October Falls Interjú

(scroll down for English Version)

Nyugalomban és sötétségben hallgatom a zenédet napok óta. – Minő atmoszféra árad a zenéből. Szerinted mi az, amitől egyedinek nevezhető ez a mű?

Minden, amit ezen évek alatt tettem erősen érzelmi jellegűek voltak, vagy legalábbis azok akartak lenni. Mindig igyekeztem egy olyat elkapni, amit a hallgató egyedül és csendben tud élvezni; egyik kiadott anyag sem a nagyobb hallgatóság vagy a tömegek számára készült. Úgy gondolom, a zene és a többi művészet fő célja, hogy az egyén legyen elégedett, ne a tömeg. És a fenti megállapítás ellenére érdemben a művészet célja az, hogy maga a művész legyen elégedett, ne a többiek. Mindig olyan dolgokat csináltam, amit én magam élvezek, és olyanokat, amiket én élveznék, még akkor is, ha valaki más szintén ezt tenné.

2001-ben alakult az October Falls. 2003-ban egy kislemez, 2005-ben pedig az első albumod jelent meg. Milyennek látod mai szemmel a régi alkotásokat? Mennyire forrott ki a mostani albumra az igazi October Falls stílusa?

Habár az első két hivatalos kiadvány, a Tuoni és a Marras akusztikus volt, még mindig azt gondolom, hogy elkapták az October Falls tiszta esszenciáját, hiszen sosem az számít, hogy hogyan adják elő a zenét, hanem hogy milyen atmoszférát teremt meg a zene. És habár erősen úgy érzem, hogy a legutolsó teljesen akusztikus kiadvány és az utóbbi, keményebb, a The Womb of Primordial Nature jobbak, mint a korai kiadványok, nem bánok meg semmit és keményen kiállok minden eddigi kiadvány mellett. Minden más esetben véleményem szerint a legjobb megoldás az lenne, ha kilépnék mindenből, hiszen nem tagadhatjuk meg és törölhetjük ki a múltat, mindig is a részünk lesz, én pedig büszke vagyok az October Falls múltjára.

Beszéljünk az új albumról, hiszen nagyszerűen sikerült. Hol is rögzítettétek, és hogyan is sikerült ezt a gyászos hangulatot kialakítanod?

Jó hallani, hogy tetszett az új anyag. Alapvetően négy különböző helyen lett felvéve. Egyikük sem egy igazi stúdió, de jobban megadta a felvételeknek a megfelelő atmoszférát. Azt hiszem, hogy a legsötétebb és a legtávolabbi részeket egyedül vettem fel, minden ember nélkül. Szerintem azok a részek alkották meg a felvétel végleges atmoszféráját. Ha a részletekbe megyünk, a dobokat H. Sorvali (Moonsorrow) stúdiójában vettük fel, és M. Tarvonen (Moonsorrow) játszotta fel, néhány akusztikus részt a barátomnál, T. Hakalánál vettünk fel, a basszust, a torzított gitárt és az éneket V. Metsolánál rögzítettük, aki a basszustémákat is feljátszotta a felvételre. Az akusztikus gitárok nagy részét és az összes hang- és vokáleffektett otthon vettem fel a saját vackomban, ahol meg is kevertem mindent, mielőtt T. Stjerna (Necromorbus) megcsinálta volna a masteringet.

A zene kapcsán hangulatilag nekem a Primordialtól a “A Journey’s End” albuma jutott eszembe, bár egy kicsit másabb, de azért hasonló atmoszféra érződik. Mihez tudnád hasonlítani, és hogyan írnád körül a zenédet?

Ha csak azokra a bandákra gondolok, amelyek inspiráltak ezen évek alatt, olyanokat neveznék meg, mint a régi Ulver, a Tenhi, a Drudkh, a Primordial, a régi Hades, a régi Behemoth stb., a lista alapvetően végtelen. Véleményem szerint az összes felsorolt banda hallható az OF albumok nagy részén. Egyesek nyilvánvalóbban, mint mások, de mindannyian inspiráltak közülük.

A dalok lényegében címnélküliek. Miért is lett ilyen egyszerű címűk, hogy I, II, III, IV?

Az utóbbi kiadványon minden szám ugyanazon a témán alapszik, így nem volt indokolt külön címeket adni nekik. Ez egy általános munkamódszerem, mivel a legtöbb kiadványon nincsenek külön címei a daloknak, csak a kiadvány címe és az aktuális tétel száma.

Az akusztikus részek nagyon szépek és megadják a kellő hangulatot. Esetleg tervezel egy újabb teljesen akusztikus lemezt?

