Sziasztok, az életrajzi leírásotok alapján, már 15 éve létezik a zenekar! Milyen nehézségekbe ütköztetek, hogy sok-sok év kellett egy életképes bandához?
Tomi: A kezdeti jó pár évről a később is említett 2009-es demónk árul el mindent. Egy garázsban gyerekkori barátokként összejáró szárnypróbálgatásról, ami kimerült abban, hogy szerettük a metált, így adódott a kérdés, miért is ne alkossunk valamit? Jó pár év eltelt azóta és amilyen nehézségekbe tud ütközni egy zenekar mind szakmailag, mind a magánéletben, azokba mi mind frontálisan belecsapódtunk. Ezek a végletekig lelassították a folyamatokat, de ez az út volt az, ami miatt életképesnek mondható a zenekar.
Jelenleg minden OK, minden az elképzelésetek szerint halad? Van mindenre időtök és erőtök?
Laci: Jelenleg leginkább a szabadidő hiánya, valamint a rétegzenét játszó zenekarok életét nehezítő körülmények azok, amik főként lassítják bizonyos elképzelések megvalósítását, de szakmailag mindenképp úgy érezzük, hogy például a mostani albummal bizonyos mértékben révbe értünk, és elindult valami sokkal komolyabb.
2009-ben már jelent meg egy demótok, amiről nem sok mindent lehet tudni. A mostani lemezhez képest is eléggé eltér! Mit kell tudni erről az első hanghordozóról?
Ádám: Az Earthborn a már említett kezdeti szárnypróbálgatásaink kvázi kvintesszenciájaként fogható fel. Mindaz az útkeresés és amatőr igyekezet hallatszódik rajta, ami akkoriban egy fiatal magyar garázsbandát jellemezhetett. Azóta is ekképp kezeljük: inkább egy szép emlék a múltból, hogy tudjuk, honnan is indultunk, mintsem egy épkézláb kiadvány.
Kik alkották ekkor a zenekart? Mi történt ezután, hogy csak 2015-ben jelentkeztetek újra?
Zoli: Ekkor az eredeti felállás működött ugye, nevezetesen Forczek Ádám, Bárány Tamás, Bánfalvi László és Németh Zoltán. Ezek után sok tagcsere második gitárfronton, feloszlás, munkával való összeférhetetlenség stb… történt, hogy végül 2015-ben a még Fogl Botond második gitárossal összerakott anyagot megjelentessük, de már nélküle.
A 2015-ös „The Dark Spirit of Ages” EP már egy komolyabb nívósabb anyag. Itt már jelentették a Death/Thrash fanatikusok, hogy több dalt szeretnének tőletek, mert jók vagytok?
Zoli: Köszönjük, igen, elmondható, hogy itt jelent meg az a körvonal, amit a zenekar egy emberként szeretne képviselni, itt érkeztünk el arra a szintre ahol úgy éreztük, szakmailag letettünk valamit az asztalra. A mai napig büszkék vagyunk rá, a jelenlegi koncertjeinken is gondolkozás nélkül került be négy szám is a repertoárba.
Laci: A kérdésre válaszolva igen, rengeteg ilyen jellegű pozitív visszajelzést kaptunk nem csak itthonról hanem külföldi underground helyekről is.
Leginkább kihez hasonlították a zenéteket? Milyen véleményeket kaptatok?
Ádám: Akik a legtöbbször felmerültek abban az időben a The Haunted, Death, Slayer és természetesen a Lamb of God, de vontak párhuzamot az Originnel, korai Pestilence-el és a Bolt Throwerrel is. Azonban ezt általában mindenki maga dönti el, hogy a saját szájízének mennyire megfelelő ez a párhuzamba állítás.
Zoli: Mi is meglepődtünk valamilyen szinten, de nem igazán találkoztunk negatív véleménnyel, sőt, egyfajta hiánypótlásként tekinthettek ránk, legalább is a kritikákból ezt szűrtük le. „Hol voltatok eddig?” és hasonlók. 🙂
Megint lett egy pici szünet, de ez már nem annyira vészes, hiszen 2018-ban elkezdtétek a nagylemez dalait felvenni! Összegyűltek az erők és muszáj volt menni alkotni 🙂 ?
Zoli: Igen, itt ismét az előzőekben ismertetett problémák merültek fel, de abban az időben egy ugrásszerű fejlődés történt mind hozzáállás, mind zenei téren. Olyan anyagok gyűltek össze, amiket egyszerűen nem engedhettünk el, viszont négy tagú volt a zenekar újra és szükségét éreztük az ötödik, teljességet jelentő tag újbóli bevonásának, így 2018-ban Fogl Botonddal újra együtt összeraktuk az anyagot.
Leginkább milyen módszerrel szoktátok a Needless dalokat tökéletesre csiszolni?
Tomi: Leginkább a sör. A viccet félretéve egy életen át tartó vajúdáshoz tudnám hasonlítani, ahol elképesztő egók csapnak össze. Nem lenne túlzás azt sem kijelenteni, hogy 2-3 albumnyi téma, riff, vagy kinek mi került kidobásra a mostani albumnál is. Egy idő után borzasztó tud lenni, de nálunk már ez a járható út, a végtermék is ezt igazolja.
A „Heresy” című album június 23-án jelent meg és már látni, hogy nagyon sok embernek tetszik! Médiáktól is jönnek a pozitív visszajelzések, felkérések stb.! Gondoltad volna, hogy ez lesz?
Boti: Őszinte leszek, igen. A határainkat feszegettük vele, mindent tartalmaz, amit jelent most a Needless. Jelenleg nem tudom elképzelni, hogy mit adhattunk volna még hozzá, hogy büszkébbek legyünk rá, talán még pár számot. 🙂
Megérte a 15 évet megvárni és nem összedobni az anyagot :)? Gondolom azért a következő lemezhez nem kell újabb 15 év :)?
Boti: Nem tudom azt mondani, hogy 15 évet vártunk, hogy megalkossuk ezt a szörnyet. A Heresy egy hosszú, nagyon személyes út utolsó két éve leginkább, ahol mindenkiben az utolsó szakaszban már csakis a színtiszta alkotási vágy dolgozott.
Tomi: 15 évet biztos nem, mindenképp szeretnénk a produktivitást megtartani. Terveink szerint két éven belül újabb albumot jelentetünk meg.
A Lángoló Gitárok oldalán részletesen beszéltél a dalokról, de ettől függetlenül kérlek mondj pár dolgot amit szeretnél megosztani az olvasókkal az albummal kapcsolatosan!
Ádám: Először az album címe született meg. Aztán erre jöttek érzések, gondolatok meg víziók. Alapvetően maguknak a szövegeknek a váza még sosem ismert az alkotói folyamat elején. Sosem szögezem le előre magamban, hogy miről is fogok írni mert ezzel a teret ölöm meg annak ami bennem van. De munka közben szokás szerint mind nyer magának egy értelmet, és helyet a zenénkben, így belefolyik egy szokásos közös mederbe. Ezáltal szép lassan maga a fő mondanivaló is kikörvonalazódott.
Boti: Szerintem nagyon jól sikerült összefoglalni, hogy mi is az, ami összetartja ezeket a dalokat. Észrevehető, hogy az albumot végig kíséri a keleti, illetve az angolszász dallamvilág, igyekeztünk a legszínesebb világot megteremteni a szövegeknek, amikről részletesen beszéltünk az említett cikkben.
Eddig mit neveznél a legnagyobb sikernek, vagy legjobban eső visszajelzésnek?
Boti: A zenekar aktív időszakaiban csak pozitív visszajelzéseket kaptunk, talán ezt nevezhetném a legnagyobb sikernek, hiszen ez volt az a motiváció, ami miatt még mindig itt vagyunk.
Ádám: Minden személyes visszajelzés annyira jól esik, hogy nem igazán tudnék, vagy szeretnék kiemelni egyet sem, de talán a Dark Spirit of Ages kapcsán, a Rockbook-tól kapott kritikában szereplő „százas szeg” metafora volt az, amit a mai napig emlegetünk. Érdemes elolvasni. 🙂
Milyen események várhatók a közeljövőben? Mik a tervek? Több koncert várható tőletek?
Laci: Az ősszel szeretnénk koncertezés kapcsán jobban beindulni, addig is érkezni fog egy klip, egyenlőre nem áruljuk el, melyik tételhez. Egyéb tervek pedig akadnak szép számmal, ezekről egyenlőre nem beszélnék, szeretnénk, ha meglepetésként érne mindenkit. 🙂
A fizikai hanghordozókról szeretnélek még kérdezni, hogy hol lehet hozzájutni, gondolok itt az EP és a demóra is?
Ádám: A zenekar Bandcamp oldalán hozzá lehet jutni a már igen limitált számban jelen levő EP-hez, valamint a mostani albumunkhoz.
Én úgy látom bátran folytatnotok kell a megkezdett utat, mert meg fogják szeretni sokan a zenéteket és jönnek majd a sikerek! Minden jót!
Zoli: Erre csak egy őszinte, hatalmas köszönettel tudunk reagálni, szóval KÖSZÖNJÜK! 🙂