(scroll down for English Version)
Gerre, idén 30. születésnapját ünnepli a Tankard, amihez a magyar rajongók nevében gratulálok, gondoltad-e volna 1982-ben, hogy 2012-ben is turnéztok még, lemezeket készítetek?
Először is köszönöm. Az igazat megvallva, soha nem gondoltuk volna, hogy az alapítás után 30 évvel is még itt leszünk. Azt kell mondjam, jó érzés, hogy még mindig a részei vagyunk a thrash színtérnek, és amíg élvezzük a zenélést, addig bizony ájulásig tolni fogjuk!
Egyáltalán hogyan indult a zenekar pályafutása? Hogyan ismertétek meg egymást? Melyek voltak a legfőbb, legfontosabb zenei hatásaitok?
Mindannyian iskolatársak voltunk, csak pár srác, akik metált hallgatnak. Legnagyobb hatással a nyolcvanas évek elején kibontakozó új hullámú brit heavy metál volt ránk. A későbbiek során pedig rákaptunk olyanokra, mint Exodus, Slayer, Exciter és Metallica, ez is nagy lökést adott efelé a zenei stílus felé.
Pár mondatban foglald össze kérlek a zenekar pályafutását a Zombie Attack lemez felvételéig bezárólag!
Szerény véleményem szerint az első albumunknak, a „Zombie Attack”-nak, volt egy enyhe punkos beütése. A „Chemical Invasion” viszont már tisztán thrash volt, azzal törtünk be igazán a köztudatba. A legjobban eladott albumunk az 1990-ben kiadott „The meaning of Life” volt. Azonban valahol a kilencvenes évek közepe-vége táján a thrash kezdett eltűnni, emiatt a lemezeink is egyre kevésbé fogytak és a koncerteken sem jelent meg annyi rajongó. Viszont 2000 környékén volt egy, ha nevezhetem ennek, thrash újjászületés, és mi részesei voltunk ennek. Kiadót és producert is váltottunk, és a 2002-es B-Day albummal a Tankard újra sínen volt, azóta is robogunk előre és két évente kiadunk egy újabb remek thrash albumot.
Egy másik jubileum is köthető a csapathoz az idei évben, nevezetesen 25 évvel ezelőtt jött ki a Chemical Invasion. Thrash klasszikusnak neveznéd a lemezt?
Mint már feljebb említettem, ezzel az albummal értünk el igazán nagy áttörést, ez volt az első 100%-ig thrash albumunk. Ha így nézzük, tényleg lehet thrash klasszikusként emlegetni. Mai napig lejátsszuk a címdalt a koncerteken, és az biztos, hogy soha nem fog lekerülni a listáról. Szerintem ez a legfontosabb album számunkra, még mindig imádom!
Kinek az ötlete volt, hogy a sör köré egyfajta koncepciót építsetek?
A második demó szalagunkat „Alcoholic Metal”-nak, vagyis viccesen alkesz metálnak becézgettük, mert rengeteg különféle metál stílus keveredett benne speed és thrash metáltól kezdve black és poser metálon át sok minden másig. Később mindenre ráhúztuk ezt az imidzset, lásd „Chemical Invasion” vagy a „Morning After”. Persze később, a kilencvenes évek közepén próbáltuk levedleni ezt az arculatot, mutatja ezt többek között a „Two Faced” is, de nem jött össze. Manapság pedig inkább poénra vesszük. Nem vesszük komolyan saját magunkat, de még mindig szeretünk zenélni!
Most pedig ugorjunk át az idei évre. Új albumotok jelent meg az A Girl Called Carveza. Milyenek eddig a visszajelzések a lemezre? Beváltotta-e a hozzáfűzött reményeket?
Az eddigi visszajelzések jók. Felkerültünk a hivatalos német toplistákra és elégedettek vagyunk a végtermékkel, főleg a hangzással. Még mindig nagyon letisztult a hangzás, minden hangszert kristálytisztán hallani lehet, mégis sokkal sűrűbb mint amit a „Vol(l)ume 14”-ben hallhattok, ezért szerintem jó úton járunk. A kiadónk rengeteget promózott, és sok mindenben segített, hogy a Tankard előbbre léphessen!
Amennyiben nem tévedek, a Carveza spanyolul sört jelent, igaz?
Igen, spanyolul jelenti a sört, és a basszusgitárosunk, Frank hozta fel ezt hülyeségből, miután hazatértünk életünk első dél-amerikai kiruccanásáról. A menedzserünk, Buffo megjegyezte magának, aztán felhozta, mint lehetséges album cím. Mindnyájan beleegyeztünk, szerintem igazán jól illik a Tankardhoz!
