szeretem akikben benne van az isteni szikra. Pl: Barbaro, Psychotic Waltz, Death, régi Metallica, Genezis, Queensryche. De szeretem a magyar népzenét és doom-stoner zenéket is. Az öcsém Tamás zenei ízlése hasonló mint az enyém, igaz ő szereti hard rockosabb zenéket is. A maiak közül csak azokat követem akik tudnak valami újat is mutatni: Neurosis, Opeth, Strapping Young Lad-Devin Townsend Band. Egyébként nem hallgatok általában zenét mivel inkább zenét írtunk. Ezeket is alkalmanként hallgatom. Sajnos úgy látszik az igazi metál zenét is irányítani próbálják és a lentről jövő zenéket alig alig engedik be.

Joey: Régebben a komplex, matekolós zenékért voltam oda, mára már mondhatni lenyugodtam. Sokmindent meghallgatok, ami éppen megfog, stílustól függetlenül, a black metaltól a goaig bármit. Most éppen az új Nightwish-lemez varázsolt el. Nagy kedvenceim: Pain of Salvation, Dream Theater és az összes side projectjük, Pink Floyd, Marillion, Rush… és valami perverz oknál fogva a 80′ évekbeli szintipop-kultúrát is bírom: Tears for Fears, Alphaville, A-HA… Ha-ha!

A szövegek nehezen megfogható szófestmények. Mi motivál, inspirál amikor ezeket írod? Miket szoktál olvasni például?

Gábor: A dalszövegek mindig ugyanarról a témáról szólnak nálam. A belső szellemi lelki utakról. A mindenkiben benne élő egyetlen közös szellemi Forrás felé való törekvésről. Egyébként ha nem írom ki magamból ezeket a szövegeket és dalokat talán meg is őrülök. Ha visszanézek hihetetlennnek tűnik hogy mekkora energia hajtott személy szerint engem. Ez az óriási mindent felrobbantó energia azonban mára eltűnt. De nem kiégtem hanem egyszerűen lecsendesedtem. Sokat foglakoztam szellemi, spirituális témákkal, vallásokkal. Kedvenceim: Hamvas Béla, Müller Péter, Anthony De Mello, Willigis Jager. Mostanában azonban nem írok hanem inkább megélem a dolgaim amiket régebben leírtam. A szövegek egyfajta előre dátumozott szellemi üzenetek is voltak.

A tagoknak vannak-e hosszútávú tervei miután feloszlott a csapat?

Joey: Részemről visszatértem ahhoz amit a leginkább magaménak érzek: improvizatív, progos-jazzes hangulatzene (ebbe gyakorlatilag minden belefér, a blastbeattől a Cow and Chicken főcímdaláig, ha-ha) régi zenésztársaimmal, akikkel a MoS előtt dolgoztam. Szigorúan csak szűk körnek: nyilvános próbák, kisebb klubok… a színpadból egy időre elegem lett. A feszes-precíz metal után jól esik visszatérni a lazább, groove-osabb dolgokhoz.

Gábor: Egyenlőre egy új projekten dolgozok a tesómmal Tamással aki egy nagyon tehetséges zenész fantasztikus dallamérzékkel megáldva. A zene atmoszférikus, könnyű lebegő zene lesz. Sok sok dallammal. A többiek Jocin kívül nem folytatják a zenélést. Hosszabb távra mi csak annyit tervezünk hogy gyönyörű és mély dalokat akarunk írni.

Köszönöm az interjút!

Készítette: Forest
Web: http://www.moonofsoul.com/

Kapcsolódó cikkek

MOON OF SOUL – Ébredés

Forest

Black Out, Wisdom, Demonlord, Dalriada, Insane, Subscribe, Moon of Soul – Koncertbeszámoló

MelancholyR

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár