Symbols Of Symphony Interjú

A kérdésekre Forró István dobos és Hajnali Sándor énekes válaszolt.

Üdvözletem Pisti a KME nevében! Nagyon régen interjúztunk legutóbb, valamikor 10 éve…

Pisti: Igen, jó rég volt. Azóta is nagy becsben őrzöm azt a Stygian Shadows kiadványt.

Azt javaslom, avassuk be olvasóinkat a zenekar történetébe. 1997-ben alakultatok a bandát pedig Szalkai Sándor gitárossal hoztad létre, majd nem sokkal később csatlakozott hozzátok Mezey Tamás basszusgitáros. Milyen indíttatásból ragadtatok hangszert annak idején a kezeitekbe? Hogyan jöttetek össze egyáltalán?

Pisti: Találkozásunk előtt kb. 1 évvel már mindhárman zenéltünk. Sanyi unokatesója volt a kontakt ember, rajta keresztül ismertük meg egymást. Az első próbán már születtek riffek, rendkívül jól éreztük magunkat és úgy köszöntünk el, hogy „akkor majd jövő héten…!” Így kezdődött minden! Tomival pedig egy középsuliba jártam. Akkoriban mindenki tüsire zselézett hajjal járt és feltűnő színű cuccban, hogy túltegyen a többin, úgyhogy ebből a feltűnő masszából csak mi tűntünk ki a fekete zenekaros pólókkal és a hosszú hajjal. 🙂 Az indíttatás pedig egyszerű: zenélni akartunk.

A Symbols volt az első csapatotok vagy már korábban tettek szert zenekari, zenészi tapasztalatokra?

Pisti: 15 – 16 évesek voltunk, amikor elkezdtük, ez volt az első bandánk. …durva, már több mint a fél életemet töltöttem a Symbolz-ban. 🙂 Mindhármunk szülei zenéltek így-úgy. Az én apjukom dobolt kölök korában egy beat bandában, később a helyi big-band-ben, én pedig gyakran csépeltem otthon a cuccát, persze azt akkor csak én élveztem, hallgatni biztos borzasztó volt.

Honlapotokon olvasható, hogy énekesek, gitárosok jöttek, mentek, mikorra szilárdult meg, állt össze a felállás? Nehéz volt megtalálni a megfelelő zenészeket?

Pisti: Megfelelő hozzáállású tagot szinte lehetetlen találni. A mi helyzetünket kicsit még az is nehezítette, hogy nem akartunk soha olyan kiszámítható, egyszerű, „négyriffes” zenét játszani, mint sok zenekar. A környezetünkben lévő zenészek viszont tökéletesen megelégedtek ennyivel, és ez vagy kiderült még időben, vagy már csak munka közben. Persze voltak időszakok, amikor az aktuális felállást biztosnak éreztük, de az igazi akkor lett, amikor Zsolti megérkezett. Hajnali Sanyi pedig két éve jött és ez a felállás egy komoly zenekart mutat már.

Mikor álltatok neki megírni illetve felvenni első anyagotokat, a Fall Of Enigma (Horrification Rules On The Four Continents) demót?

Pisti: Az első riffek amik születtek, már alkotóelemei voltak annak az anyagnak. Igaz, hogy még a szárnyainkat bontogattuk akkor, szóval sokféle dolog született, nem volt annyira egységes, de már azon az anyagon is látszott, hogy mit is szeretnénk csinálni.

Szerintem sokan vannak, akik nem ismerik/hallották a demót, ezért arra kérlek, hogy beszéljél róla részletesen!

Pisti: Az első dolog, hogy mi sohasem úgy gondoltuk, hogy demót készítünk. 🙂 Már akkor is a teljes lemezeket szerettük. Ráadásul nem is tudtuk, hogy a „szakma” demót vár először, mi csak zenéltünk és kész. Akkor még nem tudtunk a dogmatikus „szabályokról” most pedig hogy tudunk, egyszerűen nem érdekelnek. 🙂 Egyébként egy tudatosan megszerkesztett felépítésű nótákból álló, a végletekig csiszolgatott gitárszólókkal díszített, acsarkódós/károgós énekkel megspékelt metal muzsika van azon a korongon. Furán alakult az akkori időszak, de visszatekintve azt mondom, hogy ennél jobban nem történhetett volna: Mielőtt kijött volna a CD, a gitáros Vári Gabi és az énekes Bajusz Peti is kiszálltak, teljesen más stílusú zenét kezdtek játszani. Mi meg ott álltunk, hogy most mi lesz. Aztán gyorsan meg is beszéltük, hogy ezek a dallamosabb dolgok, amiket Gabi hozott, annyira nem is kellenek nekünk. A zenei egység megbomlása is azért jött el, mert mi death metalt szerettünk volna játszani, ő meg akkoriban találta meg magának a Dream Theater stíluisát. Szóval ott álltunk egy friss anyaggal és már a következő időszakra voltunk kénytelenek koncentrálni, nem akartunk még egy gitárost betanítani a régi nótákra, inkább előre néztünk.

A hangzással elégedettek voltatok?

Pisti: Akkor igen. 🙂 De ha figyelembe vesszük, hogy otthoni felvétel abból az időből amikor még nem nagyon volt senkinek sem komolyabb rögzítő progija, egész hallgatható.

Mekkora reklámot, promóciót csaptatok a felvételnek? Milyen fogadtatásban részesült az anyag?

Pisti: Néhány helyre küldtük el újságoknak. Egy-két határon túli, magyar nyelvű újság is kért kritikára példányt. Kivétel nélkül magas pontokat kaptunk, ha jól emlékszek Te is 10-esre pontoztad. 🙂 Jópáran olvastak róla és el is fogyott az a 100 db, amit önerőből legyártattunk.

Külföldi kiadók számára küldtetek a felvételből? Volt érdeklődés irántatok (kiadói és rajongói szinten) külföldről?

Pisti: Nem küldtük el végül egy kiadóhoz sem. Mire megérkezett a CD gyárból addigra majdnem kész volt egy újabb nóta és az teljesen más volt mint a régiek. Nem is akartunk energiát ölni aztán már a múltba.

A demo után eltűntetek és csak idén bukkantatok fel, kérlek foglald össze az elmúlt, eltelt kilenc év történéseit!

Pisti: Írtuk a Stupefying Beliefs-t és kerestük a zenekar másik felét. Már összefolyik kicsit, de 2007-ben vagy 2008-ban hívtuk fel Zsoltit, hogy itt egy ilyen zenekar, érdekli-e. Már az első közös zenéléskor láttuk, hogy milyen kreatív. Azóta is oszlopos tag. Összehozott az élet minket Hajnali Sanyival is. Voltak azért koncertek is, szóval annyira nem tűntünk el, csak nem post-oljuk ki minden nap még azt is ha fingunk egyet, így nyilván ritkábban olvasható a zenekar neve. 🙂 De vannak a youtube-on próbatermi videóink, készítettünk egy kisfilmet From the Depth of Hungarian Metal Underground címmel, és elkészült az első hivatalos klipünk, mely szintén megnézhető fent.

Sanyi, hogyan kerültél a zenekar soraiba? Bejött a muzsikájuk? Ismerted a Symbols-t korábban?

Sanyi: Pistit ismertem már kicsit régebről, mert úgy volt, hogy szervez a Gutted-nak egy bulit Szegeden, ami sajnos azóta sem jött össze, de nem az ő hibájából. Ami késik nem múlik…  Kapcsolatban maradtunk, heti szinten beszéltünk és úgy volt, hogy csinálunk közösen egy projektet az anya bandák mellett. Ebből végül nem lett semmi, de mikor ők már ott tartottak, hogy zajlott a lemezfelvétel, az énekes elég passzívan állt a dolgokhoz, akkor felhívott, hogy érdekel-e engem a dolog. Mondtam neki, hogy küldje el az anyagot, meghallgatom, ha tetszik, akkor részemről oké a dolog. Meghallgattam és nagyjából egyből igent mondtam, mert tetszett, amit hallottam.

A dalszerzésbe, szövegírásba is belefolytál?

Sanyi: Én már csak a kész lemezt kaptam meg, az összes szöveggel együtt. Az ének témákat én találtam ki, azt, hogy mi, hol, hogyan legyen az mind az én munkám, abba ők nem szóltak bele.

Mivel te székesfehérvári vagy, a próbák hogyan történnek?

Sanyi: Sajnos próbára nagyon ritkán tudok járni, mert anyagilag nem egyszerű a dolog és a távolság sem kicsi. Megbeszéltük, hogy nagyjából évente kétszer-háromszor tudok csak lemenni próbára, de ők ezt tudomásul vették, és nem is várnak többet azóta sem tőlem, teljesen megértik a helyzetet. Ők kijárnak heti rendszereséggel.

Mekkora kihívás volt felénekelni a lemezt pl. a Gutted albumokhoz képest?

Sanyi: Annyiba volt kemény dió a dolog, hogy egyben megkaptam ezt a hatalmas anyagot, és már a szövegek is készen voltak. Nem témáról, témára hallottam a nótákat, hanem egyben az egészet. Egy kicsit meg is ijedtem az elején, hogy nem fog ez nekem menni, de kb. 3 hónap alatt végeztem az egész anyaggal. 🙂 Mikor lementem az első próbára, nem hitték el, hogy tudom a nótákat. 🙂 Azt hitték, hogy majd csak egy-két témát fogunk elnyomni közösen. 🙂

A Symbols mellett még két csapatban is érdekelt vagy, a Gutted-ben és a Limb For A Limb-ban, mely zenekar élvez abszolút elsőbbséget?

Sanyi: A Gutted-ot jelenleg csak ketten alkotjuk Drótival, és a 4. lemez anyagán dolgozunk. Már van 3 kész nótánk. Egyelőre nem tervezünk fellépéseket, a fix felállás sincs még meg. A lemez megírása most az elsődleges, minden más majd csak ez után jöhet. A Limb-el nem rég készültünk el az első nagylemezzel, ami hamarosan meg is fog jeleni, ha minden jól megy, akkor egy spanyol kiadó égisze alatt 2013 januárjában. Nincs abszolút elsőbbség, de a Gutted-ot már 1996 óta csinálom és nyilván sokkal közelebb áll a szívemhez, mint a másik két banda.

A tavalyelőtti Gutted lemez, a Mankind Carries The Seeds Of Hell komoly előrelépés volt a Defiled-hez és a Human Race Deserves To Die-hoz, a rajongók hogy viszonyultak a lemezhez? Mennyire tetszett nekik, hogy változtatok?

Sanyi: Valakinek be vette a gyomra, de voltak olyanok is, akiknek nem nagyon tetszett a változás. 🙂 Szerintem egy jó lemezt készítettünk és most azon dolgozunk, hogy a negyedik lemez is méltó legyen a Gutted névre. 🙂

Te magad hogyan vélekedsz arról az anyagról?

Sanyi: Nekem kifejezetten tetszik az a lemez. Az ének stílusom is jobban tetszik rajt, mint az első két lemezen, ezen a téren nem is tervezek nagy változást, szeretném megőrizni ezt a majdnem érthető hörgést. 🙂 Tiszta, vastag, de mégis mély éneket szeretnék a negyedik lemezre. A zene pedig még letisztultabb lesz, de hogy mennyire az maradjon egyelőre titok. 🙂

Az orosz Soulflesh Collector Records mennyire állt mögétek? Mennyire támogatta meg a lemezt?

Sanyi: A lemez megjelenésekor teljes mértékben mögöttünk álltak, be tartották, amit ígértek, jó volt a lemez promója is, sok helyre eljutott a lemez, de azóta még az e-mail-ekre sem válaszolnak. Ezt mondjuk nem értem…Ha ugyan olyan hozzáállást tanúsítanának, mint, amikor kijött a lemez, én szívesen dolgoznék velük újra. Megírtam nekik, hogy vannak új nótáink, küldtem is nekik, de semmi reakció.

Vannak-e már friss Gutted dalok?

Sanyi: 3 teljesen kész nótánk van már. Szólók, szöveg, minden a helyén van. Szeretnénk felvenni a 4. lemezt valamikor 2013 végén.

Pisti, bemutatkozó lemezeteket, a Stupefying Beliefs-t idén jelentettétek meg, hogyan, mikor születtek meg a dalok? Hogyan zajlik nálatok a dalszerzés?

Pisti: Teljesen hagyományos módon írunk, ha otthon születik egy riff, akkor a próbateremben átnézzük, megtanuljuk és amíg nincs meg a helye a következő nótában, addig külön játszogatjuk. Mivel nálunk 25-30 téma is van egy nótában, ezért nem úgy működik, hogy az első két riffet már össze is kötjük. Születnek, jönnek sorra hónapokig és amikor megvan annyi, hogy elkezdjünk egy új nótát, akkor nekiülünk. Ezért is íródott viszonylag lassan az anyag, de hát mi nem arra megyünk, hogy másfél évente megjelenjen valami, hanem arra, hogy amit kiadunk a kezünk közül az előremutató legyen, ne pedig tucat.

Kinek a segítségével, hol és hogyan zajlottak a felvételek? Mennyi idő állt rendelkezésetekre a felvételeket illetően?

Pisti: A helyszín Szeged volt, a Bábszínház kamara termét sikerült megszerezni. Viszont nem egy húzóra csináltuk végig az egészet, hanem szakaszoltuk a munkát. Erre azért volt szükség mert egyszerre ennyi pénzt nem tudtunk volna kifizetni, másrészt a munkahelyeinken a szabadságokkal is fukarul bánnak. Kb. mindenkinek 2-2 napja volt. Ez eléggé megfeszített tempót jelent. A NoiseLab Stúdiós Fehér Dávid nagy segítség volt, metalhoz nem nagyon van nála jobb az országban.

Videoklipet is készítettetek, melyik dalhoz készült a klip? Miért ezt választottátok ki?

Pisti: Az egyik legszövevényesebb és leghosszabb nóta a Things That Only The Magus Knows. A történet kibontakozása ebben, a lemezen az utolsó helyre került témában jön el, így adta magát a dolog. Az egész történetet el lehetett játszani így. Dénes nagy segítség volt, Ő rendezte és a főszerepet is Ő játszotta. Több mint hetven gigát videóztunk, rengeteg sáv született. Elég húzós volt összevágni. 🙂

Noha kilenc év telt el a demóhoz képest, mennyit változott, fejlődött a zenekar? Milyen zenei hatások értek benneteket az eltelt időkben?

Pisti: Érdekes, de a mostani lemezek közül alig hallgatunk valamit, vagy legalábbis messze nem olyan maradandóak mint azok a nagy kedvenc anyagok, amik régen voltak. Cannbal Corpse, Death, Suffocation, Emperor, Morbid Angel stb-stb. Mai napig ezek érezhetőek rajtunk. Sanyi klasszikus gitárt tanít, a Symbolz nóták felépítésén ez nagyon érződik: bújkáltatja a dallamokat, riff töredékeket hoz vissza, épít bele máshová, lehetőleg teljesen valószerűtlen helyekre. Erre a gondolkodásmódra Zsolti is nagyon ráérzett és remekül kiegészítik egymás témáit. A Stupefying-on is észrevehető, a következőn azonban mégjobban előtérbe kerül az a fajta album szerkezet, amiben gondolkozunk: az egész lemezen végigvonuló motívumok, több nótában visszatérő riffek jellemzik, így lesz mégjobban összetartozó mű.

A lemez ugyan 13 dalt tartalmaz, de ebből csak 6 esetében beszélhetünk nótákról, a többi rövid átkötés. Konceptanyagról van szó? Beszéljél kérlek részletesen a dalokról, a szövegekről!

Pisti: Az átkötő tételek zöme a hosszú számokból kiragadott kis motívumok. Erre az előbb említett kohézió miatt gondoltunk. A lemez valóban koncept album, ezek a visszatérések is ezt a struktúrát szolgálják. A történet egy kitalált kolónia hiedelemvilágát mutatja be, melynek a lényege, hogy minden télen kell az imádott istennek egy áldozat, különben jön a járvány és a pusztulás. Bemutatjuk a rituális öngyilkosságot, az áldozást és a lélek/tudat útját, mely hol belenyugvó a sorsába, hol dühös. Mikor a tudata ott áll az istenség előtt, szembesül azzal, hogy a vallásuk egy zsákutca, áldozatra sosem volt szükség és hogy ez csupán a vallási vezetők megfélemlítő eszköze. Az isten visszaküldi őt a földre, szülessen újra, legyen pap és reformája meg a nép butító vallását.

Úgy vélem, hogy az Opeth hatását egyértelműen levetkőztétek, számtalan hatás érvényesül a dalokban, pl. death, black, progresszív, doom, egyetértesz ezzel a megállapítással?

Pisti: Kívülről bizonyára így néz ki, belülről nézve viszont az a helyzet, hogy idővel nem maradt olyan ember a zenekarban, aki eltérített volna minket arról az útról amit járni szerettünk volna. Nem gondolkodtunk soha azon, hogy mi miatt lett Opeth-es az első anyag. Mi már az Enigma-nál is death metalnak éreztük azt a zenét ami akkor megszületett. Ha valamihez hasonlítanom kellene az aktuális lemezt, akkor azt mondanám, hogy olyan, mintha Ihsahn írt volna lemezt a Morbid Angel-nek. 🙂

Csak annyi dalotok született, amennyi a korongon hallható vagy maradtak félretett, elfekvőben lévő témák is?

Pisti: Voltak megmaradó témák, de ezek inkább olyanok voltak amik nagyon hasonlítottak valamire, vagy nagyon nem illettek a többi közé. De nem sokról van szó.

Nagyon erős, vastag lett a hangzás, elégedettek vagytok vele?

Pisti: Nem akartunk steril megszólalást, ami mostanában annyira divatos. Elveszi az ember figyelmét magáról a zenéről. Koszos, de érthető, régisulis death metal hangzást akartunk és azt is kaptunk.

A lemezt a Metal Scrap Records adta ki, mit kell tudnunk róluk, hogyan kerültetek hozzájuk? Milyen kiadványai vannak még a cégnek? Rajtuk kívül más nem érdeklődött irántatok?

Pisti: Sanyi hajtotta fel a kiadót. Pár helyre elküldtük a kész anyagot, pár kiadó megelégedett mailben kapott 1-2 nótával. Kaptunk pár ajánlatot, jobbat-rosszabbat, aztán mérlegre helyeztük ezeket és azt választottuk, amelyik a legtöbbet költ promóra, és a legtöbb felé terjeszt. A Metal Scrap-nek a fele gárdája helyi, vagyis ukrán banda, ha jól vettem ki, a Hell:On-t nyomják legjobban, de minden bandájáról rengeteg találat jön a keresőkben, úgyhogy jól végzik a dolgukat.

Mennyire illetve miben támogat a kiadó benneteket? Van-e információtok arra nézve, mennyi fogyott eddig a lemezből?

Pisti: Abszolút elégedettek vagyunk a munkájukkal, a minap még egy USA-beli metalos főzőműsort is felhajtottak nekünk. 🙂 Négy kontinensen terjesztette a cuccot. Nemrég kérdeztünk rá egyébként, és már alig van nála valami az ezer példányból. Ezen kívül azért figyeljük a letöltő oldalakat, amelyeken akár több százzal is lépdes a letöltések száma havonta, vagyis a promóció is jó volt.

Milyen kritikákat kaptatok eddig? Egy biztos, nem egy könnyű hallgatnivaló…

Pisti: Jópár példányt küldött promócióra, ebből aztán lett egy marék kritika és interjú is a világ sok részéről. Volt benne ilyen is – olyan is. Volt, aki értette, hogy mit akarunk, volt aki nem. Volt akin éreztük, hogy meghallgatta többször és volt akin csak az látszott, hogy addig szólt a lemez, míg leírt tíz mondatot. Persze akkor lenne gond ha mindenkinek tetszene, mert az azt jelentené hogy dugós háttérzenét csináltunk csak. 🙂

Említetted, hogy a kiadó januárban tervez egy válogatást, melyre egy új dalotok kerül fel, milyen stádiumban van a szám? Követi a lemez vonalát?

Pisti: A nóta kész, csak fel kell venni. Színtiszta Symphony of Symbols nóta, rengeteg riffel, tempóváltással és kerek tíz perc játékidővel.

Jövőbeni terveitekről mit kell tudnunk? Jelenleg aktívabbak vagytok, mint korábban, nem?

Pisti: Idén év végén szeretnénk felvenni egy EP-t. Jobban koncertekre való nótákat kezdtünk el írni rá, és a zenei koncepciót is jobban ki szeretnénk bontakoztatni rajta és majd ezzel gondoltuk kiadót keresni az utána következő nagylemezhez. Levelezünk folyamatosan koncert ügyben, bár ez keményebb dió. A klubok nem szeretik kifizetni a zeneszolgáltatás ellenértékét, de még az utiköltséget sem. Sajnos mára teljesen általános nézetté vált, hogy a koncertezés csak a zenekaroknak jó, tehát ők tegyék meg ezért amit kell, pedig az igazság az, hogy a klubok piafogyasztása sehol sem lenne koncertek nélkül. Szóval megyünk, ha ki tudjuk hozni nullára, 4-5 buli már körvonalazódik idénre, reméljük, hogy pár még összejön ezeken kívül is.

Köszönöm szépen a válaszokat, minden jót kívánok! Utolsó gondolataidat oszd meg kérlek olvasóinkkal!

Pisti: Érdemes figyelni a kisebb bandákat, mert az undergroundban klasszisokkal jobb lemezek születtek 2012-ben, mint a mainstreamben! Járjatok koncertekre!

WEBhttp://www.symphonyofsymbols.hu/

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár