Morrigu Interjú

(scroll down for English Version)

A kérdésekre Sevi válaszolt.

Üdvözöllek! 10 éve alakultatok és viszonylag keveset lehetett hallani rólatok. Kérlek, mutasd be a zenekart. A kezdeteknél milyen elképzelésetek volt stílusilag?

Hello!
Mint sok más bandánál, nálunk is így kezdődött: Játszol egy hangszeren, ismersz néhány jó arcot, akik zenélni és egész este bulizni akarnak. Csak jól akartuk magunkat érezni, és megosztani a zenénket másokkal. Néhány évnyi gyakorlás után ez komollyá vált és fel kellett lépnünk. Ez egy teljesen új élmény volt, úgy éreztük magunkat, mint a rocksztárok, úgy értem, hé, van backstage belépőnk, mint a bálványainknak, kaptunk ingyen sört és a lányok is sokkal jobban érdeklődtek irántunk. Nagyon szerencsések voltunk akkoriban, a svéd underground metál szcéna épp kibontakozóban volt.

Elmondható, hogy viszonylag korán megjelent az első kiadványotok “Forgotten Embrace” címmel! Hogyan értékeled mai fejjel azt az albumot? Mennyire sikerült felhívnotok magatokra a figyelmet?

Ahogy korábban mondtam, minden új volt számunkra és ahelyett, hogy a zenére koncentráltunk volna, millió más dolog foglalkoztatott, ami nem éppen vált a “Forgotten Embrace” javára. De azért egy valamit meg kell említeni: mindig hittünk abban, amit csinálunk. De nem vagyok benne biztos, hogy fogunk még küldeni “Forgotten Embrace”-t kiadóknak. De szerintem a Legacy-nél elég jó visszajelzéseket kapunk. A “Forgotten Embrace” a zenei fejlődésünk egy része, de nem a legnagyobb.

A második kiadvány 2006-ban jelent meg “The Flock Of Crane” néven. Ha jól tudom még ez is szerzői kiadásban látott napvilágot. Nem akartatok kiadótól függeni vagy egyszerűen nem találtatok számotokra megfelelőt?

A “The Flock of Crane” nem túl jó. Másrészről, zeneileg jóra sikerült, de talán túl különleges a kiadóknak. Reménykedünk, hogy egy nap ki tudjuk adatni különlegességként, vagy ilyesmi.

Kis idő elteltével viszont a Dark Balance kiadóhoz szerződtetek és most októberben jelent meg a második albumotok a “The Niobium Sky”. Azt hiszem ez nevezhető komolyabb előrelépésnek. Hogyan kerültetek velük kapcsolatba, miért éppen őket választottátok?

Merlin és én már ismertük Kim-et a Dark Balance-ból, még abból az időből, mikor Eluveitie még a Fear Dark-nál volt. Tudtuk, hogy érdeklődik a “The Niobium Sky” iránt és, hogy jó abban, amit csinál és nagyszerű ember. Ezért nyilvánvaló volt, hogy az albumunkat az ő kezébe adjuk. Nem is nagyon volt sok kiadó, amikből választhattunk volna, de nagyon akartuk, hogy az albumunk ki legyen adva.

Beszéljünk a zenétekről, mert szerintem nagyon érdekes. Alapjában véve egy klasszikus doom-death metalról van szó, viszont egy olyan atmoszféra lengi körül, ami kiemelkedővé teszi a produkciót, és a vokált is csak dicsérni lehet. Sokat dolgoztatok az új album dalain?

Igen, sok időt fektettünk a dalokba, az idő legnagyobb részét a vocal részek vették el. Néhány dal nem került fel az albumra, ami mutatja, mennyi önkritikánk volt az albummal kapcsolatban. Szerintem különös érzékünk van az albumokon levő atmoszféra létrehozásához, amelyhez a lipcsei ősz sokat adott. Figyelemre méltó, hogy szerinted ez még mindig klasszikus Doom-deathmetal, számomra viszont már rég nem fér bele ebbe a kategóriába. Továbbá, szerintem, a jövőben még inkább szeretnénk elkülönülni tőle.

Hol vettétek fel az anyagot, mennyire sikerült az elképzeléseteket megvalósítani a hangzás terén?

A dobokat Hannoverben, a Horus Hangstúdióban vettük fel, Benni Schäfer felügyelete alatt (Subway to Sally, Celtic Frost) vettük fel. A gitárt és basszust Andi Schmidt által, a lipcsei Kick The Flame Stúdióban, a vokált pedig a saját kis stúdiónkban vettük fel. Nagyszerű volt stúdiózni, de kimerítő is. Nem szabad elfelejteni, hogy nehéz munka ez és vissza kell venni az igényeidből.

Kicsit még elemezzük a zenéteket. Hogyan tevődik össze egy tökéletes Morrigu dal? Ki nevezhető fő dalszerzőnek?

Szerintem még nem írtam tökéletes dalt, így nem tudom megmondani, hogy szólna. De biztos lenne benne egy hatásos kórus. Főként én (Sevi), írom a Morrigu dalait.

A vokál nagyon kellemes és dallamos. Régóta képezi a hangját Mirko?

Szerintem félreértesz valamit: Én éneklem az összes albumot, kivéve néhány backinget Marc “The Golden Sphere”-jében és egy női hangot is “6.15 The Morning after-ben”. Nem tudtam gyakorolni a vocal részeket, ami nem volt túl optimális a felvételre nézve. Az biztos, hogy a jövőben ilyet nem csinálunk többet.

Svájcban mennyire élénk a metal élet? Mennyire nyitottak az emberek az ilyesfajta zenére?

Általában, itt Svájcban, nem sok figyelmet kap a zeneművészet. A svájci művészek ritkán lépik át az országhatárt. Minden kis mértékekben történik, mint egy nagycsaládnál.

Gondolom a mostani kiadványt érzed a legjobbnak minden téren. Mit vársz ettől a lemeztől? Mennyire akartok reflektorfénybe kerülni? Mennyire fontos számotokra a siker?

Ez a legjobb albumunk, de nyilvánvalóan nem tökéletes és felül lehet múlni. Nem várunk nagy eladásokat vagy slágereket. Csak egy utat akartunk lerakni, ami megkönnyíti a következő albumaink kiadását. Természetesen a siker fontos, mert a siker a jutalom a munkáért. Amíg nem kell eladni magunkat, addig boldogak vagyunk ezzel.

Koncertekkel kapcsolatban várható turnésorozat? Milyen vágyaitok vannak ilyen téren?

Próbálunk egy nagyobb bandával turnéra indulni, ami nem olyan egyszerű, és elég sokba kerül. Mindenképpen szeretnénk fellépni, bármikor felkérhetnek.

Köszönöm az interjút. Sok sikert kívánok.

Köszönet nektek és a Magyar barátainknak.

——————————–

ENGLISH VERSION:

Greetings! You were formed 10 years ago, but we couldn’t hear too many things from you so far. Please introduce the band! What was your conception of your genre in the beginning?

HI
As for many other bands, it began like this: You play an instrument, you know some cool guys who want to have fun and during night of partying you start a band. We just wanted to have a good time and to share our music with other people. After a few years of practise, it became serious and we had to enter the stage. This was a total new experience for us and we felt like rock stars, I mean, hey we got backstage passes like our idols, received free beer and the girls were more interested in you. We were very lucky that in those days, the Swiss underground metal scene was starting to boom.

We can say that you didn’t spent too much time on releasing your first album, “Forgotten Embrace”. Today, how would you rate that album? How much did you manage to get into the spotlight those times?

As said before, everything was new for us and instead of concentrating on the music, we preferred to concentrate on the several millions valuable Neve mixing-console, which maybe wasn’t very beneficial for “Forgotten Embrace”. But one thing has to be said, too: we always believed in what we were doing. But I’m not sure anymore if we really sent “Forgotten Embrace” to any labels. I just know that we got a quite good review in the Legacy. “Forgotten Embrace” is a part of our musical development for sure, but not the most important.

The second CD came in 2006, titled “The Flock Of Crane”. If I know well, that was also a release independent from the labels… why? Didn’t you want to depend from them, or just there weren’t any labels which would have suited you?

The production of “The Flock Of Crane” is just too bad. On the other hand, it’s musically quite good, but maybe too special for the labels. We still hope that we can release it some day as a special or something like that.

After a while, you signed a contract with Dark Balance then, and this October, you released your second album, The Niobium Sky. I guess this was a main step forward. How did you started the contact with them, and why did this label become your choice?

Merlin and I already knew Kim from Dark Balance from the time when Eluveitie was still signed at Fear Dark. We knew that he was interested in “The Niobium Sky” and also that he was good in his job and that he’s a fair person. Therefore it was clear that we want to put our album into his hands. We didn’t have a wide choice of labels anyway. But we definitely wanted that our album is going to be released.

Now let’s talk about your music, because I find it very interesting. In general, this is classic doom-death metal, but there’s a special atmosphere of this album, enhancing this album to an excellent one, and the vocals also deserve appreciation. Have you worked a lot on the songs of this new album?

Yes, we invested a lot of time on the songs and the most work took the vocal parts. Some songs didn’t even manage to get on the album, which shows how self-critical we were this time. I think that we possess a special flair to create a certain atmosphere on an album, whereas Leipzig in fall played its part for sure. What I find fascinating is, that for you it still seems to be classical Doom-deathmetal, but for me it doesn’t fit into this category anymore since a long time. Moreover, I guess that we’re going to fully distance ourselves from it in future.

Where did you record the stuff? As for the sounding, how well did you manage to fulfil your needs during the recording session?

We recorded the drums in Hanover at the Horus Sound Studio under direction of Benni Schäfer (Subway to Sally, Celtic Frost). The guitars and bass were recorded by Andi Schmidt at the Kick the Flame Studio in Leipzig and we recorded the vocals on our own at our small studio. The time in the studio was great but also very exhausting. You shouldn’t forget that it’s also hard work and you have to reduce your needs.

Something more about your music. How is a perfect Morrigou song constructed? Who is the main song writer?

I guess we haven’t written a perfect song yet, therefore I can’t tell you how it sounds. It would have a catchy chorus for sure. Mainly, it’s me (Sevi) who writes the songs of Morrigu.

The vocals are very pleasant and melodic. Has Mirko been training it for a long time?

I think you misunderstood something: I sing all the vocals on the album, except for a few backings of Marc in “The Golden Sphere” and a woman voice in “6.15 The morning after”. I couldn’t practise the vocal parts, which wasn’t very optimal for the recording. We will certainly avoid doing this in future.

In Switzerland, how vivid is the metal scene? How open people are to this kinda music?

In general, there’s not much attention paid to the art of music in Switzerland. Swiss artist hardly ever manage to pass the Swiss boarder. Everything happens in a small setting, like one big family.

I guess you consider this release to be your best in all aspects. What do you expect from this CD? How much would you like to get into the spotlight now? How important success is for you?

It’s clearly our best album, but it’s also obvious that it’s not perfect and can definitely be topped. We don’t expect many sales from it or a smash hit. We just want to pave a way which makes it easier for us to release the next album. It should just make us established in Europe. Of course, success is important to us, too, because success is the earnings for our work. As long as we don’t have to sell ourselves out, we gladly take it.

Can we expect a tour of concerts from you? What are your plans considering it?

We try to get a support slot for a bigger band, which isn’t that easy and costs quite a thing. We’re definitely keen on playing gigs and you can book us now at any time.

Thanks for the interview. I wish you much success!

Thanks and regards to you and to our friends from Hungary The Idoru
Sevi and Morrigu

WEB: http://www.morrigu.ch/

Kapcsolódó cikkek

MORRIGU – The Niobium Sky

Menegroth

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár