Interjúk

Solidity interjú

A kérdésekre Kovács Attila/Penge válaszolt.

Köszönöm a lehetőséget. Rögtön kezdeném azzal, hogy mostanában váltatok ismertebbé, de talán ezt még fokozni kellene tovább. Mit gondolsz? Mit említenél magatokról, milyen is ez a Solidity?

Mi is köszönjük a lehetőséget, hiszen ez is egy útja annak, hogy még többen megismerjék a nevünket, a zenénket. A pandémia időszaka alatt hoztunk egy döntést, hogy a második lemezre felkerült dalokat szeretnénk immáron kiadóval megjelentetni, így kerültünk a H-Music Hungary szárnyai alá, s rajtuk keresztül a májusi HammerWorld mellékleteként az ország több ezer rock/metál rajongójához. A fokozáshoz hozzátartozik, hogy folyamatosan koncertezünk az ország különböző pontjain, emellett klipekkel, vizuálokkal is népszerűsítjük az albumot. A Solidity nevet nem véletlenül választottuk. Számunkra a bandatagok különböző zeneiségének egyfajta szilárd egységét fejezi ki. Így is működünk. Bár Laci a gitáros, mindenesünk a fő értelmi szerző, de mi is teljesen magunkévá tesszük a dalokat, alakítjuk, formáljuk és a közös próbákon öntjük végleges formába őket. Amit hallhatsz az „Evolution of Prodigality” albumunkon az egy nehezen kategorizálható, egyedi hangzásvilágú zenei elegy. Valahol a modern progmetál, melodikus death metál határmesgyéjén lavírozunk sok tiszta énektémával, és hangsúlyos elektronikával megtámogatva.

A magyar metál zenekarok albumai egyre többször okoznak meglepetést a zeneszerető embereknek. Véleményem szerint egyfajta szintugrás következett be szerencsére. A ’90-es években mennyivel lenne nehezebb vagy könnyebb talpon maradni ilyen zenével?

Ezt a fajta változást nyilván több oldalról is meg lehetne vizsgálni, hosszú órákon át elemezve. Mi inkább csak örülünk annak, hogy egyre több minőségi muzsika gördül ki, jellemzően egyre fiatalabb bandák albumain. Számomra sosem volt kérdés, hogy a hazai zenészek, énekesek képesek a nemzetközi szintet megütni. Szerintem az internetes „zaj” az, ami a leginkább arra ösztönöz mindenkit, hogy minőségi dolgot alkosson, különben kuka… A ’90-es években a jelenlegi modern riffelési formák még nem is léteztek, így valószínűleg igen meglepett arcokkal találnánk szembe magunkat, azonban jóval többen jártak klubokba, így közvetlenül kapcsolatba kerülhettek volna a zenekarral, a zenénkkel. Az élő zene varázsa pedig tudjuk, hogy sokkal erősebb, mint egy digitális platformon meghallgatott muzsika. A talpon maradáshoz annyit fűznék hozzá, hogy be kell fektetni a zenélésbe, mint minden más üzletbe. Hiába változott a kor, vagy lettek mások a módszerek, a kiadók sem a megváltóink, s az önmenedzselés, a kapcsolatok mindig is fontosak voltak. Több, mint 20 undergroundban eltöltött év után azt kell mondjam, hogy a kitartás, és az önazonosság a két legfontosabb dolog még mindig.

Egyértelmű hasonlóság nincs a Divided zenekar és köztetek, viszont ők is dark-cyber világát művelik. Számotokra miért fontos ez? Hogyan alakult ki és hogyan jött a képbe annak idején a sampler?

Bevallom a párhuzam picit meglepett, de értem, hogy hogyan került a kérdés terítékre. Belmont/Jósa Tomi egyébként nagyjából 15 éve jó cimborám, és mindig figyelemmel kísértem a pályafutását, zenekarait, projectjeit annak ellenére, hogy két külön utat jártunk be. No, de ez egy másik téma… Nálunk az elektronika használata amolyan ösztönös dolog volt. Már a kezdeteknél is szerettük volna, ha erőteljesen jelen van a zenénkben, de akkor még két gitárban, és zeneileg egy kicsit egyszerűbb, karcosabb hangvételben gondolkodtunk. Ez egyfajta érési folyamat volt, ahogy nálunk minden. Kiismerni, hogy mi az, ami jól működik, mi az, amit meg tudunk valósítani, és élőben is jól megszólaltatható a színpadokon. Laci, és jómagam is szeretjük a masszív elektronikus alapokkal megtámasztott muzsikákat, sőt én kimondottan a széttekert totál elektromos dolgokat is nagyon szeretem, így egyáltalán nem idegenkedtünk a dologtól. Szuper szintetizátorost lőni, vagy egy kiváló élő sampler-est az körülbelül a megugorhatatlan kategóriának tűnt, sőt az évek során le is tettünk róla, így maradtunk a háttérkütyünél, mint tiszteletbeli ötödik tagnál. Azonban ami talán meglepő, mi szöveg tekintetében nem követjük ezt a cyber világot, ugyanis a szerteágazó emberi tulajdonságok, a lélek különböző bugyrai egyelőre elegendő táptalajt biztosítanak a szövegeinkhez.

Mit szólnátok egy Divided – Needless – Solidty közös koncerthez? Talán egy kozmikus, cyber este lehetne, ahol igaz van hasonlóság a zenekarok közt, de mégis teljesen különböző a végtermék! Mindenkivel és mindenhol felléptek szívesen, vagy vannak bizonyos feltételeitek?

Szerintem egy fantasztikus este lenne, egyáltalán nem ördögtől való a gondolat! Sosem voltunk semmi jónak elrontói, így a legkülönbözőbb zenekarokkal léptünk már színpadra. A mai zenehallgatási szokásokat figyelembe véve egyébként egyáltalán nem tűnik távolinak ez a három csapat. Sőt! Feltételeink? Mi imádunk zenélni, és minden koncert nekünk egy újabb lehetőség a bemutatkozásra, az emberekkel való találkozásra, úgyhogy mi szívesen kiállunk bárkivel a színpadra. A legfontosabb, hogy élőben átadhassuk azt a pluszt, amit az albumon nem lehet. Magunkat.

Idén 10 éves a zenekar. Az amit elértetek idáig idehaza szerintem reális. Kellenek azok a bizonyos lépcsőfokok! Nektek is jó ez így? Akartok gyorsabban haladni, vagy inkább csak zenéltek és idővel meg lesz az eredmény?

Azt gondolom, hogy nem késtünk le semmiről, de nyilván lehetett volna több dolgot is jobban, vagy ésszerűbben csinálni a zenekar körül. Régi vágású fickók vagyunk, akik még hisznek az emberekben, és a szájról-szájra terjedő pozitív hírekben. Nyilván büszkék vagyunk arra, amit letettünk az asztalra. Az album megjelenés utáni visszhangja jó volt, élőben az emberek elismerően ráznak velünk kezet, jókat beszélgetünk velük, a támogatói CD vásárlás, merch cuccok is pötyögnek. Egyre több helyen tudjuk megmutatni magunkat. Munka, család, és egyéb zenei projectek mellett egy fenntartható szinten tudunk a zenekarra koncentrálni. Egyetlen egy dolgot kell valahogy még véghez vinnünk, hogy átüssük a fesztiválok szervezőinek az ingerküszöbét, és mind több fesztiválon bemutatkozhassunk, hiszen ezek nagy dózisú örömlöketeket adnának nekünk, és gyorsabb rajongói bázisnövelést tennének lehetővé.

Tavasszal jelent meg a második album „Evolution of Prodigality” címmel. Egyértelműen hallható a fejlődés. Eltelt már némi idő a megjelenés óta. Eddig mit tapasztaltatok, mennyire tetszenek az új dalok, mennyivel lett több Solidity rajongó?

Tisztában voltunk vele, hogy amit megírtunk, stúdióban feljátszottunk az egy erős anyag lett. Sokat dolgoztunk azon, hogy élőben is meg tudjuk velük szólítani a közönséget. Olyan helyeken lépünk színpadra mostanság, ahol a zenekar életének első 9 évében nem jártunk, gyakorlatilag szűz terepen vagyunk 10+ év gyakorlattal. Koncertről-koncertre egyre többen követnek minket a különböző platformokon, és egy részük ma már utazó rajongóként követi a zenekart. Ezt megélni egy nagyon jó érzés! Nyilván van feljebb, így tolni kell tovább a szekeret, keresni és megragadni a lehetőségeket.

Az első albumhoz képest ez már kiadónál jelent meg. Gondolom némi áldozattal is járt, hogy nem minden úgy valósul meg, mintha saját kiadásban jelent volna meg. Szerinted megérte a némi áldozat a várható nagyobb népszerűség miatt?

Szerettünk volna szintet lépni. Ez általában áldozattal jár, azonban ez esetünkben a zenénket, vagy a lemez megjelenését, külalakját egyáltalán nem érintette. Az áldozat legfőképp anyagi szinten, a befektetett idő és energia szintjén nőtt érezhetően. Más hozzáállást igényel a dolog így, de úgy érzem még nagyon az elején vagyunk, így sok minden meg sem történt még, ami ezen váltásnak köszönhetően meg fog.