Melyik a kedvenc söröd amúgy? Üveges vagy csapolt?
Mindig az, amit adnak nekünk az öltözőben…
A The Metal Ladyboy-ban Doro Pesch is vendégszerepel, minek az apropóján kapott Doro meghívást?
Nagyon régóta nagy tisztelője vagyok Doronak. Mikor egyszer elmentem egy koncertjére, meglátott a tömegben, és muszáj volt felmennem a színpadra vele együtt énekelni. Később, a színfalak mögött az öltözőben csak úgy rákérdeztem, hogy nem akar-e énekelni a következő albumunkon. Rábólintott, én pedig imádom ami kisült belőle. „The Metal Lady Boy” mai napig a szívemhez legközelebb álló szám arról az albumról, imádom élőben játszani.
A lemez limitált változatához tartozik egy dvd, míg a japán rajongók egy plusz felvételt kaptak, a The Prisoner-t, ezekről mondanál bővebben is valamit?
A kiadónk, Nuclear Blast megkért minket, hogy csináljunk egy feldolgozást Iron Maiden „Number of the Beast” albumának az egyik számáról mintaszalagnak. Kiválasztottuk a „The Prisoner”-t, és a „A Girl Called Cerveza” egyik felvétele során rögzítettük. A mintaszalag soha nem készült el, de nekünk viszont ott volt egy szám. Nem volt könnyű dolgunk az ének során, de szerintem egész jól sikerült. Felkerül jövőre a következő lemezünkre a Kreator, Sodom és Destruction feldolgozásai mellé!
Idén első ízben nálunk Magyarországon is felléptetek. Hogyan zajlott le a turné? Milyen szempontok alapján állítjátok össze a programot?
Nagyon örültünk, hogy végre eljöttünk Magyarországra, remekül éreztük magunkat! A rajongók is teljesen meg vannak veszve! A műsor során próbáltuk megtalálni az egyensúlyt az old school és az új dalok között, hogy egy igazán ütős thrash partit hozzunk össze!
Milyen volt a budapesti buli? Mi rajongók nagyon jól éreztük magunkat, jól is szóltatok. A magam részéről szívesen meghallgattam volna a Beermuda-t…
Imádtam a közönséget, nagyon jól éreztem magam. A Beermudáért pedig bocs, de amikor az embernek 15 albumból kell csinálnia egy válogatást, hát bizony piszok nehéz dolga van. Na de majd legközelebb, rendben???
Volt időtök amúgy Budapesten szétnézni?
Nem igazán maradt rá idő, de fix hogy még jönni fogunk, és akkor több időnk is marad Budapestre, az tuti!
Az idei évből hátra van még ugyan bő egy hónap. Kérlek sorold fel azt a tíz idei lemezt, ami maradéktalanul elnyerte a tetszésedet és miért?
1. Overkill – The Electic Age
2. Perzonal War – Captive Breeding
3. Torian – Down
4. Kreator – Phantom Anarchist
5. Testament – Dark Roots of Earth
6. Doro – Raise Your Fist
7. Batallion – Set the Phantom Afire
8. Holy Moses – In the Power of Now
9. Exumer – Fire and Damnation
10. Destruction – Spiritual Genocide
Gerre, köszönöm szépen az interjút, minden jót kívánok! Mit üzensz a magyar rajongóknak?
Köszönöm a remek fogadtatást Magyarországon, nagyon jól éreztük magunkat! Ígérem, egyszer még biztos jönni fogunk! Üdv!
———————————————-
ENGLISH VERSION:
Gerre, this year’s Tankard’s 30th birthday, for which I’d like to congratulate in the name of the Hungarian fans. Back in 1982, had it crossed your mind, that you’ll still be doing concerts and releasing albums in 2012?
First of all thanks a lot for the congratulations. To be honestly we never thought to be there after 30 years when we started with the band, this is really quite a cool feeling still being part of the thrash scene! As long as we have fun to play that kind of music we keep on going until we drop!
What’s the story behind the band’s beginning? How did you get to know each other? What were your main and most important musical influences?
We all know each other from school and were the only guys listened to metal. Our biggest influences were the new wave of British heavy metal in the beginning of the eighties. Later on we were big fans of the first albums of exodus, slayer, exciter and Metallica and we really get influenced to play that kind of music!
Would you, in a few words, tell us about the band’s musical career until the album, “Zombie Attack”?
I think the first album “Zombie Attack was a little bit influenced by Punk, with Chemical Invasion we started with a pure Thrash album. That was our commercial breakthrough. The best-sold album was „The meaning of Life” in 1990, in the middle until the end of the nineties Thrash was not very popular anymore and we sold less albums and not so many fans went to the shows. In the beginning of 2000 there was something like a thrash revival and we were part of it. We changed the record company and the producer and with the b-day album in 2002 Tankard really started again and kept on going since that with strong thrash albums every 2 years.
There’s another anniversary this year, for it was 25 years ago, that “Chemical Invasion” was released. Would you call it a thrash classic?
As I told you before this was our breakthrough and the first 100% thrash album of tankard. So we really could call it a little thrash classic, we still play the title track live and we never will kick it out of the set list! I think it was of the most important albums for us and I still love it!
Who came up with this whole concept about beer?
We just called our second demo tape “Alcholic Metal” because at that time there were a lot of different metal styles like speed, thrash, black, poser etc and we did a joke out of it! Later on we did everything or that kind of image with albums like chemical invasion and the morning after! In the middle of the nineties we really wanted to get rid of this image with albums like two faced, but of course we failed! Nowadays we really do a lot of jokes about our own image. We don’t take ourselves too seriously and still have a lot of fun to play that kind of music!
Now let’s get back to the present. You’ve just released your newest disc, “A Girl Called Cerveza”. What are the reviews so far? Did it fulfill your expectations?
The reviews were quite good; we entered the official German charts and are still satisfied with the result, especially the sound. It’s still a very transparent sound and you can hear out every instrument very clear, but it sounds more heavy than on „Vollume 14”, it think we are really on a right way! The record company did a lot of promo and really help to get the next stop forward for Tankard!
If memory serves, Cerveza is Spanish for beer. Am I right?
Yes it is the Spanish word for beer and our bass player frank came up with this nonsense after we visited the very first time South America. Our manager Buffo kept this in his mind and came up with that for an album title! We all degreed and I think this title really fits to tankard!
Which is your favorite beer anyway? Draught or packed?
Always the one we get in the backstage room…
In “The Metal Lady boy”, there’s a guest appearance by Doro Pesch. Why did you invite her?
I am a big Doro fan since many years. As I visited a concert of her last year she saw me in the audience and had to go on stage to sing along with her. Later on I asked her spontaneous in the backstage room to sing on the next Tankard album. She agreed and I really love the result, “The Metal Lady boy” is still my favorite track on this album and I love to play it live!
The limited edition has a bonus DVD, while the Japanese release has a bonus track, “The Prisoner”. Would you tell us more about these?
Our record company Nuclear Blast asked us to cover an Iron Maiden song of the „Number of the beast” album for a sampler. We did choose “The Prisoner” and recorded the song during the recording sessions for “A girl called Cerveza”. The sampler never happened and so we had a bonus track left. It was not easy to sing but I think the result is quite good! It will be also on a disc with cover versions of Kreator, Sodom and Destruction coming out next year!
This year was the first time you came to Hungary. How was the tour? What are your guidelines for making the programme?
WE were very glad to come the very first time to Hungary and we had a great time, the fans were quite crazy. We wanted to try to play a good mixture of old school and new songs to celebrate a thrash party!
What was the Budapest party like? We and the fans had a great time, though I really wanted to hear Beermuda.
The audience was fantastic and we really enjoyed it. Sorry for not playing “Beermuda” but when you have 15 albums out it is always very hard to create a set list, maybe next time ok???
Did you have time for sightseeing our capital?
Not really, but we will come back for sure and than we have to spend more time in Budapest for sure!
There’s more than a month left from this year. Please tell us which ten albums are your absolute favorite and why?
1. Overkill: The electric age
2. Perzonal War: Captive breeding
3. Torian: Down
4. Kreator: Phantom antichrist
5. Testament: Dark roots of earth
6. Doro: Raise your fist
7. Batallion: Set the phantom ampire
8. Holy moses: In the power of now
9. Exumer: Fire and damnation
10. Destruction: Spiritual genocide
Why i choosed these albums??? I think everybody has its own indivial taste, so there is nothing more to explain i think…
Gerre, thank you for the interview, it was a pleasure! Any words for the Hungarian fans?
Thanks a lot for the warm welcome in Hungary, we had really a great time and promise to come back one day! Cheers !!!
WEB: www.tankard.info