Az October Fallsnak eddig egyetlen végig akusztikus nagylemeze van, a Marras és két akusztikus mini-kiadvány, a Tuoni és a Sarastrus, tehát már megtettem. Alapjában véve, amikor más bandák keményebb lemezeket készítenek, és aztán kiadnak valami végig akusztikust, én fordítva csinálom, hiszen leginkább teljesen akusztikus zenét adok ki, de bizonyos pontokon van egy késztetésem, hogy az új anyagot keményebb formában adjam ki, így készült el a “The Streams of the End” és a “The Womb of Primordial Nature”. Hogy mi fog következni a jövőben, valószínűleg a következő kiadvány ismét keményebb lesz, de lehetséges, hogy megint egy végig akusztikus lemez lesz.

Az October Falls-ban éppúgy megtalálható a gyönyörűség, mint a gonosz és a háborgó mélység. Van valami összefüggés az életed és a zene között?

Ez egy többdimenziós kérdéshez vezet, de hogy egyszerűsítsük, szerintem jól visszaadja, hogy ki és mi vagyok valójában. De hozzá kell tennem, hogy habár a zene visszatükrözi az érzéseimet, szintén szeretné visszaadni a természet igazi lényegét, amelynek legalább két arca van: a gyönyörű és a könyörtelenül kegyetlen. Olyasmi ez, mintha valamit elsőre csodálnánk, és egy szempillantás alatt ugyanaz a dolog megtámad bennünket.

Mikor is kezdtél el érdeklődni a zene iránt? Milyen gyerekkorod volt?

Nem szeretnék felfedni sokat magamról, de azt elmondhatom, hogy gyerekkoromban a természetben éltem a városi környezet helyett. Ma kényszer élni, és remélem, hogy egyszer lehetőségem lesz visszatérni a gyökereimhez. Fiatalabb koromban nem nagyon érdeklődtem a zene iránt, a helyi oktatási rendszer hosszú ideig kiirtotta belőlem a késztetést, de egyszer elkezdtem érezni a késztetést, hogy csináljak valamit magamtól. A családom egyik tagja eléggé benne volt a durvább színtérben, így ezáltal jobban részt vettem benne és érdeklődtem iránta, és azt hiszem, hogy ez volt az, ahol minden elindult. Természetesen ez a “durvább színtér” a mai normák szerint nem is durva, de ez volt a bevezető a durvább anyagokba.

Finnország egy igazi misztikus hely, tele gyönyörű természeti adottságokkal. Lenne kedved mesélni egy kicsit a kedvenc tájadról?

Azt kell mondanom, hogy imádom ezt a vidéket, és sosem szeretnék elmenni innen. A vidékek tele vannak csodálatos tájakkal, például Lappföld és Aulanko olyan helyek, amelyek szavakkal nem írhatók le, és személyes kedvenceimként tartom őket számon. De újra, bizonyos szemszögből a helyi tavunk, a megfelelő atmoszféra többet ér, mint amit valaha is láttunk vagy tapasztaltunk. Jelenleg nincs meg a késztetésem, hogy átmenjek olyan helyeken, amelyeket az emberiség sosem érintett még meg, de jobban érdekelnek azok a vidékek, amerre az őseink jártak vagy éltek.

Sok sikert kívánok a zenéléshez, és remélem, majd egyszer összefutunk…

Kiitos, minden jót neked, valamikor összetalálkozik az utunk.

——————-

ENGLISH VERSION

For a lot of days now I listen to your music in darkness, in relaxed mood. What a fantastic atmosphere comes from your music! What do you think, what makes your music special?

Everything I’ve done through these years has been highly emotional or at least they were meant to be. I’ve always tried to capture something that the listener could enjoy in solitude and silence; none of the releases were made for masses or a bigger audience. I think the main goal for music and other arts are to satisfy the individual, not the masses. And actually, even that statement is over the top, as actually the main reason of any form of art should be the satisfying the artist itself, not the others. I’ve always done something that I personally enjoy and something I would enjoy even if someone else would have done it.

October Falls formed in 2001, then in 2003 came the first single, and finally in 2005 your full-length album is released. What do you think of your older creations nowadays? Tell me about the how the music has changed to its recent form?

Although the first two official releases, Tuoni and Marras, were all acoustic, I still think they manage to capture the pure essence of October Falls, as it was never about the fact how the music was performed, but about the atmosphere the music created. And although I strongly feel like the latest all acoustic release, Sarastus and the latest harsher release, The Womb of Primordial Nature are better than the earlier releases, I have no regrets and I can stand strongly behind everything I’ve released. In any other case, I think the right solution would have been quitting everything, as you cannot deny or erase your past, it’s always a part of you and I’m proud of the past of October Falls.