Augusztusban jelent meg a „Death Certificate” videóklip. Ez egy fontos lépés volt. A rajongók is ezt a dalt akarták? Az eltelt időszakban ez lett a legnagyobb kedvenc?

Minden klip egy nagyon fontos lépés, hiszen az egyik legnagyobb rajongói bázis ma a videó megosztókon keresztül érhető el. Nálunk minden önerőből valósult meg, így még büszkébbek vagyunk a végeredményre, Hanák Pötyi pedig kiváló munkát végzett. A rajongók jelentős része egy sokkal hosszabb dalt szeretett volna látni, azonban idő, ár-érték arányban úgy gondoltuk, hogy elsőként egy pörgősebb, rövidebb dallal mutatkozunk be klip formájában. Az albumot megjelenésekor csak egy szöveges videóval tudtuk megtámogatni, így mihamarabb szerettünk volna egy rendes klipet is kihozni. Nem titok, hogy hamarosan újra forgatunk, és még az ősszel szeretnénk robbantani az album egyik meghatározó tételével.

Mostanában több helyen is felléptetek. A közönség és a zenekar között mindig kialakul egy kapcsolat. A ti fellépésetek alatt ezt hogyan képzeljük el?

Nagyon fontos elem a közönséggel való kommunikáció. Picit mindig könnyebb, ha ismerős arcokat lát az ember, de általában nyitottak az emberek a minőségi muzsikákra még akkor is, ha az nem az ő zenéjük. Többször belefutottunk szituációkba, mikor olyantól kaptunk elismerő kézfogást, aki teljesen más stílust kedvelt, de az adott hely törzsvendégének számított, így meghallgatott minket is. Általában egyébként közvetlenül kommunikálok a közönséggel, a visszatérő rajongókhoz van egy-egy jó szavam akár a színpadról is, kiemelve a kedvenc dalukat például. Egy-egy ilyen momentum sokkal erősebb kötődést vált ki. Természetesen a buli előtt-után is szeretünk velük beszélgetni, így a koncertjeink amolyan baráti, haveri összejövetelekké válnak. A szülinapi koncertre például titokban hatalmas előkészületeket tettek, amivel azért el tudták párásítani a tekintetünket.

Mi várható a jövőben? Szerinted mennyi időt hagytok az album beérésének és mikor kezdtek egy újabb munkához?

Mi sohasem szakaszosan munkálkodunk az új dalokon, hanem készülnek, ahogy azt a belsőnk diktálja. Ezzel már el is árultam, hogy új dalokkal foglalkozunk most is. Úgy gondoltuk, hogy egy év múlva körülbelül elkezdünk a harmadik albumról is szivárogtatni felvételeket, és 2024-ben megjelenik az új lemez is. Ami várható, hogy átveszem a stafétabotot Lacitól szövegírás terén, és több magyar nyelvű dal fog készülni. Azt még nem látjuk, hogy teljesen magyarul, vagy részben magyarul jön-e majd az új lemez, vagy esetleg teljesen kétnyelvű lesz. Ez legyen meglepetés.

Tíz év után mit mondanál, mennyire nehéz életben tartani egy zenekart? Mire készüljön fel valaki, ha zenekart akar működtetni?

Ezt a kérdést jól körbe lehetne járni egy esszében. Ha a megfelelő emberek jönnek össze, akkor nem KELL életben tartani, akkor van kémia, van kohézió, működik, él a zenekar. Természetesen mindenkinek áldozatokat kell hozni, amit azért nem árt jó előre megbeszélni, legyen az bármilyen természetű. Mindig legyen kommunikáció a bandán belül! Akkor is, amikor valakinek épp nem jön ki a lépés az életében. Az idő a legnagyobb szelektor. A kitartást tartom a legfontosabb dolognak, valamint, hogy azt és úgy játsszunk, amit és ahogyan szeretünk. Ha ezekkel felvértezve a színpadon, őszintén elő tudjuk azt adni, akkor nyert ügyünk van. Teljesen mindegy, hogy zsűri, vagy koncertlátogató, ismerős, vagy ismeretlen az, aki hallja a műsorunkat.

Köszönöm a válaszokat, sok sikert kívánok!

Köszönjük a lehetőséget, üdvözöljük az olvasókat!


https://www.facebook.com/solidityband

https://www.instagram.com/solidityband

https://www.youtube.com/channel/UC-sATqAJCBBFCmxOUhnWLnA

Kapcsolódó cikkek

Solidity 10. – Születésnap: Atomic, MegaHertz, Rettegés – hangulatos buli volt, nagyon jól éreztük magunkat

KMZ

Sötét hangulatú imidzs-klippel jelentkezett a Solidity: Death Certificate

KMZ

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár

G-G7HMZP452Z