Moonsorrow Interjú

(scroll down for English Version)

A pogány ösztönökön és indulatokon kívül néhány remek banda is megszólalt a budapesti Paganfest-en április 14-én a Petőfi csarnokban. Én leginkább a finn Moonsorrow-t vártam, mert a zenéjük ellenállhatatlanul előhozza a közönségből a pogány szellemet, elszabadítva az ősi idők energiáit. Marko, a dobos beszélt nekünk egy kicsit az új lemezről, és elmesélte a legendát, amely a második album óta szövi át a zenét, és most az április 30-án megjelenő új EP-n teljesedik ki.

Honnan jött az ötlet, hogy egy mindössze két számból álló albumot készítetek?

Hát, eleinte nem terveztük, hogy csak két szám lesz. Igazából arra gondoltunk, hogy csinálunk hat vagy hét számot. De amikor elkezdtük az elsőt, már akkor hét-nyolc perces volt, amikor még valójában el se kezdődött, szóval elég hosszúra sikerült. Szóval az jutott eszünkbe, hogy bakker, ez így nagyon hosszú lesz, szóval csak egyszerűen így sikerült. Aztán gondolkoztunk azon is, hogy most akkor készítünk még néhány számot, vagy még egy félórásat. Aztán úgy voltunk vele, hogy basszus, csináljuk meg! Pedig ez egy elég őrült ötlet, nem túl gazdaságos, hogy úgy mondjam, de ennek ellenére ez a legjobban menő lemezünk eddig. Rádió verzió sem készült belőle, és mégis.

Nem meglepő, tényleg nagyon jó számok! Koncerteken is játsszátok őket?

A második számot játszottuk, persze egy kissé vágott változatot, ami úgy húsz perces. És megint csináltunk egy ilyet, az új EP-n is egy félórás szám található.

Ez a lemez még nem jelent meg, ha jól tudom, április 30-án jön ki. Beszélnél egy kicsit erről az EP-ről, a Tulimyrsky-ről?

Már jó ideje gondolkoztunk a Tulimyrsky koncepcióján, tehát, hogy készítünk egy nagyon agresszív, black metalos anyagot, visszatérve a gyökereinkhez, amikor a banda elindult. Aztán elkezdtük írni a számot, és mint a címe mutatja – ami ‘Firestorm’-ot (Tűzvihar) jelent -, tényleg nagyon agresszívnek indult. Ilyennek is akartuk. Aztán lassan átalakult egy folkosabb, progresszívebb darabbá. Összesen három részből áll, az első az agresszív, black metalos rész, ezt követik a progresszívebb, folkosabb részek.

A Moonsorrow hangzása egyértelműen sokkal keményebb, sötétebb, mint hogy egyszerű folk metalnak lehessen nevezni, de ragaszkodtok ehhez a jelleghez. Mit jelent számodra a folk zene?

Ez olyasmi, amit az ember gyerekkorában hall, a szüleitől, aztán meg a suliban. Ez olyan fajta zene, ami benned van, amíg meg nem halsz. Ezek a tradicionális dallamok mindig itt élnek benned. Habár mi nem használunk fel hagyományos elemeket, hanem ez a saját stílusunk.

Te hogyan ismerkedtél meg a népzenével?

A bandán belül mindannyiunkat érdekel a kereszténység előtti kor Finnországban és egész Skandináviában, érdeklődünk a finn mitológia iránt, az ősi hitvilág iránt, ami elég hasonló a viking és északi kultúrához. Amikor fiatalabbak voltunk, nagyon benne voltunk a történelemben meg ilyesmiben. Viszont én nem igazán hallgatok finn vagy skandináv népzenét.

Hanem mit hallgatsz?

Amit a leginkább hallgatok…a metalon kívül nagyon szeretem a brit progresszív rockot a ’70-es évekből, például a Pink Floyd-ot a Genesis-t, a King Crimson-t, és így tovább. De meg tudok hallgatni bármiféle zenét, kivéve a rap-et, azt nagyon utálom, az ilyen MTV zenéket. Gondolom ti is.

Hát nem vagyunk oda érte, hogy úgy mondjam. De ami a ti munkátokat illeti… hogyan építetek fel egy ilyen nem mindennapi művet, mint az új album? Úgy értem biztosan más, mint megírni egy szokásos, négy-öt perceset.

Igen, de nincs semmi titkos formula vagy recept (nevet). A lényeg az, hogy a fejedben legyen a zene, az az első, utána jönnek a dalszövegek. Henri akkor szereti megírni a szövegeket, ha a zene már teljesen elkészült. Persze már meg volt a szövegek témája, mielőtt elkezdtük volna írni a zenét, például a Tulimyrsky esetében az alapkoncepció a bosszúálló vikingek és északiak támadása. Ez a téma kötődik a második lemezünkhöz is, a történethez, a dalszöveg annak a folytatása. Persze ez az egész képzeletbeli, nem arról van szó, hogy tényleg le akarnánk rombolni Anglia és Írország partvidéki városait. De annak idején megtörtént, és erről szól. A rablásról, fosztogatásról, sőt a nők megerőszakolásáról is :), szóval tényleg nagyon brutális, agresszív, de ez volt a célunk, mivel ez így történt. Az északiak tényleg megtették ezt, és mi mindent bele akartunk vinni a zenébe, jó és rossz dolgokat egyaránt. És ahogy mondtam, ez kapcsolható a második album témájához. Két testvérről van szó, akik közül az egyik egy önző szemét, és elárulja a saját népét, most pedig a másik testvér megy, és bosszút áll, valami ilyesmi. A fordítás fel fog kerülni a website-ra amint hazajutottunk a turnéról. Ott megnézhetitek majd.

El tudod képzelni, hogy abban a korban élsz?

Talán nem… internet és fűtött házak nélkül… nem igazán.

Szóval ez inkább egyfajta nosztalgikus emlékezés azokra az időkre.

Ez igazából egy ideál. De persze a pogány hit – az nem csak egy ideál. Tényleg ebben élünk. Nagyon keresztény-ellenes, de semmi köze a politikához. Nagyon sok hülyeséggel megvádoltak ezen a turnén, különösen egyes német csoportok, azt állítják, hogy mi egy anti-együttes vagyunk meg ilyesmi, ami igazából hazugság. Kifordítják a dolgokat a weboldalunkon. De mi miatt? Érthetetlen. De már fent van a YouTube-on egy hivatalos közlemény, meg a saját oldalunkon is, a kiadó oldalán is meg mindenütt. Igazából arról van szó, hogy meg akarják akadályozni, hogy Berlinben fellépjünk. De nem hagyjuk magunkat.

Ezt örömmel hallom. Neked, mint dobosnak, milyen helyed, szereped van a bandában?

A bandát eredetileg Henri és Ville alapította, ahogy biztosan hallottad, és két demót készítettek. Én Henri haverja voltam, és mondtam nekik, hogy ha kapnak lemezszerződést, akkor szívesen dobolok, mert rossz volt hallani a dobgépet a demókon. Fél év múlva megkapták a szerződést, és felhívtak, hogy megvan a szerződés, irány a stúdió, ha még érdekel a dolog. Én meg mondtam, hogy naná, csapjunk bele! Én így lettem a Moonsorrow tagja. A többi srác, Markus és Mitja, egy évvel később csatlakozott, amikor elkezdünk koncertezni. Habár annak idején még nem sokszor léptünk fel, csak négyszer-ötször egy évben, és legalább öt-hat évig tartott, amíg eljutottunk az első igazi turnénkra.

Ha már itt tartunk, tudnál mesélni néhány koncertélményről? Milyen jó és rossz tapasztalataid voltak?

Szerintem megérte kivárni azt az öt-hat évet, mert addig nagyon rossz ajánlatokat kaptunk, például, hogy lépjünk fel előzenekarként nagyobb bandák előtt, de nem kaptunk volna semmit, és nekünk kellett volna fizetni a turnét. De ezeket elutasítottuk, mondtuk, hogy ez nekünk nem fog menni, otthon van munkánk, meg családunk… De most már keresünk valamennyit, főleg a fesztiválokon és… mi is volt a kérdés? 🙂

Pozítiv és negatív tapasztalatok.