Let’s speak about the new album, because it’s awesome! Where did you record the material, and how did you manage to create such a dark atmosphere?

Good to hear that you’ve enjoyed the new material. It was basically captured in four different places, none of them being a real studio, but more involved with the right atmosphere for the recordings. I think the darkest and most uttermost parts were recorded sole by me in solitude without any other people. I think those parts created the final atmosphere for the record. If going into details, drums were recorded in H.Sorvali’s (Moonsorrow) studio and performed by M.Tarvonen (Moonsorrow), some acoustic parts were captured at my friend T.Hakala and bass, distorted guitars and vocals were captured by V.Metsola, who also performed the bass on the record. Most of the acoustic guitars and all the sound and vocal-effects were captured by me at my own lair, where I also mixed everything before T.Stjerna (Necromorbus) mastered the whole thing.

Primordial’s Journey’ End album came in my mind when I listened to your songs, but of course that’s a little bit different. Who are the bands that you can resemble your music, and how can you describe your creation?

If I only think bands that have inspired me through these years, I have to name bands like old Ulver, Tenhi, Drudkh, Primordial, old Hades, old Behemoth etc, the list is basically endless. I think all these bands can be heard on most of OF-albums. More are more obvious than others, but they’ve all inspirited me a lot.

The songs have no titles, why?

All the songs in the latest release are based on a same theme, so I had no reason to name them separately. It’s a common way for me to work, as most of the releases don’t have any other titles on the songs, only the name of the release and the number of the current piece.

The acoustic parts are amazing, and have an excellent mood. Have you got plans for releasing an acoustic full-length record?

Actually October Falls has so far released one all acoustic full-length, Marras, and two all acoustic mini-releases, Tuoni and Sarastus, so I’ve already done that. Basically when other bands have made harsher albums and then release some all acoustic music, I’ve done vice versa, as I’ve mostly released all acoustic music, but at certain points I’ve had an urge to perform the new material in harsher form and that’s how “The Streams of the End” and “The Womb of Primordial Nature” became reality. What comes to the future, most likely next release will again be harsher, but also all acoustic releases will take form at some point.

In October Falls music there are chilling beautiful sounds, and furious, evil depths too. I wonder if your music is some kind of reflection of your life.

This leads to multi-dimensional questions, but to make it simple, I think it’s a good reflection of who or what I am personally. But I must add that although the music reflects my feelings, it also tries to capture the true essence of nature, which has at least these two faces, the beautiful and the cruel one without mercy. It’s more like you can see something that you first adore and in a blink of an eye, that same thing is attacking you.

Please tell me about your childhood, and your very early days in music. When did it all started, and how did you get in connection with music?

I’m not too keen to reveal too much of myself, but I can say, that I lived my childhood in nature instead of the more urban environment I’ve forced to live these days and I also hope, that at certain point I have a possibility to return to my roots. Younger I was never too interested about music, our local teaching system managed to kill that urge for a long time, but at some point I started to feel an urge to make something on my own. Certain member of my family was quite involved in harsher scene, so in that way I got more involved and interested about it and I think I can say that it was the point where everything actually started. Of course, this so called “harsher scene” was not that harsh inn today’s standards, but it was an introduction to harsher material.

Finland is very mystical, and has many beautiful places in wonderful natural surroundings. Please tell me something about your favourite places!

I must say that I love this land and I would never move away from here. These soils are filled with amazing landscapes, places like Lapland or Aulanko for example are something beyond any words and I’d also count them to be my personal favourites on these lands. But then again, at certain point, your local lake and the right atmosphere can overtake everything else you’ve ever seen of experienced. Actually I have no urge to go through the places the men have never touched before, but I’m more interested about the soils my ancestors has been travelling or living.

I wish you the best that can happen to you, I hope we’ll meet some day!

Kiitos, all the best to you, our paths shall meet at some point.

WEB: October Falls

Kapcsolódó cikkek

Az October Falls két új, önálló albumon dolgozik

NorthWar

Hot News: October Falls – Collection of acoustic compositions streaming

NorthWar

Hot News: October Falls – Collection of acoustic compositions

NorthWar

Hot News: October Falls – New video available

NorthWar

Hot News: October Falls – Entire new album streaming

NorthWar

Hot News: October Falls – Second song available

NorthWar

Hot News: October Falls – Video trailer available

NorthWar

Hot News: October Falls – Album details unveiled

NorthWar

Hot News – October Falls to record 4th full length album

NorthWar

OCTOBER FALLS – A Collapse Of Faith

REBELPROUD

OCTOBER FALLS – The Womb Of Primordial Nature

Menegroth

OCTOBER FALLS – The Streams Of The End EP

Davkov

Szólj hozzá!