(scroll down for English Version)
A Le Fleurs du Mal-ban mindenképp érezni a Therion hangzást, de a megvalósítás mégis más. Mi áll ennek a hátterében?
Az egész egy művészi törekvés. Egyik célja, hogy megmutassa az embereknek, nincs akkora különbség stílus és stílus között, pedig sokszor gondolják így. A dalokat át akartam alakítani Therionosra a lehető legkevesebb változtatással. Azt akartam hogy a Therion rajongók élvezhessék a hatvanas évek végére jellemző ye-ye-t, chanson-t és a francia barokk popot. Személy szerint imádom ezt a fajta zenét, így csak ráböktem a kedvenc dalaimra.
Mit gondoltak az énekesek arról, hogy az egész albumot franciául rögzítitek. Hogyan reagáltak erre az ötletedre? Gördülékenyen ment minden a felvételek során?
Lori tanulta a franciát opera képzése során, és bár kihívást jelentett neki, mégsem volt nehéz. Mari Paul beszél egy kicsit franciául, neki könnyű volt. Thomas Vikströmnek viszont irtózatosan nehéz volt. Volt velünk egy francia lány, aki a legalapvetőbb szinten kijavította a kiejtési hibáit. Az első héten csak egy fél dalt tudtunk felvenni…
Snowy-val egyszerűen nem tudtuk egyeztetni ezt a munkastílust. Ő nekiállt beszélt franciát hallgatni, és legjobb tudása szerint visszamondani a hallottakat. Rányomtam a folyamatos rögzítést, csináltunk 200 felvételt, végighallgattuk majd összevágtuk azokat, amik jól sikerültek.
Ha francia zenészekről és a hagyatékukról van szó, lehetetlen nem megemlíteni a francia kultúra legkiemelkedőbb alakját, Edith Piaf-ot. Hogy lehet az, hogy egyik az albumon egyetlen egy átdolgozása sem található?
Ez egy nagyon jó kérdés. Szerintem főleg azért, mert kevésbé volt a chanson-on a hangsúly, inkább a hatvanas évek „girlie” popjára fókuszáltunk. Az, hogy két chanson jellegű dalunk is van valószínűleg azért lehet, mert a La Maritzát egy olyan ye-ye énekes adta elő, akit már felvettünk, így sikerült becsempészni. A Betty Mars feldolgozást pedig azért csináltuk, mert a dal és a lány tragikus sorsa egyszerűen megbabonázott.
Az egészet saját pénzből finanszíroztad. Érezted-e azt, hogy emiatt megszorításokat kellene hoznod az elképzeléseid ellenében is? Vagy a lehetőségek tárházát nyitotta meg előtted? Az elképzelés és elkészítés szintjén milyen különbségek vannak a Le Fleurs és Therion előző albumai között?
Azt csináltam amit akkor csináltam volna, ha az NB adja ki. A felvételekkel és zenével kapcsolatban egyszerűen kölcsönkértem azt a pénzt, amit egyébként tőlük kaptam volna. A Sitra Ahra felvételéhez hasonlóan zajlott minden most is.
Az albumon melyik dal a te személyes kedvenced és miért?
Mon Amour mon Ami. A belőle áradó sötétség hihetetlen gyönyörűen leránt magával a mélybe.
CD eladások terén hogy álltok? Jók a rajongói visszajelzések eddig?
Hát eddig minden jobban megy az előző albumokhoz képest. A körülményeket figyelembe véve azt kell mondjam, le vagyok nyűgözve.
A mostani albumokkal egyre inkább más irányba megy a Therion a régebbi albumokhoz képest. Egyértelmű, hogy kezdi megtalálni az „igazi” hangzást. Milyen érzés, hogy újabb határokat törhettek át minden egyes albummal?
Jó! Habár én személy szerint imádom az AC/DC-t, egy olyan jellegű bandában rémálom lenne játszani. Hihetetlenül könnyebb a dolgom, hogy úgy írok ahogy akarok és azt felveszem. Nem kell átgondolni a kereteket, csak hátradőlök és sodródok az árral, majd lesz ami lesz. 15 album után még mindig élettel teli és frissek vagyunk, ezt sok más hasonló helyzetben lévő zenekar nem mondhatja el magáról.
Mit neveznél meg fordulópontként az életedben/pályafutásodban, ami ezt lehetővé tette?
1996-ban a Theli sikere. Az a furcsa, eladások nélküli banda, akinek minden egyes fillérért meg kell küzdenie hirtelen átcsap stílus-meghatározóvá egy hatalmas büdzsével, aminek köszönhetően kiélhetem az összes őrült vágyamat gyomorgörcsök nélkül.
Hogy lehet az hogy ekkora mozgástered van, ha a Nuclear Blast felé vállalt kötelezettségeidet vesszük alapul?
Végletekig laza emberek, és mivel cseszett makacs vagyok, tudják, hogy teljesen fölösleges velem vitatkozni.
Most, hogy előálltatok egy feldolgozás lemezzel és áttértek a rock-oprerára, megmarad-e Thomas Karlsson mint fő dalíró, vagy esetleg tervezitek, hogy kerestek egy új dalírót?
Mindannyian hozzáadunk a szöveghez, Thomas Karlsson is velünk marad.
Engedsz egy kis betekintést az operába? Mi lesz a fő háttere/befolyása? Mennyi munkátok van eddig benne?
Most nagyjából 40 percnyi klasszikus zene van a tarsolyomban, és már az ötlet is megvan a mikéntjére. Ez mondhatni elég sok, ezért fog sokáig tartani az elkészítése.
Snowy Shaw közreműködésének hatalmas nyoma van Therion múltjában, és ha újabb lehetőség adódik, újból beszáll. A többi volt taggal mi a helyzet? Látod-e magad előtt, hogy a Therion megint együtt dolgozik olyan zenészekkel, mint például Katarina Lilja, Mats Leven, a Niemann testvérekkel vagy akár régebbi tagokkal?
Snowy és Mats soha nem volt tag, bérelt énekesek voltak (bár Snowy igen közel került a bandához az évek során). Semmilyen elvi akadályát nem látom annak, hogy régebbi társakkal vagy bandatagokkal dolgozzunk újra, bár nem látom, hogy milyen módon lenne nekünk hasznunk egy harmadik gitárosból vagy egy második basszus zenészből.
Esetleg már van egy másik zenész kilátásban? Igaz az, hogy vendégszerepbe hívtátok Mikaelt az Opeth-től? Mit tudsz mesélni erről?
Szerettem volna, ha énekel az „une Fleur…”-ban, és küldtem neki erről egy üzenetet. Soha nem válaszolt. Gondolom fura volt neki vagy valami.
Milyen érzés, hogy a 25. évfordulós turnétok ilyen jól indult?
Remek! : )
Milyen hullámvölgyeken mentetek át ezalatt a 25 év alatt?
A lejtő: az a rengeteg trágya, amin át kellett verekednünk magunkat a Theli előtt. Bár rengeteg sztorit megszépített az idő.
Az emelkedők: a tömérdek lehetőség amit a Theli és azutáni sikereink miatt kaptunk. Igencsak megszenvedtem a stúdiós költségvetések és a körülmények alatt, amik előtte voltak.
A Thorian hosszú élete során mely szakaszok voltak azok, amiket már hosszútávon is terveztetek, és melyek voltak azok, amelyek csak úgy spontán jöttek?
Soha nem terveztem sokat, eléggé hirtelen természetű vagyok. 1993-1995 között arról álmodtam, hogy valami nagyobbat alkotok mint amit a pénz enged, így ha azt nézzük, elég sok mindent tervezgettem előre akkoriban, bár akkor nem gondoltam volna, hogy ezek majd valaha valóra is válhatnak. Maradjunk annyiban, hogy az álmodozás jobban jellemzi azt az időszakot mint a tervezés.
Mi a még meg nem valósított Therion-beli álmod?
Csak a rock-opera, amit most fogunk csinálni. De szerintem mire azzal végzünk, tuti lesz valami új vágyam.
Egy korábbi interjúban megemlítetted, hogy az Accept és Judas Priest voltak a fő tényezők, amelyek a zene világába kalauzoltak. Mit gondolsz most ezekről a bandákról? Változtak-e ezek a behatások az évek során? Manapság mi hat rád leginkább?
Szerintem még mindig kiválóak, bár jobban bírom Acceptet Udo-val, és a Nostradamus-nál is csinált már jobban a Priest.
Mely albumokat hallgatod mostanság, és melyeket ajánlanád, és miért?
A „Heritage” volt Opeth-től, amit legutoljára megvettem. Mindenkinek ajánlom. Pont olyan a hangzása, mint a jól megszokott, szívemhez közel álló hetvenes évekbeli bandának. Azon kívül más zenekarok a hetvenes évekből. Meg jó sok Jehtro Tull.
Szeretnél-e hozzáfűzné még valami mást? Most így 25 év távlatából mit üzennél a rajongóknak?
Tartsatok velünk az elkövetkezendő 25 évben is, én állom majd a sört mikor megünnepeljük!
——————————————
ENGLISH VERSION:
Le Fleurs du Mal definitely has the Therion sound in it, but the concept is quite different. What’s the story behind it?
It’s an art project. One of the aims is to show that there isn’t as much difference between music styles as people often think. Therefore I wanted to transform the songs into Therion with as little change as possible. To make Therion fans enjoy ye-ye, chansons and French baroque pop from late 60’s. I personally love that type of music, so I just picked my fave songs.
How did the singers feel about recording an entire album in French – what was their reaction to your idea? Did the recording go smoothly enough?
Lori have studied French as a part of her opera training, so it was a challenge for her, but not super hard.
Mari Paul speak some French, so easy for her.