Nyilván az első fellépés az olyasmi volt, amire egész életemben emlékezni fogok, és a két koncert Ororszországban, az nagyszerű volt. Aztán az első észak-amerikai koncertsorozat is, ezek mind nagyon emlékezetesek. Ami a legrosszabbat illeti…

Itt történt…?

Ja, igen majdnem elfelejtettem Pistát! 🙂 Ր szervezte az első Finnországon kívüli fellépésünket. A Gothika IV volt az, ha jól emlékszem, 2004-ben. Ր hozott ide minket. Nagyon jó fej.

Hát nagyon köszönjük az interjút, nagyon jó volt!

Érezzétek jól magatokat!

——————————

ENGLISH VERSION:

Besides the heathen instincts and desires, some great bands also broke out on the Hungarian stage of Paganfest, Budapest, Petőfi Hall, April 14, 2008. For me, perhaps the most expected group was the Finnish Moonsorrow, whose music irresistibly digs deep into the pagan spirit of the audience, letting loose the powers of the ancient times. The drummer, Marko presented us the new album, and he also revealed the legend that grows from the second album and culminates in to new EP which is to appear on 30 April.

The new album, Viides Luku – Hävitetty (2007) is monumental not only musically, but structurally as well. From whence came the idea of making a full-length album of two songs?

Well, first it was not planned like to have just two tracks. Actually we were thinking about doing just five or six songs. But then when we started writing the first one, it was something like 7 or 8 minutes long before it started properly, so quite long. We were thinking like hell, it would be a very long song, and I guess it just turned out like that. And then we were thinking about should we do a couple of songs more or do another half an hour long one. And we were like, fuck, let’s do it! Of course, it’s a crazy concept, but we felt good doing that, because it’s such an uncommercial thing to do. And still, it’s our best selling album! We did it without any radio edit, and it’s still selling very well.

No surprise, they are really amazing! Do you play these songs on concerts as well?

We’ve played the second song, of course a little bit edited version, which is about 20 minutes long. And now we did it again, a half an hour song for the new EP, Tulimyrsky.

That album is not yet out, it is due on April 30 if I am correct. Could you characterize that song for us?

We had the idea for Tulimyrsky for many years, I mean to do a very aggressive, fast, black metallish song, sort of back to our roots, when the band started. And we started writing the song, and of course, when the title means ‘Firestorm’, it has to be very brutal and aggressive. We wanted it to be total destruction and stuff like that. Then it started to develop into this more folkish and more progressive piece. It’s divided in three parts. The first is the very aggressive, black metal one, and then comes the progressive, folkish part…

It is obvious that Moonsorrow has a more heavy, ominous sounding than to call it simply folk metal, yet you seem to stick to this aspect anyway. What does folk music mean to you?

Well, something that you get to hear when you’re a child, from your parents, and in the schools. It’s a kind of music that grows in you, until you die. It’s like always inside you, these traditional melodies. Although we don’t use many traditional melodies, we try to do our own style.

How did you get acquainted with the folk culture?

We have certain interest within the band for the pre-Christian age in Finland, in Scandinavia, towards the Finnish mythology, the ancient beliefs, which shares a lot in common with the Norwegian or Viking culture. And , of course, when we were younger, we were very interested in history and all that. But I personally don’t listen to Finnish or whatever Scandinavian folk music.

What do you listen to, then?

I listen to mostly…besides metal, I’m really into British progressive rock from the 70s: Pink Floyd, Genesis, King Crimson, stuff like that. But I can listen to any type of music, except rap or something, I really hate this kind of MTV stuff. It’s the same with you I guess.

Well, we’re not after it to say the least. But as to your own work… how to structure such an extraordinary musical piece like the tracks of the new album? I mean it is surely different from a usual 4-5 minute song.

