Régi dolgok, új dolgok, inspirációk, kutyák, macskák, kígyó-béka, punkrock
A New Dead Project próbatermében vagyunk. Kezdjük mindjárt egy kicsit kellemetlen kérdéssel 🙂 2014 júniusában jelent meg a Darkest of Times, mely hallgatható volt a zenekar bandcamp oldalán, fizikai formában mégis később készült el. Mi volt ennek az oka? Valaki elfelejtett valamit, vagy nem volt pénz?
Ádám: Persze. A szervezést általában el szoktuk cseszni 🙂
Marci: 2014. június 8-án lett elérhető a lemez és novemberben vált kézzelfoghatóvá. Ennek technikai okai voltak, egész egyszerűen vártuk, hogy kész legyen. Egyrészt a lemez megjelenéséhez képest későn írtunk a gyártónak, másrészt ők sem kapkodták el a kivitelezést. Ezen felül ők is egy hónapot késtek a tervezett időponthoz képest.
Történt egy tagcsere, az egyik alapító tag Zsopa kiszállt. Ez után volt egy olyan időszak, amikor négyen nyomtátok a koncerteket. Ez mennyiben befolyásolta a zenekar helyzetét?
Marci: Azt tegyük hozzá, hogy Zsopa volt a fő dalszerző is. Egyébként az ős New Dead témák is egy gitárra íródtak. Igazából nem túl bonyolult, de ötletes dolgokról van szó melyek egy gitárral is jól szólnak. Tehát gyakorlatilag az történt, hogy minden számnál megnéztük azt a témát, ami súlyosabb, vastagabb és azt játszottam, a többi gitártémával meg úgy voltunk, hogy majd stúdióban. Később viszont sok más zenei hatás ért minket, megpróbáltuk komplexebbé tenni az egészet és úgy éreztem ezt már egyedül nem tudom prezentálni.
Ádám: Pedig van két gitárod…
Marci: Pedig van két gitárom, de csak két kezem, úgyhogy igényeltük, hogy legyen még egy gitáros. Az új taggal most úgy érzem, az elképzeléseink megvalósulnak, sőt amit elterveztünk azt most már túl is teljesítjük.
Ádám, valami hozzáfűzni való?
Ádám: Kevés az egy gitár. Két gitár az két gitár 🙂
Akkor nyargalunk tovább. A másik téma, ami szintén aktuális az nem más, mint az Ignite buli a Barba Negra klubban ahol ti voltatok az egyik elő zenekar. Nem mondom, hogy távol áll a New Dead Projecttől az Ignite dallamos hardcore/punkja, de mégis egy tőletek idegen környezetben léptetek fel. Mik voltak a tapasztalatok?
Ádám: Nekem alapvetően tetszett, hogy van egy zenekar ami hardcore/punk és annak idején még Gödöllőn a Trafóban játszott, most pedig megtölt egy Barba Negrát. Ennek sok oka van nyilván, de ez egy nagyon szép látvány volt, hogy ennyi ember ott van. Mi a magunk részéről ugyanúgy viselkedtünk, ugyanúgy volt egy keverő pult, mint az összes klubban (a színpad szélén :)) és oda beállítottuk a dolgokat. Aztán, hogy kifele mi szólt… arról mi nem tehetünk 🙂 Én tök ugyanolyan koncertnek vettem ezt is, leszámítva azt a pszichés baromságot, hogy ennyi jelenlévő előtt kell játszani, és az embernek remeg keze-lába. Számomra ugyanolyan buli volt, mint bármelyik másik. A nagyszínpadról ennyit, a többiről meg… hát nem mész le a pincelépcsőn egy ilyen helyre, hosszú a művészbejáró 🙂
Marci: Én örültem a meghívásnak. Annak is, hogy ennyi ember előtt játszottunk. Szerintem mindenki kamuzik, aki azt mondja, hogy nem szeret sok ember előtt játszani. Inspiráló volt abszolút. Én töredelmesen bevallom, hogy lenyomtuk a bulit és utána odamentem a merch pulthoz. Azokat a dolgokat már nem láttam, amiket Ádámék meséltek, hogy fogadás volt meg ilyen lányok, olyan lányok a színpad oldalán. 🙂 Szerintem ez a buli talán valahol nem is az Igniteról szólt, hanem Téglás Zoliról, aki szerintem egy jó csávó, sok olyan dologról beszél, ami fontos.
Ádám: Egyébként rendkívül jó érzés volt, hogy nagyon sok ismerőssel találkoztam, akiket vagy 10 éve nem láttam. Tehát nem abban a közegben zenéltünk, amit megszoktunk, ők mégis ott voltak ezen a koncerten. Ez egy jó dolog.
Próbatermi körülmények között volt szerencsém két új szerzeményt is hallani tőletek. Én úgy érzem megint módosult a zenei irányvonal, bár ez talán mindig is jellemző volt rátok. Ezek a változások ösztönösek, vagy inkább tudatos folyamatokon keresztül valósulnak meg?
Marci: Én nem tudom, hogy tudatosan lehet-e számot írni. Nálam ez mindig ösztönös. Ezek a témák így jöttek, jól összegyakoroltuk, és most végre megvalósult a bandában az, hogy mindenki hozzátehette az ötleteit. Ebben most mindenki benne van, ezért módosult egy kicsit a dolog.
Ádám: Amit ők ösztönből hoznak, azt én tudatosítom 🙂
Most jöjjön egy kicsit más téma. Köztudottan mindenki állatbarát a zenekarban. Inkább kutyák vagy inkább macskák?
Marci: Nekem van mindkettő, de maradok a régi énemnél. Kutyák 🙂
Ádám: Én azért mondom a macskát, mert most macskám van, meg azokkal könnyebb egy kicsit…
Mármint kommunikálni? 🙂
Ádám: Nem az nem olyan egyszerű, a karmolás látszik is az orromon, de talán macskát tartani nem olyan kötöttség, mint kutyát.