For Thomas Vikström it was extremely hard. We had a French speaking girl there that was correcting his pronunciation done to atom level. The first weekend we only managed to record 1 and a half song…
With Snowy that sort of working style simply don’t work. He got to listen to the French words being spoken via a recording and then try to copy it as good as he can. I’d put him in loop recording and do 200 takes and then listen to them and cut it together to one take that would work.
When talking about French musicians and legacy, it is impossible not to mention the icon of French culture – Edith Piaf. How come none of the covers on the album were made from her music?
That’s a very good question. I think it’s because it’s not so much focus on chanson, its focus on girlie pop from the late 60’s. The reason there were two chanson type of songs is probably because La Maritza was performed by a ye-ye singer already in the loop so it sneaked into the list and the Betty Mars cover is because that song in combination with her tragic fate completely mesmerized me.
With money coming from your personal budget, did you feel constrained from doing things how you imagined doing them? Or did it actually open a whole new level of possibilities to you? What’s different considering the creation and production of Le Fleurs, when compared to Therion’s earlier releases?
I did things just like I would have done if NB would have released it. In terms of the recording and music. I simply borrowed the money they would have paid.
The production was done in a similar manner to how Sitra Ahra was recorded.
Which song off the album is your personal favourite? Why?
Mon Amour mon Ami. The darkness in it is dragging me down into the underworld in such a fantastic way.
How has the selling of the CDs been going – does it show a good response from the fans?
Up till now it’s been doing better than our previous album. Given the circumstances I have to say that’s pretty impressive.
With the last albums Therion has gone in a different direction from the earlier ones. It is obvious Therion is reaching its ‘true sound’. How does it feel to be able to break boundaries with each album?
Fun! While I personally love AC/DC, that type of band would be a nightmare to me to play in. It makes it so much easier for me that I can just write whatever I write and record it. No frames to consider, just let the ship steer itself where ever the sea wants us to go. After 15 albums we’re still vital and fresh, not many bands in the same position can say that.
What would you say was the turning point in your life/career that made it possible?
The success of Theli back in 1996. The weird, non selling band that had to fight for every penny in the budget, all of a sudden became a trend setting act with huge budgets, so I could fulfill all my crazy ideas without strains.
How come you have so much freedom when it comes to your obligations to Nuclear Blast?
They’re extremely cool people and I’m so stubborn anyway that they know it’s useless trying to argue with me anyway.
Now that you did a cover album, and that you’re moving onto the rock opera, will Thomas Karlsson continue being the major lyricist or are you planning on moving onto new lyrical themes/writer?
We’ll all be working on the text lines in the band, Thomas Karlsson will be with us too.
Could you share a few insights into the opera? What might be the main background/influence for it? How much work do you already have done for it?
Right now I have around 40 min of classical music and we have the idea to do it. That’s pretty much it at the moment. That’s why it will take so long time to do it.
Snowy Shaw was a great contribution to Therion in the past, and that if an opportunity presents itself, he will join once again. How about the other former members? Do you see Therion collaborating once again with musicians such as Katarina Lilja, Mats Leven, the Niemann brothers, or even older members?
Snowy and Mats were never members, they were hired singers (though Snowy got very close to the band over the years).
I have nothing principally working again with older collaborators or ex members. But I don’t see in what way we’d be in benefit of a third guitar player or a second bassplayer though.
Or do you already have some new musicians in mind? Is it true that you wanted Mikael from Opeth to be a guest musician? What’s the story there?
I wanted him to sing on „Une fleur…”, and sent a mail asking. But he never replied. Guess he thought it was too weird or something.
How do you feel about the 25th anniversary tour kicking off so well?
Great! : )
What are the ups and downs of those 25 years?
Down = all he shit we had to take before Theli. Though many of the stories become fun with time.
Up = all the opportunities arising from the success of Theli and onwards. I really suffered from the tight framework of studio budgets and performance I had to work within before.
Which parts of the long life of Therion would you say happened as a long time vision, and towards which were you led completely spontaneously?
I never planned much, I’m very spontaneous. 1993-1995 I was dreaming of making something bigger than the budgets could allow, so I guess I was planning in my head a lot of stuff then, but at the same time I never thought it would actually happen, so maybe dreaming is a better word than planning in that case.
What would still be your unachieved dream for Therion?
Only the rock opera we’re about to do. But by th time we pull that off, I’m sure there will be new dreams.
You said in an interview that Accept and Judas Priest were definitely the bands that led you into the world of being a musician. How do you feel about those bands today? Have those influences changed over the years? Who are your main influences today?
They are both doing great, though I prefer Accept with Udo and Nostradamus wasn’t the best album Priest did.
Which albums have you been listening to lately/or which ones would you recommend? Why those?
Opeth „Heritage” was the latest album I bought. Highly recommendable. Sounds like the good old bands from the 70’s that I like.
Other than that I’ve been listening to the bands from the 70’s. A lot of Jethro Tull lately.
Is there anything else you’d like to add? At this point of the last 25 years, what would be your message to the fans?
Hang on for another 25 years and the beers are on me when celebrating it.
LINK www.megatherion.com – Thank you!