Yeah, but there’s no secret formula or something, like a recipe, you know (laughs) You should have the music in your head, it comes first, and then the lyrics. Henri likes to write the lyrics when the song is fully written first. Of course we had an idea what the lyrics was about even before we started to write and for example on Tulimyrsky we did have this concept about Vikings and Norsemen, who are going to have their revenge. It is related to our second release, Voimasta Ja Kunniasta (2001) very much, to the story that happens on that album, the lyrics go back to that time. Obviously it’s just imaginary, we’re not saying that we’re going to, for instance, destroy the coastal cities of England or Ireland, it is all fictionary stuff anyway. But it happened like that, and it’s about that. So really like about pillaging, robbery, even raping women (laughs) yeah, it’s very brutal, very aggressive, we anted to be like that, because it happened as well. The Norsemen did that, so we wanted to include everything, good and bad things as well. And also there are the links, like I’ve said, these are linked to the second album’s tales. There are two brothers, one of them is a greedy bastard, and betrays his own folk, and now the other brother goes and has his revenge. Stuff like that. We’re gonna have the translations on our website as soon as we get home from the tour. So you can check it.

You seem to be fascinated with those heroic times. Could you imagine yourself living in that era?

Maybe not. Without internet.. and warm houses…Not really.

So it is rather a kind of nostalgy for this heroic past that you express?

It’s an image. Totally. Well, of course the old pagan beliefs – that’s not an image. That’s really the way we live. That’s very anti-Christian but it has nothing to do with politics. We’ve received so much bullshit during this tour, mainly from certain German groups, they claim that we are an anti-band and such, but it is based completely on lies. They’re making a kind of bullshit of our website. But on what bases? I can’t see it! We’ve made an official statement, it is on YouTube right now, and also on our website and on our record label website and that of the booking agent, everywhere. They’re even trying to cancel our show in Berlin. But we will fight them back. We will. Because it’s total bullshit.

I’m happy to hear that. Could you tell me what is you place in the band as drummer?

The band was formed by only Henri and Ville, you probably know, and they made two demos. I was a friend of Henri and I told him after the second demo that if you really got a record deal, I’ll be happy to do the drums for the album, because I really hated the demos with the drum machine. And half a year later they got the record deal and they called me, saying ‘Now we’ve got the deal, if you’re still interested let’s go to the studio.’ And I was like: ‘Fuck yeah, let’s do it!’ that’s how I became member of Moonsorrow. The other guys, Markus and Mitja, they joined one year later when we started to do shows. At that time we didn’t do many shows, only four or five in a year, and it took us five or six years until we went on our first tour.

But since then you’ve visited many countries. Could you count some tour experiences in brief? What positive and negative memories do you have?

I think it was worth waiting for all those five or six years, when we got very bad offers, like as supporters of some biggest bands, without getting any money and we would have to pay for the tour actually, but we turned these down, we said we could not do it, we had our works and families back home and everything. But now we are making a little money from the tours and mainly from the festivals, and…what was the question? (laughs)

Positive and negative experiences, for instance.

Of course the first gig was something I’ll remember all my life, and the two shows in Russia, it was a fantastic trip really, then of course the first North-American trip; these are good memories. The worst are…

From here…?

Yeah, of course, I almost forgot Pista (laughs) He organised our first-ever gig outside Finland. It was Gothica IV, as far as I can remember in 2004. He’s the guy who got us in the first place. A very cool guy.

Well, thank you for the interview, it was a pleasure.

Yeah, have a good time!

Készítette: Theowina, Darkfeelings
Web: http://www.moonsorrow.com/

Kapcsolódó cikkek

Heathen Crusade Turné – Primordial, Moonsorrow és Der Weg einer Freihet a Barba Negra Music Club-ban áprilisban!

NorthWar

MOONSORROW – Jumalten Aika

ST. Toma

Hot News: Moonsorrow – Signs With Century Media Records

NorthWar

Moonsorrow, Týr, Crimfall – Koncertbeszámoló

Gwanath

Paganfest – Koncertbeszámoló

Menegroth

Moonsorrow, Swallow The Sun, Debauchery – Koncertbeszámoló

Ata

MOONSORROW – Viides Luku – Hävitetty

Menegroth

Szólj hozzá!