Miki: Macskák
Az elmaradhatatlan kérdés pedig az, hogy milyen zenék voltak/vannak rátok hatással? Melyek azok az itthoni zenekarok, amikre érdemes odafigyelni szerintetek?
Marci: Szerintem mindenképpen közös pont most a Propagandhi, annak is az utolsó két lemeze. Azokat elég sokat hallgatjuk. Én személy szerint hallgatok Loma Prietát meg Fall of Efrafát, és a NOFX Decline albuma az természetesen örökzöld. Tehát elég vegyes, de én úgy vagyok vele, hogy legyen durva meg legyen dallam és akkor jó 🙂 Itthoni zenék közül A Who sows Violence Reaps Storm mindenképp meg a Cult Of Grace.
Ádám: Egy ideje nagyon sok Russian Circlest hallgatok, meg Gaslight Anthemet, Johnny Casht és olyan zenéket, amik nagyon egyszerűek, de mégis ütnek. Meg sok rádiót, mert egész nap megy mellettem, de szerencsére közben zúgnak a gépek. Az egyik nagy kedvenc magyar zenekarom az a Citadel, bár ők Szlovákiában működő zenekar, de magyarul is nyomják. Meg én mondhatom a régi New Deadet nem? Mert akkor még nem voltam benne. Meg amúgy a Black Hourglass, és láttam egyszer élőben a Petofit, és az is tetszett. Meg még a Rosa Parks, de őket már régen nem láttam.
Buster: Én mindig őket mondom ugyan, de a kedvenc magyar zenekarom a Who Sows Violence Reaps Storm jó ideje, meg a régi Hanoi. Jó?!
Nekem jó 🙂
Buster: Ja meg a Rivers Run Dry, de abból is a régi.
Mik azok a dolgok a mindennapokban, amik hatással vannak rátok?
Marci: A világ hanyatlása. 🙂 Mostanában ami nagyon erős bennem az a környezetvédelemmel kapcsolatos dolgok, nem tudom miért, ez az ami foglalkoztat.
Buster: Mert öregszel, és vénségedre hippi leszel. 🙂 Én a magam részéről mindig mérges vagyok. 🙂 Minden egyes nap felhúzom magam a napi politikán és a jelenlegi állapotokon. Amúgy meg szeretem az állatokat. 🙂 Csak elegem van abból, hogy mindent elfoglalnak a macskások. Marci is…
Marci: Most mi van, én kutyát mondtam! 🙂
Buster: De macskákat engedtél a házadba! Ezzel foglalkozom a mindennapokban 🙂
Ádám: Én azt mondom, hogy ne csak beszéljünk dolgokról, hanem csináljon is valamit az ember a két kezével, de lehet, ezt azért mondom, mert szeretek barkácsolni. Mindegy. Tettekkel a szavak ellen! 🙂 Szóval, akik szeretnek beszélni, azok elgondolkodnak bizonyos dolgokon, én meg majd megvalósítom.
Mikor várható a következő hanganyag tőletek? Milyen formában jelenik meg? Split lemez lesz vagy önálló anyag?
Buster: Szeretnénk, ha osztott lemez lenne, mert az unikum, és mert rövidre tervezzük 🙂 Természetesen bakelit lesz, és ingyen le lehet majd tölteni a cuccot. Legkésőbb nyár végére szeretnénk elkészülni vele, de jobb lenne nyár elején.
Marci: Én tapasztalatból mondom, hogy felvétel nyár eleje, megjelenés ősz.
Ádám: Akkor idén Karácsonyra meg is lesz…
Az új gitárosotok Czifra Miki. Miért rá esett a választás, és mit kell róla tudnunk?
Ádám: A Bandi haverja!
Buster: Én annyit tudok róla, hogy valami iszonyatosan őrült arc lehet, mert ezekkel a vagyonokat érő gitárcuccokkal szokott mászkálni, elmegy kocsmákba, ott lerészegedik és elalszik. Szerintem az ő korában ez egy óriási teljesítmény 🙂
Miki: Sörért mindent! Muszáj így élni
Buster: Amúgy az igazi ok az, hogy egyikünk se akart gitártanárhoz járni pénzért, úgyhogy azt gondoltunk beveszünk inkább egyet a zenekarba. 🙂
Ádám: Bandi mondta, hogy próbáljuk meg a Mikit, mert nem kell sokat tanítani. És valóban nem.
Miki te miért zenélsz a srácokkal?
Miki: Nekem alapvetően tetszik ez a műfaj, és itt végre meg is szólalnak a hangszerek, nem csak nyomokban tartalmaz gitárokat, mint sok pop formációban és megtetszettek a dolgok. Úgy éreztem, hogy ez tök jó kihívás is és végre kiélhetem magam technikailag és hangzás tekintetében is.
Mik a tervek a jövőre nézve? Külföldi, vidéki koncertek, turnék?
Ádám: Azt én is szeretném tudni, hogy hova megyünk!
Marci: Az elmúlt év tükrében azt tudom mondani, hogy rengeteg vidéki buli volt, ami nagyon jó. Egy rövid külföldi turné volt csak, most idén tervbe van két rövidebb kiruccanás is.
Buster: Egy szlovák fesztivál is lesz a Stubborn és a Hanoi társaságában. Meg azért sűrűn hívnak minket szerencsére, úgyhogy a szokásos bulikat lenyomjuk. Ami nekem szívfájdalmam, hogy amióta én benne vagyok a zenekarban, azóta nem játszottunk Szegeden. Úgyhogy remélem, oda megyünk idén.
Köszi a válaszokat.
Köszi az interjút.