A Nadír zenekart szerintem sokan ismerik, de valamiért mégsem értetek el olyan mértékű sikert, amit megérdemelnétek. Mi erről a véleményed?
Még ha így is van, ma is sokkal fontosabb számunkra, hogy a saját értékrendünk mellett kitartva járjuk az utunkat, és folyamatosan új ötletekkel álljunk elő. Mai fejjel már látjuk azokat a hiányosságokat, amelyek miatt nem tudtuk befutni azt az utat ami talán benne volt a zenekarban. De ezért cseppet sem szomorkodunk.
Beszélnél a kezdetekről, hogy milyen céllal indult a társaság és mennyire valósult meg az eltelt években?
Kezdetben sem motivált más, mint baráti társaságként, igazi élvezetből zenélni, és közben valami egyedit létrehozni. Jövőre lesz húsz éve, hogy jelen vagyunk az itthoni extrém metal színtéren, és ezek a célok az utóbbi években fogalmazódtak meg bennünk a legegyértelműbben, és a zenekaron belüli egység is most a legerősebb. Mindenki egy irányba tolja a szekeret, nincs széthúzás. Tagcserénk is csak kettő volt az utóbbi tíz év alatt. Az induláskor azért ez nem volt így! Mindenen keresztül mentünk (mint általában a kezdő bandák). Rengeteg ember megfordult nálunk is voltak komoly balhéink is. Aztán megszilárdult a felállás, és lehiggadtunk. A körítést kizárva már csak a zenére koncentrálunk.
Minőségi zenét játszotok angol nyelvű énekkel. Külföldről nem kaptatok még jó ajánlatot, vagy nem akartok leszerződni és évekre „eladni” magatok?
Nem tartjuk központi kérdésnek a külföldi szerződést. Számunkra a kreativitás, a zenélés és a koncertezés öröme előbbre való. Ha ehhez bármi plusz társul, legyen az akár egy külföldi kiadó ajánlata, akkor jó. Ha meg nem, akkor sem fogunk görcsölni azon, hogy (a szó hagyományos értelmében) még sikeresebbek legyünk. 2012-ben elég könnyen terjed a zene mindenféle kiadó nélkül is.
Elég sokat változott a zeneipar az elmúlt években, gondolok itt az interneten terjedő zenék mennyiségére. Ez miatt tettétek letölthetővé az összes albumot a honlapotokon? Érezhető valami különbség, hogy könnyebben elérhetőek a lemezek?
Ma már egy ingyenesen letölthető anyag is rengeteg emberhez el tud jutni, határok és korlátozások nélkül. Az olyan underground zenekaroknak, mint mi vagyunk, még kedvezőnek is bizonyult ez a letöltős korszak. Nekünk ez a módszer vált be. Jelen állás szerint a zeneipar a mai formájában már úgysem marad fenn sokáig, és az emberek a mi utunkat járva fogják kiélni a kreatív hajlamait. A www.nadir-official.com-ról bárki lehúzhatja bármelyik anyagunkat, és tesztelheti, hogy működik-e nála a Nadir.
Az új anyag az „Exitus” címet kapta. Kilenc dal található az albumon és elég súlyos, amit kapunk! Hogyan jött létre és miért neveznéd az eddigi legjobb lemeznek?
A már kialakult zenei, illetve hangzásvilágunkhoz képest nem történt gyökeres változás, viszont ismét sikerült előrelépnünk, ami a változatosságra és a dalközpontúságra, valamint az igényes, tartalmas szövegekre való törekvéseinket illeti. Az anyag létrejöttéről annyit, hogy a számok írása és a felvétel speciális körülmények között zajlott, hiszen dobosunk, Fekete Szabolcs egy ideje Svájcban él és dolgozik, így nem csak a saját témáit rögzítette ott, hanem a lemez keverését is kint végezte. A távolság miatti nehézségeket az internet segítségével kellett áthidalnunk, de az eredménnyel maradéktalanul elégedettek vagyunk. A hangzásunk az old school hagyományokon alapszik, ami a jövőben sem fog változni, és a ránk jellemző nyers, gitárközpontú megszólaláson ezúttal is csak annyit frissítettünk, amennyire szükségét éreztük és izgalmasnak találtuk. Ezzel együtt igyekeztünk nem önismétlő megközelítéssel kicsit megfrissíteni a zenénket, illetve a hangzásunkat. Hogy miért ez a lemezünk az eddigi legjobb? Úgy gondoljuk, most valóban sikerült minden oldaláról bemutatni a Nadirt, azaz éppúgy megtalálhatók a lemezen a militáns death metalos, mint a súlyos doomos pillanatok vagy az energikus hardcore elemek. A dalokban végig ezek ötvöződnek különböző arányban: az éles dinamikai váltásokra épülő Plunderers Of The Earth tipikusan e három alkotóelem ötvözete, az Altamira és az Indirect Genocide ízig-vérig doom / death, míg a nyitó We’re Here For A Cause-ban vagy a Steal To Breedben a death metal és a hardcore keveredik. Ami közös a számokban, az a letisztult felépítés, valamint a fogós riffek és refrének. Az énektémákat szintén a könnyen megjegyezhetőséget szem előtt tartva dolgoztuk ki, erre a kötött pályára „állítva rá” magukat a dalszövegeket. A záró, kilenc perc körüli The Last One In The Wild ezzel szemben a legösszetettebb és legmerészebb szerzemény, amelyet valaha írtunk. A benne átélhető hangulati váltások miatt a leginkább előremutató is.
Ha jól tudom több dalt vettetek fel, mint ami hallható a korongon. Miért döntöttetek úgy, hogy azok ne szerepeljenek az „Exitus” lemezen?
Egyszerűen így éreztük kerek egésznek az albumot zeneileg. A lehagyott témáknak persze megőriztük a demóváltozatát, csak a végleges kidolgozásig nem jutottunk el velük. Egy későbbi kiadványon valószínűleg ezek is helyet kapnak majd.
A zenében nem először foglalkoztok az állatvilággal. Maximális természet és állatvédők vagytok vagy miért is szeretitek ezt a témát leginkább boncolgatni?
Szövegileg minden eddiginél alaposabban, mélyebben tárgyaljuk az állatvilággal foglalkozó témákat, több oldalról körüljárva a kérdéskört: az állatokkal szembeni, a mindennapi életben tapasztalható kíméletlen bánásmód elleni indulatos felszólalások (Steal To Breed, Dog Abuser), a viszonylag közeli múltban kihalt vagy a kipusztulás szélére sodort fajok sorsát szemléltető szövegek (Hyrcanian, Overfishing / Gone By 2048) vagy az előző lemez The Prometheus Deception nótájának elvontabb vonalát folytató, de a koncepcióba szervesen beépülő történelmi ihletésű témák (Altamira, Indirect Genocide) egyaránt születtek. Azért foglalkozunk a szövegeinkben az állatvilág és környezetünk témakörével, mert eleve a szívügyünknek tartjuk. Fontos, hogy valós problémákkal szembesítsük az embereket. Nyilván ezekkel nehezebb szembenézni, főleg mivel megtörtént dolgokat, eseményeket dolgozunk fel a szövegekben, de ezzel is csak azt akarjuk érzékeltetni, hogy itt nem alibi-problémákról és mű-dühről van szó. Emellett pedig a mindennapokban is igyekszünk a szavainkat tettekkel is alátámasztani. Ha nem is szólunk széles tömegekhez, de bízunk abban, hogy akihez eljut az üzenet, az magába néz, és szintén tesz valamit az ügyért, legalább a saját lehetőségeihez mérten.
Az albumon neves arcok is vendégeskedtek. A legjobb zenészhaverjaitokat hívtátok meg, vagy hogyan kerültek a képbe? Ki mit adott a zenéhez?
Csupa olyan ismert és elismert zenészről van szó, akikkel egyben jó baráti viszonyt is ápolunk, és akik a Nadir által képviselt zenei irányvonallal, illetve mondanivalóval egyaránt tudnak azonosulni. A We’re Here For A Cause visszatérő soraiban és a Dog Abuser bevezető prózájában Jakab Zoli (ex-Newborn, Bridge To Solace) hallható, az Overfishing / Gone By 2048 refrénjében Tony J. Jelencovich (Transport League) szerepel, a The Last One In The Wildban pedig Greg Bennick (Trial) vállalt egy spoken word részt. Ez utóbbi számban, valamint az Indirect Genocide-ban Barta Gyöngyi (Képzelt Város) is közreműködött csellón. A külföldi vendégzenészek közül a Tonyval való együttműködés ötletét az adta, hogy a tavalyi Underground Heroes anyagunkra egy Transport League feldolgozást is felvettünk, bár a személyes ismeretségünk jóval régebbi ennél. Greg munkásságát is régóta nagyra tartjuk, de személyesen csak a legutóbbi pesti Trial koncert óta vagyunk kapcsolatban vele.
Nem is olyan rég felléptetek a Sz.A.R. fesztiválon. Mennyire őrültek meg a srácok a zenétekre? Sok ingyen CD-t szétosztottatok☺?
Szabadszálláson tavaly is megfordultunk, így voltak, akiket már ismerősként láttunk viszont tavaly óta. Az volt a legjobb az egészben, hogy az Exitus nótáit is ugyanolyan jól fogadták, mint a régebbi dalokat, sőt az új számok szövegeit is fejből nyomták! Egyébként a bulit beugró dobossal játszottuk le, mert Szabolcs nem tudta megoldani a hazautazást. Binder Gazsi (Stereochrist, Torn From Earth) viszont hibátlanul pótolta őt. Így utólag ismét köszönjük neki, hogy kisegített bennünket!
A hónap végén pedig a Red Fang előtt játszotok. Mennyire lesz különleges számotokra? Mi várható ezen a koncerten?
Erre a koncertre már ismét Szabolccsal készülünk. Emiatt is várjuk a bulit, de a Red Fang egyébként is egy jó banda, és az egri cimborákkal (Shapat Terror) is megint együtt bulizhatunk végre. Egyébiránt itt is az Exitus dalain lesz majd a hangsúly. Nem gyakran adódik lehetőségünk ilyen jelentős eseményen játszani, úgyhogy örülünk, amiért sikerült kihasználni a lehetőséget.
Terveztek hosszabb turnésorozat az új lemez népszerűsítése kapcsán? Melyik vidéki városból jelezték legtöbben, hogy szívesen megnéznék a Nadír-t?
Koncertjeink folyamatosan lesznek. Debrecenből és környékéről sokan várnak, de szeptember közepén fellépünk Szegeden is (a Moratorium és a Sin Of God társaságában), ahol több mint három éve jártunk utoljára.
Köszönöm az interjút, ha valami fontosat szeretnétek még közölni, csak nyugodtan…
Mi köszönjük a lehetőséget! Az év hátralévő részét is igyekszünk aktívan, koncertezéssel tölteni. A bulikról és minden egyéb velünk kapcsolatos aktuális eseményről a zenekar Facebook oldaláról (www.facebook.com/Nadirhungary) értesülhettek. Az Exitus album pedig, akárcsak a Nadir összes eddigi anyaga, ingyen letölthető a honlapunkról (www.nadir-official.com).